Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-20 / 246. szám

r*.** WECJf« ^Jtírtap 1963. OKTOBER 20, VASÁRNAP Háromezer vagon lápföld ARANYVAKOND“ ^ A transvaali múzeum két ^tudósa a dél-afrikai tenger- jípart homok d ü n ái ban két un. ^ aranyvakondot (eremitalpa í granti namibensis) talált. ^ U toljára 123 évvel ezelőtt ^ akadtak ilyen emlősökre a á Namib sivatag repülő homok­éi jában. ^ Az aranyvakond éjszakai ál- ^ lat; szeme és füle annyira de­generálódott, hogy bőrén nem ^ jelzi semmi nyílás. Ez a va- ^kondfajta a sivatagi diinák í alatt a homokba fúrva él. Mi- '4 közben kiásták őket, a két 50 milliméter hosszúságú példány közül az egyik megsérült és S; megdöglött, a másikat azon- ^ ban sikerült épségben elszál- ílítani a transvaali múzeum­iba. 9 NAPIRENDEN : a nagyüzemi zöldségtermesztés A közelmúltban egy cikk­ben foglalkoztunk már a nagyüzemi zöldségtermeléssel. Akkor jobbára a felvásárlás .problémáit tárgyaltuk. Ezúttal a nagyüzemi zöldségtermesz­tés helyzetével foglalkozunk. Pest megyében az összes zöldségtermő terület 32 667 hold. A termelőszövetkezetek- ! ben 27 646 holdon kertészked- I nek. Az utóbbi években gyors j ütemben növekedett a kerté- j szeti terület. Az állam jelen- | tős hitelekkel támogatta a szövetkezeti gazdák ilyen irá­nyú kezdeményezését. Ha az országos adatokkal hasonlít­juk össze a megye zöldségter­melését, azt látjuk, hogy igen előkelő helyet foglal el. Az ország zöldségtermő terü­letének 18 százaléka a megyé­ben van. Az ország zöldség­felvásárlásának mintegy 16 százalékát a megye biztosítja. Olyan termelési kultúráról van tehát szó, amely mind te­rületben, mind pedig terme­lési értékben igen jelentős. Kiemelik a lápíölileí, amely a csillékbe kerül Az ibolyántúli besugárzás átlagosan 10 százalékkal eme­li a kalászosok és a szemes­kukorica terméshozamát. A Szovjet Országos Mezőgazda- sági Villamosítási Intézet za- porozsjei laboratóriumában nagy teljesítményű egyszerű vetőmagbesugárzó berendezést szerkesztettek. Ezzel a beren­dezéssel főleg a kukoricánál értek el jó eredményeket. Az ilyen magból termett silóku­korica vagy 20 százalékkal nagyobb termést adott, s mi­nősége is javult. De, mint a gyakorlat mutatja, a besugár­zást a vegyszeres kezelés előtt kell alkalmazni, mert külön­ben hatása gyengül. sebb termésátlagokkal kell számolni, illetve tervezni. Mi­ért mondjuk ezt? Azért, mert megyénkben a zöldségtermelés átlagai nagy­mértékben ingadoznak. Az üzemek a szükséges szervestrá­gya mennyiségnek csak felét tudják biztosítani, ugyanakkor az optimális műtrágyamennyi- ség sincs biztosítva. Kedvezőt­lenül alakul a megyében az évi csapadékmennyiség is. Az évenkint lehulló csapadék megoszlása is rossz. A megyé­ben jelenleg 21 000 holdat ön­töznek, amelyből a zöldségterü­let 7600 hold. A tanácsi fel* ügyelet alá tartozó zöldségferü- letnek csak 25,8 százalékán fo­lyik öntözéses zöldségtermelés. E terület 60 százalékán még mindig árasztásos módszert al­kalmaznak. Súlyosbítja a hely­zetét, hogy a meglevő öntöző­berendezéseket sem használ- ják ki kellően. A niCZÓQdzddSÓQ átszerve­zése után jelentős lépések tör­téntek a termelés technikai megalapozására, de a jelenlegi helyzet még nem kielégítő. A megyében 17 055 négyzetméter felületű fix hajtatóház és 52 611 négyzetméter felületű mobil­ház áll rendelkezésre. Ezen túlmenően 251 680 melegágyi ablakkeret van. Egy hold ker­tészeti területre 8,6 ablak jut a szükséges 18—20-szal szemben. A meglevő aránylag kevés üvegtélület kihasználása is el­avult, nem felel meg a köve­telményeknek. A termelőszö­vetkezetek többségében a me­legágyi ablakok alatt és az üvegházakban a palántaneve­lés előtt és után nem folytat­nak^ úgynevezett elő- és utó­haj tatást. A lehetőséget nem használják ki arra, hogy a szabadföldi területeken minél korábban termeljenek, mielőbb vihessék piacra termékeiket. Csupán arra törekednek, hogy az áru mennyisége legyen mi­nél több. ' ......................... A nagyüzemi zöldségtermesz­tésben további gépesítésre van szükség A nagyfokú gépesítést szükségessé teszi az is, hogy megyénkben különösen kevés a munkaerő. A termelőszövetkezetek többségében igyekezték a veze­tők anyagilag is érdekeltté ten­ni a tagokat abban, hogy minél jobb eredményeket érjenek eh Leginkább elterjedt a 40—60 százalékos részesedési forma. Noha ez a bérezés kedvezően hat a munkában való részvé­telre, a családtagoiknák a mun­kába való bekapcsolód ására, hátrányosan hat azonban a gé­pimunka alkalmazására és fe­szültséget okoz más termelési ágban dolgozó tagokkal szem­ben. Akadályozza a tiszta va­gyon növekedését is. Nagy erőfeszítések történtek az elmúlt, évben a kertészeti termelés fejlesztésére, a terme­lés technikai adottságainak megteremtésére. Nem fordítot­tak azonban kellő figyelmet arra, hogy minél több szakem­ber dolgozzon ezen a munkate­rületen. Kevés az egyetemet és főiskolát végzett szakember és a szakmunkás is. A termelő­szövetkezeti kertészetekben 190 holdra jut egy szakmunkás. Különösen nagyon hiányoz­nak a szakemberek a hajtató­házakkal rendelkező termelő- szövetkezetekben. A járási ta­nácsok mezőgazdasági osztá­lyain mindössze 16 kertészeti felügyelő dolgozik, többségük azonban nem kertészeti szak­ember. Speciális zöldségter­mesztési szakemberek mind­össze a ráckevei és a nagykátai járások mezőgazdasági osztá- yain dolgoznak. Amint az elmondottakból ki- :ünik: sok még a javítani való í kertészeti termelés fejlesztése írdekében. A megyei pártbi- :ottság a közelmúltban értékel- e a megyei nagyüzemi zöldség- éjlesztést. és kidolgozta a nagy- izemi zöldségtermesztés irány- flveit. Ezekkel jövő vasárnapi vámunkban t1kozunk. Mihók Sándor FINN TÁJAK, EMBEREK III. Fény és árnyék A táj lenyűgözően szép. napsütötte síkságon járunk. Juhar- és nyírfák szegélye­zik a tengerparti utat. Üde- zöld és pasztellszínű, pi­ros cserepes tanyák villannak elő a füzesek és erdők lomb­jai aló1!. Közvetlenül az ország­út mellett, ahol egy keske­nyebb út ágazik ki belőle, alacsony karóikra tűzve, fél tucat postaláda: vörös, kék, sárga, lila, zöld. Azok a ta­nyák, amelyekhez szinte jár­hatatlan ösvény vezet, az országút rézsűje mellett állí­tották fel postaládáikat. A leveleket, üzeneteket, villany­pénzt stb. ide rakják a parasz­tok, a postás naponta egyszer összeszedi és ő is a ládikóba teszi a leveleket és a tej­üzemtől járó pénzt. — Es nem lopják el? — csodálkozom. — Nem! — mondják kísé­rőim. — Nézze meg, a tejeskannák is itt sorakoznak az út szélén, a tejüzem autója összeszedi a teli kannákat és lerakja az üreseket. A lopás ismeretlen. Viszontlátásra, Aino Kísérőm, Aino Rutámén, a telepítési hivatal tisztviselője. Sudár, szőke asszonyka. Hu­szonhat évve! ezelőtt. egy diákcsoporttal már járt Ma­gyarországon. Szívesen em­lékszik erre az időre... Ha­lászbástya ... Vár... Városli­get ... Szép Juhászné ... né­hány műdalfoszlány él ben­ne, magyarul mondja: vi­szontlátásra ... s teli ■ van érdeklődéssel, milyen lehet a mostani Budapest? Szeret­né újra látni. (Jöjjön, szí­vesen látjuk, viszontlátásra, Aino.) A település neve: Mero- miekenkylä. Nagyrészt Vibo- ri környékéről települt parasz­tok lakják. Az egyik dűlőút szélén het­ven év körüli paraszt áll. Hozzá igyekszünk. A beszél­getés nehezen indul. Csak, amikor megtudja, hogy ma­gyar vagyok, nyílik meg a szíve és ' köszönt: oleniloinen, että tapasimme — örülök, hogy találkoztunk. S máris a szárazságra panaszkodik, ar­ra, hogy a széna előbb ért be, mint máskor, kevesebb lett a termés ... Muhanen aggódása Hamarosan megtudom, hogy Joonos Muhanen kilenchol- das paraszthoz van szeren­csém. Feleségével él együtt egy szépen berendezett ház­ban. Három gyermeke van, mindegyik itthagyta. — A fiatalok már nem bajlódnak a földdel — foly­tatja a bsszé'getést. — Igaz, hogy az egyik fiam a szom­[ 1 s Elutazott Budapestről \ a dán parasztküidöttség ; A dán kdsparasztok küldött- 'fsége. amely a SZÖVOSZ ven- j dége’sént a földművesszövetke- í zetek tevékenységét és a terme­lőszövetkezeteket tanulmá- {nyozta, elutazott Budapestről. 5 (MTI) I --------­A z inár esi Március 21 Termelőszövetkezetben tavaly láp- % földet találtaik az egyik határrészen. A minden lehetőséget 'j megragadó termelőszövetkezeti vezetők javallatára megkezdték $ a kitermelést. ? A kitermelés gépesítése és ésszerűsítése lehetővé tette, í hogy az idén mintegy 3000 vagon ápföldet termeljenek ki és ? adjanak át a környező termelőszövetkezeteknek. Ezekben a 4 napefkban lázas munka folyik a telepen. Még az esős időjárás J előtt teljesíteni akarják■ kitermelési tervüket — most 2800 va- $ gor.nál tartanak — és a jó útviszonyokat kihasználva minél $ több lápföldet ■ elszállítani. i í szádban lakik, de már nem földművelő. Van két teher­autója és azzal fuvarozik ... Ö kiváló gazda volt, amíg bírta a munkát Hetvenéves, soha nem volt még beteg, de azért már érzi a hét évtized súlyát. Háromszor cserélt ha­zát 1940-ben települt ide, majd visszament Vibori kör­nyékére, 1945-ben újra visz- szajött, hogy végleg otthoná­nak válassza ezt a vidéket. A falon oklevelek A gaz­da olyan teheneket nevelt, amelyek évente 5000—6000 liter tejet is adtak Ma már csak egy tehene van és egy lova. A gazdasági felszerelés még sértetlen. Van cséplője, lóvöntatású aratógépe. krump- lifelszedője. fűkaszálója, trak­tort az Kantétól (a mi földművesszövetkezeteinkhez hasonló szövetkezet) bérel. A birtokot 30 évi részletre kapta, már kifizette. Minden megjárná, csak hát nehéz az öregség s mi lesz a földdel, ha majd ő meghal? S ezzel a gondolattal nemcsak itt, ha­nem máshol is találkoztam. A fiatalok otthagyják a falut, mennek a városba, s ezért ag­gódik Joonos Muhanen is. Cseléd a szép házban Egy tizenöt hektáros gaz­dát akarunk meglátogatni. A gazda és a családja nincs itt­hon. Egy 40 év körüli paraszt­asszony a cukorrépaföldön dolgozik, ő fogad. A gazdasá­got és a házat, amely emeletes és nagy kúriának is beillik, ő mutatja meg. Mindenütt lát­szik a jómód, a kényelem, s mellesleg a tizenöt hektáros gazda már nem