Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-12 / 213. szám

VII. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM 1963. SZEPTEMBER 12, CSÜTÖRTÖK Türctvm és össovfogas Ne Járjunk csukott szemmel... Három ciiklk jelent meg az elmúlt napokban, amelyek a város iránti szerete tből fa­kadtak. Vannak a városnak szerelmesei, aikik féltő gond­dal, jó tanácsokkal és tet­tekkel kívánják elősegíteni a fejlődését. Az első két cikk ezt igazolja. Az egyik aggo­dalmát fejezi ki és hasznos tanácsokat ad. Ésszerűen bí­rál, sürgeti a tempót. Ezt magyarázza a második cikk. Igen! Járjunk nyitott szem­mel, éé nézzünk csak alapo­sabban körül városunk kü­lönböző részein. Ennyi járda és út, soha, egyetlen évben sem készült. Nem beszélve a felszabadulást megelőző időkről! Annak ellenére, hogy a községfej leszrtésre be­fizetett összegeket majdnem teljes egészében a föld alá helyezzük! Ezek a súlyos mil­liók teremtik meg a városia­sodás igazi alapját. Ma már minden egészsége­sen. gondolkodó ember tudja, hogy amíg ez be nem fejező­dik, nem tudunk úgy fejlőd­ni, ahogyan szeretnénk. Ta­lán kevesen tudják, hogy a sorházak, a Rákóczi úti eme­letes házak, valamint a fel­építésre kerülő pemtházak a kertészet helyén, annak kö­szönhetők, hogy városunk rendelkezik közműves terü­lettel. Érdemes beszélni arról is, hogy a város vízellátása rövid időn belül megoldódik. A víztorony építése ma már folyamatban van. Bárki meg­győződhet róla, ha vesz any- nyi fáradságot és a Széche­nyi téri új iskola mellett megnézi a létesítményt. Nem kívánom elhallgatni a hibákat . sem. Hisz egy vá­ros kibontakozásában törvény­szerűen előfordulnak hibák. De ha reálisak akarunk len­ni, őszintén be kell valljuk önmagunk előtt, hogy váro­sunk igenis fejlődik. Nem tudok egyetérteni a „Nem mind arany ami fény­lik” című cikk írójával. Nem kívánom ismételni a cikkíró már ismert gondolatait. De nagyon röviden felteszek egy kérdést. Ha szerinte az el­mondott hibák, hiányossá­gok valóban fennállanak, mit tett ő ezek megszüntetése érdekében? Részt vett-e egy esetben is az általa felrótt hiányosságok megszüntetését elősegítő társadalmi munkák szervezésében? Vett-e annyi fáradságot, hogy illetékes Szer­veknél kutatta volna vala­minek a miértjét? A parkosí­tás igen fontos kiegészítője a városnak, e téren sincs szé­gyellni valónk, még ha egyesek nemtetszését kivál­totta is az, hogy a Szabad­ság téren egyes fákat szükség szerint ki kellett vágni. Meg kell mondanom, még igy is vannak olyanok, akik azt mondják: még mindig sok a fa, mert az országban egyedülálló Kossuth-szobrot eltakar­ják. De talán időzzünk még egy kicsit a parkoknál. A cikk írója valószínű, nem emlék­szik a Szív utca és Szolnoki út sarkán levő, törmelékek­kel és szeméttel tarkított kis parkrészre, ami ma szemet gyönyörködtető. Beszélhetnénk itt a református templomot körülvevő parkrészről is, amelyet a ruhaüzem dolgozó­ja nagyon helyesen, való­ban nyitott szemmel látott és értékelt. A Kossuth téren csúfolkodó sártenger eltünte­tése után új parkrésszel bő­vült városunk. Talán