Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-22 / 247. szám

"ÄJlis-Jno 1983. OKTÓBER 23. KEDD 30 megyei tsz-ben gyulladt ki a villanyfény A Pest megyei Villanyszere­lő Vállalat ez évben mintegy 3,5 millió forintos költséggel 30 termelőszövetlcezetet kap­csolt be az elektromos háló­zatbai. Legutóbb a tápiósápi Petőfi Tsz-ben végeztek mun­kájukkal a szerelők. Mivel az időjárás kedvez, a villanysze­relők vállalták, hogy az év vé­géig újabb 5 termelőszövet­kezetbe juttatják el a fényt. (MTI) ___________ J égmarógép Gorkijban olyan jégmarógé­pet konstruáltak, és próbáltak ki, amely 1,6 méter vastag jégpáncélt is képes eltávolí­tani. A gépet a téli kikötők­ben a hajók kiszabadítására, valamint az utaknak a hótól való megtisztítására fogják felhasználni. A jégmarógépet GAZ—47 lánctalpas gépkocsira szerel­ték, amely az úttalan havas terepen óránként 30 kilomé­teres sebességgel tud haladni. A gép számára munka köz­ben nem jelentenek akadályt a jégbe fagyott deszkák és fadarabok. A gép a hóeltaka­rításnál és a jégmarásnál több mint 100 ember munkáját he­lyettesíti. ___________ EL TÖRÖTT A HEGEDŰ.. A montreali operaház épü­letének felavatása allcalmából rendezett hangversenyen Ye­hudi Menuhin Brahms Hege­dűversenyét játszotta. Hang­verseny közben eltörött Me­nuhin Stradivári hegedűje. A művész nem vesztette el ön­uralmát, hanem átvette a ze­nekar elsöhegedűsélől annak szintén Stradivári hegedűjét és néhány másodperces szü­net után folytatta a játékot. A holló és a bankjegy r Charlie, ,- ~ Imekinghaní­■éhiee-i „trfadárkert” . hollója törődik alakkal a madarakkal, akik nem kapnak kasztot és kvártélyt, mint ő. Ha pénzda­rabot lát, rögtön elviszi és leteszi egy tányérra. A Char­lie által összegyűjtött pénzda­rabokat a „madaraik segély- pénztárának” juttatják. Az álhatkert egyik látogató­ja meg akarta tréfálni Char- liet és egyfonios bankjegyet dobott be neki; gondolta, a pénzdarabok összeszedéséhez szokott madár nem törődik majd vele. Nagy tévedés: Charlie azonnal becsúsztatta a bankjegyet a pénzdarabok alá. KEITTFR. LÁSZLÓ RIPORTSOROZATA k.-Äbi-i A Notre Dame templomot általában szemből mutatják be p,z ismeri képek. Ez a felvétel jól mutatja mennyire be­épült a hazak közé. Túlsó oldalán, az épülettel párhuzamo­k-UM Hajo szántja a vizet a Szaj­nán. 3é!vés a kép. Nem ilyer békés napokat idéz a fo­lyó által körülölelt Cité szigeten a Conciergonie épü­lete. A XIV. századig a ki­rály lakhelye volt, most az igazsájgügyi palota. A ko­mor falak sok szenvedést láttak. Az emeleti, rácsos ablakok mögül vezették le reggieilenkéinit a zöld kordé­hoz az elítélteiket^ innen, vit­ték őket utolsó útjukra. Az alagsorban volt Mária Antoinette cellája, s itt lát­tuk a guilfatint, amellyel Ro- bespierre-t lefejezték. A pa­lota udvarán áll a kereti, 800 éves, gót stílusú Satnte Chapelte kápolna, amelyet annak idején rekord gyor­sasággal, 33 hónap alatt épí­tettek, s két tűzvészt vészelt át. A palota utcái falán Fran­ciaország legrégibb órája; ehhez igazítottuk karórán­kat A Margitszigetnél lényege­sen kisebb Cité-n van. a Notre Dame templom á®, amelynek hátsó részét, a karcsú ívelésű oszlopokat, az építészek sokkal szebbnek tartják, mint a közismert homlokzatot. Ez egyébként 1190-től 1250-ig épült, az egész templom két évszáza­dig. A méretek monumentá­lisaik: 130 méter hosszú, 48 méter széles, magassága pe­dig 50 méter. Az öthajó« templomban kilencezren fér­nek el. Ki ne ismerné a Notre Da« met toronyőr történetét. Hiá­ba akartunk felmenni a to­ronyba, délután öt óra lé­vén, nem engedtek már fél. A fel becsükHetetlen. ■ ért éte­ket őrző Louvre-ban^ a difi- lói Vénusz megtekintéséről maradtam le. A múzeum ugyanis hat óra előtt be­zárt. A termekben elhelye­zett festményeket, műkincse­ket csak addig lehet meg­tekinteni, amíg a külső fény engedi. A tető és az oldal- ablakok pótolják a villanyt. Szerencsére a festményeket láthattam — a Vénuszt utolsó állomásnak szántaim — és sokáig néztem a közelmúlt­ban Amerikában járt Mo­na Lisa sejtelmes mosolyát. — A Patyolat sokkal ol­csóbb — jegyezte meg tréfá­Gödöllőn lesz az idei országos futóözlövő-bajnokság Serény munka folyik e na­pokban a Gödöllői Erdőgaz­daság lövészklubjában, dr. Lenkei Géza klubvezető irá­nyításával. Javában készülnek az országos futóőzlövő-bajnok- ságra, amelyre e hó 25—26— 27-én az ő rendezésükben ke­rül sor. Indulnak a bajnoksá­gon az ország legkiválóbb csapatai: a tavalyi bv nők Mátrdvidéki Erdőgazdaság csapata, a Kelet Bükki Erdő- gazdaság, az Egyesített Tiszti- iskola vendégként meghívott csapata, valamint a házigaz­dák, a Gödöllői Erdőgazdaság csapata. A csapatok férfi, női és if­júsági versenyszámokban mé­rik össze tudásukat. A ver­senyzőknek az izgalmas és ér­dekes verseny során 2,5 má­sodperc, illetve 5 másodperc alatt kell a mozgó célt leküz- deniök. Meg kell jegyeznünk, hogy a verseny megszervezésében o lövészklub élvezi az igazgató­ság teljes támogatását. Ennek köszönhető, hogy néldául a lőtér célmozgató berendezését az országos döntőre teljesen automata villamosberendezés­sel szerelték fel. A versenyzők is szorgalma­san edzenek Jilly Bertalannal és Vezér Györggyel az élen. Reméljük, mint megyénk szí­neinek képviselői, nemcsak a verseny megrendezésében, ha­nem annak eredményeiben is kitesznek majd magukért. A szocialista országok mezőgazdaságának gépesítése A szocialista országok mező-! és erdőgazdasága területén | folytatott tudományos kutató-1 sok egybehangolásával foglal­kozó V. konferencia határoza­ta érteimében Moszkvában összeült a KGST-nek az a hemzetközi munkacsoportja, , timely a tőkeberuházások gaz­dasági hatékonyságával az új ■ technikának a mezőgazdaság­ban történő bevezetésével fog­lalkozik. A tanácskozás munkájában teszt vettek Bulgária, Cseh­szlovákia, Magyarország, a Német Demokratikus Köztár­saság, Lengyelország, Romá­nia és a Szovjetunió Itépvise- lői, s azon megfigyelőként jelen voltak Jugoszlávia, vala­mint a KGST titkársága me­zőgazdasági osztályának kép­viselői is. Az értekezlet több ajánlást fogadott el a jövőbeni mun­kára, valamint az 1984—65. évben végzendő tudományos kutatómunkák koordinációs tervére vonatkozóan* san valaki amikor, elmond­ták, hógy az Operáit' egymillió frankért tisztították meg, a Louvre megmosdatása petílig ennek több mint a tízszere­sébe került. Az évszázadok során ugyanis alaposan, be­piszkolódták a nevezetes épü­letek, most folyiái csinosítá­suk. A tisztításról megosz­lanak a vélemények, egye­sek szerint sokkal patinása b- bak piszkosan ... A kilencvenegy méter ma­gas Pantheon kupoláját is most tatarozzák. Az eredetileg templomnak szánt görög—gót stílusú alkotás nehezen épült. Anyagiak hiánya gátolta a munkát, a kiadásokat sorsjátékokból fedezték. Tervezője, az 1718—1779 kö­zött élt Soufflot, nem érhette negyed, amelynek ,helyién va­lamikor római település volt. Nevét Mercuriustól kapta, a Mon Mercurlus összevonásából keletkezett a Monmartre elne­vezés. Ez . Párizs legmaga­sabb természetes pontja. 104 méter, itt emelkedik a Sasre Coeur templom. Ezek a nevezetességek já­tékhazaknak látszottak a 321 méteres Eiffel-toronyból nézve. Mint a pesti 6-oson, oly nagy volt a zsúfoltság a siklószerű közlekedési alkalmatosságon, amely a torony egyik lábában felfelé vitt bennünket. Az el­ső emeleten, lift várt, s újabb liftbe szálltunk a második és a harmadik emeleten. A ne­gyediken az üvegezett körfo­lyosóról csodálatos panoráma nyílt. Mi ezzel nem értük be, még magasabbra, a fedetlen terasz­ra mentünk. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Nemcsak nagy, de kis Diadalív is va.n Párizsban. Ez utóbbi Tútiénak kertjének végén áll. A felvétel Louvre erkélyéről készült meg a befejezést tíz évvel előt­te meghalt. Az alagsorban a francia tu­dományos és művészeti élet, a forradalom és . Napóleon uralkodásának nevezetes em­berei nyugosznak. Sejtelmes félhomályban olvassuk a ne- t veket. Az egyik kis teremben Voltaire és Rousseau koporsó­ja, másutt Victor Hugo és Zo­la. Napóleon koporsója nem itt van. hanem az Invalidusok tempóméban. A Cité szigeten volt Pá­rizs bölcsője. Még régebbi a Monmartre, a híres müvész­Alsttunk, akár egy hatalmas térkép terült el a város. A kör­be futó Szajna, amelyen ösz- szssen 32 híd vezet át. Köztük a 300 éves Királyi híd s az első vasfűd, amelyet Na­póleon építtetett. Előttünk az UNESCO-palo- ta modern épülettömbje, bal­ra a Bais de Boulogne zöldje, a párizsiak kedvenc kirán­dulóhelye. Mint apró csíkok a Napóleon által 1806-ban emelt Diadalív teréről, az Eioile-ról kiinduló sugárutak. „Nyűt nap" az iskolában Cegléden az újvárosi szülők nagy örömmel fogadták az is­kola újítását. Bevezették a „nyílt napot”. Kiss Józsefné tanítónő, az első osztály főnö­ke háromórás foglalkozáson mutatta be, hogy milyen mód­szerekkel oktatja, neveli kis tanítványait. A tapasztalatok kölcsönös cseréje nemcsak az iskolának és a családnak, ha­nem a gyermekeknek is rend­kívül hasznos. Az ígéret szép szó... Az albertirsai területi KISZ- szervezet fiataljai az adott szavukat megszegték. Meg­ígérték, hogy vasárnap leg­alább negyvenen elmennek segíteni a helyi Szabadság Tsz-be. A szándék tehát bizo­nyára megvolt, hiányzott azonban az akarat. A negyven fiatal közül ugyanis mindösz- sze ketten jelentek meg. Az ígéret szép szó — tartja a köz­mondás, ám mindjár hozzá is teszi: ha megtartják, úgy jó. Amerikai vendégek A napokban amerikai ven­dégek jártak a monori József Attila Gimnáziumban. Edita Morris írónő, a Hirosima vi­rágai című, magyarul is meg­jelent könyv írója látogatott el az iskolába férjével, vala­mint az írószövetség és a Külügyminisztérium képvise­lőinek társaságában. Látoga­tásukat 1 órára tervezték, ám fél napig maradtak a gimná­ziumban. Elragadtatással nyi­latkoztak a tapasztaltakról és megígérték, hazatérésük után beszámolnak az itt látottakról. Éjjel is szántanak Éjjel-nappal folyik a mun­ka a monori járás jó néhány községé határában. Egyetlen éjszaka tizenkét határban 44 gépet találtunk munltában. A tápiósápi, úri, péteri és a pili­si Hunyadi tsz-ekben fokoz­ni kell a munka ütemét, hogy az éjt is nappallá téve időben földbe kerüljön a mag. A mo­nori Kossuth Tsz földjén éj­fél utón is öt gép dolgozott. Várnai Zseni Monoron író-olvasó találkozó kere­tében a neves költőnő izgal­mas beszámolót tartott első és második világháborúbeli élményeiről, valamint az el­lenállási mozgalom néhány epizódjáról. Horváth Elekné mély átér zéssel adta elő a &cS- tőnő Mi legyek még? című versét, utána Várnai Zseni több költeményét olvasta feL Továbbra is Bénye az első Az október 16-i értékelés szerint az őszi munkákban továbbra is — immár három hete — a bényei Népfront Tsz az első. Meglepetésre a monori Üj Elet Tsz szerezte meg a második helyet. Ez a közös gazdaság legutóbb még az utolsók között foglalt he­lyét. A másik monori tsz, a Kossuth nagyon lemaradt Je­lentős haladást mutat Tápió- süly harmadik helye. Vissza­esett a tabellán Úri, Gomba. A vecsési Zöld Mező és a pé­teri tsz továbbra is tartja rosaz helyezését. Nagy siker Lipcsében A konzervgyár fuvószeneka- ra nemrég Lipcsében vendég­szerepeit. Az NDK Élelmiszer- ipari Szakszervezete hívta meg a nagykőrösi zenekart. A szakszervezet nagyszabású kulturális találkozót rendezett, amelyen hazánkat a nagykö- rösiéken kívül a budapesti ÉDOSZ szimfonikus zenekar és a Keksz- és Ostyagyár ve­gyeskórusa képviselte. A kon­zervgyáriak sok tapsot kap­tak, megérdemelt nagy sikert arattak Lipcsében. Hazatéré­sük után az ÉDOSZ képviselői közölték, hogy a zenekar jö­vőre Kijevben vendégszerepel egy hasonló 'kulturális talál­kozón. Két első és egy második díj Cegléden háromnapos bemu­tatót rendezett a Vendéglátó­ipari Vállalat. A kiállítás nagykőrösi sikert hozott, a leg­eredményesebb cukrásznak ugyanis Bálint Lajos, a helyi termelőüzem vezetője bizo­nyult. Finomabbnál finomabb készítményeiket két első és egy második díjjal jutalmaz­ták. Kitűnően sikerült'a dísz- tortája is és nagy feltűnést keltettek marcipánkészítmé­nyei. A második díjat a gyer- tyás születésnapi tortájának ítélték oda. Szakiskola létesül az állami gazdaságban Nagy gond az utánpótlás. Jövőre azonban enyhülnek a gondok, az állami gazdaság­ban ugyanis négymillió fo­rintos költséggel felépül egy 120 férőhelyes, diákszállással egybekötött szakmunkásképző iskola. Vigyázat — defekt! Ha a kocsi sebesen halad és közben kipukkad az egyik Äbromca, ez súlyos balesetet okozhat. De még az egy sze­lő defekt is bajt okozhat, ha a vezető nem veszi azon­nal észre, ráadásul pedig a kerék a továbbhaladás követ­keztében olyan súlyos kárt szenved, hogy gyakran alig helyrehozható. Ezen akar segíteni az Ame­rikában kidolgozott „két- kamrás rendszer”: ha a kül­ső kamrából kiáramlik a le­vegő, a belső kamra auto­matikusan felpumpélódik, te­hát az abroncs nem pukkad ki. Közben átmenetileg a ko­csi annyira ráz, hogy a ve­zető azonnal észreveszi a de- feletet. Viszont a „pótltamra” segítségével fenntarthatja normális sebességét és szük­ség esetén további 150 kilo­métert is tehet a következő garázsig. Statikus elektromosság az allergia okozója? Valamennyien tudjuk, hogy a műszálból készült fehér­neműt levetve gyakran szik­rákat hallunk sércegni. Ezt a jelenséget az úgynevezett statikus elektromosság okoz­za, amellyel az ilyen mű­szálból készült szövetek fel­töltődnek. Ugyanez a ma­gyarázata annak is, hogy a műanyagból készült hang­lemezek szinte mágnesesen vonzzák a porszemeket. Egy lausanne-i orvos, dr. M. Cevey — aki maga is széna­náthában, allergiás asztmá­ban szenved — úgy véle­kedik, hogy sok allergiás be­teg teste különösen hajlamos a statikus elektromossággal való feltöltődésre és nyálka­hártyái magukhoz vonzzák a virágport vagy egyéb por- szemecskéket. Az orvos hosszú ideje megfigyeléseket végez saját magán és sok betegén és megállapításai igazolják el­méletét. Most egy speciális, általa kidolgozott műszer­rel is be akarja bizonyítani feltevését. Addig is javasol­ja a légzőutak allergiás meg­betegedésében szenvedőknek, hogy ne viseljenek nylon­holmit, vagy szigetelő gumi­talpú cipót

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents