Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-18 / 244. szám

1963. OKTOBER 18, PÉNTEK 3 Tizenegy orrosiíkás készült eí Pest megyében Az idén újabb lépést tett a fejlődés útján Pest megye egészségügyi hálózata. Né­hány héttel ezelőtt 19 orvos és kétszáz egészségügyi dolgozó kezdte meg munkáját. Javul az orvosok lakáshelyzete is. A napokban Dabason öt-, Aszó­don. pedig hatlakásos ház ké­szült el az orvosok számára. Ezekkel együtt az idén az ál­lam 15 orvoslakást építtetett a megyében. A tervezők hozzá­láttak négy újabb orvoslakás terveinek elkészítéséhez. Eze­ket a lakásokat 1965-ben ad­ják át rendeltetésének. (MTI) Ne hízzuk a véletlenre A megye termelőszövetke­zeteiben most készítik az 1964.' érj előtervelxt. A tervek ké- ; szítésóhez kívánt segítséget, j nyújtani a megyei pártbizott- j ság és a TIT Pest megyei j Szervezetének agrárszakoszta- i lya, amikor megbeszélésre hívta össze a járási tanácspk! ; mezőgazdasági osztályának íö- 1 könyvelőit és beosztott köny-1 velőit a csömöri Haladás Tsz- > |be. j A számviteli szakemberek ; I előtt dr. Éne se László, a Ma-1 ! gyár Tudományos Akadémia \ í Agrárgazdasági Kutató Intéze- j i tének oszíályvezetője tartott; 1 előadást a termelőszövetkeze- j I ti tervkészítésről és az ezzel Károsít a csócsároló, veszélyben az őszi vetés! Az őszi vetésekben meg­jelent és erősen károsít a gabonafutrinka lárvája. Az idei nyár kedvező volt a gabonafutrinka fejlődésének, ugyanis a bogár szereti a párás, nedves meleget. A bogár a nyár elejián az érőfélben levő gabonasze­meket rágja, majd a nyár végén, augusztus elején rak­ja le tojásait. Tojásrakásra nagyon sze­reti a gabonakeresztek és a kombájnszórűk alját, ahol megfelelő nedves környezetet talál. A kedvező, párás meleg nyáron a bogarak szétszé­ledve, szerteszét tojjak le tojásaikat, s ilyenkor az egész táblán — a gabona kelése után — kisebb-na- gyobb fertőzések jelennek meg. A fertőzést a kezdetben 6 milliméter nagyságú, hosszú­kás, hátrafelé keskenyedő, lapított testű, szürkésfehér színű lárva, az úgynevezett csócsároló okozza. Ezek a gSCbnátő mellett függőleges altnál készítenek, itt élnek és innen károsítanak. Álta­lában éjjel pusztítja a ga­bonát, úgy, hogy a gabona leveleit behúzza járatába, s a levéUemezt kirágja, csó- csárolja, a visszamaradó ere­zeteket pedig kócszerűen ÖKSzagombolyítja. Jellegzetes ikártéíeléről kapta a csócsár- ló elnevezést. Amikor a gabonatövet elpusztította, tovább ván­dorol és így a kipusz­tult folt állandóan nö­vekszik. A károkozást egész ősszel, sőt télen, a hótakaró alatt is folytatja. Ha kellő idő­ben neift védekezünk, akkor a tavaszra 2,5 centiméter nagyságúra megnövő csó­csároló a vetést teljesen el­pusztíthatja. Ennek elkerülése érdeké­ben most ősszel a fertőzés megjelenése után azonnal el kell végezni a vegyszeres védekezést, mivel az ide­jében észrevett csócsároló megsemmisítése mindig ol­csóbb, mint egy általános védekezés. Vegyszeres védekezésnél 10 százalékos HCH porozószert vagy Hungária DL porozó­szert használjunk. Ezekből holdanként 25 kilót kell fel­használni. Foltfertőzés ese­tén élég a folt szélének le- porozása is. Vadasfalvy Lajos növényvédelmi felügyelő kapcsolatos előkalkulációról. Ez utóbbi fogalom új még a termelőszövetkezeti könyvelők körében. Az előadó irányítá­sával több esztendeje eredmé­nyes kísérlet folyt az előkal­kulációról a szekszárdi járás termelőszövetkezeteiben. Az eredmény a vártnál is kedve­zőbb volt és ma már az or­szág több termelőszövetkeze­tében végeznek előkalkulációt a közös gazdaságok vezetői. Mi is az az előkalkuláció és mi a célja? A termelőszövetkezetek ilyenkor ősszel termelési ter­veket készítenek, úgynevezett előterveket. E tervek alapján folynak a jövő évi termelési előkészületek, az őszi szántás­vetés is. Az ősszel készített terveket a sárszámadás után erősítik meg. Ez február köze­pe tájára, vagy február végére esik aszerint, hogy a zárszám­adás készítése mennyire húzó­dik el. Az értekezleten súlyos bírálat érte a tervkészítésnek ezt a módját. Mint mondották: ezzel a tervkészítéssel a veze­tők messze az élet mögött kul­lognak és kevés lehetőségük van arra, hogy kellően befo­lyásolják a termelést. Az egyik hiba — amjnt ezt az előbbiekben már mondot­tuk —, hogy az előterv és a végleges terv elkészítése kö­zött nagyon hosszú idő telik el. Amint a mindennapi ta­pasztalatok is bizonyítják, a végleges terv készítésekor na­gyon sokszor megváltoznak azok az elképzelések, amelyek ősszel még a termelőszövet­kezeti vezetőket vezérelték. Ezért a termelőszövetkezeti vezetők közül sokan felesle­gesnek is tekintik az eiőterve- ket. Ennél is sokkal furcsább helyzet elé állítja a termelő­szövetkezeti vezetőket az a tény, hogy az előtervek készí­tésekor pénzügyi tervet nem készítenek. Elkészül a terv, de — a könyvelők nyelvén szól­va — nem látják annak pénz­ügyi kihatásait. És ez a leg­nagyobb hiba., Lehet, hogy a termelőszövetkezet vezetősé­ge készít olyan tervet, amely „tetszik” a járásnak, mert abban minden „szempont” szerepel, de egyet — a legfon­Váci solymászok sikere az ausztriai nemzetközi találkozón A közel múl tban' 16 nem-1 zet képviselői adtak egymás- j nak találkozót Ausztria leg- i szebb táján, a tavakkal, völ­gyekkel, hegységekkel szab­dalt Karinthiában. A soly- mászat kedvelői a világ min­den részéből jöttek el erre a nemzetközi találkozóra, hogy bemutassák a középkori va­dászat fegyver nélküli válfa- jában szerzett ügyességüket, tudásukat. Nálunk kevesen tudják, | hogy világszerte milyen nagy tábora van ennek az érdekes sportnak. Több mint 110 madár — különféle sólymok. hé­ják és sasok — várt „be­vetésre” Klagenfurt kö­rül, mintegy 50 kilo­méteres körzetben. A hoch-osterwitzi központot a gépkocsik százai árasztot-: ták el, mert' jócskán akad-, .. ! tak „szurkolód” is a külö­nös látványosságnak. A megragadó természeti táj után jóleső érzés volt fel­fedezni magyar színeket a szél lengette, tarka zászló- erdőben. A magyar fiúk munkája iránt nagy érdeklő­dés nyilvánult meg és a váci solymászok meg is felel­tek a várakozásnak. Ausztria nem valami ideá­lis vadászterület, az időjá­rás sem volt kedvező. így a vadászat négy napja alatt mindössze 23 fáéin t fogtak a madarak. Méltán keltett feltűnést, hogy ebből ötöt a váci solymászok zsákmányol­tak. Dékány Péter egyma­ga három fácánt ejtett el héjájával. Elismerésképpen a részvételt megörökítő okle­vélen kívül valamennyien ajándékot kaptak; többek kö­zött az Osztrák Solymász Dékány Péter, a solymászklub tagja, karján a héja, s a zsákmányolt fácán (Bíró K. felvétele) Szövetségtől egy több ezer forint értékű, hatalmas szir­tisast. E nemzetközi találkozón azonban a hazai hiányossá­gok is kiütköztek. Mindenek­előtt az, hogy a hazai soly- mászat jelenleg gazdátlan, szervezetileg rendezetten. : Nem véletlen, hogy külföldön sokkal többet tudnak rólunk, mint ha­zai közönségünk. Ilyen szakávaitottsággal a i váci művelődési ház eoly- mászai még jobb eredménye­ket is el tudnának érni, ha a szűklá+ókörűség nem gá- i tolná működésüket. Nincs gyakorió terület, nincsen mód | a- röptetésre, s ez meglátszott | a madarakon Ausztriában is. Nem ártana, ha illeté- j kesek felfigyelnének erre a 1 kérdésre, ha nemcsak gaz­dasági problémát látnának a solymászatban, hanem kul­túrtörténeti, sport és idegen- forgalmi vonatkozásaira is te­kintettel lennének. A váci solymászok az Oszt­rák Solymász Szövetség meghívására jutottak ká Ausztriába. Majdnem teljes egészében a saját költségü­kön. A jó szereplésen kívül sok barátot is szereztek ott népünknek, s számos meghívást kaptak. Sajnos, mi nem tudtunk kö­zelebbi ígéretet tenni a ,.nemzetközi” kívánságnak, hogy Magyarországon ren­dezzünk egy hasonló soly- másztalálkozót. Pedig ez va- lutáris szempontból is kifi- j zetődő lenne, g a történelmi : múltú magyar solymászaiton j is sókat segíthetne. Bíró Károly, a váci Madách Imre Művelődési Ház igazgatója ] losabbat — nem vettek figye­lembe, a jövedelmezőséget. r/ Ilyen terv pedig — a tsz-elnö- ' kök és a járási vezetők a leg- í inkább megmondhatói — sok ; készül napjainkban is. Az élőtervekke]. egyidőben készített pénzügyi kalkuláció ; éppen ez- utóbbi visszás he'.y- ; zetet szünteti meg. Az előadó 1 véleménye szerint még az elő- ! terv elkészítése előtt ajánlatos i összeállítani, de nagy segít sé- í get jelent akkor is, ha most I készítik el a vezetők. Nem je- J j lent különösebb munkát, s ha ft ! a termelőszövetkezeti vezet "k j megértik az előkalkuláció lé-; ; nyegét, nem is tekintik külön ; feladatnak, vagy többletmun­kának. Arról van szó ugyanis, hogy a bevételek és a kiadások szembeállításával már az erő­tervek készítésének időszaká­ban látják azt —. ha terv sze­rint gazdálkodnak és ragasz­kodnak ahhoz —. hogy az év végén hogyan alakul a terme­lőszövetkezetben a várhaló jövedelem. Éneikül pedig egy jó vezető egy lépést sem tesz. Hozzávetőlegesen — igaz, hogy kis eltéréssel —, látni lehet, hogv milyen jövedelemre szá­míthatnak a termelőszövetke­zeti tagok. És ez óriási jelen­tőségű. Ez a tény megvál­toztathatja az ed diri felfo­gást a tervek készítésénél. A mostani gyakorlat sze­rint ugyanis elkészül a terme- í lési terv. Számbaveszik a be-; vételéket, kiadásokat — amint j mondottuk februárban, ami-: kor már sok mindenen nem; lehet változtatni —, s ami i „marad”, az jut a termelőszö- i vetkezeti tagoknak. Mennyivel i más a tervezés — és mennyire i inkább figyelembe veszi aj termelőszövetkezeti tagság ér- j dekeit —, ha a termelőszövet­kezet vezetősége már a jövő ; évet előkészítő tevékenysége! előtt láthatja, ha így gazdái- i ködöm, akkor ennyi lesz a i jövedelem, ha változtatok a! gazdálkodáson, tekintetbe ve-1 jzem a termelési adottságokat, | akkor ennél lényegesen több. Az a furcsa, hogy az előzetes tervek készítésénél edSfjf nem vették figyelembe rab' jövedel­mezőséget. Az értekezlet során sok jelző hangzott el az előkalkuláció­ról. Volt aki „hézagpótlónak”, volt aki „iránytűnek” nevezte. Nagyon taláíóak ezek a jel­zők. A jelenlevő gyakorlati szakemberéit elismeréssel be­szélték róla. Az aszódi fő­könyvelő —. akinek módjában volt egy korábbi országos ta­nácskozáson erről tájékozódni —. elmondotta, hogy náluk már idén bevezették az elő- : tervek készítésénél az előkal- i feulációt. A termelőszövetkeze­ti vezetők nagyon szívesen ké- \ szítették azt el. A tervek felül- bírálatánál nagyon nagy se­gítséget nyújtottak a kalkulá­ció alapján „előjött” adatok. Nem egy termelőszövetkezet­nek Vissza is adták átdolgo­zásra a tervet azzal, hogy ér­vényesítsék abban jobban a jövedelmezőséget. A váci já­rás főkönyvelője is arról szá­molt be. hogy járásukban a maguk elgondolása alapján próbálkoztak hasonló számí­tási módszerrel —. mert na­gyon érezték hiányát E helyen csupán a terve­zési módszer lényegével fog­lalkozhattunk. Ha azonban si­kerül elérni azt. hogy felkelt­sük a termelőszövetkezeti ve­zetők figyelmét rá, máris el­értük célunkat, mint ahogyan elérte célját a csömöri Hala­dás Tsz-ben megtartott megbe­szélés is. Mibők Sándor Fóti gyerekek Inárcson Az inárcsi Március 21. Termelőszövetkezetnek 162 hold termő szőlője van, s a szőlős terület évről évre növekszik. Ilyenkor ősszel mutatkozik legjobban, a szorgos munkáskezek hiánya, Inárcson egy hónapig tart a szüret, s a munkaerő­hiányt úgy pótolták, hogy a te rmelőszövetkezet kérésére a Fó­ti Gyermekvárosból nagy csapat fiú és lány jött szüretelni a gazdaság szőlőjébe. Eddig háromszázan voltak itt, s a legna­gyobb elismerést szerezték muvlkájukkái. A gyerekek napi 120 —130 kiló szőlőt szüretelnek le Szalai Sándor szőlészeti agronómus a szüretelő lányokkal beszélget Bográcsban főtt gulyást kaptak ebédre a gyerekek. Fehér Lajosné és Böröndi Magda tanárnők főzték az ízletes » ebédet (Koppány felv.) \\\V^\\\\\\\>\\\\\\\\\\\SX\\\\\\\\\\\\\^^^ Kiállítás, előadóterem és kilátó létesül a visegrádi Salamon-toronyban Visegrádon Mátyás király egykori világhírű palotájá­nak eddig csak egy kis részét tárták fél, s a további mun­kálatok is vontatottan halad­nak. A palotán kívül Viseg- rádnak kétségtelenül a Sa- lamon-torony a másik fő ér­dekessége. A nevezetes mű­emlék restaurálása most már gyors ütemben halad, mi­után a szakemberek között nemrég eldőlt a helyreál­lítás módja felett támadt vita. a torony összes fö­démjeit már beépítették, a Törökbálinton is igyekeztek — Pest megyei Hírlap? A mezőgazdasági rovatot ké­rem. Garai Gyuláné vagyok, a törökbálinti Új Hajnal Terme­lőszövetkezet elnöke. — Üdvözöljük elvtársnő, mi újság? — Bejelentem, hogy terme­lőszövetkezetünk határidő előtt agy héttel befejezte a ve­tést. — Milyen őszi kalászosokat termesztenek? — őszi árpát, őszi takar­mánykeveréket, rozsot és bú­zát. Az előbbi kettőből száz százalékra, az utóbbiakból pe­dig több mint száztíz száza­lékra teljesítettük a tervet. — Gratulálunk, ez igazán szép. S hogyan haladnak a többi munkával? — Örömmel közölhetem, hogy a betakarítás is jó ütem­ben halad. Rövidesen befe­jezzük a kukoricatörést és mindent elkövetünk az őszi mélyszántás befejezésére is. (n. i.) hiányzó falrészek építése is megkezdődött. A helyreállítási munkála­tok előreláthatólag 1965 el­ső felében fejeződnek be, s a tornyot az év közepén adják át új rendeltetésé­nek. Eldőlt az is. milyen módon állítsák az érdekes műemléket az idegenforgalom szolgálatába. A visegrádi múzeum egyik igen fontos osztálya kap benne hajlékot, a magyar műemlékvédelem 100 évének doku men 1 u mait szemléltető állandó kiállí­tással együtt.- Az intézményes műemlék- védelem ugyanis 1869-ben kezdődött meg Magyaror­szágon, mégpedig éppen a visegrádi emlékek feltárá- . sával és megóvásával. Az állandó kiállítás ezért nem­csak a visegrádi, hanem az országos műemlékvédelmi munkálatokat is szemlélteti, makettekkel, fényképekkel, festményekkel és rajzokkal. A kiállítás anyagát a to­rony emeleti helyiségeiben rendezik el. A legfelső eme­leten nemzetközi tanácsko­zások és kongresszusok tar­tására is alkalmas előadó­termet rendeznek be. A te­tőterasz rendeltetését végér­vényesen még nem állapí­tották meg. valószínűleg ki­látóvá képezik ki.

Next

/
Thumbnails
Contents