Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-17 / 243. szám

/ Élelmesség vagy visszaélés ? VII. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM 1963. OKTÓBER 17, CSÜTÖRTÖK JOGOS PANASZOK Két kultúrház - egy vállalat - sok probléma nem áll rendelkezésre, másrészt a légierő anyag leszabása nem úgy történt meg, hogy ez a hiányzó mennyiség nélkül is fel­használható lelhetne. Ha a fagyok 'beálltáig nem tud­ják elkészíteni ezt a munkát, az építkezés télre tető nélkül marad. A ceglédberceli kul­túrház építkezése sok bosszú­ságot okoz a környék lakóinak is, mert a kultúrház vízellátá­sával kapcsolatosan a Buda­pesti .Szerelő Vállalat mint alvállalkozó, augusztus 1-re a csövek részére az árkot ki- ásatta és anyaghiányra való hivatkozással még nem fe­jezte be, így az árkok nyit­va vannak, s a balesetveszély mellett a probléma az. hogy az utcát teljesen lezárják, s az ott lakók a szállításaikat — tüzelő, termény — nem tudják lebonyolítani. Törteién sem jobb a hely­Ceglédbercelen és Törteim új kultúrház épül. Mindket­tőt a Ceglédi Építőipari Vál­lalat készíti. Mindkét épít­kezés nagyon lassan halad. A lassú előrehaladás egyik oka: anyaghiány. A válla­lat vezetői arra hivatkoznak, hogy az anyaghiány orszá­gos jellegű, tehát az anyag­hiány miatti lassú munka nem az ő hibájuk. Ez egé­szében nem áll. Az anya­gokat nem rendelik meg időben, s az anyagbeszerzőik sem úgy foglalkoznak az anyagbeszerzéssel, mint kel­lene. Az építkezés lassú előre­haladásának másik oka a munkaerőhiány. Tény, hogy sok az építkezés, kevés a munkaerő. De jó lenne, ha a vállalat legalább a rendelkezésre ál­ló munkaerőt megfelelően foglalkoztatná. Az építkezés lassúsága jelentős részben a nem kielégítő munkaszerve­zésből ered. A vállalatnál dolgozó emberek zúgolódnak is emiatt. A rendikívül ked­vező időjárás ellenére sem tudnak megfelelően dolgozni, így a kereseti lehetőségeik sem megfelelőek. A ceglédberceli kultúnházmak a szerződés ér­telmében még ez évben tető alá kellene kerülni, hogy a tél folyamán belső munkálato­kat tudjanak végezni. A vasbetonszerkezetihez a zsaluzást már több mint két hónapja elkészítették, de a betonozást még min­dig nem oldották meg. Egyrészt a szükséges vas­anyag teljes mértékben A lakások és más helyisé­gek bérlőinek minden hó­napban a havi lakbér 15 százalékát lakáshelyreállítási hozzájárulás címén meg kell fizetniük a tulajdonos (bér­beadó) vagy a bér átvételére jogosult személy kezéhez. A bérbeadó (tulajdonos) kö­teles a havonta esedékes és a bérlőtől átvett hozzájáru­Segítettek a fiatalok A határban folyó vasárnapi szervezet 25 tagja dolgozott a munkáról már beszámoltunk 4 hold kukoricatáblán. Nem- olvasóinknak. Dolgoztaik a csak leszedték a termést, ha- tsz-dolgozók, segítettek a csa- nem el is szállították a Ter- ládtagok, de Ceglédbercel ha- ményforgalmi Vállalathoz, tárában KISZ-fiataiokkal ta- Társadalmi munkájukkal tel- lálkozunk, akik nagyon szép jes egészében levették a nagy feladatot vállaltak ezen a va- gondot a család válláról. A sárnapon. Elvállalták, hogy munka jó megszervezéséért betakarítják a Csiplw-család. külön dicséret illeti Plutzer kukoricáját, mert a férj meg- Lénárdot és Popon Sándort, betegedett és a feleségnek de a brigád minden egyes tag- rgen sak a gondja az apró gye- jónak dicséret és elismerés tekékkel. A területi KISZ- jár. ^ szállítóbrigád lást az épület fekvése sze­rint illetékes községi, vá­rosi tanács adóbeszedési csekkszámlájára befizetni. A .lakáshelyreállítási hoz­zájárulás késedelmes befi­zetése esetén a közadókra megállapított havi 1 száza­lékos adópótlékot (kamatot) kell megfizetni. A lakáshelyreállítási hoz­zájárulás szempontjából bér­lőnek kell tekinteni azt a sze­mélyt is, akinek a háztulaj­donos a helyiséget, lakást ingyenes használatra áten­gedi. Ebben az esetben ’a hasz­náló személy — hozzájáru­lás címén — a lakásra vagy helyiségre a házadóról szóló 49/1962. Kann, számú ren­deletben megállapított évi házadóátalány kétszeres ősz- szegének egy hónapra eső része a havonta fizetendő la­káshelyreállítási , hozzájárulás összege. Ha a bérlőt valamilyen jog­szabály vagy megállapodás alapján bérbeszámítási jog illeti meg, ezt a lakáshely- reállítási hozzájárulás alap­jának megállapításánál fi­gyelembe venni nem lehet a rendelkezés szerint. A hoz­zájárulás alapja ilyen eset­ben az a bérösszeg, amelyet a bérlő űzetni tartozna ak­kor, ha őt a bérbeszámítá­si jog nem illetné meg. Ceglédről-ceglédieknek címrnel kedd este Hídvégi Lajos tartott nagy érdeklődés­sel kísért helytörténeti elő­adást a Kossuth Étterem télikertjében. Előadásában a 4000 éves réz- kori leleteket feltáró Medve^ halomtól, a besenyő eredetű Kappanhalmáig nagyon érde­kesen és színesen ismertette a honfoglalás előtti idők történetét. Az Árpád-háziak idején Cegléd királyi birtok volt. Erre utal a város cí- ' merét jelképező — kezdet- I ben lépegető, majd ágasko- j dó — oroszlán is. Az előadás kiemelten foglalkozott váro- I sunk nagy történelmi esemé- í nyelvel, Dózsa György és ; Kossuth Lajos iU-tartózko- dásóval, beszédeinek színhe­lyével. Hídvégi Lajos a közönség érdeklődésének megfelelően, végül röviden ismertette a ceglédi vendéglátás történe­tének néhány adatát. Szó­lott az egykor oly híres „Vadember" fogadóról, a mai Mészáros Lőrinc iskola he­lyén. Nevét a cégérében le­vő néger figuráról kapta. Majd a Vörös ökör, Fehér ökör, alszegi és felszegi kocsma, Kecskéscsárda tör­ténetével, valamint a város­háza alatt levő „Kőpintze’’ borozóval. —n —n A 600 EVES CEGLED megünneplésére készülünk és a városban ma már ez a moz­galom népmozgaloimmá nőtt. Mindenki ezzel akar foglalkoz­ni és termi kíván valamit az ügy érdekében. Hídvégi Lajos, a neves éeg- lédi történész elmondotta, hogy mintegy 15 olyan hely van Cegléden, ahová emléktáblát kellene elhelyezni. Helyes len­ne, ha a városban levő üze­meik, termelőszövetkezetek, kereskedelmi vállalatok, eset­leg iskolák vállalnák egv-egy emléktábla anyagi költségeit. A 600 éves jubileum idejére készülő városi térképre, ame­lyet turisták részére készí­tünk, fel lehetne tüntetni ezek helyét, mint idegenfor­galmi látványosságokét. Töb­bek között feltétlenül emlék­táblát érdemelne Várkonyi István szülőháza, valamint a szántén Várkonyi István ne­véhez fűződő ceglédi föld­munkásmozgalmi kongresszus helyének megjelölése a Vi­gadónál. Szinte biztosak vagyunk benne, hogy a város vala­mennyi vállalata összefog és ■még ez évben elkészülnek az emléktáblák. Kecskeméti Mihály Az elmúlt évek során ki­alakult gyakorlat, • hogy a nagykőrösi Petőfi Termelőszö­vetkezet, a kocséri Petőfi Tsz rovására meg nem engedhető módon, különböző előnyökhöz íut. A kocséri Petőfi Termelő- szövetkezet községi vasútállo­más hiányában Nagykőrösre kapja a megrendeléseit. A megérkezett áruról számtalan I esetben — tudatosan, vagy anélkül —, a nagykőrösi Pető- I fi Termelőszövetkezetet értesí- I tik ki. A nagykőrösi Petőfi j Termelőszövetkezet vezetői ! pedig szívfájdalom nélkül át- j veszik az általuk meg sem I rendelt, nem nekik címzett | árpt, s az csak a Iegtermcsze- 'Z ; tesebb, hogy a nehezein kap­ható áruknál fordul ez elő. így legutóbb két vagon sódert ren­delt és kapott a kocséri Pető­fi Tsz a nagykőrösi állomásra. Sajnos ebből nekik már alig jutott valami, mert a nagykő­rösi Petőfi Termelőszövetke­zet vezetői előszeretettel átvet­ték, s fel is használták, mint sajátjukat. A kocséri Petőfi Tsz nevé­re érkezett kútcsövekkel ha­sonlóan cselekedtek. A koesé- ri Petőfi Tsz vezetői a haju­kat tépik, hogy későn érkezik a kútcső. A nagykőrösi Petőfi Tsz vezetői pedig nyugodt lei­ki ismerettel birtokukba vet­ték, sőt a nekik fölöslegesnek látszó készletet a Nagykőrösi Konzervgyárnak juttatták. Mit lehet tenni e probléma kiküszöbölésére? Változtassa talán meg a nevét a kocséri Petőfi Terme­lőszövetkezet, hogy ne történ­hessen a fentiekhez hasonló },félreértés”? Vagy talán lenne valami más megoldás is? ’ — B — Ceglédi tornászsiker a válogatón Vácott rendezték a megyei tomaszövetség által kiírt Pest megye női válogató- versenyt. A válogatóin a Ceglédi Építők és a Váci Sportiskola női tornászai je­lentek meg. A versenyen lá­tottak alapján a megyei vá­logatott keretbe hét ceglédi és két váci versenyző ke­rült, akik közül a később kijelölendő 8 tornász fogja képviselni megyénket Veszp­rém megye női válogatottja ellen. A hét ceglédi lány a kö­vetkező: Ivitz Izabella, So­mogyi Júlia, Tóth Hanna, Kratochwill Erzsébet, Laka­tos Judit, Sárik ‘ Gyöngyi, Lovas Lidia. (Nem tudott megjelenni a versenyen az ugyancsak ceglédi Ivitz K., a válogató bizottság azon­ban őt is számításba vette.) Kitűnően versenyzett ezút­tal is Ivitz Iza, aki nagy pontfölénnyel nyerte a ver­senyt örvendetes volt So­mogyi Júlia második helye­zése, valamint a két serdü­lő, Tóth Hanna és Kra­tochwill Erzsi „betörése”. Kis­sé halványabban szerepelt ez­úttal Lakatos és Sárik, mindketten a gerendán rontot­tak sokat. * Ugyancsak vasárnap Bu­dapesten bonyolították le az országos ifjúsági férücsapat- bajnokságot. Ezen a verse­nyen a Ceglédi Építők fiai indultak, akik múlt vasár­nap az országos vidékin ér­tek el második helyezést. (Er­ről a versenyről mi is be­számoltunk annak idején, saj­nos, egy elírás folytán a Ceglédi Gimnázium verseny­zőiként tüntettük fel őket.) A rendkívül erős mezőnyben fiaink mindent megtettek a siker érdekében és több pontot szereztek, mint Deb­recenben, helyezést azonban nem sikerült elérniük. (Fehérvári) Abonyi napló A törőbrigád tag jai a tábla szélén — A Ceglédi Kossuth Tsz- ben ezen a héten befejezik a kukorica betakarítását. A ter­melőszövetkezetnek a háztáji­val együtt 1100 hold kukori­cája van. — A műszaki könyvhét új­donságai: Faipari kézikönyv, Becskei Ödön: Bútoripari alapismeretek, Szatmári Jó­zsef: Motorok, Iványi Ferenc: Gépi működtetésű kéziszerszá­mok, Üzemszervezési kézi­könyv, Markov: Antennák. — Kilencvenhatezer forin­tért új MTZ —5 traktort vásá­rolt a ceglédi Dózsa Népe Ter­melés zöve'.tiezet. — Női kerékpárok érkeztek a Csepel Járműboltba. A több­féle színű és minőségű kerék­párok nagy sikert arattak a vásárlók körében és már álig egy-két darab van raktáron belőlük. — Beruházási hitel igénybe­vételével két új pótkocsit vá­sárolt a ceglédi Kossuth Ter­melőszövetkezet, 110 ezer fo­rintért. — Az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat már megren­delt ez őszi idényre 8 mázsa gesztenyét. Az árusítás hama­rosan megkezdődik. — A ceglédi Lábbeli Készí­tő Ktsz a negyedik negyedév­ben 2600 pár cipőt szállít a Cipőnagykereskedelmi Válla­latnak. — A Mészáros Lőrinc iskola 180, VII. és VIII. osztályos ta­nulója tegnap a Cifrakerti Állatni Gazdaságban segített a kukoricatörésben. — A Hazafias Népfront ok­tóber 21-én délután 6 órakor tanácskozást tart a városban élő kertészekkel, a „Virágos Ceglédért“ mozgalom kibonta­koztatása érdekében. — Az utóbbi napokban több újdonság érkezett a ceglédi bútorboltba. Román garnitú­rák 8400 forintért, rejtett cső­garnitúrák 8200 forintért, ezenkívül cseh kombinált szo­bák, csőfotel ágyak, különböző minőségű konyhabútorok is kaphatók. BIRKÓZÁS Úttörő és ifjúsági csapat lát­ta vendégül az albertirsai Va­sas úttörő és ifjúsági csapa­tát. ősszel ez alkalommal ren­deztek először versenyt hazai pályán. Előtte Szentesen, Deb­recenben, Cegléden és Nagykö­rösön vettek rész versenyen. ! Legeredményesebben Szente­sen szerepeltek, akkor csak az FTC csapata került eléjük. Az úttörőcsapat alulmaradt az ir- saiakkal szemben, míg az ifjú­sági 9:1 arányban -győzött KÉZILABDA Utolsó őszi mérkőzésük volt a múlt vasárnapi. Helyezé­sük szempontjából nem volt sorsdöntő a találkozó kimene­tele, sem a női, sem a férfi­csapat részére. A női csapat alulmaradt Veresegyházzal szemben. A csapat összeállítá­sa tartalékos s így a Jagzit nélkülöző a bonja csapat nem tudott győzni. Helyezésük az első három csapat közt bizto­sítottnak látszik. Az Abony— Vecsés férfimérkőzésen 12:12 arán j-ú döntetlen eredmény született. A Gyunorek, Vörös, Fejes, Balogh, Varga, Molnár, Sulyok, Retkes keretből kike­rült csapat nagyon könnyedén vette a játékot. Álmos mozgá­suk eredményeként Vecsés lé­pett fel kezdeményezőnek, s az abonydak csak a finisben tudtak egyenlíteni. A döntet­len eredmény igazságosnak mondható, bár a befejezés előtt kisebb játékvezetői téve­dés sújtotta az abonyi csapa­tot. LABDARÚGÁS Fekete vasárnapja volt az Abonyi' TSZ SK csapatának. Mind az első, mind az ifjúsá­gi, mind a második csapat vesztesként hagyta el a játé :- teret. Abonyi TSZ SK II— Nagykőrösi Kinizsi II 4:6. A mérkőzést Nagykőrösön ját­szatták. Jók: Szökrön, Sár- ! kány. Dunaharaszti ellen 3:0 (1:0) 1 arányban vesztett a Tóth, Molnár, Szűcs, Bupóny, Váló- czi, Retkes, Molnár II., Cziz- náfc, Gönczöl, Szabó, Nagy I. összeállítású csapat, bár vé­gig egyenrangú ellenfele volt Dunaharasztinak, sőt a játék­idő egyes részében valósággal kapujához szögezte a hazaia­kat, de a góllövés sehogy ssm ment. Az első félidő 45. per­cében Gönczöl a megítélt ti­zenegyest nem tudta értéke­síteni.. Jók: Molnár I., Molnár II, Gönczöl. ökölvívás Vasárnap Cegléden, a műve­lődési otthonban, közepes ér­deklődés mellett rendezték a Szegedi Vasutas—Ceglédi Vas­utas közötti barátságos ököl­vívó-mérkőzést. A ceglédiek­nek mintegy, előkészületi mér­kőzésnek számított ez a ver­seny, a jövő hónapban indul ugyanis az ökölvívó CSB, amire a hazaiak is beneveztek. Novemberre tehát egy komp­lett csapatot kell a ceglédi ve­zetőknek összehozni, akik mél­tón képviselik majd városunk színeit. A vezetőknek nem lesz könnyű dolguk, annyi bizo­nyos! Annál is inkább, mert a vasárnapi versenyen, hiába kerestük például az országos ifjúsági vidék-bajnokot, Rabit. Jó lenne — s ezt elvárja tőle városunk sportszerető közön­sége —, ha Rabi olyan szor­galmas és józan tagja lenne ismét az egyesületnek, mint amilyennek nem is olyan ré­gen megismertük őt Minden­ki tudja, hogy Rabira nagy szükség van az ökölvívóknál, de csak akkor, ha változtat je­lenlegi felfogásán! Ez vonatko­zik a többi ökölvívókra is: csak sportszerű, józan élet­móddal lehet elérni a kitűzött célt! A vasárnapi versenyen egjtébként a ceglédiek arattak győzelmet, 17:1 arányban. A hazaiak győzelmeit Rabi II, Fehér II. Semetka, Báró, Séki, Homoki, Nagy és Keresztúri szerezte. Telek mérkőzése döntetlenül végződött, míg a nehézsúlyúak mérkőzésén nem hirdettek eredményt Még egyszer a tanulság: min­den erőt összpontosítani kell, ha sikeresen akarunk szere­pelni az ökölvívó CSB-n! • —f.— MINDENKIT ÉRDEKEL Amit a lakáshelyreállitási hozzájárulásról tudni kell zet. A Jókai úti szárnyon három hónapja felépítették a falakat, de tetőanyag a mai napig’ sincs, ajtó, ablak az egész épületre nem érkezett. Jelenleg a födémmunka, a betonkoezarú készítése vas­szerkezet hiánya miatt áll, de a téglaszállítás is min­dig akadozik. Az állandó anyaghiány miatt az emberek keresete itt is alacsony. Emiatt innen is két fő elmeint olyan helyre dolgozna, ahol a munkaidejét egészében ki tudja dolgozni. Az építkezés eszközellátottsága is rossz, nincs betonkeverő, szállítószalag stb. Rendet kell teremteni az építkezéseknél, egyebek között azért is, mert különben a ren­delkezésre álló kevés munka­erő is elszivárog, s kikkel fog építeni a vállalat, ha nem lesz ember? — B —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents