Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-19 / 219. szám

Lassan megy a vetőmagcsere A C EG L É D I J ÁRÁS ÉS C EG L ED VÄ R OS R É S Z É RE VII. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM 1983. SZEPTEMBER 19, CSÜTÖRTÖK A termelőszövetkezetek szabadpiaci értékesítését vizsgálta a népi ellenőrzési bizottság Két mérkőzés - egy-egy pont azonban termelőszövetkeze­teinknek standjaik elszámolta­tására nagyobb gondot kell fordítani. Nem egyszer egészségte­len verseny alakul ki a piaci fogyasztási árak te­rén az fmsz és a tsz kö­zött. Helyes volna az ára­kat a helyi tanáccsal, a MÉX-kel és a föidműves- szövctkczettel közösen ki­alakítani. összességében megállapította a vizsgálat, hogy ezen a téren is előbbre léptek a termelő- szövetkezetek, de a fennálló problémákat feltétlen ki kell küszöbölni. Vonatkozik ez kü­lönösen a szerződéses áru át­adásánál mutatkozó rendelle­nességekre. Ennek érdekében a népi ellenőrzési bizottság a maga részéről megtette a szükséges javaslatokat. (Peresztcgi) SZÜRETELJÜNK BALESETMENTESEN! A gerjei pincészet Irodai előszobájának falán, minisz­terhelyettesi utasítást olva­sunk: ... „A dolgozók testi épségének megóvása érde­kében tegyenek meg minden szükséges óvóintézkedést a balesetmentes szüret lebo­nyolításáért”. A körlevél úgy hisszük belső használatra ké­szült. Nem is egészen újkeletű, mert még a múlt évi dá­tum van rajta. Ami azon­ban a tartalmát illeti, he­lyénvaló volna, ha a szüre­tek minden résztvevője, fő­ként a közúti közlekedésben magukévá tennék. Nevezetesen: nem bóbiskol­nának hajtás közben a ba­kon, nem közlekednének jár­művel sötétben világítás nélkül, nem fogyasztanának hajtás előtt szeszes italt és végül is ... igyekeznének min­dent megtenni a baleset- mentes szüret lebonyolítá­sáért. J. Z. Még egyszer, s talán nem utoljára Még élénken emlékszem ar­ra a másfél év előtti tanács­tagi beszámolóra, amelyen több kérésre a városi tanács vb-elnöke megígérte, hogy az Újváros is kap autóbuszt. Az ígéret valóra vált, ma már senkinek sem kell so­káig gyalogolni ahhoz, hogy a vasútállomásra kiérjen. Szó­val az újvárosiak megkapták, amit kértek. Néhány héttel ezelőtt lapunk hasábjain szóvá tettük, hogy az autóbusz újvárosi forduló­ja bizony nagyon komisz ál­lapotban van. Ráférne egy kis társadalmi munka. Két- hárotm kocsi salak —, amit a vasútállomás biztosan ingyen és készségesen rendelkezésre bocsátana —, ezt terítenék el az Újváros társadalmi mun­kásai és ezzel köszönnék meg azt, hogy a városvezetés telje­sítette a másfél év előtti ké­rést. Sajnos, mind a mai napig senki sem jelentkezett. A for­duló kátyúi egyre mélyülnek, megnehezítik a kocsik fordu­lását, pedig ezen milyen köny- nyen segíthetnének azok, akik annak idején olyan indulato­san, tegyük hozzá, jogosan kö­vetelték az újvárosi autóbusz­közlekedést Minden évben nagy problé­mát jelent a Terményforgalmi Vállalatnak, hogy a termelő- szövetkezetek vetőmagigé­nyét hogyan elégíthetné ki gyorsabban, könnyebben. A vetőmag ugyan megvan, csak az a baj, hogy a termelőszö­vetkezetek az utolsó pillanat­ban — amikor már vetni akarnak — szállítják el. A Terményforgalmi Vállalat ugyan már többször felhívta a tsz-ek figyelmét, hogy a vető­magot az egyéb termények szállításával egyidőben szállít­sák be és így a cserét azonnal le tudnák bonyolítani. Mivel azonban ennek a felhívásnak nem tettek eleget így a válla­lat a már raktárra vett ter­ményből kell, hogy kiadja a vetőmagot. Ez raktározás szempontjából is nehézséget jelent és nem utolsósorban többletmunka. A Termény­forgalmi Vállalat ezúton is felhívja ismételten a termelő- szövetkezetek figyelmét, hogy a saját érdekükben is és a zökkenőmentes vetőmagcsere lebonyolítása érdekében is, időben szállítsák be a vető­magcserére kijelölt terményt. — A törteli Arany Kalász Termelősajvetkezet a napok­ban tartotta küldöttgyűlését, melynek során a villámcsapás okozta károkat fizette ki a ta­goknak a ceglédi Állami Biz­tosító. Kifizetésre került Mi­hók László kényszervágott te­hene után 7360 forint. Takács Ilona sertéselhullás miatt 1000 forint és Határ Pál növendék- marha-kényszervágás miatt 800 forint. — A ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet naponta 200 mázsa új kukoricát szál­lít a Terményforgalmi Válla­latnak, ahol azonnal morzsol­ják, szárítják és továbbítják a takarmánykeverő üzembe. A múlt héten 150 hízott ser­tés került átadásra a ceglédi . — Mester Gyula, Cegléd, Kőrisfa utca 17. szám alatti la­kos a kenyeret nem a megfe­lelő higiéniai előírások sze­rint szállította, ezért a városi tanács szabálysértési hatósága 100 forint pénzbírság megfi­zetésére kötelezte, — A ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet II. üzem­egységében 40 holdon befe­jezték a burgonya szedését, 120 mázsa holdankénti átlag a járásban igen szép eredményt mutat. ___________ H ULIGÁNOK?! A múlt csütörtökön p. Nagy János, Vasút-dülői lakos, éjjel 1 órakor riadtan kereste fel az abonyi rendőrőrsöt, ahol isme­retlen tettesek ellen azért tett feljelentést, mert azok kiön­tötték az udvaron tárolt- mint­egy 4 hektoliter cefréjét, le­akasztották és elvitték a bejá­rati kapuját. Az ügyeletes rendőr és se­gédrendőr elvtársak azonnal munkához láttak és másfél óra múlva már az őrsön ültek a tettesek: K. László, V. Dániel, F. István, B. József, Sz. Já­nos, T. János és B. Mihály abonyi fiatalok, akik beismer­ték cselekményüket. Korán reggel rendőri kísé­rettel már újra a tett színhe­lyén voltak, ahol éjszakai ga­rázdálkodásuk nyomait tették rendbe. helyreigazították a kiskaput, a cefréből azt, ami még maradt. A feljelentés megtörtént, de úgy véljük, az eset ezzel még nincs befejezve, és szükséges­nek tartjuk felhívni a figyel­met egy szorosabb társadalmi összefogásra, amelynek révén meg lehet és meg is kell aka­dályozni az ilyen és ehhez ha­sonló esetek előfordulását Bízunk abban, hogy a rend­őrség gyors és eredményes munkája hatással lesz azokra a fiatalokra, akik felesleges energiájukat mások megbot- ránkoztatása útján akarják le­vezetni. —inka VXXXXXXXXXX'XXXXXXXXXXXXXXXXXVOXXWX'ÄXXX'* Vörös Csillag Termelőszövet­kezetből. Ebben az évben 2000 sertésre szerződtek, ebből már 1800 sertést leszállítottak, a hátralevő 2000 sertést a kö­zeljövőben adják át a ceglédi Állatforgalmi Vállalatnak. Nagy sebességgel — a halálba Fekete Márton budapesti lakos százhuszonöt köbcentis motorján száguldott a 4-es számú közlekedési úton. Ke­resztülhaladt Cegléden, majd Abonyon s a község határá­ban folytatta útját Szolnok felé. . Az eddigi megállapítás sze­rint valószínűleg az eszeve­szett rohanás következtében egy pillanatra elvesztette uralmát a gép felett, amely ennek következtében átke­rült az úttest ellenkező ol­dalára. Éppen abban a pillanat­ban ért oda a szeghalmi 8-as számú AKÖV tehergép­kocsija. A jármű vezetője az utolsó pillanatban észre­vette a feléje rohanó mo­torost, félrerántotta jobbfelé a kormányt, az autó első ke­reke már az árokban volt, az összeütközést azonban nem lehetett elkerülni. Fekete Márton teljes erővel bele­rohant a gépkocsi hátsó ré­szébe. A legnagyobb • ritkaság- számba megy az a kegyet­len pusztítás, ami az em­berek szeme elé tárult. Fe­kete Márton végtagjai el­törtek, fejsérülése olyan sú­lyos volt, hogy másnapra, anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, a kór­házban meghalt. Fekete Márton szomorú sor­sának egyetlen értelmes ta­nulsága, sohasem lehet egy gépjárművezetőnek olyan fon­tos, sürgős és halaszthatat­lan útja, amiért érdemes lenne az életét kockára ten­ni. Járásunk sportéletéből: Abonyi TSZ SK BERLIN. Az első észrevétel a német fővárosban: rendkí­vül gyors a közlekedés. A két gyorsvasúttal (U-Bahn és S- Bahn) percek alatt eljut az ember a város legtávolibb pontjára is. Itt is érvényesül a német erény: pontos a vas­út, fegyelmezettek az uta­sok. Nem csoda hát, hogy kevés a baleset, gyors, ké­nyelmes az utazás. Berlin népszerű város — hiányzik a világvárosi jel­leg. Pusztított a háború, ne­héz a helyreállítás. Sokat ál­doz a német állam. Nagy iramban folynak az építke­zések, a város egyre szebb lesz. A Stalin-attee modern épületsorai már az új élet hirdetői. Hangulatos út — az Unter den Linden — vezet a híres ÉSZAKTÓL DÉLIG KÖRUTAZÁS AZ NDK-BAN VII. A berlini Müggel torony Brandenburgi kapuhoz. Ber­lin legforgalmasabb része ez, elsősorban a külföldiek ke­resik fel. Jobbra a német if­júsági szervezet, az FDJ köz­pontja, szemben a másik ol­dalon a szovjet nagykövetség impozáns épülete. Nem tud­tam kimenni a Brandenbur­gi kapuhoz. Előtte száz mé­terrel sorompó zárja le az utat, fegyveres katonák áll­nak ott — ez már a határ. Hosszú sorokban állnak itt az emberek. — Amott, az a ház már Nyugat — mondja mögöttem valaki. Senki sem felel. Né­mán állnak az emberek. Ta­lán ők is azt gondolják: fur­csa, érthetetlen ez a hely­zet. Megyek tovább — Szűk ut­cába érek. önkéntelenül is szinte szaladok előre. Két ol­dalt lakóházak, az egyik ka­pu alatt gyerekek játszanak. Néhány méter még és meg­kell állnom. Fekete tábla figyelmeztet: állj meg, itt a határ! Mögötte, keresztben az utcán, a két méter magas kőfal áll. Éppen az egyik ház végén, a szomszédja már Nyugat-Berlin. Odamegyek a falhoz, megérintem. A né­met katona rám szól, menjek hátrább, ez tilos. A túlsó oldalon már felém irányítja távcsövét a nyugati katona is... — Furcsa — érthetetlen helyzet — jutnak eszembe az előbbi gondolatok. Megerősö­dött a hit: mindent meg kell tenni, hogy a békeszeretö német nép elnyerje igazát. Megértem a békét akaró vi­lág aggodalmát. Az épülő, erősödő Német Demokra­tikus Köztársaság szívében fertőzött kórfészek ez a, hely, ott a falon túl. De a népek egyet akarása erősebb! POTSDAM—SANSSOUCI Hangulatos város Potsdam, kedvelt kirándulóhely, sok külföldi látogató keresi fel. Szép maga a város is, nagy, gondozott parkjaival, csinos villasoraival. A hely fő érdekessége és értéke azonban Sanssouci, az egykori királyi palota. Hosszú, árnyas fasor vezet a bejárathoz. Mintha a gyer­mekkori mesék világába ér­nénk, olyan varázslat ka­pott a karjaiba, amikor belép­tem! Ez a volt királyi biroda­lom igazi mesekép. Nehéz el­mondani e csodálatos szépsé­get. Százados fák között ve­zet az út a főpalotához, ahol a királyi trón volt. Két ol­dalt, az antik mondavilág fi­guráinak szobrai. Középen szölcőkút, a tavon rózsák nyílnak. Mindenütt végig vi­rág, a föld legszebbjeit hoz­ták ide. Rózsalugas vezet a folyóhoz, vizében hattyúik úsz­nak. A fák között őzikék riadnak fel. Sanssouci a XVIII. század legjelentősebb művészi telje­sítménye. A kor legnagyobb építészei, szobrászai, festői fogtak itt össze. Munkájuk ma a német nép nagy kultúr- örökségét jelenti. A stílus­elemek különbözősége elle­nére a természet és a mű­vészet páratlan harmóniáját képezi ez a létesítmény. 1745 áprilisában kezdték el épí­teni a kastélyt II. Frigyes parancsára. 200 év múlva, 1945-ben, angol—amerikai re­pülőgépek bombázták Pots- damot. 7000 halott volt és a világhírű történelmi épít­mények pótolhatatlan káro­kat szenvedtek. Ez és a drez­dai Zwinger lebombázása mu­tatja, hogy a nyugati szövet­ségesek nem kímélték a né­metség kultúremlékeit. Pots­dam a második világháború­ban ismét történelmi ese­mény színhelye lett. Itt irta alá a három győztes nagy­hatalom a potsdami szerző­dést, amely a háború végét jelentette. Megkezdődött a vá­ros újjáépítése. Az NDK kor­mánya évi kétmillió márkát fordít a nagy nemzeti kultúr- emlék gondozására. 1965-re 7000 új lakás épül. Itt van a híres DEFA filmstúdió, ahol játékfilmeket és tudomá­nyos kisfilmeket forgatnak. Potsdam őrzi a múlt emlé­keit, de fejlődésével a jövő hirdetője is. Kohlmayer Adám (Folytatjuk) teljesítésénél. Kevesebb ter­mésre kötöttek szerződést zöldségféléből azzal a szán­dékkal, hogy több jusson a szabadpiacra, azonban ezen a téren az öntözés és esőzés következtében keletkezett bő termés áruhalmozódást vál­tott ki, nem megy az értéke­sítés. Szállítóeszközök hiánya is akadályozza a szállítást. Mindebből következik, hogy a jövőben termelőszövetkeze­teinknek helyesen kell felmér­ni a területet, hogy egyes cik­kek túltermelését megakadá­lyozzák. A lakosság helyi ellátása érdekében fontos szerepet ját­szik a termelőszövetkezetek standon történő árusítása, A városi-járási népi ellen­őrzési bizottság a napokban tartotta szeptember havi ülé­sét, amelyen Balogh Ferenc vizsgálatvezető a • termelőszö­vetkezetek szabadpiaci értéke­sítésének helyzetét tárta a bi­zottság elé. A lefolytatott vizsgálat so­rán megállapítást nyert, hogy a termelőszövetkezetek ál­talában reálisan kötötték meg értékesítési szerződé­seiket, szem előtt tartva az elárusító helyeken és szabadpiacon értékesíten­dő árukat. A hideg tél, illetve a kedve­zőtlen időjárás miatt ennek ellenére lényeges kiesés vár­ható a gyümöicsszerződések A megyei labdarúgó-bajnok­ság 5. fordulójában a Ceg­lédi Építők csapata ottho­nában mérkőzött az Albert- irsai VSC együttesével. Két jól rajtolt megyei csa­pat találkozóját láthatta a sok irsai és a kevés ceglédi közönség. A találkozó a vára­kozáson jóval alul maradt. Sem az Építők, sem pedig a vendégcsapat „nem erőltet­te meg magát”, különösen az első 45 percben. Almos, lanyha iramú első félidő után, amikor az irsaiak vezet­tek 2:0-ra, a fordulás után valamelyest javult a játék. Az egyenlítés a 7’0. percben sikerült a hazaiaknak, s ettől kezdve nagy nyomás neheze­dett a vendégek kapujára. Az egyenlítő gólt Máté I-nek sikerült belőni. A játék képe alapján a döntetlen mindkét félre nézve hízelgő. Végeredmény: Albertirsad VSC—Ceglédi Építők 2:2 (2:0). Góilövők: Máté II, Máté I. Az NB III Északívözép cso­portjában szereplő Ceglédi VSE csapata a 4. fordulóban Sárisápra látogatott. Eléggé fáradságos utazás után érkeztek meg a ceglé­diek a mérkőzés színhelyére, de úgy látszik, ez sem be­folyásolta teljesítményüket. Betartva az edző taktikáját, az első félidőben valósággal „ki­húzták a hazai csatársor mé­regfog át*A Liptaival meg­erősített ceglédi védelem eb­ben a részben sziklaszilárdnak bizonyult. A második félidő­ben is ügyesen védekeztek a Vasutasok, egy megingás­tól kivéve. A második 45 perc közepe felé ugyanis csak egy „hajszál” mentette mag a vendégcsapatot a gól­tól; . .Gyikó I, a középhátvéd hazagurítását elcsípték a ha­zaiak, s a balösszekötő elől Hamza kapus százszázalékos helyzetben szerezte meg a labdát. (Dicsérendő kapustel­jesítmény volt.) A továbbiak­ban sikerült megőrizni a ceg­lédieknek kapujukat, így a mérkőzés gól nélküli döntet­lennel végződött. Sikerült tehát az első pon­tot elhozni idegenből, így a CVSE eddigi 50 százalékos teljesítményével a bajnoki táblázat közepén foglal he­lyet. — Fehérvári J. — Iáink a megyei bajnokságokon vesznek részt. A szakosztá­lyok vezetői önfeláldozó, lel­kes sportemberek, a legjobb segítőtársaim. Elsősorban Skultéthy Sándor birkózóed­zőt kell megemlítenem, Tar- jáni János szakosztályvezető­vel. Mayer Gyula a sportkör elnökhelyettese egyike a leg­lelkesebb sportvezetőknek. Megemlítem még ifj. Drávái Józsefet az atlétikától. Retkes Gyulát az asztaliteniszezőktől, Fabula Andrást, Magyar Sán­dort és Czmorek • Károlyt a kézilabdázóktól, Horváth Zol­tánt, Bálint Sándort és Elekes József edzőt a labdarúgók ré­széről. Diószegi Lászlót a tor­nászok részéről, T répák Sán­dort a sakkozók közül. Gön- czöl Józsefet az úszók és Nagy Imrét a röplabdázók részéről. Csak köszönetét tudok nekik mondani önzetlen és fáradsá­gos munkájukért. Meg kell említenem Szobonya Miklóst, a Kossuth Tsz könyvelőjét, aki igen sokat tesz a sport­körért. Nagy segítségünkre van a pártbizottság és a köz­ségi tanács vb is. Szeretnénk, ha sokkal jobb sportsikereket érnénk el. Ehhez a nehéz sportmunkához, fáradsághoz és a tagság sportszeretetéhez, munkájához azonban feltétle­nül szükséges, hogy felsőbb szerveink nagyobb anyagi tá­mogatásban részesítsék az igen szép eredményeket elérő sportkörünket. Az Abonyi Tsz Sport Kör a ceglédi járás egyik legerő­sebb és legjobban működő sportköre. A sportkör igen lelkes, odaadó és sportszerető elnöke Tarkó Sándor veze­tett a sportirodába. Az irodá­ban azonnal megállapítjuk, hogy itt szeretik á sportot és a sportolókat. Egy vitrinben 7 db oklevél, 2 db serleg és 2 igen szép virágváza van, amiket a versenyeken nyer­tek. Körbe a falakon 14 db zászlót láttunk ilyen felírá­sokkal: Tömegsportban éléit kiváló munkáért, A legjobb munkát végző sportkörnek, Sportpályaépítésben győztes sportkörnek és így tovább. Ezenkívül sok fényképet lát­tunk. melyeken a sportkörök sportolóinak életét örökítik meg. Abony büszkeségét is itt látjuk: Varga János birkózó világbajnokunkat. Több fény­képet láttunk a pályaépítés társadalmi munkájáról és kü­lönböző szakosztályok verse­nyeiről és a spartákiádon való részvételről. Érdeklődé­sünkre Tarkó Sándor így nyi­latkozott sportéletükről: — Kilenc szakosztállyal mű­ködik a sportkör — mondja *— nem könnyű falusi viszony­latban ilyen nagy létszámú egyesületet fenntartani. Sok az anyagi gond, bevételi ter­vünk meglehetősen feszített, de mindent elkövetünk, hogy különböző támogatásokkal, rendezvényekkel áthidaljuk a fennálló nehézségeket. Csapa-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents