Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-15 / 241. szám
1963. OKTOBER 15, KEDD rear HEGYEI ZMfrlew .1 Kihasználták a kedvező időt a földeken I (Folytatás az I. oldalról) tés szerint kétszázötven hold földet szántottak fel és mintegy 220 hold búzát vetettek el. A kukoricaszárat 300 holdról hordták be. Ezzel az eredménnyel elégedettek a járás vezetői. Prezenszki Gábor, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetőjét ellenőrző, segítő kőrútjára elkísérte lapunk munkatársa is. Hét óra sincs még, amikor elhagyjuk a fővárost, s Vecsés határában már szorgos tsz-tagokkal találkozunk. Törik a kukoricát, szárral megrakott szekerek tűnnek fel a műúton. Indulnak a traktorok is kifelé. Üllőn, a Kossuth Tsz földjein frissen emelt répahalmok jelzik, hogy az asszonyok itt is elkezdték a munkát. Pilis határában már szántanak, vetnek, hasonló kép tárul a szemünk elé Albertirsát elhagyva is. A ceglédi Táncsics Tsz központjába tartunk. Mint mondják itt, az elnök már a földeken irányítja a termények behor- dását. Két brigádot alakítottak . \. ■ - -st.' ' ;- V;W r '' >'!í Utolsó forduló a táblán ők is vágják a szárat, s rakják a szekereket. Rövid számvetés: még 200 hold vetetlen, ebből már 80 holdat felszabadítottak a termény alól, a gépek elől. Találkozunk a tsz elnökével is, aki elmondja, hogy meggyorsult ugyan a munka, csak a kukorica raktározása lassú. ■FpJ« • -.JÍ-'X-'V V--• • y~ }TO.vi(^viev'«"rvv ä • -: A Pestvidéki Gépgyár önkéntes brigádja a vontatót rakja cukorrépával (Mihók felv.) a mai műszakra, a többiek az állomáson dolgoznak, vagoní- rozzák a cukorrépát. Megyünk tovább, s a kazal- nyi kukoricaszárral megrakott szekerek között a dülőúton Sándor Istvánnal, a Lenin Tsz brigádvezetőjével találkozunk. Hajnal óta irányítja a munkát — mondja, hogy már javában dolgoznak a földeken. A Cipőipari Vállalat dolgozói közül tizennégyen jöttek segíteni. A tagok közül sokkal többen jöttek ki, mint várták, Két szállítószalagra lenne szükségük. (Itt hívjuk fel a ceglédi vállalatok figyelmét, ha módjukban áll, segítsék ki a Lenin Tsz gazdáit!) Abony előtt úgy tűnik még, alszanak a földek, alig látni egy-egy szekeret, traktort. A Lenin Tsz földjein azonban annál nagyobb a mozgás. Szinte egyidőben folyik ugyanazon a táblán a kukorica törése, a szárvágás és a szántás is. Itt találkozunk Ben esik Mihály járási tanácselnökkel, és Jelenet a Boccaccio 70 című olasz filmből, amelyet magyar filmszínházak is bemutatnak dig Madas László erdőmérnök Németországi útiképek című előadásával fejeződik be a múzeumi hónap Visegrádon. A nagy érdeklődéssel várt előadásokat a visegrádi erdészet kultúrtermében tartják. Vonzó eseménye lesz Viseg- rádnak az a csupán egy napon, október 27-én megtekinthető kiállítás, amelyet Mátyás király műkincseiből rendez a Nemzeti Múzeum. A kiállítást dr. Entz Géza kandidátus nyitja meg reggel 9 órakor. — A szentendrei múzeumi napok egyik rendezvényeként október 20-án, vasárnap délelőtt 11 órakor Haulisch Lenke művészettörténész a szentendrei festészetről tart előadást az ottani múzeumban, amelyet tárlatvezetés követ; ÁLMÁT-A DUNABA Magyar kutatók érdekes kísérletei a gyümölcstárolásra | A hűtőtérkapacitás-hiány világjelenség. Érthető tehát, ha a természet kínálta lehetőségek felhasználása foglalkoztatja a szakembereket. Különösen Magyarországot érinti a hűtőtérhiány nagyobb mértékben, mivel gyümölcs- termelésünk világviszonylatban is számottevő. Ha megfelelő hűtő-tárolóhelyiségek állnának rendelkezésünkre, igen tetemes összegű devizához juthatnánk minden évben. Ugyanis a méltán népszerű és igen keresett téli almánk jelentős mennyiségét már a termés betakarításakor értékesítjük, és igen mérsékelt árat kapunk a gyümölcs kilójáért. Viszont, ha néhány hónappal később, márciusban vagy áprilisban exportálnánk, kilónként éppen négyszeres árat kapunk érte a nyugati piacon. A két értékesítési összeg' közötti különbség jól érzékelteti, milyen előnyök származhatnának akkor, ha téli almánkat rz első tavaszi hónapig hűtőházakban tárolhatnánk. Almatermésünk azonban annyira gazdag, hogy a hűtőházi tárolás — teljes termés esetén — szóba sem jöhet, hiszen hűtőházak tucatjait kellene építeni, ami mint ismeretes, rendkívül nagy beruházást igényelne. A beruházás költségén kívül még számolni kellene a tárolási költséggel, valamint az elkerülhetetlen minőségi romlással, amely 3 tárolási veszteséget okozza. Magyar kutatóké az érdem, hogy megtalálták a oyü- mölcstárolás, illetve gyümölcshűtés legegyszerűbb, s talán leggazdaságosabb módját — a Duna vizében. Az ezzel kapcsolatos kísérleteket ugyan még csak részben folytatták le, de az eddigi eredmények igen kedvezőek. A folyó- vagy az állóvizek szinte majdnem minden télen befagynak ugyan, de a jégréteg alatt a víz hőmérséklete sohasem csökken plusz négy Celsius-fok alá. És a legmagasabb téli hőmérséklet sem emelkedik plusz 6—8 Celsius-fok fölé. A kísérletek kimutatták, hogy az alma ilyen hőmérsékleten hosszú ideig tárolható, mert a biológiai folyamatok számára hiányzik az optimális életlehetőség. A Balatonboglári Állami Gazdaságban például 25 cm vastag jégréteg alatti vízben tároltak almát és amikor újra felszínre hozták a gyümölcsöt, meglepődve tapasztalták, hogy egyetlen uí- ma sem rothadt el. Természetesen a vízben való gyümölcstárolásnak technikai feltételei is vannak. Az almát nem szabad csomagolás nélkül vízbe helyezni, mert ha a gyümölcs közvetlenül érintkezik hűtő elemével, megrothad. A íkísérlealkat meghatározottságát látja. Az Elektrának illik a gyász (nálunk Amerikai Elektra) — első korszakának nagy záróköve —, mely Aíszkhülosz Oreszteiá-ját követi még a nevekben is. (A Man.non-család — az Agamemnon család megfelelője a kiemelkedő példája ennek.) Nála azonban a görög sorstragédiák istenek által rendelt végzetét az örökölt lelki kényszer (a Mannonok örökölt terheltsége) helyettesíti; Nincs segítség, már valahol, valamikor régen — mint családi drámájukban, a Tyroneok tragédiájában — minden pusztulásra ítéltetett. A családnál szélesebb társadalmi kategóriában nem is mozog. Az egyéni ^lelkialkat érdekli. De oly erővel tud összetett, belső ellentmondásokat hordozó figurákat alkotni, hogy életműve hatásának ez az egyik titka. E gy időben formabontó — s az igazi művészi formabontás, mindig formateremtés is egyben — kísérletei is óriási sikert arattak. A Brown, a nagy isten-ben sze- reolői időnként álarcot tesznek fel, hogy énjük kettősségét jelezzék, de a Különös közjáték egy szerepét játszó két színész is e célt szolgálja. O’Neill mégis, szándékai ellenére is, visszamutat az őt körülvevő társadalomra, az álmok megvalósulhatatlansá- gának okára. Akarata ellenére, mert belsőjének rémeit, igazi író módjára valódi emberekre ruházza. Kínjait reális figurák hordozzák, akik menthetetlenül felidézik környezetüket, valóságos talajukat is. Az Elektra után kifutottnak látszó életművét újra fel akarta emelni. Először két, majd tizenegy drámára tervezett nagy ciklusából azonban már csak a Jeoesember-1. az Vtazás-t. a Boldogtalan holdat és az Eay igaz úr-ot engedte megírni az életét kioltó idegsorvadás. (CS. 0.J világa ez a drámai életmű, mely lényegében egyetlen, az író életével szorosan összefüggő problémakört alkot. A háromszor elvált, kínzó házasságokba bonyolódott író egyéni élete, az ugyancsak drámaíróvá lett fia öngyilkossága, végzetes betegsége, az idegsorvadásos Parkinson-kór, az Utazás az éjszakában megrajzolt család, a morfinistává lett anya determinálja drámai világát, szemléletét is. Ez a determináltság az oka annak, hogy O’Neill színpadának hősei nem érzik, s rendszerint nem is éreztetik, hogy szenvedéseik társadalmi okokból, a szabadverseny élet-halál harcából fakadnak. A Vágy a szilfák alatt ennek egyik legjobb bizonyítéka. Ebben a műben is, az apa feleségét elszerető fiú, majd a fiútól lett gyermekét meggyilkoló asszony tragédiája mögött a föld és vagyonéhség húzódik meg. O’Neill társadalommentes szemlélete nem megalkuvásból fakad. Becsületes írói szándékkal, a ma betegségének gyökeréig akart leásni. Ez nagy művészhez méltó szándék, de a mélyben a primitív vallásos ösztönnek akart valami újat, a halálfélelemben vigasztalót adni. Irodalmi, társadalomtudományi, politikai érdeklődése mellett rá legnagyobb hatással a lélektan — s bár keveset ismert belőle —, Freud és Jung munkája volt. Ez is magyarázatot ad arra, hogy a társadalmi okokból létrejött lelki deformációk mögött (Jones császár fajüldözé- ses atavizmusa, Isten gyermekei fajgyűlölete, a Vágy a szilfák alatt vagyonhajszája) sem a társadalmi, hanem a lelki A ligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy az 1920- \ as éveket megelőzően nem I volt önálló amerikai drá- i mairodalom. Az 1936-ban : Nobel-díjjal kitüntetett Eu- : gene O’Neill az első ameri- i kai színpadi szerző, aki ma \ is elevenen ható drámai ; műveket alkotott, í Most ünnepeljük születése I hetvenötödik évfordulóját és ; egy hónap választ él halála ; tizedik évétől. ; Az Egyesült Államok első ; világhírű drámaírója 1888- ; ban született. Apja — fia- ; talsága idején édesanyja is • — sikeres, neves és jó mó- !dú színész. Apja drámákat is ! írt. Az ír származású csa- !lád vallásos katolikus szel- : lemben nevelteti fiát, aki í hol velük utazgat, hol nél- ! külözi a család melegét. A : princetoni egyetemről már ; az első évben kizárják. Ez- ! után tisztviselő, újságíró, szí- ! nész, tengerész, aranymosó í hót éven át. Közben tüdő- ! bajt szerez. 1914-ben az ame- i rikai drámaírók nagy mes- ! terénél, Baker professzornál, : a Harwardon, a drámaírás • technikáját tanulja. ; Első sikerét a province- i towni Playhouse-ban aratja. • Az állandó színházakkal nem i rendelkező Amerikában az ! in tellek tuellek tői támogatott íegyetemi színjátszásnak nagy ! szerepe van. Itt van a böl- ! csője minden új drámai kez- ! deményezésnek. O’Neill is • ebből a körből, az alkalmi • helyiségekben, csűrökben, ven- : déglői szobákban lelkesen : szereplő művészekkel indult j el. Első darabjait, egyfelvo- : násosait tengerészélményei : hatják át. De a sehova kö- i tődni nem tudó Yank, a ten- ; gerész, tér vissza az 1922- ben írt Szőrös majomban is. A ’Neill drámáiban van ” valami kibírhatatlan túl- j telítettség. A tömény, vad, ' végletekig elvitt szenvedélyek teknél műanyag zsákokba he- j lyezték az almát, bár —) mint később kiderült — biz- i tonsági okokból tanácsos vas-! tagabb falú műanyagfóliákat í alkalmazni. * t A tervek szerint ezen az! őszön ismét megindulnak a! mór korábban megkezdett • kísérletek. Felmerült pél- ! dául az a javaslat, hogy al-! matárolás céljára kísérlet-! képpen a soroksári Duna-ág ! alá egy nagy befogadóké-! pességű betonmedencét épí-: tenek. Ebben az esetben — í mivel a víz a betonépítmény : külső falával érintkezik —: a műanyagzsákok is mellőz- j hetők. A kétségtelen hasz- ; nos ötlet megvalósítása vég- : leges választ adna a tárol-; hatóság műszaki-gazdasági j problémáira. Csontos János ; t ■ í Korszerűsítik a Dunakanyar útjait j A Dunakanyar útjai a ; Visegrádig, valamint Vácig i terjedő szakaszok kivételé-; vei, korszerűtlenek. A jövő ; évben azonban jelentősen ; javul a helyzet. Folytatják i a Visegrád—Esztergom közöt- ; ti útszakasz korszerűsítését, ; Ugyancsak a tavasszal kéz-i denek hozzá a vác—nagyma- ! rosi műút átépítéséhez. A tervek szerint a kilenc méter ; szélességű, három forgalmi ! sávos utat több helyen új : nyomvonalon vezetik majd.; (MTI) í Erdélyi Gábor elnökhelyettes- j sei. Űk újságolják, hogy aj Lenin Tsz-ben csakugyan meg- ; szívlelték a megyei szervek' felhívását. Harminc fogat hordja a ; szárat, dolgoznak a tagok • is, 5 tetemes részt akarnak törlesz- teni az elmaradásból. A József; Attila Tsz kukoricaföldjein az; abonyi tanács 28 dolgozója < töri a kukoricát társadalmi; munkában. Zöldülő vetések, gondosan; elmunkált táblák között hala-! dunk tovább Köröstetétlen fe— í lé. Különösen népesek a kuko-í ricaföldek Törtei határában.; Kocséron a traktorok mellett! a fogatok is szántanak. Nem; győzzük kerülgetni a szállító-! járműveket. A nagykőrösi Pe-j tőfi Tsz földjein gondos műn-; ka nyomaival találkozunk. Ko-; rábban gyakran elmarasztalta) a megyei tanács a Szabadság; Tsz-t, most annál inkább meg-; érdemlik a dicséretet a szövet-; kezet Mazdái a gondos tálát-j munkáért, a vetésért. Itt is tel-! jes a műszak, zsong a határ a i szövetkezeti tagoktól. A Dózsái Tsz központjában is dolgoznak.i válogatták a krumplit, góréz- i zák a kukoricát. Illés Józsefi elnök, nem panaszkodhat a í tagokra, ma is szívesen dől-! goznak. Munkájuk eddtaij eredménve. hogy az 1880 holdj vetésből mindössze 80 hold hi- í ánvzik még. A héten ezt is be- j fejezik. Alkotnvatra jár. de amerre; csak megfordulunk, még ja-; vában dolgoznak. Prezenszkl i Gábor elégedetten összegezi a; tapasztalatokat: Cegléd, Abonyj és Nagykőrös környékén ki-! használták a kedvező időt. Harmadízben gyűltek ösz- sze Bag dolgozói, hogy az évenként megrendezett találkozón' ünnepi hangulatban, fehér asztal mellett beszéljék meg a község vezetőivel problémáikat. Ezen a nyílt légkörű értekezleten, és az utána következő vitán válik nyilvánvalóvá a vasutas és egyéb területen dolgozók szerepe a község életének irányításában. — Azért rendezzük ezeket a találkozókat, hogy megszüntessük a „vonat-politizálást” — mondja Bagó József, a művelődési ház igazgatója. Közvetlen kapcsolatba kerülnek a község lakosai azokkal az intézkedésekkel, tervekkel, amelyekben közvetlenül érdekeltek, választ kapnak kérdéseikre, meghallgatják panaszaikat, javaslataikat. Balázs József vb-titkár be_ számolt a tanács évi munkájáról. ismertette a további lehetőségieket, terveket és egy hét múlva, amikor már mindenki felkészült mondanivalójával, újra összegyűlnek, megvitatni a hallottakat. Szép példája ez a dolgozók megbecsülésének, a lakosság és a vezetés együttműködésének. Az ide! találkozót nótaest tette színesebbé. Népdalok, magyar nóták szerepeltek a Vasutas—munkás-találkozó Bagón A beszámolók és a műsoi után a fiatalok részére elkezdődött a tánc, amelyhez Dudás Mihály zenekara húzta s talpalávalót. (e. m.) műsorban, és a művelődési ház népi együttese. Különösen szép volt a cserehátá vegyestánc, amit Rozgonyi Istvánná táncpedagógus összeállításában adtak elő. A múzeumi hónap visegrádi naptára tak szerepe az építőművészeiben címmel tartott előadást. Október 15-én, kedden dr. Soproni Sándor régész, a Nemzeti Múzeum tudományos munkatársa, aki éveken ót volt igazgatója a szentendrei múzeumnak és végzett igen eredményes ásatásokat. az egykori római települések . színhelyén, „Római élet Visegrádion’’ címmel számol be a visegrádi feltárásokról. Október 18-án Seldmayr János, a kőszegi vár feltárási munkálatait ismerteti; október 22-én Szakái Ernő szobrászművész Sopron műemlékeiről tart előadást, 25-én Héjj Miklós, a feltárt leletek alapján a XIV—XVI. századbeli Visegrád életéről ad képet. A régi magyar ékszerekről Héjjné, Detári Angéla művészettörténész 29-én tart ismertetőt. November 1-én neVisegrád, amely egészber véve is beillik egyetlen mo numentális múzeumnak, hiszen szinte kimeríthetetlen tárháza és lelőhelye a letűn századok emlékeinek, méltóképp szerepet vállalt az országos múzeumi hónap váltó- zatos programjában. Októbei 6-án nyitotta meg Héjj Miklós igazgató a visegrádi múzeum új szerzeményeiből ősz- szeállított kiállítást. Nyolcadi- kán érdekes előadásban t visegrádi műemlékvédelem ki lencven évét ismertette, elmondva, hogy a maguk nemében páratlan régészeti emlékek feltárása kereken kilenc, ven évvel ezelőtt kezdődött Mátyás király egykori palotájának területén. Ugyancsal 8-án Seldmayr János építész- mérnök a Salamontorony műemléki helyreállítását ismertette. Október 11-én, pénteken délután 7 órakor dr. Bardonr Alfréd, egyetemi tanár A kuO'NEILL