Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-25 / 250. szám

1963. OKTÓBER 25, PÉNTEK Besnyőn, négytől hatig Az asszony műszakból érke­zett. Bement az iskolába, s a II. és a IV. osztályt befogadó tanteremben leült egy hátsó padba. Elővett egy kockás no­teszt, egy csavaros kupakú golyóstollat, egy fém szem­üvegtokot és szépen elrendez­ve, türelmesen nézte az ajtót. ★ Gödöllő—Máriabesnyő üzle­teiben festett plakátok hir­dették: „Bernáth Józsejné me­gyei tanácstag 22-én, kedden délután 4-től 6-ig tanácstagi fogadóórát tart az alsó iskolá­ban.” Fél öt lesz. Még mindig nem jött senki. Az asszony az ajtót nézi. — Máskor is így van? — Nem — röstellkedik Ber­náthné. — Nem tudom, pedig hirdették ... Talán nem 'ér­nek rá az emberek. Legutóbb az öreghegyi iskolában már a kezdésnél ott voltak. Sok min­denről beszélgettek, szóba hozták például a Dregonya utcai árkot. Esőzések idején kiönt belőle a víz, veszélyez­teti az utakat, házakat. A község azért nem tudja rend­behozatni, mert nincs cement­je. Eljártam a megyei tanács­nál és a TÜZÉP-nél — remé­lem, hogy nem hiába. — Fárasztó dolog hiába járni. — Ilyen eset ritkán van. Il­letve az már gyakrabban, hogy nehezen lehet elintézni. — Sok a tennivalója? — Hát... Rámegy napi négy-öt órám. Ebbe az iskolá­ba jártam, régről ismernek az emberek. Utcán, buszon, HÉV- en, bent a gyárban, az áram­mérőben, és otthon mindig jön valaki. Jönnek apró és nagy gondokkal, a községet érintő dolgokkal és támogatást kérnek vagy tanácsot. Néha csodálkozom, mert olyan bi­zalmas dolgokat is elmonda­nak ... Nem mondom, sok időm elmegy, de annyira sze­retem ezt a munkát, hogy nem is tudnám elképzelni, hogy ne legyek tanácstag. — A férje mit szól hozzá? — Eddig nem volt baj, de most, hogy őt beválasztották a községi tanácsba, mindig vitatkozik velem. Vitázunk, segítünk egymásnak, legtöbb­ször én a férjemnek, mert hát én vagyok az „öregebb", tíz­éves gyakorlatommal. A fér­jem meg most kezdte, febru­árban, és legalább egy év kell hozzá, amíg teljesen beletanul. Dehát ettől még nem borul fel a családi béke. Az otthoni munkák miatt sem. A férjem ugyanis tűzoltó Pesten és csak másnaponként van itthon. így a főzést is be tudom osztani. Háromnegyed öt. — így lehet igazán dolgozni. A gyárban — tekercselő va­425 625 televízió-előfizető A rádió előfizetők száma közeledik a két és fél millióhoz A Postavezérigazgatóság harmadik negyedév zárásával statisztikát készített többek között a rádió- és a televízió­előfizetők táborának gyarapo­dásáról. Az adatok most már változatlanul a televízió mind- nagyobb térhódítását mutat­ják. Hazánkban a televízió-előfi­zetők száma az elmúlt kilenc hónapban száz és fél ezerrel, pontosan 100 519-el. a harma­dik negyedévben mintegy húsz és fél ezerrel gyarapodott. Az elmúlt hónapokban júliusban vették a legkevesebb televí­ziókészüléket, hiszen ebben a hónapban csupán ötezerhá­romszázat jelentettek be. A múlt év azonos „holt szezon-’ hónapjában csaknem nyolc­ezerrel nőtt televízió-ölőfi­zetők száma. A harmadik ne­gyedévi zárás szerint hazánk­ban 425 625 televízió-előfizető van. Budapesten 177 295 tele­víziókészüléket tartanak nyil­ván. Vidéken — nem számít­va a Budapest vidéki posta- igazgatóságot, a szegedi pos­taigazgatóság területén van a legtöbb televízióelőfizető, számszerűit 40 999. A rádióelőfizetők táborá­nak gyarapodása már jóval lassúbb. Az év első kilenc hónapjában 45 874 új rádióké­szüléket jelentettek be, a harmadik negyedévben csu­pán 3844 új készüléket vett nyilvántartásba a posta. Az üzletekben természetesen jó­val több új rádió fogyott el, a csereakció miatt azonban ezek nem jelentettek egyben új előfizetőket is. Ennek el­lenére, ha lassan is, de köze­ledik a rádió-előfizetők száma a 2 és fél millióhoz. A szeptem­ber végi nyilvántartás szerint hazánkban 2 436 058 rádióelő­fizető van. (MTI) Oxigénsátor a betegágy fölött A kórházban igen sok be­tegnek, főleg a frissen ope- ráltaknak, s a légzési zavar­ban szenvedőknek — külön­leges összetételű levegőre van szükségük, amit azon­ban még a különszobákban sem tudnak biztosítani. A Medicor Művek buda­pesti orvc*i műszergyáregy­ségében olyan szerkezetet ké­szítették, amely lehetővé te­szi bárhol a mesterséges klíma előállítását. A beren­dezés egy műanyagsátor és egy adagoló, mérőműszer. A műanyagsátor a betegágy fö­lé feszíthető, s alatta a szük­séges pára-, oxigén- és ned- vesBégtartalmú levegő hoz­ható létre, s tartható ál­landó szinten. A mezőgazdaság dolgozóit el kell vezetni a könyvhöz Ankét gödöllői kezdeményezésre a könyvbarátmozgalom kiterjesztéséről Hurrá! Letettem a vizsgát! Készül az Aranyfej című magyar—angol koprodukciós film, amelynek több jelenetét a Dunakanyar legszebb he­lyein, Visegrádon és Szentendrén forgatták. Képünkön ketten a szereplők közül: Esztergályos Cecília és Baddy Hackets Mint már korábban is be­számoltunk róla, élénk élet alakult ki Ráckevén, a járási művelődési ház fotósainak kö­rében. A nyár folyamán már kiállítást is rendeztek műveik­ből, amely, ha nem is váltotta ki a várt visszhangot, mégis eredményesnek mondható. El­sősorban eredményesnek mondható azért, mert a kísér­let nyomán most egy nagyobb szabású, még gazdagabb kiál­lítás megrendezését határoz­ták el. Bácskai Józsefné. a művelő­dési ház igazgatója elmondot­ta, hogy mintegy hetven ké­pet készítettek elő a kiállítási­ra a fotoklub tagjai. Ezek a képek a körülöttünk zajló élet egy-egy pillanatát rögzítik, vagy a lakóhely szépségeiről, műemlékeiről, nevezetességei­ről adnak számot. A jól válo­gatott képanyag középpontjá­ban leglényegesebb témaként az ember áll. Az alkotó, tevé­kenykedő, a környezetét for­máló ember, s ez igen figye­lemre méltó tény. A klub munkájában közel húsz tehetséges fotoamatőr vesz részt, Bodzán Antal pe­dagógus vezetésével. Havonta egyszer programszerű foglal­kozásra ülnek össze. Ilyen al­kalmakkor szakmai kérdése­ket vitatnak meg, képeket ér­tékelnek, technikai tudásukat Szeresd a hazát Szeresd ezt a hazát, e szépet, e drágát, melyben sok-sok ősöd zörgette rabláncát. Bús egén utat tört a bíborszín hajnal, földjén szabad szellő szárnyal szabad daliak Misik János MEG EGY HÉT gyök és szakszervezeti bizalm —, az igazgató és a párttitkái támogat. És a tanácsokkal i: jó a kapcsolatom. A járásná az ifjúsági és gyermekvédőim állandó bizottság tagja vágyói (és vezetőségi tagja a Vörös­keresztnek), így elég sok dől gom van Hernádi elv társ nő vei, a gyámügyi előadóval. C mindent, amit lehet, nagyot szépen elintéz. Jó néháijy hó napja például egy fiatal asz szonyka sírva szaladt hozzán éjjel: engedjem be, mert < férje részeg és megfenyegette Beengedtem, ott aludt nálunl és később is egy pár éjszaka A gyerekeit — hárman van nak — Hernádi elvtársnőve elhelyeztük. — A megye is ad támo­gatást? Ott melyik állandc bizottságban... ? — ;;. a községfejlesztésnél, ott vagyok. Öröm érezni, hogy minden osztályon olyan szívesen beszélnek velem és segítenek. Például az egyik munkatársnőm édesapja — nagyon súlyos beteg — dr Békés főorvos elvtárs se­gítségével került be egy pesti kórházba. Az ilyen dolgoknak mindig örülök — persze nem örülhetek min­dennek. Mert — ezt tapasz­taltam néhányszor — azok az emberek, akiknek nem tudok igazat adni, azok szid­ják a tanácstagot. Mások meg türelmetlenek. Azt hiszik, amit mondtak, annak nem keli utánajárnom. — Jóes­tét, Tamás néni. Tessék, ül­jön ide. Amire egy órát vártunk, végre bekövetkezett. ★ Asszonyok ülnek az is­kolapadokon, ki a szűk ülő­kén, ki meg a lejtős pad- tetőn. Fogadóórára jöttek másszával panasznapra, ám a teremben most kedélyes terefere folyik, örömöket, hí­reket mondanak, szó esik az épülő családi házról & mindenről, ami fontos: gye­rekről, munkáról, iskoláról. Bemáthné és az asszonyok jó ismerősként társalognak. Aztán az „első fecske” Tamás Mihályné szobához- za: a férje 76 éves, ,gyom- ros”, csak fehér kenyeret ehet — de Besmyőn a fe­hér kenyér ritka mint a fe­hér holló. A barna meg — és Kiss Gyórgyné átveszi a szót: — Sületlen, rossz, raga­csos. Szombaton is, meg ma is ilyen kenyeret kap­tam. — A férjem még meg­enné sületlemül — egészíti ki Benkó Lászlóné —, de két kisgyerekünk van, ne­kik mégis mit adjak? A golyóstoll nekilendül. Bernáthné felírja a panaszt. Ezt is, aztán a többit is, ami szép sorban elhangzik. Az asszonyok erősítést kap­tak Szódi István községi tanácstag személyében, aki azért jött, mert Bernáthné, mint megyei tanácstag, mégis csak többet, tehet. S a kockás noteszlapo­kon gyarapodnak a sorok. Rosszak az utak és az ár­kok. A Damjanich utca meg esőzéskor egyenesen jár­hatatlan. Sok kívánnivalót hagy hátra a közvilágítás is. Később — kellemes gond­ként — a már félig meg­lévő besnyői orvoslakésra terelődik a íjzó. Majd egy kérdésre Bernáthné jó hírt közöl: — A válasz megérkezett. Jövőre végire korszerű hús- és zöldségboltot kapunk. — Csak ne Királytelepre vigyék — aggályoskodnak az asszonyok —, mert akkor ugyanott vagyunk, mint most, megint gyalogolhatunk. Már jóval elmúlt hat óra, amikor kimegyünk a terem­ből. A jó két óra alatt be­lénk fészkelődött hideg, az utca hidegével szövetkezve, formális támadást indít. Ber­náthné beleborzomg: — Otthon rögtön főzök egy teát — és sietve elbúcsúzik. Murányi József meghatározott százalékát for­dítsák könyvtárfejlesztésre. Mivel az ilyen sablonos kör­levelek hatása a tapasztalat szerint igen kétséges, kívána­tos lenne, hogy a könyvtári dolgozók személyesen láto­gassák meg a termelőszövetke­zeteket, és világosítsák fel a vezetőket a szakkönyvek ol­vasásának fontosságáról. Páldy Róbert, az Országos Könyvtártudományi Tanács alelnöke a könyvbarát- mozgalom kiszélesítésének szükségességéről szólt. A me­zőgazdasági és a művelődési szervek munkáját szorosabban össze kell kapcsolni. A tsz-ek kultúralapját célszerűbben kell felhasználni. A mezőgaz­daság dolgozóit okosan, terv­szerűen kell elvezetni a könyv­höz. Régiusz János, a Mezőgaz­dasági Múzeum muzeológusa elmondotta, hogy a tsz-tagok érdeklődése örvendetesen nö­vekszik a múzeum iránt, de még mindig igen alacsony fo­kon áll. A múlt évben mind­össze negyvenkétezer tsz-tag látogatta meg a múzeumot az ország egész területéről. A múzeum nagy örömmel üd­vözli a gödöllői járás kezde­ményezését. Tóth Rezső könyvtáros, a mozgalom egyik leglelkesebb harcosa felszólalásában sajná­lattal állapította meg, hogy a hivatalos szervek egy részé­nél e gondok nem találnak kellő megértésre. A TIT, a művelődési otthonok, a könyv­tárak szoros együttműködése igen jó eredményeket bizto­síthat. Kemény György, a gödöllői járás TIT-titkára azt javasol­ta, hogy a mezőgazdasági szak- tanfolyamok hallgatóin kívül az úgynevezett tsz-aikadémiák résztvevőit is hozzák el mú­zeumlátogatásra, a legfonto­sabb azonban, hogy először - azokat' vonják be a mozga­lomba, akiknek az ismeretter­jesztés a hivatásuk. Tóth Ferenc, a Pest megyei Tanács könyvtárának előadó­ja a községi könyvtárak fel­adatát vázolta. A gödöllői já­rás községi könyvtárainak mezőgazdasági szakkönyvellá­tása nem kielégítő. Mivel a könyvtáros rendszerint nem mezőgazdasági szakember, könyvállományának kiegészí­téséhez vegye igénybe a tájé­kozott szakemberek segítsé­gét. Boros Károly, a Hazafias Népfront váci járási bizott­ságának titkára elmondotta, hogy a váci járásból az ezüst- kalászos gazdatanfolyamok résztvevőit rendszeresen el­hozzák a mezőgazdasági mú­zeumba. Eleinte a kirándulás költségeit a TIT fedezte, de ma már örömmel vállalják ezeket a költségeket a kirándulók maguk, annyira megszerették a múzeumot. Baksay Tóth Bertalan és dr. Bodó Lajos záróbeszédével fe­jeződött be a termékeny an­két. m. 1. a szakkönyvek, az olvasás iránt még általában nerr elég nagy az érdeklődés £ dolgozó parasztság körében Az érdeklődés felkeltése £ cél. A könyvbarát-, az ol­vasómozgalom egymagába: nem lehet elég hatékonj eszköz a cél eléréséért in­dított harcban, de nagy se­gítséget nyújthat hozzá ép­pen a Mezőgazdasági Mú­zeum, amelynek gyűjtemé­nyei a látogatóban föltétle­nül felkeltik az érdeklődés' a látottak irodalma iránt is Ezt az érdeklődést azután ; szak-könyvtár elégítheti ki Föltétlenül hasznos és élet­revaló tehát az a terv, hog] a gödöllői járásban műkő dő termelőszövetkezetek ve­zetői és tagjai időről időrí alaposan megtekintsék a Me zőgazdasági Múzeum gyűj­teményeit, amelyek szemlél­tető módon mutatják mej a mezőgazdaság különbőz! ágazatainak fejlődését. Dr. Gábor Gyula, a járás tanács művelődésügyi főfel­ügyelője, felszólalásában el­mondotta: kívánatos lenne ha a megyei tanács- lehetősé­get biztositana arra, hog] a termelőszövetkezeti veze­tők és tagok évenként eset­leg több napos tanulmány utat tegyenek Budapestre. Dr. Ács Mihály, a Pest me gyei Tanács mezőgazdaság osztályának előadója arra hív­ta föl a figyelmet, hogy a tér melőszövetkezetek legnagyobl része nem használja fel helye­sen a kulturális alapot. A me gyei tanács mezőgazdasági osz­tálya legközelebb körlevélbe: hívja fel a szövetkezetek ve zetőit, hogy a kulturális alaj A könyvbarátmozgalom gö­döllői járási operatív bi­zottsága és a gödöllői Ju­hász Gyula Járási Könyv­tár nagy jelentőségű kezde­ményezésnek tekinthető an- kétot rendezett a Mezőgaz­dasági Múzeum tanácster­mében, hogy a járás kul­turális szervei, intézményei, valamint a termelőszövetke­zetek képviselőivel megvi­tassa: miként lehetne a könyvfearátmozgalmat föl­használni a mezőgazdasági szakismeretek hatékonyabb terjesztésére is. Az ankétot, amelyen a járás területén levő községek könyvtárveze­tői, kultúrotthon-igazgatói, a megyei és a járási tanács művelődésügyi osztályai, a Hazafias Népfront-bizottsá­gok és a MÉSZÖV képvi­selőin kívül igen szép számban jelentek meg a gödöllői Agráregyetem hall­gatói is, dr. Baskay Tóth Bertalan egyetemi tanár, or­szággyűlési képviselő vezet­te és rövid megnyitójában méltatta a gödöllői kezde­ményezés jelentőségét. A bevezető előadást dr. Bo­dó Lajos agráregyetemi ad­junktus, a Gödöllői Községi Tanács mezőgazdasági állan­dó bizottságának elnöke tar­totta. Rámutatott a-rra, hogy a szövetkezeti gazdálkodás eredménye igen jelentős mér­tékben a vezetők és a tsz- vezetők szaktudásától függ. Meg kell ismerkedniük a mezőgazdasági tudományok legfko-rszerűbb eredményeivel, hogy munkájukban azokat hasznosíthassák. Rendszere­sen olvasniuk kell a szak­könyveket. Ez idő szerint gyarapítják, de esztétikai elő­adásokat is hallgatnak. Ahhoz, hogy naevobb nyilvános ki­állításra kerülhetett ismét sor, nagyban hozzájárult a klubkeretek között végzett rendszeres, magas színvonalú, céltudatos munka is. A tervek szerint különben a kiállítás legsikerültebb ké­peiből vándorkiállítást ren­deznek, amelyet'a járás közsé­geiben mutatnak majd be az elkövetkező hónapokban, ez­zel is serkentve a községi fo- toklubok tevékenységét, illet­ve a még szakkörbe, klubke­retbe nem tömörült amatőr fotósok szervezett, közös mun­kájának megkezdését. (—m—) Kiállításra készül a ráckevei fotoklub ján pedig dr. Diószegi Vilmos kandidátus a magyar öslélek- hitről (sámánizmus) tart elő­adást, amelyet filmvetítés kö­vet. Október 27-én kerül sor még egy igen érdekesnek ígér­kező programra: múzeológiai kirándulást vezetnek Cegléd­ről Tápiószelére, az ottani mú­zeum megtekintésére. Részvé­teli díj — miután csoportos kirándulásról van szó — mind­össze tizenkét forint Még egy hétig tart a mú­zeumi hónap. Cegléden, ahol talán a leggazdagabb progra­mot állították össze erre az al­kalomra, erre az utolsó hétre is érdekesnek ígérkező esemé­nyek jutnak. Még két előadás hangzik el. Az e'gyik: október 27-én dr. Györffy György kandidátus az Árpád-kori tör­téneti földrajzról beszél. Elő­adását diafilmmel illusztrálja. Október 31-én, a múzeumi hó­nap hivatalosan is utolsó nap-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents