Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-23 / 248. szám

1963. OKTÓBER 23, SZERDA r*.*T Huni KMírlav 3 Mi ebben a magasztos ? A főváros környéki közlekedés megjavításáért Újabb negyven nagy teljesítményű NDK-motort szerelnek be a BHÉV kocsijaiba Előkészületek a télre ™ 1965 végére befejezik a BHÉV-vonalak korszerűsítését A BHÉV ezekben a hetek­ben elsősorban a téli forga­lomra készül, a sok részlet­intézkedés közül a legfon­tosabbak: újabb negyven PÍDK-mo- tort szerelnek be a BHÉV motorkocsijaiba. Ezek a motorok nagyobb teljesítményűek, mint ame­lyeket eddig használtak, na­gyobb a vonóerejük, jobban bírják az időjárási viszonyo­kat, télen tehát igen nagy szolgálatot tesznek. Ráckevén télidében, indulás előtt át­melegítik a szerelvényeket, hogy az utasoknak ne kell­TERVSZERŰ, CÉLTUDATOS MUNKÁT Ülést tartott a kulturális szemle megyei operativ bizottsága Tegnap délelőtt — mint már azt korábban jeleztük — ülést tartott a Sziklai Sándor kulturális szemle megyei ope­ratív bizottsága, Nyerky Piros­kának, a KISZ Pest megyei Bizottsága kultúrfeLelősének elnökletével. Napirenden szerepelt ha­zánk felszabadulásának hu­szadik évfordulója alkalmából rendezendő programsorozat, az operatív bizottság albizott­ságainak megalakítása, a já­rási operatív bizottságok munkatervének felülvizsgálá­sa, s több időszerű tennivaló. Hazánk felszabadulásának huszadik évfordulója jegyé­ben zajlik majd le az 1964— 65-ös év kulturális szemléje. Az idén ősszel megkezdett kulturális szemleidőszak prog­ramja érvényes az 1964—65-ös esztendőre is, a két időszak szerves egészet képez. Ezért a jövő évi gazdag programú szemleidőszak végső soron már az idén megkezdődik az alapos felkészüléssel, a szem­lében részt vevő együttesek, csoportok, művelődési házak tervszerű munkájával. Az ope­ratív bizottság ülésén több igen érdekes észrevétel, javas­lat hangzott el a jövő évi ese­ménysorozat előkészítésével kapcsolatosan. Ennek részle­tes kidolgozását határozta el a bizottság. Megalakult az operatív bi­zottság mellett a tanulási bi­zottság, amely fő feladatának — miután a tanulás és az is­meretterjesztés a kulturális szemle egyik legfőbb célkitű­zése lett — a felnőttoktatás segítését tekinti, különös te­kintettel az írástudatlanokra. Ezzel kapcsolatban is intézke­dési terv készül. A tanulási bizottságon kívül több albizottság is alakult, amelyek a József Attila olva­sómozgalommal, az ismeret- terjesztő tevékenységgel, a műkedvelő művészeti mozga­lommal és az ifjúsági klubok­kal foglalkoznak majd. jen fűtetlen kocsikba be­szól lmok. Háromszáz új fűtőtest lehetővé teszi, hogy min­den kocsit fűthessenek. A szokásos mennyiségen kí­vül még hétmillió forint ér­tékben szerzett be a válla­lat pótalkatrészeket, amelye­ket a tél okozta károsodá­sok helyreállításánál használ­nak fel. Tizennégy különböző tí­pusú hótakarító gépet hoztak rendbe. Szükség esetén központi disz­pécserszolgálat. irányítja a hótakarítási, helyreállítási munkálatokat, a forgalom szervezését. Azt tervezik, hogy még a télen VRH-rádió adó­vevő kapcsolatot teremtenek a központ és a nagyobb állo­mások között. A forgalom irányítói a most hozott sokrétű intézkedéstől azt várják, hogy még a leg­keményebb tél esetén is si­kerül fenntartani a megfe­lelő közlekedést. A BHÉV vezetői tudják azt. is, hogy a jövőben gyorsvasúttá kell fejleszteni a mosta­ni, úgynevezett előváro­si közlekedést. Erre is készül már a válla­lat, elsősorban azzal, hogy korszerűsítik a pályákat. Ez a munka a tervek szerint 1965 végére befejeződik, s nem lakott területeken 80 kilométeres sebességgel is haladhatnak a szerelvények. 1965 végéig 81, egyenként 200 személy befogadására al­kalmas kocsikat épít a BHÉV- nek a Dunakeszi Járműja­vító, amelyekbe NDK elekt­romos berendezés kerül. A kocsi mintapéldánya már szál­lítja az utasokat a gödöllői vonalon, s az 1965 végére ígért 81 motorkocsiból jövő év decemberére 24 készül el. Eze­ket a kocsikat összekapcsol­va iker, vagy hármas tagú szerelvényekként is indíthat­ják. (MTI) Cegléd jövőre 600 éves A jövő évben ünnepli Ceg­léd várossá alakulásának 600. évfordulóját. A város lakói már készülnek a jubileum megünneplésére. A több mint Mészégetők Nógrádverőcén — Nemsokára begyújtjuk a kemencét. — De hiszen ez egészen új esemény Nógrádverőcén! — Az eddigi, leállításra ítélt téglaéget őt építettük át. Most tizenhat kamra áll rendelke­zésre a mész égetéséhez. A Pest megyei Építőanyag­ipari Vállalat főkönyvelője. Kerekes Gézáné mondja a friss hitt. Örömmel teszi, mert köztudott, hogy az építőanyag­nak, s így a mésznek is meg­van a piaca — kelendő. — Mikor várhatunk messet Verőcéről? — Húsz napig szárítottuk, s most kezdődött el a kamrák megpakolása. E hét végén, vagy a jövő hét első napján fölszáll a füst a kéményből, begyújtanak a mesterek. — Az építés fáradtságát ho­gyan honorálja a téglagyárból lett mészégető? — Hatvan-hatvankét va­gonnal fizet havonta. Alap­anyagát a Naszály-hegyen, a DCM mellett nyitott bányá­ból vesszük. — S a főkönyvelő, mennyi többletet könyvelhet el ezzel az évi mérlegben? — Harmincháromezerről — negyvenezer tonnára növek­szik a mésztermelés. Az építők és építtetők ne­vében köszöntjük az újdonsült verőcei mészégetőket. «• gy) egymillió forint költséggel korszerűsített múzeumban méltó környezetben őrzik a legnagyobb Kossuth-ereklye- gyűjteményt. A tervek szerint újabb dokumentumokkal gaz­dagítják a múzeum anyagát« Gyűjtik a helytörténeti kiállí­tás tárgyait, emlékeit is. A központi ünnepség május ló­én lesz, amikor arról is meg­emlékeznek. hogy 450 évvel ezelőtt, ezen a napon hangzott el Dózsa György emlékezetes ceglédi beszéde. A jubileumi évre jelentősen megváltozik a város arculata. Készül a 600 köbméteres víz­torony, amely 32 000 lakos ivóvízellátását biztosítja. Meg­született a város rendezési terve is. A Rákóczi utat eme­letes házak szegélyezik majd, és az új lakótelepen 152 OTP- lakás létesül. Ezenkívül álla­mi erőből az idén megkezdő­dött 110 lakás építése, ame­lyekbe jövőre költöznek be a tulajdonosok. Ugyancsak 1964- ben kerül sor a gyógyfürdő korszerűsítésére, valamint a város csatornahálózatának bő­vítésére. (MTI) PINTÉR ISTVÁN - SZABÓ LÁSZLÓ? (45) Különös vadászai hoz. Tegezzük egymást — ha­darta Sipos az ajtó felé tartó szakaszvezetőnek, aki meg­gyorsította lépteit, mert újra csengettek ... Egy szerelő állt a lépcsőház­iján. — A földszinten rossz a le­vezető csatorna, ebben a la­kásban kell megnéznem, hogy nem ereszt-e... — mondta a szerelő. — Itt nincs semmi baj a vezetékkel... — próbálta el­tanácsolni a katona. De a szerelő tovább erőskö- dött. hogy neki itt is meg kell néznie, mert különben nem tudja megjavítani, s az alsó lakókra omlik a pLafon. — Hát nézze meg ... — en­gedett mégis a szakaszvezető A szerelő benyitott a mel­lékhelyiségbe, s amíg odabenn kotorászott, a szakaszvezető halkan becsukta a nyitva fe­lejtett szobaaitót. Nem kellett sokáig várnia, mert a szerelő hamarosan megállapította, hogy ebben a lakásban min­den rendben van. Köszönt és elment. — Mit akart? — kérdezte Sípos. — Szerelő volt... — Vigyázni kell, nem sze­retném. ha megtudnák, hogy itt jártam magánál. Nos, leg­később négy napon belül el­juttatom a kulcsok mintáit. A főpostán teszem le. jeligés csomagban. Hányas a posta­fiókja ? — Most változott, illetve változtattam, százhárom. Per­sze nem az én nevemen van.™ — Aztán azonnal el kell ké­szíttetni a kulcsokat. A mikro- fényképezőaéo? — Megvan. Természetesen... — A film? — Az is. Ügy. ahogy meg­kaptam. — A tervrajzokat le kell fényképezni. A mintát a fő­postán helyezze el. Érti? — Igen! — Egy telefont kérek Lilla­füredre. hogy a mama meg­betegedett. Akkor én már tudni fogom .. — És ha nem sikerül bejut­nom az irodába? — Azt mondtam, hogy be kell jutnia! Persze nagyon vi­gyázzon! Jó előre ki kell eszel­ni valami trükköt, hogy miért megy oda! — Ha jelentést kér a B. 26-os. adjak? — Egyelőre ne — válaszolta Sipos. — Egyébként lehet, hogy kap maid egy telefont, hogy a mama felgyógyult. Ez azt jelenti, hogy már megsze­reztem. amire szükségünk van. Az esetben nem kell csinálnia semmit. A szakaszvezető igyekezett elpalástolni a sóhajt, amely felszakadt belőle De nem na­gyon sikerült. Sipos észre­vette. — Szeretné, mi? A pénzt zsebre vágni, tizennégy év óta belőlünk élni de dolgozni, azt nem! — Emberek vagyunk ... (Folytatjuk) már 1956-ban ki akart menni Nyugatra, de akkor szigorú parancsot kapott, hogy marad­jon a helyén. Ű ugyan nem volt felhatalmazva rá, hogy ilyen ígéretet tegyen, de at­tól tartott, hogy a szakaszve­zető esetleg megijed és visz- szalép a feladat végrehajtásá­tól. — Ez biztos? — csillant fel a középkorú ember szeme. — Ha mondom! Egyébként csak úgy megjegyzem, hogy semmiféle visszatáncolás nincs, mert remélem, tudja, mi vár magára! A parancsno­kai könnyen értesülhetnek ró­la, hogy milyen bűnök terhe­lik magát. A szakaszvezető rákönyökölt az asztalra, s így Sipos nem láthatta, hogy az arca megrán­dul. — Szó sincs erről! A paran­csot végrehajtom! Elvégre ka­tona vagyok! — mondta ugyanolyan komolyan, amilyen komolyan gondolta. — Tehát be kell mennie az irodába... . E pillanatban csengettek. A két férfi egymásra nézett. A szakaszvezető gyorsan felállt, s az asztalon heverő pénzt az ágy alá dobta. — Vidéki rokona vagyok, erre jártam, benéztem magá­iéit volna az asztal túlsó ol­dalán ülő fiatalember. — Mit kell csinálnom? — Mindjárt elmondom ... Ismeri Ferenczi századost? — Természetesen. — Milyen ember? — Hogy érti? — Ügy, hogy milyen ember, mint katona... — Pedáns! Szigorú! És vad kommunista! — Ez utóbbit tudom. — Kitől? — Mindegy. Üjabb tervem született! — mondta Sípos. — Hiszen még a régit sem tudom.. i — Hallgasson ide... Én mintát veszek a százados kul­csairól, ezt garantálom. Né­hány napon belül. Maga meg­csináltatja a kulcsokat, s en­nek segítségével fog bejutni a laktanya irodájába ... — Az szinte lehetetlen ... — Miért? — csattant fel Sípos. — Fél? — Hát... Nagyon forgalmas hely az az iroda... És külön őrség áll a parancsnoki épület előtt. — Márpedig be kell jutnia! Ha sikerül az akció, legfeljebb kijön hozzánk ... — csillogtat­ta meg a szakaszvezető előtt a disszidálás reményét. Sipos tudta, hogy a szakaszvezető Sípos tudta, hogy a szakasz­vezető megjárta a frontot, az­tán Németországba, majd amerikai fogságba került. On­nan küld téli haza, hogy jelent­kezzen továbbszolgálónak az újjászerveződő magyar hadse­regbe. És ő jelentkezett. Had- táp-szolgálatra került, és most is ott dolgozik. A rakétaegy­ségnél. — No, térjünk a társra — mondta Sipos. — Először is itt van tízezer forint... Gondo­lom. már megcsappanhatott a pénze ennyi idő alatt. — Hát igen... Sipos a belső zsebéből elő­vett egy köteg százforintost, s kitette az asztalra. De a sza­kaszvezető nem nyúlt hozzá. — Tegye el. — Majd a végén. Én babo­nás vagyok... — Mit marháskodlk? Mon­dom, hogy tegye el. Nem fel­tétlenül fontos, hogy a társ­bérlője az asztalon lásson eny- nyi pénzt... Különben lehető­leg ne költekezzen nagyon. Az akció végén eljuttatok magá­hoz még ötvenezer forintot... Ha megkérdi valaki, honnan van ennyi pénze, mondja, hogy a lottón nyerte. Megértette? — Igenis! — válaszolta ka­tonásan a szakaszvezető, mint­ha legalábbis feljebbvalója A frissen festett tanácshá­zára — amelynek erkélyéről a haza védelmére szólított Kos­suth Lajos — naponta jó né­hányon betérnek ismerősként. Kádár András pedagógus, aki néha esténként a Vénusz Cuk­rászdában sakkozik, dr. Jano- vics Tibor, a kórház igazgató­ja. Munkások, parasztok, al­kalmazottak. dolgozó nők és háziasszonyok; emberek, akik­ben bíznak, vagy akikről tud­ják, hogy szaktekintélyek; tü­relmetlen öregek és megfon­tolt fiatalok. Az ismerősként betérő em­berek. Nagykőrös választott tanácstagjai, egyre többet vesznek a vállukra a város gondjaiból. Egyre nagyobb szerepet vállalnak a negyven­ezer holdon élő-dolgozó hu­szonhatezer ember: városuk életének formálásában. Egy fogalommá nőtt fiatal költőzseni ezt írta legjobb ba­rátjának — még barátságuk kezdetén — az az időben épp jegyzősködő Arany tanár úr­nak: „Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ah­hoz, hogy a politikában is uralkodjék...” S az évszáza­da leírt, és hosszú évszáza­dokon keresztül érlelődött gondolat ma formát keres bennük is, a tanácsházára na­ponta betérő emberekben. E A jelzőt is Petőfitől véve: szent és magasztos a gondo­lat: választott képviselői révén maga a nép uralkodik, mind teljesebben és teljesebben ön­maga sorsát kormányozza. A gondolat szent és ma­gasztos. Az életben milyen a magasztos? Köznapi. Mint ez a mondat: Pej János sokat szaladgá l. Pej János KlOSZ-Utkár, mint a tanács ipari állandó bizottságának tagja, nemrég sürgetően felvetette: teljes közműhálózat nélkül nem iga­zán város a város. Mivel ezt mindenki tudta, a tanácstagok alakítottak egy ideiglenes bi­zottságot. Most a bizottság — és köztük Pej János — ülése­zik, pénzt szerez, munkaprog­ramot készít és tervezőt keres. Mi ebben a magasztos? Es mi abban a magasztos, hogy negyven régi és negyven újonnan választott tanácstag (persze a munkát tekintve nem jön ki teljesen a szám), emberek, akik így vagy úgy, de mindenképpen esendők; barátkozók és zárkózottak, ré­gi vagy új erkölcsöt vallók — egyikük a pénzügyi, másikuk a városfejlesztési, a harmadik az egészségügyi állandó bi­zottságban dolgozik —, hogy ezek az emberek a karbantar­tást, felújítást, az új lakótelep adta tennivalókat, vagy a ci­gánykérdést vizsgálják, ellen­őrzik, figyelik és közben haragba keverednek, papíro­kat sürgetnek, örülnek és bosszankodnak? És abban mi a magasztos, hogy Józan Kál­mánná adminisztrációs előadó többnek tekinti ügykezelésnél a tanácstagokkal összefüggő dolgok nyilvántartását; hogy nem éppen ráérő emberek két félnapot üléseznek, amíg a gázpalackokat a legjobb tu­domásuk szerint elosztják; hogy a legaprólékosabban megvizsgálják: kinek kell jobban a lakás, a segély, a hely a bölcsödében; hogy a tanácsülésen néhány meg nem alapozott előterjesztést lesza­vaznak? Mindebben mi a magasz­tos? A prózai tettek összessé­ge. A vízcseppek tengerré duzzadása. Az évezredes vágy az évszázados gondolat gyor­suló valósággá formálódása. Murányi József E Nagykörös hangulatos vá­ros. A park a tanácsháza élőt amelynek erkélyéről Kossuth Lajos beszélt ■— a tömör, tor­nyos gimnázium — amelybei Arany tanár urat hallgatták c „fögymnasium" diákjai —, c középkori alapokra épült re­formátus templom erős- kecsesen magasba törő tor­nya, a századfordulót idézi emeletes művelődési ház mellette a modem. két­emeletes házak; s aztán a csizmás-kalapos. meg pesti mérce szerint is elegánsan öltözött emberek; a rozsda- vert, zörgő biciklik, s o "puhán pöfögő autók — mindez: századok, korok korszakok hullámverése, meg­nyugszik valami békés har­móniában. Ez Nagykörös, volt szabad királyi, jelen­leg járási jogú város. És más is. Poros mellék­utcák — görbék, egyenetle­nek, ctkcakkosák —, nagy földön gazdálkodó termelő- szövetkezetek; gyarapodó ipa­ri létesítmények — nagy­üzemi és manufaktúra nagy- ságbam-színvonalon — mű­velt parasztok, parasztklu­bok és négy százalék anal­fabéta; bor, magyar nóta, pacalpörkölt — könyvtár, szín­ház, művészlemez, egyéni és közösségi tervek; áruk és termények, amelyek külföl­dön hírnevet szereznek; esti iskolák, kórház, épülő lakó­telep. Ez is, és még sok minden más Nagykőrös, ez a Ceg­léd és Kecskemét között — a rivális Cegléd és a „vá­rosba utazást" jelentő Kecs­kemét között — félúton el­terülő város. ŰD Száz és száz arcú város. A gondok is száz arcúak. Es a fejlődéssel növekvően, egyre több lesz a gond. Munka, tervezés, tennivaló, amelyek­nek nagy része az állami vezetésre hárul. Szűcs Zol­tán tanácselnökre, aki né­hány éve mezőgazdasági technikumban tanított, s aki most egyesek, ötösök helyett milliós számokban gondol­kodik a hat termelőszövetke­zet városában. A gondok mindenkit nyom­nak. Választott vezetőt épp úgy. mint kinevezett tiszt­viselőt. Egyaránt Kis Lajost, aki a művelődési osztályt és dr. Balassa Miklóst, aki az egészségügyit vezeti. Lopva ránehezedik Reszeli Soós Ambrusra, a cigánykérdéssel birkózó tanácstitkárra, aki a város felszabadulása, 1944 óta tölt be vezető szerepet a közigazgatásban. Akinek az Nagykörös, mint Arany ta­nár úrnak az írás: kény­szer, kínlódás, éltető elem, hazatérés és megnirugvás. Csakhogii a csendes Arany tanár vr teljesen birtoká­ban volt munkaeszközének, a nyelvnek. De egyetlen em­ber. vagy akár az egész hivatali szervezet nem ve­heti birtokába egy száz és száz arcú városnak minden mai és a fejlődéssel sokaso­dó gondját. Az emberi te­herbírás véges. Meg kell állni a határán. De vem. mert a növekvő gondok nem hozzák köze­lebb a határt. Az EGYESÜLT IZZÖLAMPA ÉS VILLAMOSSÁGI RT. gépgyára (Budapest IV., Szilágyi u. 26. sz.) felvételre keres esztergályos, marós, általános műszerész, elektroműszerész, lakatos, mintakészítő szakmunkásokat, valamint gépészmérnököket. gépésztechnikusokat és ! vegyésztechnikust.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents