Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-30 / 254. szám
"ífCíHan 1963. OKTÓBER 30, SZERDA A nőmozgalom a mérlegen MIT TETTEK A KOMMUNISTÁK? — HIBA AZ EGYENJOGÚSÁG KÖRÜL A meghívón az állt, hogy az ülés első napirendje: jelentés a dabasi járási nőmozgalom helyzetéről. A valóságban több volt ez, mint a járási nőtanács kommunista vezetőjének szokásos beszámoltatása másfél esztendő munkájáról. Szigorú önvizsgálat is volt, amelyben a járási párt-végrehajtóbizottság mindenekelőtt azt kutatta: hogyan hajtották végre a kommunisták a nőmozgalom segítéséről szóló párthatározatot? Elöljáróban tudni kell, hogy a nőmozgalom kibontakozását. széles körű tevékenységét hosszú időn át két tényező akadályozta ebben a járásban: a mélyen gyökerező társadalmi előítélet, amelynek egyik megnyilvánulása volt a nők egyenjogúságának gyakori megcsorbítása, és az a passzív beletörődés, amivel a járásban élő asszonyok jelentős része ezt fogadta. Mindez nem is volt olyan régen — így a fejlődés annál szembetűnőbb. Ma már a dabasi járás valamennyi községében működik a nőtanács — s többségük eredményesen. örvendetes, hogy a nőmozgalom aktivistáinak zömét, mintegy hatvan százalékát, a tízekben és a termelőszövetkezeti csoportokban dolgozó asszonyok teszik ki. A sokoldalú, tartalmas társadalmi tevékenység mellett jelentős sikereket értek el a nők politikai oktatásában, s a termelőmunkára való mozgósításukban. A gyáli, a dabasi, a kakucsi és az alsónémedi nőtanácsok munkáját csakis az elismerés hangján lehet értékelni. A járási párt-végrehajtóbizottság azonban nagy figyelmet szentelt a hibáknak is. Mégpedig, mint mondottuk, abból kindulva: megtettek-e mindent a kommunisták azért, hogy a nőtá'fíács betölthesse hivatását, s hogy a gyakorlatban is érvényt szerezhessen a nők egyenjogúságának. Kiderült, hogy még azok sem értik meg mindenütt a nőmozgalom jelentőségét, akik befolyásolhatják annak jő vagy rossz tevékenységét: a. helyi tanácsi és pártvezetők. Sári község tanácsának vezetője például ..nem bánja, akármit csinál a. nőtanács”. Hiába kérte a helyi vezetők támogatását az újhartyáni nőtanács elnöke is: nem kapta meg. Hasonló a helyzet Inárcson, Ta- társzentgyörgyön. S most néhány szót a nők egyenjogúságáról, társadalmi megbecsüléséről. Mint a járóid párt-végrehajtóbizottság önkritikusán megállapította, a nők aránya a felelős munkakörökben, a vezető beosztásokban sem járási, sem alsóbb szinten nem kielégítő. A járási tanács vezetői között egyetlen nőt sem találunk; a végrehajtó bizottság 11 tagja között is csupán egyet; ötvennyolc járási tanácstagból mindössze öt a nő. Tizenhét községi tanácselnök között egyetlen nő akad. A járás iskoláiban dolgozó pedagógusok 69 százaléka nő, de az iskolaigazgatóknak csak 18,6 százaléka. A termelőszövetkezetekben összesen 12 női brigád dolgozik — de csak háromnak van női brigádvezetője! A kiragadott példák azt tanúsítják, van még tennivaló a dabasi járásban azért, hogy mindenütt érvényt szerezzenek a nők egyenjogúságát biztosító törvényeknek. A tennivalók egy része a nőmozgalomra hárul: a nő tanács feladata, hogy széles körű political nevelő-, felvilágosító munkával küzdjön a nőkkel szembeni előítélet ellen, s a nőkben még meglevő kisebbségi érzés, az önbizalom hiánya, az önállótlanság ellen, ösztönözze a lányokat, asszonyokat a magasabb műveltség, a szakmai képzettség elsajátítására, hiszen gyakran ezek hiánva akadályozza vezető munkakörbe állításukat. Jut a tennivalókból a férfiaknak is, elsősorban a kommunistáknak. „Az asszonynak hallgass a neve” szemlélet leküzdéséért ők tehetnek a legtöbbet. Elsősorban a kommunistákra vár a feladat, hogy mindenkivel megértessék: a szó igazi értelmében veit élettárs az öntudatos, felszabadult, egyenrangú nő lehet, nem pedig az, akinek nincs véleménye, . nincsenek gondolatai, nem lát túl a konyha négy falán, aki mara- diságával, kicsinyes gondjaival nemhogy segítené, akadályozza férje fejlődését is. Végül, nem feledkezhetünk meg azokról a terhekről, amelyek könnyítése nélkül a leggondosabb politikai neveléssel is csak félmunkát végeznénk. A második műszak ezernyi gondja ma még szinte kizárólag a nőkre hárul. A napközi otthonok, óvodák, bölcsődék fejlesztése, a javító- és szolgáltató hálózat bővítése, a közétkeztetés problémáinak megoldása, a háztar- tásigép-kölcsönzés- kiterjesztése, az üzlethálózat fejlesztése sok értékes időt és energiát takarít meg a nőknek, amelyet a társadalom javára, saját művelődésükre haszno.. síthatnak. Ezt elősegíteni, siettetni nemcsak a nőtanács, hanem Valamennyi kommunista és pártonkívüli vezető sürgős dolga is. ny. é. Verseny vállalás — Alsúnémcdii* Az Alsónémedi Földművesszövetkezet negyedik negyedévi tanácskozásán elhangzott beszámoló szerint a szövetkezet a harmadik negyedévi kiskereskedelmi tervét 110,8 százalékra, vendéglátóipari tervét pedig 114.2 százalékra teljesítette. Ezt a kitűnő munkasikert jórészt a szövetkezet dolgozóinak jó versenyszelleme eredményezte. A tanácskozás részvevői az éves terv túlteljesítése érdekében eredeti verseny vállalásaikat kiegészítve, 130 ezer forintos pótfel- ajánlákts és 10 ezer forintos költségcsökkentési felajánlást tettek. A taplógomba titkai Daganat elleni antibiotikumok, vitaminok, hormon- anyagok és enzimek a „gyökérfonadékban“ A negyvenes évek elején fedezték fel a kutatók, hogy nemcsak fűben-fában van orvosság, de például a tévesen sugárgombának nevezett baktériumcsalád adja a sokféle és igen értékes mycinnel végződő nevű gyógyszerek alapanyagát, s egy igazi tömlősgombafajból állítják elő a penicillint. A közönséges erdei kalapos gombák sok száz fajtájára sokáig npm is „gyanakodtak” a szakemberek, megelégedtek a régi besorolással, miszerint ezek ehetők, illetve mérgezők, vagy károsító gombák. Az Állami Vaccinatermelő Intézet egyik kutató biológusa, Cseri Zoltán, nemrégiben mesterséges tápoldatban kezdte szaporítani a különböző kalapos gombák, elsősorban pedig a taplógombák „gyökérfonadékát” (myceliumát). S a fonadék, sőt — meglepetésre — a tápoldat is, igen fontos antibiotikumokat tartalmaz. Köztülí^OlyS't is, amelyet a rákos daganatok ellen sikerrel lehet alkalmazni. Ezenkívül találtak bennük nagy számmal vitaminokat, hormonanyagokat és enzimeket is. A felfedezés jelentőségét fokozza, hogy a gyógyhatású anyagokon kívül a gyorsan és nagy tömegben előállítható gombaszövet 24—26 százaléka olyan értékes fehérjékből áll, amelyek az állati — és emberi — szervezet számára nélkülözhetetlenek. A gombaszövet ■nagyüzemi termelésére megvan a lehetőség. A szaporítás gyorsaságára, jellemző például, hogy míg a természetben a taplógomba kifejlődésére három-négy hónap szüksége^ fermentorokban — folyamatos szaporítást feltételezve — egy grammnyi fonadékból 12 nap alatt 24 000 mázsa gombaszövet szárazanyagot lehet előállítani. A fiatal kutató most állatkísérletekkel ellenőrzi a gombaszövetből nyert értékes készítmények, anyagok hatását. // Erős elmével és kemény kézzel Az őszirózsás forradalom 45. évfordulójára // Színészgyerek Erős tor vagy - jó bor A szakemberek becslése szerint az Idei borok Maligán- foka valamivel magasabb lesz a szokásosnál. A szokásos, vagyis az úgynevezett normális évjáratok országos átlaga 10.5 fok. Az utóbbi három évtizedből négy kiemelkedő évjáratot tartanak nyilván: az 1934-est, az 1937-ést. az 1947-est és az 1951-est. Ezekben az években az időjárás az egész vegetációs időszak alatt annyira kedvezett a szőlőnek, hogy a borok igen nagy része elérte a 16—18 Maligán-fokot. A bor alkoholtartalmát, azonban az időHasznos mellékfoglalkozás a csipkebogyógyűjtés Fiatalok és idősek országszerte «gyanánt részt vesznek a magas „C”-vitamm tartalmú csipkebogyó gyűjtésében, mely utak mentén, vasúti töltéseken, szőlők, gyümölcsösök szegélyein, dombold alakon, bokros vidékeken található. A csipkebogyó egészséget védő, igen fontos gyógynövény, amelyből ma már nemcsak lekvár készül, hanem tea, csipkeszörp és csipke üi~mös is. A csipkebogyó különösen fontos a náthás megbetegedések idején, amikor sok csipkeszörpöt és csipketeát kell fogyasztani. A csipkebogyóból készül a Viroma magnézium tartalmú „C”-vitaminos diétás csipkeszörp. A Viroma szörp magnéziumtartalma miatt igen jó hatással alkalmazható magas vérnyomás és érelmeszesedésben szenvedő betegek étrendjében» Magnéziumon kívül tartalmazza mindazon anyagokat, amelyeket a „C”- vitaminos csipkeszorp. A klinikai kísérletek igazolják, hogy a Viroma szörp rendszeresen fogyasztása a vérnyomás csökkentését is eredményesen segíti elő, amellett a gyomor- és bélműködést is kedvezően befolyásolja, csökkenti a fáradékonyságot és javítja a közérzetet. Jó hatással alkalmazható a forgalomban levő vérnyomás- csökkentő gyógyszerekkel együtt. Ez különösen jelentőssé teszi a csipkebogyó gyűjtését. A csipkebogyót gondosan, tisztán, gyűjtőkosarafcba kézzel kell gyűjteni. Gyűjteni az ép, egészséges, téglapiros, illetve üdepiros bogyót kell, kocsány és csészelevél nélkül. Az így gyűjtött csipkebogyóért a földművesszövetkezetek kilogrammonként 2 forintot fizetnek. Egy-egy felnőtt lő—20 kiló bogyót meg tud szedni naponta, s így 30—40 forint között tud kerespi. Ha maga szárítja meg, akkor a kereset még kedvezőbb. A gyűjtésben a gyerekek és idősebbek is részt vehetnek és ők is hozzájárulhatnak a család keresetéhez. A földművesszövetkezetek minden szükséges segítséget és útbaigazítást megadnak a csipkebogyó begyűjtéséhez. járáson kívü! még egész sor más tényező is meghatározza: így maga a szőlőfajta, a szőlő- vidék fekvése, a talaj tápereje, a művelés módja — és még egy sor olyan körülmény, amit a szakemberek maguk sem ismernek. Minden borvidéken vannak ugyanis olyan táblák, parcellák, amelyek minden évben erősebb bort adnak a többinél — egyelőre ismeretlen okokból. Ilyen például Tokajban a híres „Szarvas”-szőlő, vagy a ..Királyok” dűlő, az egri borvidéken pedig az úgynevezett „Galagonyás”, ahol mindig legalább egy fokkal erősebb bort szüretelnek, mint a közvetlenül mellette fekvő, s látszólag teljesen azonos dűlőkből. A különbség sok lehető oka között valószínűleg a talaj • összetétele, nyomelemtartalma áll az első helyen, de a szakemberek még erre sem tudnak pontos választ adni. A szakemberek egyébként nem szívesen válaszolnak a „rekord Maligán-fokra” vonatkozó kérdésekre sem. Erre viszont már nem tájékozatlanságból. hanem — elvi okokból. A bor minőségét, értékét ugyanis — mondják, s teljes joggal — nem alkoholtartalma határozza meg. Sok külföldi országban már elterjedt szemlélet ugyanis a bortól nem „spiccet” vagy mámort, hanem kellemes üdítő hatást, ízlelési élvezetet vár. S ezt elsősorban a bor illat- és zamatanyagai különböző alkotórészeinek harmóniája nyújtja. Hogy ez mennyire így van. azt az is bizonyítja, hogy a nemzetközi borversenyeken a minősítésnél az alkoholtartalom semmiféle szerepet nem játszik. Illetve: az a bor, amelynek túl magas az alkoholtartalma. azaz többi alkotórészének mennyisége nem áll ezzel összhangban, eleve nem kerülhet a legjobbak közé. Mindez ígv van — de azért az a szakemberek szerint sem hai, hogy az idei borok Mali- «án-foka a szokásos 10.5 fok felett leszi.J — Mi bajod, Lacikám? — Drámai jelenetem volt mamával... (Komádi István rajza) tősek voltak a Szabó Ervin köré tömörült antimilitarista körök — köztük a Pest megyei mozgalmakban nagy szerepet játszó Mosolygó Antal, a mátyásföldi■ repülő- gépgyár főbizalmija, majd 1919-ben a gödöllői munkás- tanács elnöke —, valamint a baloldali szociáldemokraták közül Landler Jenő és Hamburger Jenő. aJzik különösen a vasutassztrájk irányításában töltöttek be vezető posztot. A munkásmozgalmakat támogatták a szegényparasztság lázongásai. A szegényparasz- tók a háborús nyomor és az őket ért nagy vérveszteség, apák és testvérek tízezreinek pusztulása miatt a frontolcon felsorakoztak a magát túlélt monarchia megdöntésére. A monarchia 1918 őszén be- követleezett katonai összeomlása után a belső összeomlás sem váratott sokáig magára. Miután a kormányzat képtelen volt megoldani a néptömegek alapvető problémáit: a békét, a nemzeti függetlensé- Get,' a demokratikus jogokat, a földkérdést, az elnyomott nemzetiségek önrendelkezési jogát, a főváros népe: munkások és katonák október 31-re virradó éjjel győzelemre juttatták az őszirózsás polgári forradalmat. Maga Károlyi Mihály emlékirataiban így jellemzi ezt a történelmi nevezetességű éjszalzát: „A nép maga csinálta meg a forradalmat, vette kezébe a hatalmat és adta át a Nemzeti Tanácsnak." A kormány élére Károlyi Mihály került, aki osztályától, a feudális nagybirtokos osztálytól elszakadva, nemcsak a háborúellenes mozgalmak zászlóvivője volt a parlamentben és külföldi utazásai során egyaránt, hanem a belső demokratikus változások hlyének is bizonyult. Pest vármegye legfőbb köz- igazgatási szerve is nagy örömmel üdvözölte a népkormány megalakulását és a Károlyi Mihályhoz intézett levelében helyeselte az államforma megváltoztatását, a Magyar Népköztársaság kikiáltását, a demokratikus átalakulást, a politikai jogokból eddig kizárt osztályok bevonását a közéletbe és a földreformot. a burzsoázia ellenállása és cl a szociáldemokrata párt jobboldali vezetőinek megalkuvó politilcája következtében nem került sor a polgári demokratikus reformok következetes végrehajtására. Ezért a néptömegek a kommunisták, valamint a baloldali szociáldemokraták vezetésével a proletárforradalom útjára léptek. De a magyar munkásosztály győzelméhez 1918. októberén keresztül vezetett az út. Dr. Vígh Károly FELNŐTTEK A második emeleti korlátnál álló Já- nosiné rákontrázott: — Tűrhetetlen! Megint ordítanak a kölykök! — Magának van kölyke nem nekem! — pulykavörös arccal védte a fiát Kovácsné. — Nem kiabálnak azok, csak maguk mindig felfújják a dolgot! A nagy zsivajra Tünde Berta is lecsapta a főzőkanalat és kiszaladt a folyosóra: — Igaz, igaz! Maradjanak csendben a gyerekek, nem lehet tőlük aludni! — sipított madárhangján. — Maga vénlány, csak ne avatkozzon bele! Inkább szerezzen férjet magának! — zihálva nevetett a kövér Pécsemé. Nyolc órakor már tizenöten álltak a folyosókon, és azon vitatkoztak, veszekedtek, hogy Tünde Berta miért nem kapott férjet. Kilenc órakor — egy lakó kivételével — már teljes volt a létszám. A folyosókon a korlátok mellett minden hely megtelt. A későn jövők már csak a második sorban helyezkedhettek el. Zengett az egész ház. Az ablaktáblák remegtek. Most már kollektíván Sárosi Juditot támadták ízes magyarsággal, hogy ő miért dugja bele az orrát olyan dolgokba, ' amihez semmi köze, inkább törődjön a palijaival, akiket esténként fogad. Fél tízkor — amikor a gyerekek már lefeküdtek — a beteg Bakosné is felkelt az ágyból, hogy kétszer lehülyézze a szomszédját. Tíz órakor már csak bedugott füllel lehetett elviselni a hangerőt. Mindenki extázisba jött: hadonászott és ordítva egymást szidta. A bábeli zűrzavar kutyafüle volt ehhez képest. Fél tizenegykor Tünde Berta kést ragadott, mert valaki rágalmazni merészelte '... Rohant a folyosón, Blazsáknét kergette. Már majdnem utolérte, amikor az egyik ablakból pizsamában, karját széttárva, elé ugrott a kis, hétéves Palkó, és ahogy 'a ház lakóitól tanulta, torka- szakadtából ordította: — Itt nem lehet aludni! Maradjanak csendben a felnőttek! (—la) Este hét óra volt, és a levegő még kellemesen langyos. A házban lakó gyerekek az udvaron játszottak. Ám mint mindig, most is ebből lett a baj. Alert a házmesterlakás mellett a táblára kiírták, hogy reggel meddig lehet pokrócot rázni, este mikor kell lehalkítani a rádiót, de, hogy a gyerekek lefekvésig milyen hangerőt használhatnak a játékhoz, az sehol sem volt olvasható. Palkó megrakta teherautóját, éppen indítani akart, amikor is az egyik, srác véletlenül felrúgta a kocsit. Kis vita kezdődött. Mándiné —.mint egy párduc <— ki is ugrott a folyosóra és onnan kürtölte világgá: ■— Itt sohasem lehet pihenni! Hallgassatok! Nem halljátok? Átkozottak! r/ árolyi Mihály, az első l\ világháborút megelőző és az azt követő korszak nagy magyar államférfin, az 1918-as Magyar Népköztársaság elnöke találóan írta emlékirataiban IV. Károly királyról: „Egy garnizonhadnagy teendőinek ellátására alkalmas lett volna, a monarchia szörnyű bonyodalmát kibogozni teljesen képtelen volt.” A Ferenc József helyébe került IV. Károly felemás békekísérletekkel és demokratikus mezbe öltöztetett reformokkal igyekezett visszaszorítani a forradalom árját. Így 1917 tavaszán felvetette a rendkívül szűk magyarországi választójog revízióját. Azonban a tömegek szemében gyűlöletessé vált Tisza eltávolítása sem tette lehetővé a választójogi reformot, mert a parlament feudális urai makcesul ellenálltak minden legcsekélyebb reformnak is, ami korlátozta volna politikai egyeduralmukat. A monarchia országaiban — válaszul IV. Károly sikertelen kül- és belpolitikai kísérleteire — a néptömegek egyre Hatalmasabb- arányúi törhegmozgalmai bontakoztak ki. Különösen az 1917- es Októberi Szocialista Forradalom győzelme után erősödtek Magyarországon is a munkásmozgalmak. A szak- szervezetek ■ taglétszáma 1917- ben ugrásszerűen emelkedett. Alig 19Í6-ban csupán 55 ezer volt a szervezett munkások száma. addig 1917- ben már 215 ezer. A ■ háború alatt először 1917-ben ünnepelték meg május elsejét Magyarországon. A budapesti felvonulásokon több mint százezren vettek részt. De nagymértékben növekedtek a sztrájkmozgalmak is. A budapesti munkásság legnagyobb szabású tüntetésére az orosz-szovjet kormány békeüzenetének hírére került sor, 1917. november 25-én az Iparcsarnokban. ' Ezen a főváros és környékének munkásai — köztük sok ezer Pest megyei dolgozó — testvéri üdvözletüket küldték az orosz proletariátusnak, akik — mint az elfogadott határozati javaslat hangoztatr ta —, „erős elmével és kemény kézzel vezetik ki az zmberiséget a háború poklából”. j következő évben még zí nagyobb méreteket öltött a magyar nép tömegeinek. A legnagyobb arányú tömegmozgalom az 1918. évi júniusi általános sztrájk volt, ímelyet a MÁV-gépgyári gyilkos csendőrsortűz váltott ki. A háborúellenes moz- jalmak irányításában jelen-
