Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-08 / 210. szám
1963. SZEPTEMBER 8. VASÁRNAP «ST MEGYEI ’*J££rUm „Ha munkám lenne... 44 — Az volt az érzésem, hogy egy gyereket tartok a kezemben. Nem hiszem, hogy harminc kilónál több lehetett a súlya... Az újságírók minden különösebb izgalom nélkül jegyezték az életmentő tűzoltó szavait, hiszen az angol fővárosban mindennapos esemény a munkanélküliekkel kapcsolatos dráma. Öngyilkosjelölt Ronald Torton volt a márciusban történt eset szereplője, egy 22 esztendős fiatalember, aki Skóciából utazott Londonba — munkát keresni. Olvasta a hirdetéseket és kilincselt, de hiába próbálkozott Amikor aztán minden reményét elvesztette. London St Pankras negyedében egy második emeleti, elhagyott lakásba húzódott, bezárta maga mögött az ajtót és a sarokba feküdt. Fáradt volt és éhes. Elhatározta, elalszik és többé nem ébred fel. Egy hétig feküdt így. Akkor hirtelen feltámadt benne az életösztön, utolsó erejével az ablakhoz vánszorgott és öklével betörte az üveget. A csörömpölésre egy járókelő figyelt fel, s értesítette a tűzoltókat. Extrém eset? Talán az, de csak az első pillantásra. Angliában a munkanélküliek a rendkívül alacsony segély miatt tulajdonképpen éhhalálra vannak ítélve. Ronald Torton csak meg akarta gyorsítani ezt a folyamatot. A kórházban őt is megszólaltatták az újságírók. A következőket mondotta: — Ha munkám volna, senki sem törődne velem, soha nem írnának rólam az újságok, viszont boldog lennék ... Ugyanezt a munka teremtette boldogságot kérte számon az amerikai hatóságoktól Thomas Pastellak is, a pennsylvaniai Scranton város polgára. Pastellak 26 éves, de még sohasem volt állandó munkája. 14 éves korában el kellett hagynia az iskolát, mert szülei is munkanélküli segélyből tengődtek. Mindenfelé megpróbálkozott, mindenre vállalkozott, de sehol sem talált állandó munkát. Két évvel ezelőtt menyasszonya tanácsára beiratkozott a Manpower Development and Training Act nevű elektronikus átképzőtanfolyamra. Az elsők közt végzett, s képesített elektronikus szerelői igazolványt kapott. Munkát azonban a mai napig sem kapott — sem az elektromos iparban, sem másutt. — Mi a legfőbb vágya életében? — tette fel neki a kérdést a „Newsweek“ riportere. — Kevés. Egy biztos, állandó munkahely. Akkor elvehet- ném feleségül a lányt is, akit szeretek. 1961-ben jegyeztük el egymást, azóta tervezgetünk a boldogságról. Azóta kell napról napra lemondanunk a boldogságról. ötven kérvény Mér szörnyűbb azoknak a helyzete, akik úgy kerülnek az utcára, hogy már családot kell eltartaniok. A „Minneapolis Star” című lapban jelent meg az alábbi levél: „Ügy érzem, rövidesen az elmegyógyintézetbe kerülök. Három hónappal ezelőtt bocsátottak el, miután nyolc évig dolgoztam munkaadómnál. Nyolcán vagyunk a családban, gázt, villanyt kell fizetnem, s a ház jelzálogkölcsönének részleteit is. A munkanélküli segélyből mindenre nem telik. A jövő héten minden bútorunkat, egy lámpa kivételével, elviszik, ha nem tudom befizetni az esedékes részletet... Majdnem ötven céghez küldtem be kérvényt, de egyetlen szó választ sem kaptam.” Ennek az amerikai család- hak a tragédiája nem elszigetelt. Az az ország, amely sokak szemében „az ígéret földje", tulajdonképpen hétmillió munkanélküli hazája. Azok közül is sokan nyomorognak, »kiknek állásuk van. Kennedy E lnök választási beszédeiben öbbször megemlítette, hogy Esténként 18 millió amerikai oldják ezt a fenyegető gondot. Igazi jenki módszerekkel. A költségvetésből egyre nagyobb összegeket kellett a munka- nélküli segélyekre fordítani, következésképpen növelni kellett az adókat is. A gazdagok erre „fellázadtak”, a segélykérdés megoldására pedig a következőket agyalták ki. Elfogadtatták egy olyan törvényt, amelynek értelmében meddővé lehet tenni minden 21 éven felüli nőt, aki szociális okokból beleegyezik. A törvény hangsúlyozza az önkéntesség elvét, ugyanakkor csak az kap munkanélküli vagy egyéb segélyt, aki aláveti magát a törvénynek. Csaik három országból idéztünk példákat, de hasonló százszámra akad Argentínától Portugáliáig és Franciaországtól Guatemaláig. Földünk min den gazdagsága és kincse ellenére — üzletemberek és politikusok kénye-kedve szerint — emberek millióinak kell éhezniük, még a fejlett kapitalista országokban is. Nem titok. hogy Nyugaton szépen keresnek azok, akiknek munkája van. De ugyanakkor milliószámra vannak olyanok is, akik esténként éhesen fekszenek le azzal a sóhajjal: „ha munkám lenne ...” O. Gy. MI IS AZ A SÜLYTALANSÁG? A tömegvonzás _ vagy a hogy másképp nevezzük: a gravitáció — problémája Newton óta is megoldhatatlan olyan értelemben, hogy a leg- lényegét érintő kérdés még mindig felelet nélkül marad: voltaképpen miért vonzzák egymást a testek? Inkább azt tudjuk, milyen tulajdonságai nincsenek a tömegvonzásnak: nem befolyásolja a fény vagy árnyék, a villamosság és mágnesesség, az ibolyántúli és a röntgensugár, a rádióhullám, s nem lehet „leárnyékolni”. A súlytalanságot a „súlyosság” ellentétének tekintjük. A repülőgépek és rakétarepülők sebességének állandó növekedésével fokozatosan az is bekövetkezett, hogy a súlytalanság — a kozmikus repülések korában — már az ember szükségszerű kísérőjévé lett. Ezért fordult e jelenség tanulmányozása felé a tudósok fokozott figyelme. Nézzük meg tehát először, mi a súly. A világegyetem alá van vetve az általános tömegvonzás törvényének, vagyis a Földön bennünket körülvevő tárgyak és éppúgy a világűrben levő testek, meghatározott erővel vonzzák egymást. A Föld felszínén levő testek nyomást gyakorolnak arra, s a Föld Még azt találja hinni olvasgatott. Időnként abbahagyta ezt a műveletet és észrevételeket fűzött a papírra vetett gondolatokhoz. A szóbanfor- gó esetben a szokásostól eltérő: — Teee, ez így nem lesz jó! — észrevétel hangzott el, aztán mutatta a nem tetsző részt a másiknak. Tollat vett elő, és erőteljes vonásokkal jelölést tett a margóra. Közben csóválta a fejét és magyarázott: — Ott lesz a főgóré is, tudod. Még azt találja hinni, hogij tudtunk róla. és nem történt semmi. Az vesse rám az első követ, aki ezek után nem pillantott volna az inkriminált sorokra. Tartsanak bárminek, én megtettem. Szó szerint nem tudom idézni, de arról volt szó, hogy többen szinte naponta enge- nély nélkül, órákra eltávoznak valamilyen telephelyről, és hogy ezt azonnal meg kell szüntetni. Beszámoló lehetett ez az iromány, mert a szöveget néha- néha megszakította a „kedves kartársak!” megszólítás. Talán sohasem tudom meg, ki készítette, ki bírálta, és hol hangzott el, egy azonban biztos: ennek az epizódnak a tanulságát senlvnek sem kell megmagyarázni. — kas — ugyanakkora erővel gyakorol hatást a rajta levő testre. Ez az erő a test súlya (ha az általános tömegvonzás törvényének a szempontjából tekintjük a meghatározást, ez az erő a Föld súlyát is jelenti.) — A Föld és a rajta levő test közötti kölcsönhatás ereje azonban nem állandó. A felszíntől távolodva a vonzás ereje csökken: A Föld sugarának a hosszával emelkedve a Föld felszíne fölé, a testek és a Föld kölcsönös vonzásának az ereje 4-edére. 2 sugárnyira távolodva 9-edére csökken, 7— 10 sugárnyira távolodva a Földtől gyakorlatilag a test teljes súlytalansága következik be. Ekkora távolságban a vonzás elveszti jelentőségét, a test eléri a súlytalanság — a statikai súlytalanság állapotát. Ezzel a súlytalansági állapottal, természetesen, csak akkor találkozhatunk, ha az űrhajó már egy másik bolygóra vagy a Holdra repül, vagyis nagy távolságra jutott a Földtől. Ott már csak a rakéta tömegének és a fülkében levő tárgyaknak a vonzási ereje hat a testre, az pedig elenyészően kicsi: 10 tonna súlyú rakétában az űrhajósra ható vonzás — ha súlya a védőöltözetben 100 kg — mindössze 6,5 milligramm. Nemcsak a Földtől való távolsággal közeledhetünk azonban a súlytalanság állapotához. Van dinamikai súlytalanság is, amit még a „látszólagos” súlytalanságnak is nevezhetünk. Vonzási erő hat az emberre és ezzel egyenlő nagyságú, de ellenkező irányú az érintkezésnél nyomásként érzett visszaható erő. Ez az — ember talpán érzett — visszahatás alakváltozást idéz elő az egész csont- és izomrendszerben, a belső szervekben: az ember érzi a maga dinamikai súlyát. Ha azonban elvesszük lába alól a „támadáspontot”, a visszahatás a talpon nem érződik többé és az ember a dinamikai súlytalanságba került. Ezt az állapotot érzi a repülő, amikor görbevonalú repülést végez (függőleges parabolikus pályán). Szuperto- nikus sebességgel a centrifugális erők kezdenek érvényesülni a Föld vonzásával szemben, jelentkezni kezd a súly- csökkenés. majd kb. 8 km/ sec. sebességnél e teljes súlytalanság állapota (ez az ún. „első kozmikus sebesség”). A dinamikai súlytalanság állapotát nem csupán az űrhajózási tecnika tudja megteremteni; A repülés egy sajátos formája, a „súlytalanság parabolája” ugyancsak előidézi. Ennél vízszintes repülésből, a nekifutás után a repülő felemeli a gép orrát, aztán „ellöki magától a fogantyút”. Ekkor követi a gép a „súlytalanság parabolájának” a vonalát, a gép és a gépben levő tárgyak súlya egyensúlyba kerül a Föld központja felől irányuló tehetetlenségi erővel. Miben rejlik a dinamikai súlytalanság „látszólagossá- ga”? Abban, hogy az embernek nincs szerve sem sebesség, sem a gravitációs erő érzékeléséhez. Érzi viszont az ezekben beálló változást. A tengerszínt fölött kis magasságban tehát éppúgy érezheti a súlytalanság állapotát, mint több száz kilométerrel a Földtől. Bizonyos azonban az, hogy az űrhajósra veszélyessé válhat a súlytalanság állapota, s többek között azért volt olyan jelentős az 5. és 6. szovjet űrrepülés, mert ezen a téren nyújtott újabb igen értékes tapasztalatokat, a következő űrhajósok számára. Varsótól Mexikóig Mexikóba utazott Mátrai László akadémikus a nemzetközi filozófiai kongresszusra. Szalay Sándor akadémiai levelező tag az Egyesült Államokba indult, ahol részt vesz a nemzetközi társadalomtudományi tanácsnak a yalei egyetemen rendezendő ülésén, majd New Yorkban a 7. nemzetközi szervezéstudományi konferencián. Ezenkívül előadásokat tart a prin- cetoni, a New York-i és a montreáli egyetemen. Csonka Pál professzor, a műszaki tudományok doktora Varsóban nemzetközi héjszerkezeti konferencián, Rados Kornél, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem tanára Zürichben a Nemzetközi Híd- és Magasépítési Szövetség ülésszakán képviseli a magyar építészetet. Csada Imre, a fizikai tudományok doktora Münchenbe utazott a csillagok és a nap mágneses teréről tárgyaló kollokviumra. (MTI) miff ^sdmia a lioldrakéta eíindui nyezi, hogy a rakéta eltérhet az előre meghatározott pályagörbétől. Ugyancsak fontos feladat az égéskamra falának megfelelő hőszigetelése is. Amikor a rakéta eléri a kívánt sebességet, ki kell kapcsolni a hajtóművet. Ez a következő módokon történhet: 1. hirtelen lecsökkentik a gázok nyomását, mégpedig úgy, hogy megnyitnak egy különleges szelepet: 2. ellenfúvókákat kapcsolnak be: ezekben a gáz ellenkező irányban áramlik, mint a fő- fúvókában és így az ellenfú- vókánál fellépő tolóerő kiegyenlíti a főfúvókánál fellépő tolóerőt. Igen sok problémát érintettünk, melyek természetesen részletesebb ismertetésre szorulnak. Ezek közül az egyik leglényegesebb a rakéták vezérlése, távirányítása — de erről majd egv más alkalommal szólunk. Ligeti György A hajtómű hajtóanyágtölte- tének meggyújtása villamos úton történik. A hajtóanyag elégésekor keletkező gázok nyomása megközelíti a légköri levegő nyomásának százszorosát is. Hajtóanyagként általában nitrocellulózokat. vagy pedig robbanóhatású keveréket használnak. A keverék magábanfoglalja az égést tápláló, oxidáló hatású anyagokat is. Igen gyakran alkalmazzák gyanták. nitrocellulózok és más szerves vegyületek meghatározott arányú keverékét Is. Töltésnél a hajtóanyagkeverék folyékony, pépszerű állapotban kerül a rakétába és :sak később, a lehűlés során szilárdul meg. Biztosítani kell íz égés sebességét, egyenle- ;ességét is. Ez nagyon fontos, nert ha az égés nem egyenle- es. akkor a tolóerő is inga- lozhat, ez pedig azt eredmésebességgel áramlik a hűtést biztosító üzemanyag, vagy az égést tápláló közeg. Ez utóbbi gyakran folyékony állapotban levő oxigén (az oxigén ha — 183 fokra hűtik. akkor folyékonnyá válik). Az üzemanyag és az égést elősegítő anyag betáplálása gyakran sűrített levegővel történik. A tárolótartályok turbószivattyús adagolóberendezéssel vannak összekapcsolva, vagy pedig közvetlenül az égéskamrával. Áramlásuk útjába különleges szelepet helyeznek, amely nemcsak áthaladásukat szabályozza, hanem meg is gátolja a továbbáramlást, ha a rakéta már elérte a kívánt — számított — sebességet. A szakemberek egy csoportja a folyadékhajtóműves rakétákat nem tartja előnyösnek, mert azok felszerelése bonyolult és bizonyos esetekben az éghajlat és az időjárás különleges hatásai is befolyásolhatják az üzembiztos működést. Szilárd hajtóanyagok Az elmúlt esztendőkben jelentősen meggyorsult a nagyhatósugarú, szilárd hajtóanyagú rakéták fejlesztése. Az ilyen rakéták három fő részből állnak: 1. fejrész a robbanótöltettel, 2. szilárd hajtóanyagú hajtómű, 3. vezérlő- és irányítóberendezés. ban két oldalról különálló vezetéken táplálják a hajtóanyagot és az égést tápláló közeget. Ezek a befecskendezésen keresztül jutnak az égéskamrába. Elporlasztásuk már az égéskamrában megy végbe. A porlasztás után létrejött keveréket meggyújtják. Az égés következtében gázok képződnek, melyek áthaladnak a fúvókán. A fúvóka lényegében két kúpos csőből van összeállítva. Nem véletlen, hogy a fúvókát ilyen formában alakítják ki — a fúvókának ez a felépítési módja teszi lehetővé a kiáramló gázok felgyorsulását. Ilyen formában a gázok sebessége elérheti egy másodperc alatt a 2—2500 métert is, ami a hangsebesség hét-nyolcszorosa. Különleges ellenállóképességű anyagok A gázok kilépésekor a fúvókából tolóerő keletkezik és ez biztosítja a rakéták előrehaladását. Ahhoz, hogy az égéskamra elviselhesse a magas égési hőfokot és a keletkező gázok nagy nyomását, igen ellenállónak kell lennie. Ezért készítéséhez különleges fémötvözeteket és különleges módszereket (pl. robbantásos alakítás) használnak. Az égéskamrát és a fúvókát köpeny borítja. A köpeny és az égéskamra fala között nagy Napjainkban az űrkutatás eseményei pergő gyorsasággal követik egymást. Valamennyi részletkérdés egyetlen pontba fut össze: a rakétatechnika fejlesztése teremti meg az űrkutatás valamennyi fázisának, így a holdutazásnak is az alapját. Rakétahajtóművek Ami a rakéták hajtóművét illeti, két fontos alaptípust különböztetünk meg: az egyik a Colyadékhajtómű, a másik a szilárd hajtóanyaggal dolgozó hajtómű. Az első csoport bajtóanyagá- Jl leggyakrabban alkoholt és folyékony oxigént, vagy pedig >xigént és hidrogént használtak. A két anyag közül az :gyik a tulajdonképpeni hajóanyag, a másik pedig az égé- á folyamatot elősegítő közeg. A folyadékhajtóművel ellá- :ott rakéták természetesen felépítés szempontjából igen sokfélék lehetnek, de valamennyi artalmazza a következő alapvető fontosságú szerkezeti részeket: égéskamra fúvókával, urbószivattyú, üzemanyagtar- iály a hajtóanyag és az égést iápláló közeg számára, adago- ö csővezeték és szelep, gyúj- öberendezés és üzemanyagtöltő készülék. A hajtómű legfontosabb része az égéstér — itt találjuk meg a befecskendezést végző szerkezetet is. Az égéskamráfekszik le üres gyomorral. Ez a közelmúlt és a jelen. A jövő pedig? „Rendkívül élesen vetődik fel a munkanélküliség tragédiája az ifjak körében — mondotta ez év áprilisában Esther Peterson, az USA helyettes munkaügyi minisztere. — Az 1963—65-ös időszakban mintegy 5,5 millió fiatal amerikai fog munkát keresni. Ha tekintetbe vesszük, hogy ezek nem eléggé képzettek és az új munkahelyek száma nagyon lassan növekszik, előre láthatjuk: sokan közülük a munkanélküliek sorait fogják gyarapítani.” Az „almatolvaj" A „ha munkám lenne” problémája igen nagy gond napjainkban Olaszországban is. A „Paese Sera“ a következő esetet mesélte el, hogyan próbált segíteni magán 1 munkanélküli az 1300 ezerből. Aosta-bam a rendőrök vegyes érzelmekkel fogadták azt a férfit, aki az éjszaka kellős közepén beállított az őrszobába és feljelentést tett önmaga ellen — lopás vétsége miatt. Ambrogio Mella egy üzletbe tört be és két almát lopott. A képtelen feljelentést a rendőrség azonban nem vette tudomásul és a hevesen tiltakozó férfit elbocsátották. Nagy volt azonban a csodálkozásuk, mert pár órán belül ismét előttük állt a „tolvaj”. Egy járőr érte tetten, amint éppen betört egy kirakatot. A másodszori kihallgatáson Mella bevallotta tettének indító okát: már hetek óta nincs munkája, elfogyott a pénze, éhezik és nem tud hol aludni. Abban reménykedett, a börtönben ennivalót kap, s végre — ha csak egy priccsen is — de kialud- hatja magát. A munkanélküliek helyzetével kapcsolatban számos és szépen megfogalmazott nyilatkozat látott már napvilágot. Macmillan angol miniszterelnök például a következőket mondotta: „Ha a munkanélküliek száma 600 ezer körül jár, az egyes körzeteket visszavet a két világháború közt elszenvedett nyomorúságos állapotokba ...” Nos- azóta Angliában a munkanélküliek száma meghaladta az 570 ezret! A népirtás törvénye Kennedy pedig a következőket mondotta: „Az Egyesült Államok legsúlyosabb problémája a munkanélküliség.” Virginia állam vezetői akcióba is léptek, hogy megA vonaton utazás közben — azt hiszem, amióta létezik a vasút — sokat beszélgetnek az emberek. A magamfajta, hallgatag utas vagy felfogja vagy sem, hogy miről csevegnek körülötte. Ha ismeretlen tájon robog a vonat, én inkább abban gyönyörködöm, de a ceglédi vasútvonal mindkét oldala nagyon ismerős. Nem csoda hát, ha egyik szomszédom és a vele szemben ülő kollégája — csak az lehetett — beszélgetésének egy részlete különösen megragadta figyelmemet. Szomszédom egy gévelt papírcsomót lapozgatott,
