Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-04 / 206. szám

'T/Círlap 1963. SZEPTEMBER 4, SZERDA EREDMÉNYES ANYA- ÉS CSECSEMŐI Él)ELEM Jelentősen javult a gödöllői járás egészségügyi kultúrája 1 y\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ I I A kölcsönzés natkozósn.. Az orvosok és a védőnők majd minden köz­ségben megtartották az anyák iskolája című előadássoroza­tot, amely nagy népszerűség­nek és látogatottságnak ör­vendett. A járásban a kórház és a véradó állomás összefogásá­val különös gondot fordíta­nak az egészségileg ve­szélyeztetett terhes anyák gondozására. A vércsoportok összeférhetet­lensége miatt létrejöhető mag­zati károsodások elkerülésére rendszeresen végzik az Rh- vizsgálatokat Ez az eljárás még meglehetősen új nálunk, és országosan még nem gya­korolják. A gödöllői kórházban 36 ágyas szülészet áll az anyák rendelkezésére. 1958-ban 889 élve született csecsemőből még 163-an látták meg otthon a napvilágot, de négy évvel később már csak 44. Viszont azóta sajnos 1,6 százalékkal emelkedett a koraszülésck száma. A járás lakosságának egész- . ségügyi kulturáltsága nagyfo- kú emelkedésit bizonyítja, ! hogy | tavaly 7684 csecsemőt vit­! tek el rendszeresen az or­voshoz ellenőrzésre. A kötelező védőoltásokat ma­radéktalanul végrehajtották, s az őszi-téli hónapokban a ki­csik megkapták a szükséges D-vitamint. A rászoruló cse­csemők részére 1792 liter anyatejet gyűjtöttek, míg a dányi, válltól cigánycsecsemők táplálására 600 kiló tejport osztottak ki teljesen ingyene­sen. A dolgozó anyák gyermekei a járásban négy községi és három üzemi bölcsődében ta­lálnak helyet. A bölcsődék ál­talában az anyák munkaidejé­hez igazodnak, azonban a 212- es létszám igen kevés, sok jogos igényt helyhiány miatt nem lehet kielégíteni. A böl­csődék sok nehézséggel küz­denek. épületeik is régiek, el­avultak. A gyermekek élel­mezése és orvosi ellátottsága viszont a bölcsődékben jó. 'fxXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'.XXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXX Két szövetkezet összefogása val 150 holdon telepítenek őszibarackot az érdi Búzakalász Tsz-ben Több mint ötmillió forint bevételt ad az állattenyésztés a nagykátai Koreai—Magyar Barátság Tsz-ben SZOVJET HUMOR A nagykátai Koreai—Ma­gyar Barátság Termelőszövet­kezet ebben az évben oly nagy­mértékben fejleszti állatállo­mányát, hogy Pest megye egyik, legjelentősebb állatte­nyésztő gazdaságává fejlődik. A szövetkezetnek jelenleg 647 szarvasmarhája van és 140-es tehenészetében 119 állat már törzskönyvi ellenőrzés alatt áll. A kitűnő magyartarka tehe­nek évi átlagos tejhozama 4673 kg., 3,98 százalék zsírtartalom mellett. Jelenleg is 16 liter a törzskönyvezett állatok fejési átlaga és naponta mintegy 1500 liter tejet értékesít a kö­zös gazdaság. Még az idén jelentősen nő a tehénállomány: ugyanis saját nevelésű 57 üszőjük a nyári, őszi Időszakban fog borjazni. Ezenkívül még 144 növendék- marhát és 56 szopósborjút ne­velnek a közös istállókban. A termelőszövetkezet eb­ben az évben 280 marha hizlalására szerződött az Állatforgalmi Vállalattal: ebből a mennyiségből már 82 állatot átadtak, közülük 21-et extrém minőség­ben Olaszországba szállítottak. A tervezett 121 ezer forintos bevétel helyett a minőségi ár- különbözet révén 411 ezer fo­rintos bevételt értek el. Hasonlóképpen fejlődik a Koreai—Magyar Barátság Tsz sertésállománya is: ebben az évben 600 hízót szállítanak a kereskedelemnek és ezenkívül még 170 tenyészsüldőt. Állo­mányuk szaporodását 123 ko­cából áldó cornvall tenyésztör- zsük biztosítja. Külön érdemes megemlíteni a szövetkezet 914 darabból álló juhállományát, amelynek gyapjúhozama országos vi­szonylatban is igen jelentős: 655 nyírt juh átlagában, egy­szeri nyírást számítva, egy ál­latra 5.05 kg. gyapjú jut. A törzskönyvezett 232 anyaállat­nál a gyapjúhozam átlaga még nagyobb: 5,38 kg. Szép eredményeket értek el ebben az évben az állatte­nyésztésben az önköltségcsök­kentés terén is. A tervszerű, helyes takarmányozási mód­szerek bevezetésével 1 liter tej önköltségét egy év alatt 36 fil­lérrel csökkentették. Egy kiló marhahús ráhizlalási költsége is kevesebb jelenleg, mint ta­valy. Az új takarmányozási módszerekkel, amelynek kere­tében több tömegtakarmányt, silót, lucernát etetnek fel az állatokkal, nagy mennyiségű abrakot is megtakarítottak. Csökkentették a sertéshús elő­állításának önköltségét is. A gyápjútermelés önköltsége ki­lónként az elmúlt évben még 67 forint volt, idén pedig már 39.50 forintra csökkent. A ter­melőszövetkezet a tervezett 4 millió 592 ezer forint állat- tenyésztési bevételét elsősor­ban a nagymértékű önköltség- csökkentéssel jelentősen túltel­jesíti és előreláthatólag több mint félmillió forint többlet- bevételt ér el. l — Hogy vagy Fégyával? — Nagyszerűen. Csak néhány apróságban tér el a véle­ményünk: én fehérben akarok esküdni, ő meg nem akar nősülni. Hát ez meg milyen jel? Az asszony megint nem enged el vadászni ... A Dana-parton épül az ország legnagyobb rózsakertje Nemzetközi rangra tett szert a magyar rózsakutatás A kertészeti szakemberek és a virágnevelők minden évben nagy számmal keresik fel a Kertészeti Kutató Inté­zet immár hagyományos ta­vaszi rózsakiállítását, s a ma­gyar rózsakutatás eredmé­nyeire már külföldön is fel­figyeltek. Ezt jelzi, hogy az idei hamburgi nemzetközi kertészeti kiállításon — bár Magyarország kiállítóként Sikeres volt a házi kerti és szórványgyiimölosösök védelmére indított akció Tovább szélesítik a szervezett növényvédelmet Gyűmölcsí'áink döntő több­sége még ma is szórvány­ban, illetve házi kertekben található. A sok millió gyü­mölcsfáról — a növényvéde­lem szervezetlensége miatt — területarányossn kevés, s fő­képpen gyenge minőségű áru került a piacokra. A Szövet­kezetek Országos Szövetsége és a Földművelésügyi Mi­nisztérium ez évben az ország legfontosabb gyümölcstermő vidékeit — Bács, Csongrád, Heves, Pest, Szolnok, Sza- bőlcs-Szatmár és Zala me­gyéket — érintő nagyszabású akciót szervezett a házi kerti és szórványgyümölcsösök vé­delmére, mint a SZÖVOSZ illetékes munkatársai hang­súlyozzák. Az akció már az első évben igen szép ered­ményeket hozott. Kialakultak az országosan ál­talánosítható módszerek, s az érintett területekről máris lé­nyegesen több és jobb minő­ségű gyümölcsöt vásároltak fel. Az említett kiemelt me­gyékben a földművesszövet­kezetek több mint 300, ál­talában jól képzett szak­ember vagy legalább szak­tanfolyamot végzett vezető irányításával működő nö­vényvédelmi brigádot szer­veztek. A földművesszövet­kezeti brigádok együttesen mintegy 400—420 községben végezték el — idejében és szakszerűen — a legfontosabb növényvédelmi munkákat. Tevékenységük arányait jól érzékelteti, hogy országosan mintegy 25 százalékkal, az érintett megyékben pedig ennek sokszorosával emelkedett a növényvédőszer-forga- Iom. A kezdeményezés sikere mellett bizonyít, hogy az őr­ség több olyan vidékén is hozzáláttak a házi kerti és szórvány gyümölcsösöket védő brigádok és társulások szer­vezéséhez amelyeket a vonat­kozó rendelet nem érintett, így — „terven felüli” — kü­lönösen szép eredményék szü­lettek Hajdú-Bihar, Bara­nya és Borsod megyében. Az idei, kedvező tapasz­talatok alapján tovább szé­lesítik a házi kerti és szórvány- gyümölcsösök szervezett vé­delmét. 1964-ben. ismét egész megyéket vonnak be a mozga­lomba. nem szerepelt — zsűritag­ként részt vett Márk Ger­gely rózsanemesítő. Az ő rózsakönyvének német nyel­vű kiadásából fél év alatt tízezer példány fogyott el. A növekvő hazai és nem­zetközi érdeklődés kielégí­tésére határozta el a Ker­tészeti Kutató Intézet, hogy rózsa-bemutatókertet és anya­telepet létesít. A 15 holdas telep helyét Budatétényben, a Duna mellett, festői kör­nyezetben jelölték ki, s a Kertészeti és Szőlészeti Fő­iskola tervei alapján már megkezdték a terep rende­zését. A?, ország legnagyobb rózsakertje két év múlva készül el teljesen, addigra 6000 különböző fajtát kép­viselő 120 000 rózsatő borul itt virágba. a hatalmas gyűjtemény kora tavasztól késő őszig pompás látványt nyújt majd a hazai és kül­földi látogatóknak, de fon­tos szerepe lesz egész ró­zsakultúránk fejlesztésében is. A dísznövénytermelő gazda­ságok, kertészeti vállalatok és kerttulajdonosok itt meg­ismerhetik s mindjárt meg is rendelhetik a legújabb faj­tákat és a rózsakülönleges­ségeket, A Kertészeti Kutató In­tézet tervei szerint az új rózsatelepet rövid idő alatt nemzetközi rózsaértékelő ál­lomássá fejlesztik. Erre ja­vaslatot tett már több nagy nyugat-európai rózsanemesítő cég is, amelyek szívesen küldenék új fajtáikat érté­kelésre hazánkba. (MTI) Mind több földművesszövetlcezet iktatja be szolgál­tatásai közé a különböző használati cikkek kölcsönzését, s ez a kezdetben idegenkedve fogadott munkát 1könnyítő lehetőség mind nagyobb népszerűségre tesz szert a falusi háziasszonyok körében. A kölcsönözhető mosógép, padló­kefélő, porszívó mellett olyan sajátságosán vidéki igénye­ket kielégítő cikkeket is olcsón kölcsönözni lehet, mint a különböző festő felszerelések, kerti kisgépek. A forga­lom emelkedése mindennél jobban bizonyítja e kezdemé­nyezés életre valóságát, ám nem egy helyen hiányzik a kellő propaganda a kölcsönző szolgálat megismertetésére, népsze rűsítésé re. Több földművesszövetkezet vezetői úgy gondolkoznak, hogy „úgyis megtudják az emberek”. Ez azonban nagyon kevés. Űgyis tudják az emberek, hogy az üzletben vásá­rolni lehet, ám a szép kirakat mégsem felesleges. Ugyanez vonatkozik a kölcsönzőszolgálatra is. Az olcsó szolgáltatás megismertetése nem felesleges energiapocsékolás. Hiszen nem mindenkinek van „mindent tudó” szomszédasszonya, s így nem biztos, hogy értesül egy-egy újdonságról, újabb lehetőségről. A fővárosban és a nagyobb városaikban kel­lő propaganda kíséri a kölcsönző boltok működését, a helyi méretekhez igazítva ez kell a falvakban is. A han­goshíradó. a forgalmas helyeken kitett plakát jó stolgála- tot tesz, s néhány forintnál alig kerül többe. A kölcsön­zés a földművesszövetkezetek számára nem üzleti köte­lesség a szó szorosan vett értelmében, hanem olyan szol­gáltatási kötelezettség, amely a háziasszonyok minden­napjait teszi könnyebbé, kényelmesebbé. Es az ilyen köte­lezettség teljesítése fontos, s annak hiánytalan végrehaj­tását biztosítja a kellő propaganda, illetve az annak nyo­mán tovább élénkülő forgalom is. dik, beállott®ága 90 százalé­kos. Az idén ősszel 62 hol­dat telepítenek. Harminckét holdat már megforgattak, a többi talajmunkát — tárcsá­zást, gyűrűshengerezést — is befejezték. A hátra levő for­gatást és az egyéb talajmunká­kat most végzik. A telepítés október közepé­től november közepéig tart. | A csemetéket a tél beálltáig védőpapírral látják el a rág- ! csalók ellen. Az őszibarack- j táblát már bekerítették a vadkár és a lopás megakadá­lyozására. Érdekességként a szövetkezet elnöke megemlí­tette, hogy a tsz-tagok nagy igyekezettel vesznek részt a telepítési munkában, mert tudják még egyéni gazda ko­rukból, hogy mit jelent Ér­den. az őszibarack. * A tsz-elinök így folytatta: — Az 1963 tavaszáig tele­pített 38 holdhoz szükséges csemetét a mi faiskolánkban állítottuk elő, míg az ősszel telepítésre kerü­lő 62 holdnyi és a jö­vőre kiültetendő 50 hold­nyi gyümölcsös oltványait a helyi Búzavirág Tszcs faiskolájából kapjuk. ’ A tsz a faiskoláját megszün- : tette, mert a Búzavirág Tszcs ' 20 holdas faiskolája bőven. ' kielégíti nemcsak az érdi csemeteigényéket, hanem a budai járás több szövetkeze­tének is állít elő oltványt. Az érdi Búzakalász Tsz 150 hold új telepítésű őszibarac­kosa 5—6 év múlva termőre ] fordul, ami jelentékenyen nö- t! véli gyümölcsexportunkat és ä hozzájárul a belföldi igények | . minél jobb kielégítéséhez is. j — d. s. — 1 Az országos gyümölcstelepí­tési programnak megfelelően megyénkben is 1963,'64-ben tovább folytatódik a nagy­üzemi gyümölcsösök telepíté­se. Ezen telepítési időszak­ban 1760 hold új gyümöl­csössel gazdagodik a megye. A különböző gyümölcsfajok között az őszibarack termő­területe is jelentősen növe­kedik, különösein a budai já­rásban. Az érdi Búzakalász Tsz-ben arra kerestünk vá­laszt, hogy az őszibarack „hazájában” hol tartanak a telepítési munkákkal. — Dékány István, a szö­vetkezet elnöke, elmondta, hogy 1964 őszéig a megyei üte­mezés szerint a Búzaka­lász Tsz-ben 100 hóid őszibarackot telepítenek. Ezt azonban még ez év őszén befejezik, s 100 holdas tervüket 50 holddal túlteljesítik. így 1964 őszén 100 hold helyett 150 kataszteri hold új tele­pítésű őszibarackosa lesz a tsz-nek. — Milyen fajtákat telepíte­nek7 —• Fordot. Elbertát, Chsm- piont. A nyári, nyár végi faj­ták mellett késői fajtákat is telepítünk, mert a külföldi or­szágokban nagy a kereslet szeptemberben is ez ősziba­rack iránt. Ez piaci szem­pontból kedvező, mert a késői fajták termeszté­sével megnyújtjuk a sze­zont és exportlehetősé­geinket növeljük. Eddig a terv 38 százalékát teljesítették 1962 őszén és 1963 tavaszán. Az új telepíté­sű őszibarack szépen fejlő­Dr. Tóth Zoltán Gödöllő já­rási főorvos most készítette el összefoglaló jelentését az anya- és csecsemő védelem je­lenlegi helyzetéről, és a to­vábbi feladatokról. Beszámolójában megálla­pítja, hogy a tíz gondozási körzetben 16 védőnő és há­rom szülésznő tevékenykedik. Egy védőnőre több mint négy­ezer lakos jut- és munkájuk a terhesanya-, csecsemő, és kisdedgondozásra terjed ki. Az elmúlt évben összesen 30 652 látogatást tettek, tehát egy védőnő 1915 családot látogatott meg. a terhes nőket általában, hé- romszor-négyszer is. Munká­juk eredményességét bizo­nyítja, hogy az anyák kö­zül 3501 jelent meg tanács­adáson, s közülük először 824 asszony. Az orvosi vizsgála­ton kívül hasznos útmutatást kaptak további életmódjukra, esetleges gyógykezelésükre vo­llj kiadásban jelen;k meg a Po'it kai gazdaságtan című tankönyv A Kossuth Könyvkiadó még szeptemberben megjelenteti a Politikai gazdaságtan című tankönyv új kiadását. A ma­gyar kiadás a Szovjetunióban 1962-ben átdolgozott és kiegé­szített tankönyvre támaszko­dik. A szerzői kollektíva az átdolgozás során arra töreke­dett, hogy egyrészt javítsa, át­tekinthetőbbé tegye a könyv felépítését, másrészt feldolgoz­za azokat a váHozásokat, amelyek a világ gazdasági fej­lődésében az utóbbi években végbementek. A régebbi ki­adásokhoz viszonyítva lénye­gesen változott többek között a mezőgazdaság szocialista átalakulásának elemzése. A mai imperializmus jelenségei­nek vizsgálatával, a szocializ­mus és a kommunizmus épí­tésének politikai gazdaságta­nával foglalkozó részek — az SZKP XXII. kongresszusának anj’-aga és az SZKP program­ja figyelembevételével — nagyrészt újonnan készültek. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents