Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-12 / 213. szám

3 1963. SZEPTEMBER 12. CSÜTÖRTÖK Tápiősáp szomorú vasárnapja Még az öregektől sem hal­lották se Tápiősáp, se Tápics. süly ma élő legöregebbjei sem, hogy a Tápió, ez a sze­líd patak ennyire valaha is megvadult volna. Néhanapján kilépett ugyan medréből a két község határában is, de hogy ennyi házat elsodort vol­na, arról senki se tud. Most véges-végig partjai mentén mindenütt pusztított, de a legnagyobb kárt ebben a két faluban tette. A két község határán álló kis magaslatnál sülyi földön ragadta el az ár Bogdán Fló­rián honvédet és másnap sápi területen találták meg. Tá- piósáp is készül a temetésére, küldöttség viszi a falu koszo­rúját Jászárokszállásra, mert a dombon az egyik ház már a sápi határban emelkedik és lakóit, ki tudja, nem éppen a hősi halált halt honvéd men­tette volna meg, ha eljut odáig. Sáp két hosszú utcáján meg rövid mellékutcáin két napja takarítják az iszapot, amivel a Tápió elborította úgyszólván az egész falut. S nincs ember, aki kárt ne szenvedett volna. A tsz 'földjein csak most mérik fel a pusztítást. Még szerencse, hogy a lóistál­lóból nagy nehezen kivezették a tizenegy pár lovat. Szarvas- marhát sem a közösből, sem a háztájiból nem vitt el a víz, de disznót, malacot annál töb­bet. Közülük ugyan némelyik két-három nap után csapzot­A legfontosabb most a vetés A sülysápi vasútállomástól Kóka felé vezető utat kétszáz méter hosszúságban elvitte a víz. Egyelőre csak néhány ember jut a helyreállítási munkálatokhoz. Másfelé is sok a tennivaló zeti megbízottja. A baj első percében az utcát elborító vad ár vizével küszködve indult el lakásáról a tanácsháza felé. Útközben észrevett egy fiatal meggyfába kapaszkodó asz- szonyt, özv. Tóth Sándornét három kisgyerekkel. Tóthné mögött, tőle alig pár lépésre a háza abban a szempillantás­ban roppant össze, öt eszten­deje özvegy, azóta egyedül tartja él gyerekeit a fiatal- asszony. Segédmunkás egy pesti gyárban. Évekig albér­letben lakott, nemrég negyven­köszönheti, hogy őket is nem ragadta magával az ár. A re- csegő-ropogó házból kimene­kültek, de mély víz fogta kö­rül őket. Jámbor Ferenc a kö­zeli házakból magához kiáltott néhány embert. Nyolc férfi állt melléje. Hosszú kötelet is szerzett a közelben. Aztán tár­saival megindult a szörnyű helyzetben siránkozó csalá- ládért. Mély volt a víz az ut­cán is, de meg mélyebb ár­kon kellett átlábolniok. hogy eljuthassanak az ingadozó meggyfáig. Közülük az ala­csonyabbakat a víz is ellepte néhány pillanatra. A mentés mégis sikerült. Az emberek lapátolják az iszapot, hozzák rendbe az utcákat, a hidakat, az udvarokat most már harmadik napja. Négy óra hosszat tartott vasárnap délután a veszedelem. Minden óra legalább félmillió kárt hozott Tápiósápra. Hozzávető­leges becsléssel is hétmillió fo­rintnál jóval több a falu kára. A Tápió most már szelíden folydogál medrében. Sí. E. (Folytatás az 1. oldalról) mentették a különböző őszi munkák állását és közölték a megye vezetőivel, hogy milyen segítséget várnak | munkájukhoz. A ráckevei járásban vi- j szonylatg jól hatodnak a mun- ! kék, amint az a járási ve­zetők beszámolójából kide­rült. Készek arra a járás termelőszövetkezetei, hogy maradéktalanul teljesít­sék az őszi vetési tervet, amint azt tőlük az ország elvárja, A járási beszámoló több prob­lémát felvetett, köztük olya­nokat, amelyek megoldása meghaladja a járási hatáskört. Ilyen probléma például az ál­lami gazdaságok munkájá­nak ellenőrzése, amellyel kap­csolatban Varga Péter elvtárs, a megyei tanács vtb-einölke, a következőiket mondotta: ,.A já­rási tanácsok mezőgazdasági osztályai kísérjék figyelemmel az állami gazdaságok mun­káját is. Meg kell előznünk azt a veszélyt, hogy amíg a termelőszövetkezeti gazdálko­dás megfelelően fejlődik, ad­dig egyes állami gazdaságok visszafejlődjenek.” A dabasi járás vezetőd el­mondották, hogy náluk de­kádonként 1365 hold szán­tást kell elvégezni az ütem­terv szerint. Ezt az ütemet tartani tudják, ha a nehezebb gépek két műszakos üzemel, tetősét megvalósítják. A járás­ban 31 százalékra áll a vetőmagcsere, bár a tsz-ek gyorsabban végrehajtanák ezt az akciót, ha rajtuk, múlna. Sajnos, azonban az állami vetőmag túlságosan lassú ütemben, érkezik a járásba, j Gondot jelent a járásban! még a csemegeszőlő szaporító­anyag biztosítása, de bíznak abban, hogy kellő erőfeszí­tések árán megoldják ezt a problémát. Hasonló gondokról beszéltek a budai; valamint a szentend­rei járás vezptqi is a tájérte­kezleten. Prezenszky Gábor elvtárs. a megyei tanács me­zőgazdasági osztályának veze­tője, kifejezte azt a meggyő­ződését, hogy ezeket a prob folyásolás más törvényes esz­közeivel is biztosítani kall a népgazdasági érdekek érvénye­sülését. így például gondosan meg kell nézni, hogy milyen termelőszövetkezetnek adják a legtöbb állami segítséget. Arra az elvre kell támaszkod­ni. hogy elsősorban az kapjon se­gítséget, aki maga is igyekszik, tehát hasznos célra fordítja az állami pénzt. Nem lehet közömbösen nézni, hogy egyes tsz-ekben évről évre haszontalanul folyik el az állami pénz. Az értekezlet részvevői ez­után átvették a megyei tanács mezőgazdasági osztálya által jóváhagyott ütemterveket, amelyek részletesen tartal­mazzák a sikeres munkához szükséges intézkedéseket. Vé­gül a hasznos és fontos érte­kezletet egybekötötték a kis- ! kunlacházi Petőfi Termelőszö- | vetkezet gazdaságának meg­tekintésével. Ez a termelőszö­vetkezet ugyanis egy év alatt a jók közé küzdötte fel magát, bár tavaly még egyike volt a járás leggyengébb szövetkeze­ti üzemeinek. Cegléd volt a színhelye an­nak a tájértekezletnek, ame­lyen a helyieken kívül a já­rási, a nagykőrösi, valamint a mooori és a nagykátai járás illetékes vezetői vitatták meg az intézkedési tervből adódó feladataikat. Jámbor Miklós, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának titkára beszámo­lójában felhívta a figyelmet azokra a mulasztásokra, ame­lyek helyenként fékezik a be­takarítási és vetési munkála­tok ütemét. A többi között hangsúlyozta: — Ezekben a járásokban, amelyeknek mezőgazdaságát a jelenlevő elvtársak irányítják, termesztik megyénk kenyér­gabona-mennyiségének több, mint 50 százalékát. Ez a hely­zet fokozottan kötelez az in­tézkedési terv előírásainak, a korszerű agrotechnika köve­telményeinek betartására. Fel kell számolnunk vég­re azt a hibás nézetet, hogy a gabona „parlagon termeszt hető” növény, amelyet csak el kell vet­ni és aratásig nincs rá gond. Az ilyen „elméletből” követ­kezik ugyanis az olyan gya­korlat — mint legutóbb is —, hogy a megye rendelkezésére bocsátott gyomirtó vegysze­reknek csupán egy részét használták fel a termelőszö­vetkezetek: 24 000 hold he­lyett mindössze 13 000 holdon. Ma még ritkaságszámba megy, ha fejtrágyázzák a kenyérga­bonát. Ha aztán az ilyen mu­lasztásokat még objektív ba­jok is tetézik — mint az idei kemény fagy —, akkor nem csoda, ha a megyei termés­átlag mindössze 9,1 mázsa lesz holdanként.* Értessük meg mindenkivel, akit illet, hogy a vetés időbeni elvégzésével, a szakszerű növényápolással a terméshozam 35—40 százalék­kal 'növelhető. Jámbor elvtárs a továbbiak­ban felhívta a kommunista Ennyi maradt özv. Tóth Sándorné házából. A romok előtt a gyenge fa, amibe az asszony és a három gyerek kapaszkodott (Foto: Gábor) ötezer forintért házat vett. S ez a ház most összeomlott. Bú­torai, ruhái, minden holmija ott úszott el mellette. Még harmadnap is nagy messziről hozzák vissza az emberek, amit megtalálnak a dolgaiból. özv. Tóthné és a gyerekeit pedig csak a bátor rendőr gyors elhatározóképességének — Meghalt Koroknay Jenő MÁV műszaki főtanácsos, a Dunakeszi Járműjavító Vál­lalat főmérnöke. Kiváló munkásságáért elnyerte a Szocialista Munkáért Ér­demérmet és számos vas­utaskitüntetést. Személyé­ben kimagasló képességű szakembert veszített a vas­úti járműipar. Az elhunytat a MÁV saját halottjának te­kinti. Temetése szeptember 13-án 15 órakor lesz a .bu­dapesti Farkasréti temető­ben. vezetőket, számolják fel azt a liberalizmust, aminek káros következményei csaknem ve­tekszenek az időjárás viszon­tagságainak hatásával. Ez a liberalizmus mutatkozik pél­dául meg abban, hogy — az elmúlt évet kivéve — esztendők óta jóval az optimális idő után került földbe a gabonavetések 90 százaléka. Ugyancsak a liberalizmus bű­néül róható fel, hogy a tanácsi és pártvezetők szemet huny­nak, ha a szakemberek „el­spórolják” a műtrágyát az in­tenzív búzafajtáktól. Tavaly a külföldi búzák termesztésé­vel foglalkozó tsz-eknek csu­pán fele használta fel az elő­irt mütrágyamenruyiséget, 20 százalékuk mindössze felét. 30 százalékuk pedig még annál is kezesebbet, s ezek után nem átallják elhíresztelni, hogy a külföldi búzafajták rosszab­bak a hazainál! A betakarítási munkálatok­kal kapcsolatban a megyei pártbizottság titkára elmon­dotta: jelentős lemaradás van a burgonyabetakarításban Nagykőrösön és a monori járásban. A cukorrépa betakarítását ob­jektív körülmények késlelte­tik. A termés mielőbbi átvéte­le ügyében az illetékes megyei szervek tárgyalásokat kezde­nek a cukorgyárakkal, hogy az e területekre szánt kenyérga­bona-vetés ne szenvedjen ha­lasztást. Befejezésül Jámbor Miklós javasolta, hogy a járási taná­csok a betalcarítás és a vetés időszakára küldjenek területi felelősöket a tsz-községekbe, s azok ellenőrizzék az intézke­dési tervben előírt feladatok optimális időben való elvégzé­sét és a munkálatokról állan­dóan tájékoztassák a járási vezetőket. lémákat gyorsan megoldják és a legfőbb feladatra fordíthat­ják erejüket a termelőszövet­kezetek. Ezek közül is legfontosabb most a vetés, mert biztosítani kell az ország jövő évi kenye­rét. Ezt hangsúlyozta záróbeszé­dében Varga Péter elvtárs is, aki külön foglalkozott a járá­si vezetők felelősségével. El­mondotta. hogy főként meg­győzéssel, de ahol ez nem vezet célra, a tervszerű be­Dunakeszi Konzervgyár azonnali felvételre keres férfi és női segédmunkásokat Napi egyszeri étkezést 3,20 Ft térítésért, valamint munkaruhát biztosítunk. Munkásszállás nincs. Jelentkezés naponta 8—15 óra között a vállalat munkaügyi' osztályán. Dunakeszi, Bem utca 4. hatom még valamivel, mielőtt elmegy? Remélem, tudja, hogy odaát nem ihat! — Igen, mindent tudok — válaszolta halkan, de határo­zottan Sipos. — Inkább a sa­ját cigarettámból. Manurát szívok. Az nem pácolt. — Kérem ■.. Mindenre ki­oktatták. ugye? Az útra is? — Igen! — Keze? Sípos elmosolyodott. Hány­szor megkérdezték már ezt tő­le az iskolán is. A fegyverei után a kezét kellett a legin­kább rendben tartania. Tudta, miért kérdezi az ezredes, ezért hát felemelte mind a két ke­zét: — Tessék ... Az ezredes odalépett, meg­fogta Sipos balját, és szem­ügyre vette a kisujját Csavart egyet rajta, meghúzta, megint csavart egyet, és Sipos bal ke­zének kisujja az ezredes kezé­ben maradt! — Rendben van. Tegye visz- sza A forradásra mindig vi­gyázzon. Ne nagyon alkalmáz- za, inkább más készülékkel dolgozzon, mert gyorsan el­fogy benne a film. Sajnos, azt még fel kell találnia tudósa­inknak, hogyan tudják embe­reink a helyszínen egyszerű­radjon utána. Úgy. ahogy ta­nulta. Ez nagyon fontos és nem bízhatjuk a B. 26-osra, mert kockáztatnánk a hálózatot. Ne­ki még további feladatai lesz­nek, maga meg úgyis vissza­jön. Sipos visszahelyezte a „kis- ujját”, ami tulajdonképpen nem volt más. mint egy ügye­sen megoldott fényképezőgép, az ujj tökéletes, plasztikus má­sával. A rózsaszín köröm alatt helyezték el a lencsét, s ha valaki egészen közelről vette szemügyre Sipos bal kezének kisujját, akkor sem látott mást. mint egy hajszálvékony vágást. A bőr és a műujj tö­kéletes összhangban volt. a legfigyelmesebb szemlélő sem tudta volna felfedezni a kü- különbséget. Legfeljebb ak­kor lehetett gyanús, ha Sípos­nak a bal kezével is fognia kellett valamit, mert ilyenkor a kisujj mereven elállt a töb­bitől. De ezt rá lehetett fogni átmeneti bénaságra, porclevá­lásra is. Egyébként az iskola valamennyi tanulóján elvé­gezték ezeket a plasztikai mű­téteket. csak az egyiknek a ke­zén. a másiknak a szemén, a harmadiknak a fejbőrén. — És most, Sipos úr. ismé­telje el röviden a feladatot. — Kérem. Átérkezés. Buda­pest. Beutaló! Találkozás tu­ristákkal. Üdülés.' Ismerkedés a lánnyal. A többi a helyszín­től függ. Engedje meg, ezredes úr. hogy egy. csupán egyetlen egy kérdést feltehessek — mondta Sipos rendkívül udva­en, könnyen kicserélni ebben az ördöngös kis masinában a filmet. Arra kérem, ezzel csak arcokat féyképezzen. Használ­ható arcokat-. Mert úgyis nagy lesz a rosta, s alig ma­rad egy-kettő, akiket mintáz­ni tudunk... És még egyet. Ugyebár, megmondták önnek, mi a feladata a lánnyal. —- Igen­— Azt is tudja, hogy kicso­da, micsoda, milyen jellemű, gondolkodású? Nagyon-nagyon vigyázzon, nehogy lerohanja. Gondoljon arra, hogy ez a lány tizennyolc éves korában halá­losan szerelmes volt egy férfi­ba. aki külsőre eléggé hason­lít magához. Ilyen típus, mint ön. Ezt kell kihasználni. De nehogy elszólja magát • .. Ha semmiképpen sem menne, pró. bálja meg itallal. Le kel] itat­ni, sha egy nőt leitatnak, már szétdobja a lábát... Ért en­gem? De azt. hiszem, menni fog udvarlással is Ügy ered­ményesebb, mint erőszakkal- És még egyet. Ha már birto­kában van az anyagnak, a B. I2-est el kell tennie láb alól. Sipos kérdőn nézett az ez­redesre. — A szakaszvezetőt. Isten őrizz, hogy faggatni kezdjék. Pusztuljon, de nyom ne má­riásán, kellemesen csengő han­gon. — Arról nem beszélünk. Hogy mi lesz a visszaérkezés után, azt én előre nem tudha­tom. Valószínű, hogy engedé­lyezek majd magának egy hosszabb pihenőt, egy nagyobb szabadságot, a világ valame­lyik eldugott sarkában .. 5 — Ezredes úr, engedje meg, de én nem erre gondoltam. Négy éve mást se csinálok, csak ezt tanulom — mondta kissé sértődötten Sipos. — Tu­dom. hogv mit lehet kérdezni és mit nem. — Nos. tessék! — Feladatom kétirányú. A gyógyszer és a hajtóanyag. Könnyen előfordulhat, hogy csak az egyiknek jutok a bir­tokába. Ha nehézségek állaná­nak elő. vállalhatom-e a koc­kázatot hogv a már meglevő egyikkel ott maradjak, kivár­jam a kedvező alkalmat, vagy pedig induljak vissza? — Számunkra mindkettő rendkívül fontos. A hajtóanya­got nem ismerjük, a gyógy­szerkutatásban pedig nagyon előrehaladtak. Mi is kísérlete­zünk a gyógyszerrel, de tud­nunk kel] hogy ők milyen ha­tásfokot értek ei. s miiven irányban kutatnak. E terüle­ten is együttműködnek az oro­szokkal. seitheti hát. hogy következtetéseink az anyag, vizsgálatnál fontosak lesznek. Stoos úr. mérje fel. h^ev r'!- ről van szó... (Folytatjuk) : Tehát ők is a Fecske I.-et i javasolják. Nagyszerű! Nem í kell mindent felbolygatni! '• Most pedig lemegy, és szemé- ; lyésen is találkozik Sípossal. : Olyan jelentős az akció, hogy i még ezt az utolsó erősítést í meg kell adni a fickónak. ; A puha szőnyeg felfogta \ léptei zaját, hangtalanul > ment be a szobájába. Meg í akarta lepni Sípost, ezért is \ ültette segédtisztjével egy fo- ! tel be, háttal az ajtónak. A fiú ! a szőnyeg mintáit nézegette. \ Az ezredes, mint az egérre ! sunyító macska, nesztelenül í odasompolygott mögéje, aztán \ váratlan, éles-érces hangon rá- \ kiáltott: | — Kezeket fel! 5 Sipos, mintha összeszorított \ rugón ült volna eddig, a má- \ sód perc töredéke alatt felpat- í tant, és öklével elhárító moz- \ dulatot tett az ezredes felé. í Brondell azonban két méterre | lehetett Sipóstól, s köztük volt ! a fotel is, így a védekező moz- dulat hatástalan maradt- De 5 Brondellnek tetszett Sípos für- gesége, jó reflexe- £ — Üljön le! Gratulálok- Ezt £ jói csinálta. Bizonyára tudja. £ hogy ön a soros — szólt ba- 5 rátságosan Brondell. — Rá- ' gyújt? Chesterfield! Megkínál. PINTÉR ISTVÁN - SZABÓ LÁSZLÓ: (10) Különös vadászat tan, sárosán, élve került elő, de legnagyobb részű lenek csak a tetemét, ha megtalálta va­lahol a gazdája. S megszám­lálhatatlan, hogy mennyi ba­romfit ragadott magával az ár. 1 A medréből kilépett Tápió tizenegy lakóházat alaposan megtépázott, de ezek legalább mégis lakhatók. Másik kilenc házból ki kellett lakoltatni az embereket, ezekből néhány ta­lán sok munkával lakhatóvá tehető, de a többit le kell bon­tani. A legrosszabbul az a hat család járt, akiknek otthonát rombadöntötte a víz. S hogy ennyi szerencsétlenség nem követelt halálos áldozatot, az csak a községbeliek segítő­készségének köszönhető. Em­berek, asszonyok mellig érő vízben siettek oda, ahol a legnagyobb volt a haj Ha kellett, életüket is kockáztatták, hogy. másokat a vízbefüléstől megmentsenek. Jó példával elöljárt Jámbor Ferenc, a község rendőri kör­A mezőgazdasági termelésben sincs helye a liberalizmusnak

Next

/
Thumbnails
Contents