Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-11 / 212. szám

VII. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM 1963. SZEFTEMBER 11, SZERDA Fontos felvilágosító munkát végez a munkás-és egészségvédelmi tanács Helyes irányban fejlődik a tsz-demokrácia Munkatársunk beszélgetett Babinszki Károly elvtárssal, a járási pártbizottság titkárával a termelőszövetkezeti demokrá­cia fejlesztéséről. A járás termelőszövetkezeteinek szervezeti élete — állapította meg — a tsz-demokrácia helyes irányban fejlődik. A tsz-vezetők és a vezetőszervek irányító munkája, a vezetők és a tagság kapcsolata állandóan járni. Egyre keve­sebb a tsz-demokráciát sértő intézkedés és az olyan tsz-vezető. aki a tagság meghallgatása nélkül vezet. A politikai agitáció és a közösben végzett munka hatására változik a tsz-tagok gondolkodásmódja, javul a közös munkához és tulajdonhoz való viszonyuk. — Az eddigi fejlődést elő­segítette, hogy a pártszerveze­tek jelentős része felismerve a szövetkezeti demokrácia jelen­tőségét, politikai munkával segíti annak mind fokozot­tabb érvényesülését Még mindig vannak olyan tényezők, nézetek, helytelen gyakorlatok, amelyek akadá­lyozzák a fejlődést. A köz­gyűléseken, illetve küldöttgyű­léseken nem hoznak világos, a tagság által közérthető hatá­rozatot. A határozat végrehajtásá­ról helyenként nem gon­doskodnak, illetve a vég­rehajtásról nem számol­nak be a közgyűlésen. Több tsz-ben tapasztalható, hogy fontos szervezeti, pénz­ügyi, gazdasági intézkedések­ről nem tájékoztatják a tag­ságot A szövetkezeti demok­rácia és a törvények betartá­sában fontos szerepe van a községi párt- és alapszervek­nek. A tapasztalatok szerint a községi helyi szervek egy része nem segíti megfelelően a tsz- ek ez irányú munkáját. Fordítsanak nagyobb fi­gyelmet a szövetkezetek belső szervezeti életére, segítsék elő a szövetkezeti demokrácia érvényesülé­sét, harcoljanak minden olyan nézet és gyakorlat ellen, amely tudatosan, vagy akaratlanul csökken­teni igyekszik a tsz-tag- ság szerepét a szövetkeze- zeti ügyek intézésében. Gyakori, hogy a tsz vezetősé­gei olyan kérdésekben hoznak határozatot, amelyek a köz­gyűlés hatáskörébe tartoznak, így például tagfelvételi és ki­lépési kérdésekben foglalnak véglegesen állást a vezetősé­gek ahelyett, hogy csupán ja­vaslattal élnének a közgyű­lésnek. Ugyanúgy majdnem minden tsz-ben a vezetőségek határozzák meg a tagok ház­táji területének nagyságát, holott ez is kizárólag a köz­gyűlés hatáskörébe tartozik. Fel kell számolni minden olyan nézetet, amely szerint „a szövetkezeti élet szilárdu-» lásával, a tagság részesedé-; sének növelésével csökken a ; szövetkezeti demokrácia sze-; repe”. ! A községi vezetőknek tér- ; melőszövetkezetenként keres-; ni kell azokat az okokat,; amelyek előidézik a törve-; nyesség és a tsz-demokrácia 1 megsértését és tervszerűen ! foglalkozni kell ezek meg-! szüntetése érdekében. A ta- : pasztalatukat esetenként tár- : gyalják meg a tsz-párttitká-; rokkal és a tsz-vezetőkkel. £ Nagy figyelmet kell fordí- / tani arra, hogy a termelőszö- J vetkezetekben rendszeresen: megtartsák a közgyűléseket, : küldöttgyűléseket, vezetőségi : üléseket. : A tagság alaposabb tájé- j koztatása érdekében ma 5 már szinte nélkülözhetet- j lenek a brigádértekezle- \ tek. A tsz-ben változatlanul nagy 5 jelentősége van a közgyűlé- \ seknek. ; Több éves tapasztalatok! igazolják, hogy a tagság meg- ; felelő tájékoztatása érdekében j évenként legalább öt közgyű- ; lés szükséges a következők ; szerint: zárszámadási, terv-! táreveló r'r'itás előtti (júniusi)! aratás utáni (augusztusi) és \ őszi közgyűlés (november). A • közgyűlések eredményessége érdekében — több tsz eddigi tapasztalata igazolja — cél­szerűbb a tsz valamennyi tag­ját a közgyűlésre legalább egy héttel előbb a napirendi pon­tok közlése mellett írásban is meghívni. Természetesen ez a módszer nem helyettesítheti azt a politikai munkát, amely minden közgyűlés előtt szük­séges. A fennálló törvények alapján lehetőség van arra, hogy a közgyűléseket nagyobb tsz-ékben küldöttgyűlések he­lyettesítsék. Az eddigi tapasz­talatok szerint a küldöttgyű­lések nem minden esetben töltik be hivatásukat. Ez el­sősorban abból adódik, hogy a küldötteket nem vá­lasztotta meg nyilvánosan a tagság, évenként nem gondoskodnak a küldöttek újraválasztásáról, a kül­döttgyűléseken hozott ha­tározatokat nem ismerte­tik a tagsággal. Ezért a párt és a tanácsok ve­zetőinknek meg kell vizsgál­ni azokat a termelőszövetke­zeteket, ahol küldöttgyűlést tartanak, betartják-e a tsz-de- mokráciát, nem sértik-e meg a törvényességet, a tsz-tagsá- got tájékoztatják-e a tsz éle­téről. Az eddiginél nagyobb figyelmet szükséges fordítani a termelőszövetkezetekben működő társadalmi bizottsá­gok munkájára. Gondoskodni kell arról, hogy az ellenőrző bizottságok minden tsz-ben működjenek. Tagjai között le­hetőleg legyen számviteli szakember is. A tsz-vezetők teremtsék meg az ellenőrzés­hez szükséges feltételeket, a pártszervezetek pedig segít­sék az ellenőrző bizottsá­gok munkáját, teremtsék meg a bizottságok munkájához a megfelelő nyilvánosságot. A termelőszövetkezetekben a társadalmi nevelés egyik esz­köze a fegyelmi bizottság, amely jelenleg a tsz-ek egy részében még nem működik. Ahol működik, munkájuk még kialakulatlan. A közeljövőben el kell érni, hogy minden tsz-ben megválasszák a fegyelmi bizottságot, elő kell segí­teni, hogy a fegyelmi vizs­gálatokat, az ezzel kap­csolatos fegyelmi eljárást, javaslatukat a fegyelmi bizottságok tagjai terjesz- szék elő. Ehhez a bizottságoknak sok politikai segítséget, bátorítást kell adni. A szociális bizottságok mun­kája viszonylag a legeredmé­nyesebb. E bizottságoknak el­sősorban javaslattevő szerepü­ket és felelősségüket kell nö­velni, hogy a rendelkezésre álló eszközöket a legjobban rászorultak részére és a leg­fontosabb területre fordítsák. Ha a fentieket megvalósítják, nagyon sokat fejlődhet és kell is hogy fejlődjön a termelő­szövetkezeti demokrácia járá­sunkban — fejezte be nyilat­kozatát Babinszki elvtárs. A társadalmi í ul:t jt’on védelmében A parkok azért létesültek, hogy az árnyas fák alatt friss, üde levegővel teleszívjuk por­lepte tüdőnket. Mindez igen tetemes költségeket emészt fel, sokszor pedig türelmedé­nek vagyunk, lassúnak tart­juk a fejlődés mértékét. Az állami házak tatarozása is gyakran kellemetlen, mert a lakás egyikében laknak, a másikban viszont dolgoznak. Mindezt csak emberségesen, segítőkészséggel oldhatjuk meg. Nem közömbös számunk­ra, mikor készülnek el a tata­rozásra kijelölt házak és az sem, hogy megfelelő mennyi­ségű anyag áll-e rendelkezés­re. Tehát nemcsak a vállala­toknak kell az anyagot vé­delmezni, hanem azoknak is, akik várják, hogy kényelmes, szép, rendes lakásba költöz­hessenek. Ezt a Bem út 3. szám alatti ház lakói Is érzik. Van olyan is, aki fellépett az ellen, hogy az űj téglát elhordják. Egye­sek viszont közbeszóltak, hogy mi köze hozzá. A rend ked­véért ki kell hangsúlyozni, hogy mindenki csak a saját­jából ajándékozhat. S. B. — Sokszor és rendszeresen kell foglalkozni az embe­rekkel, hogy minél erőtelje­sebben elfogadtassuk velük a baleset- és egészségvédelem fontosságát — mondotta Si­mon István, a szakszerveze­tek szakmaközi bizottságá­nak munkás, és egészség- védelmi tanácsálban. — A rendszeres és állandó ellen- I őrzés mellett időnként elő- I adásokat tartunk jól képzett I szakemberek közreműködésé- ' vei, és felhasználunk min- 1 den eszközt arra, hogy ezek- I nek az előadásoknak a szín­vonala emelkedjék. I — Igen gyakran fordulunk I — mint bevált eszközhöz — a I filmvetítéshez, de szükség : szerint még tréfás vetélke- ! dőkben is foglalkozunk a baleset- és egészségvédelem- ] mel. A nyár folyamán az emberek, de különösen a fia- ! talság kikapcsolódott az üze- I mi fegyelemből, és nem árt j egy kicsit feleleveníteni a I dolgokat Ezért a tanács fon­tosnak és szükségesnek tar­totta, hogy az őszi szezon el­ső előadásait a fiataloknak szenteljük. — Szeptember 3-ána meg­hívtunk 250 ipari tanulót, akik számára filmvetítéssel egybekötött felvilágosító elő­adást tartottunk. A Köz­lekedésépítési Gépjavító Vál­lalat művelődési háza zsú­folásig megtelt ezen a dél­utánon és a fiatalok nagy figyelemmel hallgatták az előadást. Részletesen beszél­tünk arról, hogy a villamos- berendezések használata nagy elővigyázatosságot igényel. Ismertettük a jelenlevőket a különböző gázok használatá­val és a robbanások veszé­lyességiéről is beszéltünk. Pallós Imre tűzoltóhadnagy a tüzek megelőzéséről, Doma Dániel rendőr őrnagy pedig a közlekedési szabályokról tartott értékes előadást. Be­fejezésül balesetvédelmi film­bemutatót tartottunk. Balesetet okozott és elhajtott a részeg sofőr sabban, a két személy köny- nyü sérüléssel megúszta a bal­esetet. Kovács Miklós még itt sem állt meg, gázt adott, és meg­állás nélkül elhajtott Ceg­lédre. Barátai többször fi­gyelmeztették, hogy álljon meg, mert baleset történt. Ennek ellenére nem állt meg. A megérkezés után. ház­hoz szállította nőismerőseit, majd bevezette a járművet a szövetkezet telephelyére. Ott a falnak vezette a ko­csit. Különös véletlen, hogy a kocsi éppen azon a részen sérült meg, amellyel a mo­torkerékpárnak ütközött. A kocsi rendszámát a cuk­rászda előtt állók feljegyez­ték és átadták a helyszínire érkező rendőrnek. A közlekedési csoporton pillanatok alatt megállapítot­ták a kocsi tulajdonosát, a kora reggeli órákban már tisz­tázták a tényállást, amit Kovács Miklós hiába taga­dott, mert a tanúk és bará­tai rávallottak. A részegen garázdálkodó gépjárművezetőt letartóztat­ták és megindították ellene az eljárást. Kovács Miklós, a járási építőipari szövetkezet gép­kocsivezetője szombaton, az esti órákban besétált a vá­rosba. Hamarosan csatlako­zott hozzá néhány barátja, nőismerősök is akadtak, s a társaság behúzódott csendes szórakozásra a Kossuth Ét­terembe. Itt összesen egy liter bort ittak meg, s fe­jenként egy-egy üveg sört fogyasztottak. Kovács utána felajánlotta, hogy a szövet­kezet . kocsi ján átviszi őket Nagykőrösre. Engedély nél­kül kihozta a járművet a te­lepről és menetlevél nélkül áthajtott Nagykőrösre. A Kő­risfa Cukrászdáiban Kovács Miklós saját bevallása sze­rint két üveg sört és más­fél deci rövid italt ivott. Éjfél előtt néhány perc­cel úgy döntöttek, hogy visz- szajönnek Ceglédre. Az erő­sen italos vezető már az in­duláskor nekiment egy út­test mellett álló Volga ko­csinak, majd annak ellené­re, hogy a cukrászda előtt állók kiáltottak neki, hogy álljon meg, elrobogott és néhány méterrel arrébb el­ütötte az úttest szélén, mo­torja mellett álló K. J.-t és pótutasét. Szerencsére csak a motor sérült meg súlyo­Rabi (CVSE) váltósúlyú bajnok az Énekes I. emlékversenyen Az Énekes István ifjúsági ökölvívó-emlékverseny dön­tőit szeptember 1-én, vasár­nap bonyolították le a Sport- csarnokban, kivéve a váltó- súlyú döntőt. Az történt ugyanis, hogy szombaton az elődön tőben a Rabi—Papp (Kaposvár) találkozó után a hangosbemondó tévedésből a kaposvári fiút mondta b» győztesnek. A pontozók 3:2 arányban Rabit hozták ki győztesnek és ez volt a dön­tő. A ceglédi fiú azonban nem kapott értesítést a dön­tőbe jutásról, így még szom­baton hazautazott. A versenybíróság úgy dön­tött, hogy egy hét múlva rendezik a váltósúlyú dön­tőt. Vasárnap délelőtt került sorra a várva várt „sport­csemege”, amikor Rabi Ist­ván, a CVSE fiatal, kiváló képességű öklöző je mérte össze erejét a miskolci Kri- vákkal. Röviden a mérkő­zésről: Rabi nagyszerűen ök­lözött, úgy, ahogy azt már megszoktuk tőle. A három menet elejétől az utolsó pil­lanatig Rabi volt fölényben, és győzött. Az Énekes I. emlékverseny váltósúlyában végül: 1. Rabi István (Ceg­lédi VSE), 2. Krivák (MPSE), 3. Papp (Kaposvári D.). Rabi győzelmének értéké­ről nem kell sokat mon­dani, különösen azoknak, akik látták a ceglédi fiú valamelyik mérkőzését. ..Kis országos versenynek” is be­illett ez a viadal —: mondo­gatták a szakemberek, s ez az értékelés — no meg Rabi győze’me — önmagáért be­szél. A ceglédi ökö'.vívóbará- tok nevében köszönteik a fiatal Rabit, és további sok sikert kívánunk! (Fehérvári) y zet meggyese öt év átlagában á, holdanként 10 800 forint tisz- ? ta jövedelmet biztosított, te- ^ kintetbe véve a hétforintos ex- i: port értékesítési árat. Az ön- £ költség további csökkenését a sí szedési napok csökkentése je- ^ lentené. Ezt alacsony korona-:- és sövényformák kialakííásá-^ va] érjük el. Ezzel a kérdés-í sei különben Molnár I.-ajös.azf intézet fiatal. lelkes kutatója foglalkozik. (Folytatjuk) sával. részint megfelelő ülte­tési rendszerrel sikerült elérni azt. hogy az 1953-ban telepí­tett és ma tízéves meggytele­pen 1959 óta a következőkép­pen alakultak a termésered­mények: 1959-ben 23 kilo­gramm (ötéves fák), 1960-ban 30.5 kilogramm, 1961-ben 31 kilogramm, 1962-ben a rossz tavasz miatt 15 kilogramm, '963-har 28 kilogramm. Ezek n da tok r-ov vonatkoztatva. 45—50 kilo­grammot jelentenek. Az inté­Kidicusain xeszi; veaz liciuic. Erről azonban beszéljenek ké­sőbb a munkatársaik. — Az intézetünk számára profilozott gyümölcsök közül már több mint tíz esztende­je foglalkozom az exportvi­szonylatban is legfontosabb gyümölcsünk, a kajszibarack termelésére vonatkozó kutatá­sokkal. A telepen több mint ötszáz fajta és változat van ebből a gyümölcsből kiültet­ve. A tízéves gyűtőmunka eredménye ez az európai vi­szonylatban egyik legjelentő­sebb, hazai vonatkozásban pe­dig legnagyobb kajszibarack- gyűjtemény. — A FÖ KÉRDÉS — mon­dotta Nyújtó Ferenc — olyan fajták kinemesítése, amelyek­kel hagyományos kaisziba- rack-exportunk versenyképes­ségét fokozni tudjuk. A telep már több knemesített fajtát helyezett el kipróbálásra a termelőüzemekben. — Hasonlóképpen igen fon­tos kutatómunkát végzünk a meggyterme’é'ben, ame1yn<‘k la7*-r '~rrr~~ p ppcmn--Yvt. ben nincs biztosítva. .Részint a jól termő fajták kiválasztá­í — AZ ILYEN TERMESZE- ; TÜ munka igen hosszú időt : igényel. A kiültetett fák csak 1 öt-hat év múlva fordulnak : termőre és bizony még a tér­imére fordult fákat is hosz- Iszú ideig kell figyelni, hogy í egy-egy lényeges tulajdonság­ira — például bőtermőség, va- I lamilyen beavatkozás gazda- : ságosságára — vonatkozólag ívégleges következtetéseket : tudjunk levonni. — Az effektiv kutatómun- ika csak akkor indulhatott imeg. amikor a telepítések i termőre fordultak. így mi i négy-ötévesnél hosszabb ter- ; melési tapasztalatokkal nem I rendekeztünk. De már ezek a i szerény eredmények is jól •.felhasználhatók a közvetlen i termelésben. i — A kutatómunka össze- ; hangoltan folyik a telepen, [ahol hatan végezzük a sza- jbadban és a laboratóriumban • folyó részletkutatásokat. En- : nek legszemléletesebb példá­jául szolgálhat osztályunk : egyik legjelentősebb munká­lja: az alanykutetás. Ez or- Jszágos jellegű és vezetésem »alatt majdnem minden mun­A NAGYÜZEMI GYÜMÖLCSTERMELÉS ÉRDEKÉBEN 11. — A talajerőpótlás munká­ja során az idén ősszel 3250 holdon végeznek trágyázást a járás területén. A rendelke­zésre álló műtrágyakészletet a növények fontossági sorrend­jében használják fel. — Az abonyi napközi otthon teljes külső és belső felújítás utón kezdte meg üzemelését az idei tanévben. A felújításra 50 000 forintot fordítottak a nyár folyamán. — Az őszi munkák gyors és jó minőségben történő el­végzése érdekében a termelő- szövetkezetek a gépállomások­kal és a tanácsok mezőgazda- sági osztályaival együttműköd, ve talajhasznosítási tervet ké­szítettek. A terv részletesen táblánként öleli át az egyes növények agrotechnikájára vonatkozó intézkedéseket, s ezen felül elősegítik a jó együttműködést a termelést irányító és végrehajtó szervek között. — Szeptember 12-én meg­kezdik a szüretet az abonyi Kossuth Termelőszövetkezet­ben, ahol igen szép termésre számítanak; — Már most sok megrende­lés érkezett a ceglédi Virág­boltba a Mária nap köszönté­sére. Nem lesz fennakadás, több száz cserepes, és vágott virág várja a vásárlókat. — 700 mázsa silót készített már eddig a kocséri Üj Élet Termelőszövetkezet, ami más­fél-két hónapig fedezi a 60 szarvasmarha ellátását. A si­lózás folyamatosan folyik és még e héten 2 ezer 800 mázsa silót fojtanak le, ami tavaszig biztosítja a szarvasmarha- állomány ellátását — A jászkarajenői Lenin Termelőszövetkezet az esőzé­sek miatt mintegy 60 hold lu- cemamagot nem tud elcsépel­ni. — If j. Fehér Pál Törtei, So­mogyi Béla út 9. szám alatti lakos saját termésű borát en­gedély nélkül kimérte, ezért a ceglédi pénzügyőri szakasz szabálysértési csoportja 1000 forint pénzbírság megfizeté­sére kötelezte. — Az abonyi gimnázium két első osztály nyitásához szük­séges tanulót vett fel, így az iskola tanulócsoportjának szá­ma ötre emelkedett;

Next

/
Thumbnails
Contents