még annyit, hogy a park minden város dísze. Egészségügyi szempontból is fontos. Mégis, amíg vízbőségfben nem le­szünk, ezt gyökerében 4neg- oldami és bővíteni éssze­rűtlen lenne. Mit érnénk ko­pár, sivár, kiégett parkokkal? Esztétikailag emelné az ilyen látvány a város képét? Nem! Tehát, ha a víztorony megépül, úgy az ilyen irá­nyú törekvése a városnak feltétlen megindul, de akkor már lesz alapja. Kecskeméti élvtárs utal arra soraiban, hogy azokat a hiányosságokat, amelyeket panaszol, jelentéktelen anya­gi beruházásokkal megold­hatná a tanács. No, most er­re azt kell iigien határozottan kijelentenem, hogy bár igaz, hogy egyes dolgok megoldá­sához kevés anyagi befekte­tésre lenne szükség, de any- nyi a megoldásra váró fel­adat, hogy ezt egyszerre meg­oldani nem lehet. És itt uta­lok Kecskeméti elvtárs he­lyes megállapítására, hogy a több évtizedes káros örökség, a csatorna valóban több év­re terheli a községfejlesztés azon rovatát, amelyből az előbb említett, apró dolgok megoldása megtörténhetne. Tanácsom az lenne: fos junk össze, és nagy­arányú társadalmi mun­ka szervezésével próbál­juk meg a kevés lehető­ségen belül megvalósítani . azt, ami a legsürgetőbb és a köz javát szolgálja. Mindennek ellenére, e vitát helyesnek találom, mert azt mutatja, hogy az emlberelk szeretnék városunkat mi­előbb olyan, állapotban lát­ni, amely vitathatatlanul a fejlődő város képét adja. Ehhez pedig türelem és nagy összefogás kell. Szükséges a lakosság segítsége is. Szeretnénk, ha mind töb­ben keresnék a tanácsot, a népfrontot, hogy segítségük­kel, tanácsukkal mindezek a problémák könnyebben és gyorsabban megoldhatók le­gyenek. Kiss András Harc a mocsarak ellen Sokat szenved a Felház ut­ca lakossága a legkisebb esőzések idején is. Most, a kétnapos felhőszakadás ide­jén akadt olyan ház, amely­nek udvarára szinte be sem lehetett menni: Csirkék a víz fölött tanyáztak a baromfiud­varban, néhány disznót ki kellett telepíteni az ólból. Miután a tanács ismeri a problémákat, megkérdeztük meddig marad így ez a le­hetetlen helyzet? — A városnak ez a ré­sze az, amelyik utoljára épült. A házhelyparcellázás­sal egyidejűleg annak ide­jén nem oldották meg a te­rület víztelenítését. A kör­zeti tanácstag szorgalmazá­sára már megindítottuk az előmunkálatokat, hogy az őszi esőzések idejére ren­dezzük az utcai árkok kér­dését A Felház utca, Hol­lós utca sarkán közterü­letre hozzuk ki a régeb­ben a házak udvarán keresz­tülhúzódó csatornát. A kapu­bejáratok előtti szűk át­ereszeket megfelelő méretű­re cseréltetjük ki a háztu­lajdonosokkal, úgy gondol­juk, hogy szeptember vé­gére beindulhat a csatorna­építés s aztán jöhetnek a viharok. Az első fecske Dunaújvárosról érkezett az első ötlet a 600 éves Cegléd propagandabizottságához — Hétfőn Budapesten jár­tam és természetesen elláto­gattam az elszármazott ceglé­diek találkozóhelyére, a Bel­városi Kávéházba. A résztve­vők egytől-egyig tudnak az évfordulóról és szívesen részt vesznek a lehetőséghez mér­ten a 600 éves Cegléd ünnepi év rendezéseiben. Fiatalok, idősebbek, tanárok, egyetemi tanárok, szakemberek várják a bizottság tájékoztatását és meghívását. — A Hazafias Népfront ceglédi bizottsága szeptember 12-én, csütörtökön délután 5 órakor elnökségi értekezletet tart. Az itt szereplő napirendi pontok megvitatására a 13-án tartan­dó bizottsági értekezleten ke­rül sor. — Szénaszárító és gépszín építését kezdték meg az abo- nyi Kossuth Tsz-ben. A szé­naszárító építését a negyedik kaszálásra be akarják fejez­ni. Épül a Széchenyi úti lakótelep A tűztorony szomszédságában épül a Széchenyi úti lakó­telep. A Ceglédi Járás Építőipari Ktsz december 31-ig 20, 1964. május 31-ig további 30 családnak biztosít kényelmes otthont. #*■ ............. A húsz lakás hamarosan tető alá kerül Gyors ütemben halad a falazás a másik épület részére (Foto: Ottohál) Aki fényképezni szeret, rossz ember nem lehet elmondhatjuk, hogy üzletünk forgalmát nagyban fellendíti a fiatalok érdeklődése a fény­képezés iránt. Ez szép ered­mény, hiszen a szépérzék csak jó lélekre vallhat. — A bolt kielégíti-e a la­kosság igényeit? — Nyugodtan mondhatom, hogy minden mértékben. Min­dig van valami újdonságunk és a különböző keresett cik­kekből is igen jól el vagyunk látva. Problémánk ugyan van, amit a napokban terjesztettem elő felső szerveinknek. Na­gyon kellene még egy munka­társ. ígéretet kaptam, hogy ezt a közeljövőben meg is kapjuk és így még zökkenő­mentesebben tudunk majd a lakosság rendelkezésére állni. — Milyen forgalmat bonyo­lítottak le a nyár folyamán, illetve a szezonban, ha ugyan van ilyen az önök szakmájá­ban? — Hogyne. A mi szezonunk májustól augusztus végéig tart. Hogy példát említsek, nap­szemüvegből 3000 darabot ad­tunk el. Szép eredmény mutat­kozik a fényképezőgépek el­adásánál is. amiből 400 darab került eladásra. — Növelte-e a forgalmat ex OTP-hitelakció bevezetése? — Sajnos itt nem sokkal di­csekedhetünk. Mindössze 30 darabot adtunk el, ez bizony a vártnál kevesebb. Nem tudom mi az oka, hogy ezt az enged­ményt nem veszi igénybe la­kosságunk. Cs. I. ,\\\\\\\\\\\\\\>^\\>N^V^VCVVvVt\XN\\W\\VN\\\\\V\S!^\V\^^ A NAGYÜZEMI GYUMOLCSTERMELES ERDEKEBEN in. 'f MEGHATÓ Molnár Lajos ^ lelkesedése, amikor mindenna- ^ pi munkájáról beszél. Ki- ^ fogyhatatlanul készséges, tü- relmes. Nemcsak elmélyedő ^ kutató, hanem született pe- í dagógus. y ^ — A csonthéjasok korona­í formálásával, metszésével, ül- ^ tetési módszereivel foglalko- ^ zom. A hagyományos telepíté- ^ seknek világszerte már csak ^ bizonyos talajadottságok mel- lett van létjogosultsága — ^ mondotta Molnár Lajos. — ^ Fontos problémáink a több­éi termelés, az önköltségcsök- ^ kenés, különös figyelemmel a ^ munkaerő-ellátottságra a gyü- ^ mölcsszedés idején. Legna- | gyobb probléma azonban a 4 szüret megoldása. A fejlődés | két irányba mutat. Az egyik gaz, hogy a termőterületet Ie- g hozzuk az ember által elér- ^ hető magasságba, a másik a ^ gépi rázás, amely egyelőre ^ még kísérleti stádiumban van. ^ Mindkét módszer egyúttal ko- ^ ronaforma- és ültetésirend- ^ szer-problémát is jelent. A ^ kísérletek Kecskeméten negy- g ven, Cegléden tíz holdon . S os % • ' a, .' \ : | %: — Harmonikatanítás kezdő­dik szeptember 16-án a ceg­lédi Kossuth Művelődési Ház­g ban. Beiratkozás szeptember 12-től a Művelődési Ház iro­dájában. Tandíj havi 70 fo­rint; — Jól sikerült összejövetelt tartottak vasárnap Abonyban a munkásőrök. A rendezvé­nyen részt vett a munkásőr­ség pai-ancsnoka, így a járási munkásőrség is képviseltette magát. — Nagy érdeklődésnek ör­vend a ceglédi Kossuth Mú­zeum „Polgári ötvösművé­szet a XVIII.—XIX. század­ban” című kiállítása. Augusz­tus 25-e óta több mint nyolc­száz nézője volt a szép ötvös­munkáknak. 4 munkáknak. A tanács pénzügyi osztályán hallosuk... — Az 1963. II. félévi adó július 1-én esedékessé vált és szeptember I5-ig lehet adópót­lékmentesen befizetni. Az 1963. évi pénzben befizethető búzaíöldadót szeptember 30- ig lehet kamatmentesen ren­dezni. 1 kilogramm búzaföld­adó 2 forint 20 fillérnek felel meg. Az adócsoport dolgozói a befizetési lapok kiállításá­ban segítséget nyújtanak. — A termelőszövetkezetek közül csak a Vörös Csillag nem szállította be még teljes egészében az 1963. évi búza­földadóját. — Az 1964. évi költségvetés összeállítása és felülvizsgálata jelenleg történik. — Az adócsoporthoz augusz­tus hónapban 600 ügyirat ér­kezett és az 1963. II. félévre vonatkozó adófizetési felszólí­tásból az osztály 7500-at kül­dött ki. — Az ügyek intézése gyor­sabb, ha az adózók magukkal hozzák az 1963. évi adóívüket. — 1963. augusztus hó vé­géig az adócsoport helyszíni felülvizsgálat után 430 adó- és értékbizonyítványt állított ki hagyaték, adás-vétel stb. ügy­ben. — 1963. évtől kezdve meg­szűnt a 2 százalékos kamat- térítés, csak a 6 százalékos maradt meg. 6 százalékos ka­mattérítés jár az adózónak akkor, ha az esedékesség előtt fizeti ki adóját. — 1963. évre a tételes köz­ségfejlesztési hozzájárulást a városi tanács 200 forintban állapította meg. — Szeptember 16-án kezdi meg az adócsoport a hátralé­kosok ellen az adóbehajtási eljárások közül a zálogolást és az illetményletiltást. (Az adó- behajtási illeték 3 százalék.) — Sokan befizették már az 1963. évi esedékes adójukat, de még akadnak olyanok, akik nem rendezték adóhátra­lékukat. A pénzügyi osztály ezúton is felhívja figyelmüket, hogy ne várják be a behajtá­si eljárást, mert ez többletki­adást jelent, hanem fizessék be tartozásukat. Folyik a gyümölcsfák metszése hogy a rügyek télen is — né­hány hetes időszaktól eltekint­ve — fejlődnek, amikor a hő­mérséklet az öt-hat fokot meg­haladja. — A kísérletekkel párhu-i zamosan állandóan folynak az értékelések — mondotta be- fejezésül Molnár Lajos. —: Ezek azonban csak részered- i menyek, a végső következte- í tések csak több éves megfi­gyelés után születnek meg. Rossi Károly (Folytatjuk.) folynak. Minden gyümölcsfaj­tánál a tájjellegnek megfelelő öt-hat koronaformával kísér­letezzük ki a legjobbat. Ezen­kívül természetesen minden gyümölcsfajnál kipróbálunk még húsz-harminc különféle korona formát, illetve metszé­si módot. A kísérletek kajszi-, őszibarack-, cseresznye- és meggyfákon folynak. — Külön kutatási területem a gyümölcsfák téli mély­nyugalmi állapotának vizsgá­lata. A fák általában fajon­ként s fajtánként különböző mélynyugalmi időszakot igé­nyelnek ahhoz, hogy a követ­kező évben a fejlődés mene­te tökéletes legyen. Jelenlegi vizsgálataim tárgya, hogy mikor vonulnak a gyümölcs­fák mélynyugalmi állapotba. Milyen hideg behatására van szükség, ahhoz, hogy ezen túl­jussanak. Melyik az a hőmér­sékleti küszöbérték, amely fe­lett a rügyek fejlődése meg­indulhat. Megfigyelem, hogy a rügyek fejlő­dési állapotuktól függően mi­lyen hideget bírnak ki. Az ed­digi megfigyelés azt igazolja, Néhány héttel ezelőtt hírt adtunk arról, hogy megnyílt a tanácsházán a 600 éves Ceg­léd előkészítő bizottságának irodája. Ide várja a bizottság azokat a ceglédieket, aikik va­lamilyen ötlettel kívánják se­gíteni az ünnepélyes rendezést, de ugyancsak ide futnak be azok az ötletek, amikkel a vá­rosunkból elszármazott ceg­lédiek támogatják az ügy si­kerét. Zimányi Ernő, festőművész Dunaújvárosról küldött leve­lében jelentkezett. Bevezető-] ben néhány szóban elmondot- j ta, hogy a tízéves szocialista i város művésztelepén töltötte a í nyarat és a telep idényzáró kiállításán négy képpel szere­pelt. — Nagy örömmel hallom —, írja a továbbiakban —, hogy szeretett szülővárosom jövőre ünnepli várossá nyil­vánításának hatszázéves év­fordulóját. A ceglédi és Ceg­lédről származott képzőművé­szek kiállításán feltétlenül részt veszek, csak az a fon­tos, hogy időben kapjak meg­hívást. A városra vonatkozó egykori írást is szerzek és mi­helyt megtudom, hogy kinek küldj em, már postázom is. — Indítványozom, hogy a Dózsa-évfordulóval kapcsolat­ban készüljenek fel a város és a városból származó kép­zőművészek. A május 18-iki ünnepségekbe méltóan illesz­kedne be egy kamarakiállí­tás, amelynek minden darab­ja Dózsa György ceglédi kap­csolatát örökítené meg. He­lyesnek tartanám, ha több —, esetleg öt-hat —. országos mű­vészt is meghívnánk a Kiállí­tásra. — Helyes, hogy az egyes bi­zottságok — ha csírában is —, kidugták fejüket a földből. Biztos, hogy egy év alatt hoz­zá is nőnek a nagy feladat­hoz. Ezzel fogadott bemutatkozá­som után a ceglédi OFOTÉRT- bolt vezetője: Pesti Antal. Az 1963-ban korszerűsített OFO- TÉRT-bolt kedves benyomást kelt a belépőnek, ügy érzi az ember, nem is boltban van, hanem valami reprezentatív, kellemes környezetben. Most is nagy a forgalom hiszen a járás területén csak Cegléden ran OFOTÉRT-bolt. Kérdése­imre már a bolt laboratóriu­mában megkapom a válaszo­kat, ami szintén, első látásra is modern, korszerűen felsze­relt helyiség. — Mióta vezetője a boltnak. Pesti elvtárs? — Két éve kerültem ide, az­előtt gyógyszerész voltam. Nem bántam meg, hogy ezt a szakmát is elsajátítottam. Ez jgyan sokoldalúságot követel, ie ezt szerettem meg benne. Nem elég csak eladni a szem­üveget, vagy a fényképezőgé­pet, tanácsot, ajánlatot is kell ädni az embereknek. Érdekes jelenség, hogy míg évekkel ez­előtt a fiatalok nemigen fog­lalkoztak fotózással, ma már

Next

/
Thumbnails
Contents