Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-27 / 252. szám

Az őszi munkák állása a járásban Az e heti munkák értékelése a következők szerint alakult a járásban: A községek verseny értékelése Talaj munka Vetés Betakarítás % ' ° r> ' % I. csoport — — — II. csoport 1. Törtei 104,6 106 88 2. Kőröstetétlen 90 114 4 109 3. Kocsér 91 100 106 Ül. csoport 4. Jászkarajenő 90,7 111,5 99.5 5. Dános 88 102 80 6. Gsemő 88 100.6 9o 7. Nyársapát 80,7 100.3 99 8. Ceglédbercel 88 94,3 103 IV. csoport 9. Albertirsa 88,1 96,3 98 10. Abony 90,1 93,8 86,2 A termelőszövetkezetek versenyértékelése I. csoport — — — II. csoport 1. Törtei Rákóczi 110,5 105,2 93,1 2. Kőröstetétlen Vörös Cs. 90 114,2 109.6 3. Törtei' Aranykalász 106,1 107.8 81,8 4. Nyársapát Kossuth 98,5 113 100 ^ 5. Jászkarajenő Lenin 90,9 109.3 105.5 6. Abony Üj Világ 91.8 106 101,7 7. Csemő Szabad Pöld 86.3 103.5 11 8. Kocsér Petőfi 98.8 100 104,5 9. Kocsér Űj Élet 86,6 100 103 5 10. Csemő Rákóczi 84,1 101 112,5 III. csoport 11. Jászkarajenő Űj Barázda 81 123.4 93 12. Albertirsa Dimitrov 93,1 1 100 84.7 13. Dánszentmik 1 ós Micsurin 88 102 80 14. Ceglédbercel Egyetértés 88,2 94.5 103 15. Albertirsa Szabadság 86,5 92.8 106,4 16. Csemő Űj Élet 88 100 80 17. Nyársapát Haladás 68,2 98.2 106 18. Csemő Petőfi • 100 97.8 30,2 VII. ÉVFOLYAM, 252. SZÄM 1363. OKTOBER 27. VASÄRVAP Cegléd fejlesztése a korszerű városfejlesztés tükrében Szakmailag és politikailag is A dolgozok fejlődésének mindkét fontos tényezőjét szem előtt tartják a Talajja­vító Vállalat ceglédi gépüze­mében. Detári István párttit­kár tájékoztatása szerint az üzemi pártszervezet már jó- előre megszervezte a pártok­tatást. Október 30-án kezdik meg a marxizmus—lenindzmus tanfolyamot. Hallgatói a KISZ- és a párttagság közül kerülnek ki. Különösen szá­mít a vezetőség a KlSZ-isták- ra, akik — mint többek kö­zött Szabó György és Gombár Dezső — már tavaly is igen eredményesen vettek részt KISZ-ok tatásom. Szakmai vonalon a különbö­ző általános és szaktanfolya­mokon kívül havonta egy al­kalommal ismeretterjesztő elő­adásokra kerül sor. Ezek te­matikája természettudomá­nyos, műszaki, közlekedési és mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozik. Előadóidat a járási művelő­dési szervek biztosítanak. J. Z. Nagy gondunk: a szállítás Csúcsforgalom a vasútállomáson IV. csoport 19. Abony Kossuth 92,2 94.6 73.6 20. Abony Lenin 84.8 95 83,8 21. Abony József Attila 80,7 95.4 81,8 22. Nyársapát József Attila 77,8 94 95 EGYÖNTETŰ NEVELEST! Nagy sikerű szülői értekezle- Sok szó esett a fiatalok vi­tet tartott csütörtökön az selkedéséről, öltözködéséről, iparitanuló-intézet a Közieke- Egyöntetű vélemény alakult désépítési Gépjavító Vállalat ki: fiataljaink — különösen a művelődési otthonában. A lányok — az iskolában a szülők nagy tetszéssel fogad- munkaköpenyt használják, hi- ták Szoboszlai Imre igazgató szén az az ő munkahelyük, beszámolóját a tanulók és a Hogy ezt megvalósíthassák, szülők előtt álló feladatokról, szükség van a szülők megérté- A beszámoló többek között sere, támogatására. A szülők hangoztatta, hogy a jövő szak- feladata, hogy rendszeresen munkásgárdáját csak úgy le- ellenőrizzék fiaik, lányaik fa­llet becsületes munkásember- nulmányi munkáját, s ne eÍr­ré nevelni, ha a szülői ház, az gedjék meg, hogy a fiatalok iskola, és az üzem egyöntetű- késő este egyedül sétálgassa- en nevel, egyforma követel- nak az utcán. Az iskola ményeket támaszt a fiatalok- KISZ-szervezete biztosítja a kai szemben. Ehhez az szüksé- tanulók szórakozását, klubdél- ges, hogy a szülők és mesterek utánok keretében. szorosabb kapcsolatot tartsa- Az értekezlet után a szülők nak fenn az iskolával, s közö- a nevelőkkel és a mesterekkel sen beszéljék meg a fiatalok egyenként megbeszélték fiaik neveléséből adódó probléma- előmenetelét, kát. M. J. Munkásfelvétel Az alábbi szakmákba fel­veszünk megrendelésre dol­gozó önálló szakmukáso. kat: paplankészítő, finom férfiingvarró, méretes gyermekruhakészítő, női és férfikalapkészítő, játék- babajavító, kézimunka­előnyomó. Ceglédi Ruhaipari Vállalat Cegléd, Szabadság tér 3. Munkaügyes. — Szorgalmas tanulói van­nak a dánszentmiklósi általá­nos iskolának. A szorgalom ezúttal nem a tanulásra vo­natkozik, hanem a közösségi munkára. Az egyéb társadalmi munkák elvégzése mellett a felső iskola fásítása is az oda­járó tanulók társadalmi mun­káját dicséri. — Klementisz István Ceg­lédbereel, Bajcsy-Zsilinszky utca 33. szám alatti lakost 1963. szeptember 1-én áram­ütés okozta halálos baleset ér­te, otthoni villanyszerelés köz­ben. Nevezettnek havi 10 fo­rintos élet- és balesetbiztosí­tása volt a Járási Építőipari Ktsz-nél Cegléden. így özve­gyének 26 200 forint kártérí­tést fizetett ki az Állami Biz­tosító ceglédi járási fiókja. — Az elmúlt időszakban a dánszentmiklósi általános is­kola tanu’ói mintegy 640 mun­kaórát töltöttek rípaszsdéssel és ezzel körülbelül 3000 forint értékű munkát végeztek el az állami gazdaságnak, majd részt vettek a felső iskolai autóbuszmegálló környékének rendezésében is. A fenti értékelés az októ­ber 23-i állapotot tükrözi. Szemlélteti, hogy az őszi vetési munkák ekkor már befejezés előtt állottak. Az évi versenyvállalás szerint az őszi kalászosokat októ­ber 25-ig kellett elvetni. Ennek a vállalásnak ter­melőszövetkezeteink becsü­lettel eleget tettek, mert eme az időre járásunk va­lamennyi tsiz-e a vetést be­fejezte. Így az eredeti ter­vünket kenyérgabonából 106 százalékra teljesítettük, ami azt jelenti, hogy 680 hold­dal vetettünk többet, mint az eredeti terv volt. Az őszi kalászosok összes terve 24 580 hold volt, amit 106 százalékra teljesítettünk. A járás tsz- és községi vezetői a gépállomások igaz­gatóinak részvételével pénte­ken, 25-én értekezleten be­szélték meg az őszi mun­kák eddigi eredményeit, hiá­nyosságait. Megállapítást nyert, hogy ebben az év­ben szervezettebb volt a munka. A vetések lénye­gesen jobbak. Elismerés il­leti elsősorban a tsz-ek és az állami gazdaság trakto­rosait, a tsz-tagokat, akik ebben a munkában részt vettek. Az értekezleten a hátralevő őszi időre vonat­kozó főbb munkákat is meghatározták. Ennek értel­mében a legfontosabb te­endő a betakarítás befejezé­se. Elsősorban a cukorré­pát, kukoricát és egyéb ter­mékeket kell betakarítani. Az összes szántásra alkal­mas erőgépet a mélyszán­tásra kell csoportos! tani; Nemcsak a tsz-ek közös te­rületén, hanem az összes háztáji, egyéni és más terü­leten is el kell végezni az őszi mélyszántást. Az őszi „szőlő- és gyümölcsitelepíté- si hónap” 1963. november 1-től december 1-ig tart. Hat tsz-ben ezalatt 76 hold gyümölcsöst és 200 hold szőlőt kell telepíteni. Az érdekelt tsz-vezetőségeknek és a községi tanácsoknak elő kell segíteni, hogy ezt a feladatot is teljesíteni tud­juk. A járási versenybizottság Első: a tüzelő Gépállomás üzemgazdászát, mondjon valamit a jelenlegi munkákról. Hogyan bonyolít­ják le az őszi betakarítással járó szállításokat? — Szállításokra 8 erőgépünk van beállítva. Mondanom sem kell, csak nyújtott műszakban tudják ellátni a munkát. Ezek­ben a napokban 3 erőgépünk a József Attilában, 4 a Kos­suthban, 1 pedig az Űj Világ Termelőszövetkezetben szállít­ja a kukoricaszárat, illetve a cukorrépát. Városunk lakossága részé­ről nem kis érdeklődés kíséri az Állami Fuvarozási és Kor- délyozási Vállalat (Belsped) ceglédi telepének munkáját, különösen ilyenkor, ősszel, a szénszállítások alkalmával. Munkatársunk felkereste Hor­váth Gézát, a telep vezetőjét, aki" a következő tájékoztatást adta: — ötven lovunk 25 gumike­rekű kocsival végzi a szállítá­sokat a város területén. 63 dolgozónk van, akik a nagy szezonmunkák ellenére is a tervet 150 százalékra tel­jesítették. A munka gyorsabb elvégzésé­hez azonban igen nagy szük­ség lenne bővítésre, mind az igavonók, mind a személyzet számának emelésére. — Milyen fuvarokat vállal­nak, illetve jelenleg milyen te­rületeken dolgoznak? — Elsősorban a lakosság téli tüzelőellátását végezzük. Ez természetesen az igények­nek megfelelően gyorsabb vég­rehajtást követelne, de autó hiányában, amit már igényeltünk is, lassabban­történik, mint szeretnénk. Ezenkívül a MÁV központosí- | tott vagonkirakási szállításo- •kat végezzük és a közüietek részére dolgozunk — fejezte ‘ be tájékoztatását a telep veze­tője. Interurbán az lAbonyi Gépállomással A nagy ,:hajrá”-ban megkér­tük Nagy Imrét, az Ábonvi vetnek a feladatok teljesí­téséért. Nappal szállítanak, éjszaka szántanak Az ősízí betakarítási mun­káknál a szállítást a Ceg­lédi Gépállomás nyújtott műsizaíkfoan látja el, hogy időben elvégezzék a határ­ban az őszi munkákat. An­gyal Károly, a gépállomás igazgatója a következőket j mondotta erről: — Ezekben a hetekben ! 23 vontató mondhatnám ál­landóan szállításokkal fog­lalkozik. Jelenleg a cegléd- berceli Egyetértés Termelő­szövetkezetben 5—5 vontató végzi a cukorrépa, illetve a kukorica behordását. A gé­pek egy része éjszaka részt vesz a különböző talajmun­IráTriKor» műszakra. Jelenleg a bur­gonyaszállítással 10, cukor­répa-szállítással pedig 12 ko­csink dolgozik. 12 kocsi hord­ja a tejet, naponta 3—4 húst szállít. 10 kocsink se­gíti az építkezéseket, a töb­bi pedig a mindenkori igé­nyeknek megfelelően dolgo­zik. Szombat-vasárnaponként a termelőszövetkezetek ré­szére 15—20 kocsit biztosí­tunk. A tervteljesítéssel nincs baj, még eddig mindhárom negyedév tervét teljesítet­tük. Nagymértékben segíti az eredményes munkát az, hogy szerelőink lelkiismere­tesen foglalkoznak a javí­tásra szoruló járművekkel s a hiba miatti kocsiállás mi­nimális. Gépkocsivezetőink lelkesedésével és szorgalmá­val sincs baj. Nagy gond­dal bánnak a rájuk bízott kocsikkal s mindent elkö­— A betakarítás idején a vasútállomáson is megnöve­kedik a forgalom. Bár még ko­rántsem. érte el a tetőpontját, de egy-két héten belül nálunk is bekövetkezik a munkával terhesebb időszak — mondja Bolcsó János, a rakodóállomás főnöke. — Jelenleg az áruszál­lításon kívül burgonyából szál­lítunk a legtöbbet. A szállítás gyors és zök­kenőmentes. Reméljük, a forgalom növeke­désével sem lesz semmi prob­lémánk. A komplex rakodó- brigád, amelynek több válla­lat tagja, el tudja látni a ki­es berakodást. A brigád mun­káját nagyban elősegíti az, hogy mind megyei, mind váro­si szinten figyelemmel kísérik munkájukat, és ha kell, segít­séget is kapnak. A vállalatok szállítási problémáját az ÁFKV teljes egészében le tudja bonyolítani, az állami gazdaságok é$ termelőszövet­kezetek pedig ma már rendel­keznek megfelelő szállítóesz­közökkel. Ilyen ellátottság mellett csökkenteni tudjuk a kocsiállást, kevesebb a kény­szerkirakás és a kocsiforduló megrövidítése is kivihető. — Annak ellenére, hogy a cukorrépa szállítása még nem indult meg teljes mértékben, a répaszelet-szállítmányok már megérkeztek. Az elszállítás sokkal szer­vezettebb. mint az előző években. Régebben olyan is előfordult, hogy itt romlott meg a répa­szelet az állomáson, de az idén ilyesmi nem fordul eló. A tsz-ek időben tudnak szál­lítóeszközt biztosítani. Ha nincs elegendő szállítóeszkö­zük, akkor segítséget kapnak. Az őszi csúcsforgalomból nagy­mértékben kiveszik részüket a keskenynyomközű vasút dolgo­zói is. A külterületek szállítá­si forgalmát nagyrészt ők bo­nyolítják le, tehát nem kis ré­szük van abban, hogy az őszi csúcsforgalmat zavartalanul le tudjuk bonyolítani — fejez­te be nyilatkozatát a rakodó­állomás főnöke. Nipi 2000 tonna A telefonnál Bellér György, az 1. sz. TEFU ceglédi te­lepének vezetője: — Rendkívül nagyok a feladataink, 121 gépkocsival és 37 pótkocsival naponta mintegy' 2000 tonna áru szállítását végezzük. Gép­kocsivezetőben nincs hiány, számuk 180, ezért bőven van lehetőségünk a kettős hasonló mértékben tudunk e téren előrehaladni, sőt az • ütemet fokozni tudjuk. Bízunk abban, hogy hat­hét év alatt útjaink, jár­dáink a város belterületén pormentes burkolattal lesz­nek ellátva. De az élet más területein is jelentős előre­haladás lesz városunkban. Fejlődnek szociális, kulturá­lis, egészségügyi intézmé­nyeink. Uj kórház, új középisko­la épül városunk terüle­tén, megkezdjük a fürdő fejlesztését. A Hazafias Népfront és a város lakosságának segítsé­gével a „virágos Ceglédért” mozgalom keretében a vá­ros esztétikai képének ki­alakítása terén is eredmé­nyeket fogunk elérni. Ahol az előfeltételek már lehető­vé teszik, hozzálátunk park­jaink modernizálásához. Eh­hez a szükséges fedezetet nagy részben saját erőből fogjuk biztosítani, és ezzel méltó keretet biz­tosítunk a 600 éves évfor­duló ünnepségeinek megren­dezéséhez. Bátran kijelenthetjük, hogy városunk a korszerű város- szemlélet alapján helyes irány­ban halad. Bízunk abban, hogy megoldódik az a sokat vitatott kérdés, amely vá­rosunkban a lakosság kisebb részénél felvetődött; miért a jövőnek, miért nem a mának fejlesztjük a várost, miért csa­tornázunk addig, míg út­jainkat nem korszerűsítet­tük, a város esztétikai ké­pét nem alakítottuk ki. Azt hiszem, már minden­ki megérti, hogy logikai szempontból is ez a helyes út, amit a városi tanács döntése alapján választottunk. Meg­győződésünk, hogy közös munkánk eredményeként a közeljövőben városunk la­kossága a szükségletnek megfelelő kielégítése után el fogja ismerni, hogy mun­kánk meghozta a várt ered­ményeket. Szelepcsényi Imre Cegléd Városi Tanács vb-elnöke A szocialista városszemlé­let legfőbb alapelvének a 2 emberről való gondoskodást • tekinti. A gondoskodásnak az élet minden területére ki kell terjednie. A szükség­letek mind magasabb fokú kielégítése, az ellátás, és az a mennyiségi és minőségi többlet, amelyet a város nyújt az adott település la­kosságának, ez teszi a várost várossá. így vizsgálva _ a város szerepét, megállapít­hatjuk, hogy a városi lakók számára nem a település ter­jedelme, nem az épületek tömege adja a település vá­rosi jellegét, hanem az, ho­gyan van berendezve az ellátásra, milyen életformát tud nyújtani a lakosság szá­mára. Ezen. elvi meghatarozas után vizsgáljuk meg, váro­sunk hogyan tud megfelelni e szerepkörének. Cegléd vá­rossá alakulásának 600 éves ünnepségeire való felkészü­lés is időszerűvé teszi e vizsgálat megtételét. Az az örökség, amelyet a felsza­badulás előtti időszak, a vá­ros vezetése reánk hagyott, nagyon szegényes volt. Igaz, hogy a mi lakóhelyünk 600 éve jogilag város, de funkcionálisan nem tu­dott városi életformát biztosi tani, mert hiá­nyoztak azok az alapvető feltételek, amelyek való­ságban is várossá tették volna. A közművesítés teljesen hiányzott, a felszabadulás előtt az út- és járdaháló­zat 85 százalékban kiépítet­len volt. A kulturális, szo­ciális és egészségügyi intéz­mények a város lélekszámá- hoz viszonyítva nem vol­tak kielégítők. Ezeket a sú­lyos hiányosságokat fokoz­ták városunk területén a má­sodik világháború súlyos kár­tételei. A károk megszünte­tése jelentős anyagi áldozattal volt csak megoldható. A felszabadulás után az első három év alatt nagy- részben csak a háború okozta kárók felszámolásával tud­tunk foglalkozni. Városunk fejlesztése lé­nyegében 1948 után indult meg. Első lépcsöven a város fejlesztéséhez szükséges ter­veket kellett elkészíttetni. A város általános és részletes rendezési tervét, a víz- és csa­tornahálózat fejlesztési ter­vét, amely már rendelkezé­sünkre áll, sőt egyes terüle­teken már a kivitelezés is fo­lyamatban van. Ezeknek a terveknek alapján elindul­hatunk a korszerű városfej­lesztés útján és e tervek megvalósítása után jelentős mértékben tudjuk javítani a lakosság szükségleteinek ki­elégítését. ami lehetővé teszi a városi életforma biztosítá­sát. Ezután felvetődik a kér­dés, milyen eredmények vár­hatók városunk fejlesztésében a közel jövőben. Legfontosabb feladatunk a víz- és csatorna- hálózat építésének befejezé­se. amely együttesen 25 mil­lió forint költséggel épül. ebből 15 millió forintot a megyei, illetve állami eszkö­zökből biztosítanak. Ez le­hetővé teszi városunk terü­letén a nagyobb arányú lakás­építés megkezdését. A víztorony felépítése, a vízhálózat rekonstrukció­ja és bővítése után 32 —34 ezer lakos részére tudunk bőséges vízellátást biztosítani. Ez a szám megegyezik a bel­területi lakosság számával. A mélyépítési munkák befejezé­se után tovább folytatjuk út­jaink, járdáink korszerűsí­tését, Ebben az évben már mintegy 20 000 négyzetméter utat és 21 ezer négyzetmé­ter járdát építettünk. Bizto­sak vagyunk abban, hogy az elkövetkező években is *

Next

/
Thumbnails
Contents