igazi paraszt, mert lakk-készítéssel is fog­lalkozik, illetve van egy lakk-készítő üzeme, amely­ben munkások dolgoznak. És a beszélgetés során az is tó­tűnik, hogy az asszony cse­léd, a férje is itt szokott dol­gozni a gazdánál. Kísérőim nagyon kellemet­len helyzetbe kerültek. Egy jó gazdát akartak megmutat­ni, s íme egy cseléddel beszél­getek ... hiába, Finnország­ban még ez is van! Több mint 100 000 párasztnak 2— 3 hektár földnél kevesebb van, és bizony kénytelen el­menni a gazdagabb paraszt­hoz dolgozni, ha meg akar élni. Minden jóra fordul Hogy kárpótoljanak a látot­takért, egy új településre visznek. Mindenütt vadonat­új, jellegzetes, finn házak. Az egyikbe bemegyünk. Föld- ; szintes, de belül modemül , van berendezve, három szoba összkomfort. Beépített kony­habútorok, éppen úgy, mint a városban, Helsinkiben. A tulajdonos, Púikkor Julton, hat gyermek apja, felesége még nagyon fiatal, a legidő- sebb gyermek tízéves, a leg- , kisebb háromhónapos. A há- zat részletre építették, 41 ' ezer márkába került (egy _ márka kb. 7 forint), a pénz : egyharmadüt összegyűjtötték, i többit 25 év alatt kell visz- ? szafizetni az államnak. Jul-? on nem egészen paraszt, f tereskedelmi alkalmazott az rgjük cégnél, földje is van, s., gy tudja a részletet fizetni. ? Fény és árnyék így váltako- $ ;ik a finn falvakban, gépko- ? üsivezetőm, Pekka Mälkia ? neghívott, legyek a vendége.? Jgyis úíbá ejtjük az otthonát,? tát látogassam meg. Öt hek- ? ár szántó tartozik a birtoka- ? íoz, amely Koivinka község-? >en terül el. Pekka feleségei :gy reklámcégnél dolgozik, 400« ■nárkát keres, neki a gépkocsi-^ /ezetés után a telepítési híva- a! tói megvan a 480 havi? ceresete. Két gyermeke van ? is nála lakik 65 éves édes- ? myja is. Odahaza elég jól ? ;azdálkodik. földjéből tavaly? s 3700 márkát árult, borsót,? 'öldiepret, krumplit termel és? tan 150 almafája. ^ Ö is meghívott uzsonnára.^ üzen a napon már nem is tu- ^ iom, hány feketét ittam és; lány helyen kínáltak meg ? innivalóval. Nem utasíthat- ? am vissza Mälkia invitálását? lem. Nagyon készségesen ? nutatott meg mindent. Szép? akása van, de a beszélgetés« :orán elmondotta, hogy min-« lenért nagyon keményen meg í cell dolgoznia. ■ E napon sikerült egy kis lepillantást nyerni a finn« alvak életébe. jji Most, hogy hazaérkeztem, ? íjra visszagondolok finn ? itamra. Mi tetszett, mi a'J’ egmaradandóbb élményem? S.Z a testvéri szeretet, amely- yel. finn utam során az egy- zerű emberek fogadtak. 4 Gáli Sándor I Ezen túlmenően a megyében | i több évtizedes hagyománya 1 van a kertészkedésnek. Nem j is szólva azokról a természeti j és közgazdasági adottságokról, amelyek ugyancsak a kerté-1 szeti termelés fejlesztése mel- ! lett szólnak. Ha fejlesztést mondunk, ! ne területi növelésre gondol- | ; junk, hanem a termelés kor- j I szerüsitésére, vagyis arra, j | hogy azonos területről minél nagyobb tömeigű és értékű | I árut vegyenek le a szövetke- l zetek, tegyék gazdaságosabbá } a termelést. Figyelembe kell j ugyanis venni, hogy Pest me- i gyének az országban komoly versenytársai vannak. A ter­melés korszerűsítésével tehát nem szabad késlekedni. Ha arról beszélünk, hogy egyes szövetkezeti gazdasá­gokban a zöldségtermelés nem fizetődött ki az idén, akkor annak nemcsak az az oka, hogy bajok voltak az értékesí­téssel. Legalább ugyanilyen baj az, hogy elavult, Itorsze- rűtlen a termelés. Noha kiala­kultak megyénkben a zöldség- termelő gazdaságok, s az egyes növényfajok koncentrá­ciója is tapasztalható, mégsem mondható el a kertészetek j többségéről, hogy nagyüzemi termelést folytatnak. A kerté- ! szeti termelésre még ma is a í termelés ■ elaprózottsága jel­lemző. 300 holdon felüli terü­leten mindössze 19 termelő- szövetkezet kertészkedett, 200-tól 300 holdig tizennyolc tsz, 50-től 100 holdig 37 terme­lőszövetkezet. Ezek a számok talán nem mondanak i sokat, de mindjárt más képet ka­punk, ha elmondjuk, hogy egv-egy kertészeten belül 15— 20-féle zöldséget is termelnek. Egy-egv parcella területe na­gyon sok esetben mindössze 2—3 hold. Ez természetesen magával vonja az alacsonjT termésátlagot, valamint a ma­gas önköltséget. Ez bizonytar ' lanná, ráfizetésessé leszi a kertészkedést, A területi elaprózottság csak az egyik oka a kertészeti ter­melés elmaradottságának. Jel­lemző a kertészkedésre a me­gyében a termésátlagok nagy ingadozása, 1962-ben alacso­nyak voltak a termésátlagok, az idén nem egy tsz-ben a kétszeresére emelkedtek. Ez viszont nem jelenti azt, hogy • jövőre biztonságosan számít­hatunk az idei átlagokra. Ha nem akarjuk becsapni ma- ■ gun kát, akkor lényegesen ki­Tejből 60,9, tojásból pedig 66,2 volt a részarányuk. A já­rás tojásfelvásárlási tervét, mivel a tsz-eknek baromfi- törzsállományük nincs, telje­sen a háztáji gazdaságokra alapozták. A járás jelenlegi állatállományából a sertések mintegy 45, a szarvasmarhák mintegy 40 százaléka háztáji. Tekintettel azonban a takar- mányeilátottságra, még több állatot is tarthatnának a tsz- tagok. Igaz, hogy szálas takar­mányból gazdaságaikban 501 mázsa hiány mutatkozik, de ugyanakkor lédús és egyéb takar­mányból 1771 mázsa a többlet, ami a szépen fejlődő tarlóhe- rék és a kukoricaszár betaka­rítása során még fokozódik. A háztájiak betakarított, va­lamint a közösből különböző címen kapott abraktakarmá­nya állatállományukhoz vi­szonyítva 11 966 mázsával több a szükségletnél. Tehát a háztájiban még több sertést hizlalhatnának és főleg több baromfit tarthatnának, ami az egyes tsz-tagok jövedelmét is jelentős mértékben fokozná. : Pénteki ülésén a Szobi Já- Irási Tanács végrehajtó bizott- |sága többek között a háztáji j gazdaságokkal foglalkozott és : azok gazdálkodási eredménye­it tárgyaló jelentést hallgatott i meg. í A háztáji gazdaságok szán- ; tóterülete a járás termelőszö- jvetkezetei szántóterületének 9 «százalékát teszi ki. ; Szerepe tehát igen jclen- \ tős, különösen a háztáji ; állatállomány takarmá- « nyáriak előállításában. ÍA háztáji, kisegítő és egj'óni ■gazdaságok málnaterülete ta- ;ián még ennél is fontosabb, [tekintve, hogy a járás málná­sainak negyvenkilenc százalé­kát teszi ki. Ez évben a fel­vásárló szerv a háztáji gazda­ságoktól 82 vagon málnát vett át 6 millió 560 ezer forint ér­tékben, az egyéni termelőktől 38 vagont 3 millió 40 ezer, az­az ettől a két szektortól ösz- szesen közel 10 millió forin­tért. Múlt évben a hízott ser­tés- és szarvasmarha-fel­vásárlásból a háztáji gaz-- daságok részaránya 23,8, illetve 68,7 volt. I \ 3Még ttagnßohh is lehetne \ 4M hásstísji álliMtíkllnsníiBifg \ A szobi járás háztáji és egyéni gazdaságai tízmilliót kaptak málnáért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents