Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-20 / 246. szám
4 <rJCírlao 1963. OKTOBER 20, VASÁRNAP Csepel-autókkal országokon át Tamtamdobok szólnak. A gitár sejtelmesen muzsikál, s jellegzetes haj lításokkal vidám. szomorú dalba fog az afrikai énekes. A muzsika maga is beszédes. Ám a szó: Afrika — egymagában is sokat ígér és sejtet. Egzotikum és elmaradottság, hipermodern | házak és bambuszviskók, vadzen hinném, ha nem tapasztalom, hogy egy-egy ember naponta 20 liter vizet megivott a kritikus időpontban! Ez rengeteg. Ezért élet. vagy halál, egyszóval létkérdés a víz. — S az élelem? — Harapnivalóból kíván- I tunk a legkevesebbet. A gyomA legifjabb közönség. Mindjárt körülvették a karavánt, mihelyt lakott helyen megálltak a Csepel autósok állatok és pusztító csatákban mérkőző emberek. Rabság és rabszolga kereskedelem, s elemi vágy a rég .nem ismert szabad élet után. Ez mind-mind Afrika. De hogy látja ezt a magyar Utas? A Csepel Autógyár expedíciója jó fél éve, hogy nekivágott Afrikának, vagy húszezer kilométeren és nyolc országon keresztül áttörve magát — ha kellett, úttalan utakon. Itt ül az expedíció vezetője, Körmendi Ágoston, s foglalkozása szerint a Csepel Autógyár mérnöke. Előttünk rengeteg kép. kezünk ügyében rank egész nap tele volt vízzel. Csak ímmel-ámmal ettünk. Különben rendkívül gyorsan romlott az elemózsia, különösen a húsféle. Eár jégszekrényünk volt, a déli friss hús másnap reggelre megromlott. — Milyenek .az afrikai emberek? — A mindannyiunk által ismert körülmények miatt, természetesen alacsony műveltségi fokon állnak a legtöbben. Érdekes volt megfigyelni természetes humorukat és érzéküket. Nem volt más lehetőségünk. az egyik folyón kocsival kellett átjutni a túlsó partra. Neki is indultunk, s nagy nézősereg kísérte erőlködésünket. — Következik a legizgalmasabb kérdés. Afrika vadállatok nélkül el sem képzelhető. Melyik volt a legveszélyesebb? — A szúnyog — mondja nevetve. míg én egy kicsit értetlenül fogadom az egzotikus elképezeléseket megtréfáló választ. — Pedig ez az igazság. A tapasztalt vadászok jóelőre megmondták, hogy a szúnyogirtó és a szúnyogháló nélkülözhetetlen fegyver utunk során. — Azért legalább egy icipici vadállattal összehozta a sors a magyar expedíciót? — Na, azért nem panaszkodhatunk. Itt van mindjárt ez a kedves és szimpatikus jószág, a krokodil. Az ember lépked a folyómenti fűben, s ha nem vigyáz, könnyen ráléphet egy hűsülő krokodilra. Az pedig nem ismer tréfát... Szerencsére kellemetlen találkozásunk nem volt. Különben pusztítása tilos, mert a krokodil szent állat. — Valamilyen „klasszikus vadállat” nem szerepel az emlékek listáján? — Egy eleven oroszlán! De zárójelben meg kell jegyezdetésühk. A többhelyütt rendezett -bemutatókkal megjelentünk a kereskedelmi és ismeretségi listán. Ez annyira sikerült, hogy az expedíció kereskedelmi vezetője Pallér György Szenegálban maradt tárgyalni a magyar gépkocsik eladásáról. — Hogy viselték az idegen klímát? yftmmm filmtekercsek, s az utazó fejé- j Mikor aztán a túlsó partra érben és szívében — sok-sok I tünk.- a puha iszaphomokban élmény. Ezeket bontogatjuk,., j , — Tehát nz útvonal?- — Országok szerint? Szene- j gál. Mali. Felső-Volta, Niger i Köztársaság, Dahomey, Nigé- i ria. Togó és Ghana. megsüllyedtek a kocsik, s nézőink hangos haho-tával magyarázták, hogy lám csak. mit ér egy ilyen gumikerekű jószág. Mi azonban nem hagytuk magunkat és drótkötéllel, A szállító kettős: púposteve és Csepel teherautó meg a kitűnő terepjáró kocsinkkal partról. A nevető emberek most mái' tapsoltak, örültek, és ünnepeltek. — Fél világrész! — Ha a lakosságot nézzük, pontosan egynegyed. Az érintett terülteken látók ugyanis j kJ ástuk magunkat a folyóAfrika lakossaganak negyed- —----------------------------------— ré sze. A terület is óriási. Ezt jelzi j a már megtett húszezer kilométeres út. — Negyvenötször akkora, mint Magyarország. — Ű'dcél? — Próbára tenni a járműveket. s bemutatkozni, hogy megismerjenek ezen a tájon is. • Megindultak az autók; egy javító-szerelő műhelykocsi, egy terepjáró, amelynek minden kereke kapaszkodott és két autóbusz. — Melyik volt a legnehezebb. vagy legizgalmasabb útszakasz? — Amikor a sivatagon át hajtottunk. Olyan nehéz volt a homokon keresztülvergődni, hogy egész nap nem tettünk meg többet 88 kilométernél Az este már a nyakunkon, és erősen sötétedett. A legizgalmasabb kérdés ilyenkor: eljutunk-e a pihenőhelyhez. ahol víz is van... Víz. víz. víz. Ez az örök és visszatérő téma a forró vidéken. Pedig barátaink jól fel- j szerelkeztek víztartályokkal. — Egy folyóra való vizet megittunk volna. Én is neheazt is megírta, hogy több levelet r.em küld. ha férj ura nem érkezik sürgősen. — Hosszú volt-e a hat hónap távoliét? — Nem. Alég több időt kellett volna eltölteni. Hiszen akkor nagyobb lehetőségünk lett volna újabb bemutatók rendezésére. S több ismerőst szerezhettünk volna Magyarországnak, és természetesen a Csepel autógyári márkának. — Egy vadászkérdés. Az említett szúnyogháló és DDT fegyvereken kívül más védelmi szerszámot vittek-e magukkal? — Tulajdonképpen voltak kis tőreink, de legjobban mégiscsak fő fegyverükben bíztunk: s ez a gázpedál volt. — A nagy túra hozott-e jó tapasztalatokat a magyar gépkocsikról? — Feltétlenül, már az út i során. Mi repülővel érkeztünk 1 haza, de a . jármüvek is néhány napon belül jönnék, s akkor alaposan megvizsgáljukr hogy bírták a forróságöt, a tengeri levegőt, s a nedves klímát. Körülnézek, megtekinteni az afrikai zsákmányt. Szép 'példány,. több ezer méter hosszú fekete és színes film. De a mozgófelvételeken kívül 60 tekercs kitűnő foto is készült az útról. Az albumok, s a berregő vetítőgép elénk varázsolja, visszaidézi a sok verejtékkel végigjárt utat, amelyből mindez csak töredék. — Ügy szokás, hogy a beszélgetések végén megkérdezze az ember, hogy lehetne, s miben összefoglalni ezt á nagy expedíciós túrát. — Ha megengedi, görögül válaszolok: Ta kalepa, ta Itala. Az szép. ami nehéz. Tóth György Átkelés a Niger folyón nem, hogy már csak eltűnőben láttuk —, messziről. Még csak az a vigaszunk sem lehet, hogy tőlünk ijedt meg, mert a Csepel motorok hangja mesz- sziről elriasztja a hívatlanokat. — Kígyók? — Hát kígyó az bő választékban áll rendelkezésre. Ma- gunlckal vittünk szérumot is, ha valakit megmarna ez a veszélyes állat. No de szerencsére nem volt szükségünk rá. Annál érdekesébbek a találkozások a majomcsapatokkal. Egész hadseregek vonultak át az úton,, s ilyenkor bizony nekünk meg kellett állni. — Forgalmi akadály? ■—■ Nagyon komoly dolog ez. A sor végén jönnek a legkisebbek, az óvodások, s addig, amíg ők is el nem hagyják a porondot, tilos az átkelés. A majmok ugyanis bosszúállóak, s ha valaki elpusztít egyet közülük, az egész hadsereg rátámad, s az illető élve nem menekülhet. Harminc-harmincöt kunyhós falvakat láttunk, amelyeket majmok pusztítottak eL — Néhány szót a misszióiról? —i Valóban misszió volt kül— Sokkal idegesebbek voltunk, mint idehaza. Oka az általában 34—35 fokos állandó meleg, s az, hogy egymagánkra voltunk utalva. De aranyszabály, hogy vitát, veszekedést másnapra átvinni tilos. Különben betegségekkel nem kellett megküzdenünk. az itthon is jól ismert apróságokon, náthán, hasmenésen kívül. — A legkellemesebb meglepetés? — Accrában, az ottani magyar kolónia fogadott bennünket nagy szeretettel, ünnepélyesen. — S a fogadtatás magyaros volt? — Mit mondjak? Barackpálinkával kezdtük... — Végül is milyen hosszú volt az út? — Két hónaposra terveztük. A feleségem is csak így engedett utamra. Mondanom sem kell, hogy hosszabbra sikerült, s fél esztendő lett belőle. — S az ottani visszhangok? — Vészjóslóak voltak. Az egyik kollégánk felesége már Hol van ma az 50-60 millió évvel ezelőtti felszín Több ezer méteres hegy az Alföld alatt — Elkészült hazánk harmadkori térképe Emlékmű Nigériában, amely az elefánfagyarakra emlékeztet. Igen érdekes, elsősorban a nyersanyagkutatás szempontjából nagyon fontos, de a szakkérdésekben járatlanok számára is érdekes térképet szerkesztett dr. Kőrössu László geológus, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt osztályvezetője. Térképe azt ábrázolja, hol milyen vastag üledék- rétegek fedik hazánk harmadkori, tehát körülbelül 50—60 millió évvel ezelőtti felszíni alakulatait. Vagyis a térképen kirajzolódik. milyenek lennének hazánk domborzati viszonyai, ha eltávolítanánk az azóta lerakodott üledékrétegeket. A kép alapvetően különböznék a maitól, bár egyes vidékeinken — például a Bakonyban, a Mecsekben, a Bükkben és a Budai hegyekben — még ma is nagyjából az akkori felszínt tapossuk. Viszont a Duna—Tisza köze nyugati és a Dunántúl keleti pereme ma mér néhány száz méternyi üledékréteg alatt fekszik, sőt a Kis-Alföld északi részén, a Jászságban, Szeged környékén és a békési tájakon az akkori felszín ma már körülbelül 3000 méter mélységben van. A rekordot azonban Dél- Zala tartja, amelynek 50—60 millió évvel ezelőtti felszíne azóta több mint négy kilométeres mélységbe süly- lyedt. Mivel a különböző területrészeken különböző mértékű süllyedés következett be, egészen meglepő domborzati viszonyok alakultak ki ebben az eltemetett világban. Az évmilliók alatt lezajlott, a szó eredeti értelmében „mélyreható” változások ilyen megdöbbentő következményéit takarja a Nagy-Alföld ma már ..tengersík vidéke” is. Például Turkevétől keletre egészen az országhatárig mélységben egy 40—60 kilométer steles, jó 2000 méter magas hegyvonulat húzódik. amelyet még vagy 1000 méternyi üledék fed. A Duna —Tisza közének déli része, Madaras, Bácsalmás é*. Tompa környéke alatt szintén egy hasonlóan magas hegység rejtőzik, amelynek csúcsait azonban már 400—500 méternyire a jelenlegi felszín alatt megtalálni. A Sükösd alatti magaslat pedig már 300 méternyire közelíti meg a mai felszínt. Ez a térkép egyébként megdöntött egy régi földtani elképzelést is. Mindeddig általános volt a vélemény. hogy hazánk területe alatt egyetlen óriási, kristályos kőzetekből álló „masszívum” terül el. Most viszont bebizonyosodott, hogy az alföldi üledékréteg olyan övezeteket takar, amelyek csaknem olyan erősen törtek és gyűrtek. mint akár a Kárpátok homokkő-övezetei. (MTI). Az ÉM. 25. sz. Állami Építőipari Vállalat Bp. XXI. kér. (Csepel) Kiss János altábornagy ü. 19. állandóan felvesz: szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkező épületlakatosokat és segítőket, ezenkívül Pest megyei munkahelyeire kőműveseket és férfi segédmunkásokat Vidékieknek tanácsi igazolás szükséges. HÚSZEZER KILOMÉTER AFRIKÁBAN Minisztériumi épület Felső-Volta fővárosába«
