Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-15 / 216. szám

t963. SZEPTEMBER 15, VASÄRNAP ka teülpolifci&a fcülpolifci&a kollégáikkal. Annyi bizet- ságait, ismét a tűzzel akarnak nyos, hogy a világsajtó egy- játszani, öntetű megállapítása nem volt elsietett: „Az atomcsend- Nem lenne teljes a hét kró- egyezmény mozgásba hozta nikája a legújabb dél-vietna- a világpolitikát?’. mi fejlemények nélkül. A hét Az enyhülés ellenfeled tea> a cáfolatok jegyében kezdő- mészetesen eleve szeretnének dött, Washington tagadta, hogy meggátolni minden kedvező államcsínyt szervezne Diem mozgást. S miközben az diktátor, a kellemetlenné vált amerikai szenátus hét elején szövetséges ellen. A cáfolatok megkezdődött ratifikációs vi- erőtlenül hangzottak, inkább tája során a „veszettek” vál- arról volt szó. hogy az ameri- tozatlanul hangoskodnak, is- kaiak egyelőre nem találtak menetien repülőgépek soroza- még megfelelő diktátorjelöltet tosan bombázták Kubát. Cu- a számbajöhető tábornokok korgyár, vegyiüzeim, termő- közül. Washington erre új tak- föld, s egy háromgyermekes tikihoz nyúlt: bűnbaknak Ngo tanító házacskája szerepelt Dinh Nhut, a diktátor öccsét célpontjaik között, ember- akarja megtenni. Nhu egyéb- életeket oltottak ki, anyagi ként valóban egyike Dél-Viet- kárt okoztak. A repülőgé- nam rettegett zsarnokainak, pék amerikai támaszpontok kizárólagos elmarasztalásával irányából érkeztek, s a tárna- azonban az amerikaiak Diemet dások egybeestek a kubai szeretnék szalonképesebbé ten- ellenforradalmárok mozgoló- n- u dasaixd. A Floridában kikev- . , Try . , zeit zsoldosok ugyanis Nica- udna,c- Ugyanennek a prob- ragudban tűntek fel, a teU témának másik vetulete, hogy jesen amerikai befolyás alatt a dél-vietnami hírek hallatára áííó banánköztársaságban, s több amerikai szenátor a na- onnan szőnek új terveket pi egymillió dolláros segély Kuba ellen. Ezért a bőm- megvonását követelte. A Ken- bákat hajigáló „ismeretlen nedy-kormány azonban nem tettesek” nagyon is jól is- nyúl a segélyhez, mert attól mertek. Feltétlenül helyén- tart, hogy a diktátor újabb való volt tehát a Szovjet- megingása kiszámíthatatlan unió erélyes figyelmeztetése, következményekkel járna, a amely az elmúlt napokban a változás nem maradna meg a Pravda hasábjain látott nap- Washington kívánta kereteken világot. Ebben újra hamgsú- belül. S az amerikaiak bir- lyozta: a Szovjetunió teljesí» kórnak a fából vaskarikával, teni fogja Kubával kapcso- hogyan lehet „új” politikát latban vállalt kötelezettsé- folytatni ilyen régi figurákkal. gei-t. Intés ez mindazoknak, De hát hiába, mindenkinek akik feledve Playa Giron és olyan szövetségesei vannak, a tavalyi őszi válság tanul- amilyeneket megérdemelt.., BETÖRTEK AZ IZVESZTYIJA NEW YORK-I TUDÓSÍTÓJÁNÁL Pénteken fényes nappal be­törtek Sztanyiszlav Kondra- sovnak, az Izvesztyija tudósí­tójának New Yörk-i lakásába. A betörök álkulccsal nyitották fel az ajtót, a lakásban . min­dent felforgattak. Magukkal vittek egy írógépet, egy akta­táskát és egy női kardigánt, majd eltávoztak anélkül, hogy a liftkezelő vagy a portás ész­revette volna. A betörés és a lopás New Yorkban szinte mindennapos jelenség. A New York-i go­nosztevők azonban feltűnően gyakran hatolnak be a szov­jet újságírók lakásába. Elég furcsán is viselkednek; min­dig tudják, mikor nincsenek otthon a tudósítók, mindig van kulcsuk az ajtókhoz, s a legszembetűnőbb: gondosan átkutatják az egész lakást, de csak néhány véletlenül ke­zükbe kerülő tárgyat visznek el. Ezzel akarják bizonyítani, hogy szokásos lopás történt. És semmi több ... Nem kevésbé furcsa az is, hogy a New York-i rendőrség, amely rendszerint erélyesen lép fel a kis gonosztevőkkel szemben, teljesen akcióképte­len, amikor a szovjet újság­írók lakásán történnek gyanús tolvaj lások.. A Political Affairs a kínai álláspontról A lap rámutat arra, hogy a kúriai vezetők azért fordultak szembe a szerződéssel, mert „nem hisznek a békés együtt­élés tehetőségében, lebecsülik az erőviszonyok megváltozását. továbbá a szocializmus és a beké táborának az imperializ­mus és a háború eröivt:,’ szem­ben egyre fokozódó; főlényét”. A lap megállapítja: ez a po­litika azt hirdeti, hogy a nuk­leáris fegyverek világméretű elterjedése elkerülhetetlen. Ezzel szemben tény az — ír­ja befejezésül a Political Af­fairs—, hogy a moszkvai szer­ződés nagy lendületet adott a békemozgalomnak és „új, ked­vezőbb lehetőségeket teremt az energikus és még átfogóbb bé­keharchoz”. Angol munkáspárti képviselők a homályos ügyek tisztázását követelik Köves Tibor, az MTI tu­dósítója írja Londonból: Nagy feltűnést keltett Lon­donban Reginald Paget kép­viselőnek, az angol Mun­káspárt vezető jogász szak- tekintélyének szokatlanul éles Nyugatnémet vezetők nagypolitikai tanácskozása Cadenabbiában Dobsa János, az MTI tu­dósítója jelenti Bonnból: Szombat délelőtt megkez­dődött a Cadenabbiában üdü­lő Adenauer kancellárnál a már előre nagy jelentőségű­nek beharangozott külpoli­tikai tanácskozás, amelyen Erhard alkancellár, Schrö­der külügyminiszter, Brenta­no, a CDU parlamenti cso­támadása „az angol igaz­ságszolgáltatási és közigaz­gatási rendszer szembetűnő hanyatlásával” kapcsolatban. A képviselő rámutatott, hogy az öngyilkosságba me­nekült dr. Ward ügyének kezelése változatlanul nyug­talansággal tölti el az em­bereket. „Vajon miért kellett Ward ügyét az Old Baily-be vin­ni, s itt nagyszabású perré felfújni?” — tette fel a kérdést. Hangoztatta, hogy további kérdések várnak tisztázásra. 1. Miért utasította el a bíróság á védelemnek a tár­gyalás elnapolására vonat­kozó kérését? Vajon jog­ügyi vagy politikai megfon­tolások vezették a bíróságot? 2. A fellebbviteli bíróság miért nem hozta nyilvános­ságra azokat a bizonyítéko­kat, amelyek alapján végül is megsemmisítették a „sze­rencsés” Gordon ellen ho­zott ítéletet? Mint ismeretes, júliusban Gordont három évre ítélték „súlyos testi sértés okozá­sáért". A „sértett fél” és a koronatanú, Christine Keeler, a Profumo-botrányban hír­hedtté vált „modell” volt. Keeler kisasszony, akit a napokban hamistanúzás vád­jával letartóztattak, pénteken jelent meg a bíróság előtt előzetes kihallgatáson. Ügyé­nek érdemi tárgyalására ok­tóber 2—4 között kerül sor. A munkáspárti képviselő által említett két ügy között az a tisztázásra váró ösz- szefüggés, hogy Christine Keeler volt a koronatanú a Ward-perben is, ahol fel­tűnően gyors és sommás tárgyalás után hoztak ítéle­tet, holott akkor már a Gor­don-üggyel foglalkozó fel­lebbviteli bíróság előtt vol­tak a bizonyítékok, amelyek­ből kitűnt, hogy az ügy ko­ronatanúja — ugyancsak Christine Keeler — hazudott. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozata Ezzel szemben az előkelőségek: lordok és gyárosok élik a maguk elzárt, elegáns éle­tét. Képünkön rókavadászatra indulnak a legfelsőbb tízezer szórakozni vágyó urai és hölgy«» y A Francia Kommunista Párt J Politikai Bizottsága nyilatko­zatot tett közzé a De Gaulle Jés miniszterei által kidolgozott J gazdasági és pénzügyi intéz­kedésekről. — Az intézkedések % célja — hangzik a nyilatkozat — csökkenteni a széles töme- $gek fogyasztását, hatálytalaní- £ tani a dolgozók harcban meg­szerzett béremelését. Azért í hozták ezeket az intézkedése­ket- hogy növeljék a monopó- fyliumok profitját és fedezni ^tudják az atomütőerő megte­remtését — hangzik a nyilat- i kozat. y J A nyilatkozat leleplezi a j kormány ama állításait, me­gyek szerint az ország gazda­gsági nehézségeit állítólag a Jmunkabér nagyarányú emelé­ssé okozta. A nehézségek valódi £oka — mutat rá a politikai S bizottság — a De Gaulle-ista í rendszer általános politikájá- f ban rejlik. Ez a rendszer a S költségvetés körülbelül egy- jj harmad részét haszontalan ki- S adásokra és elsősorban az S atomütőerő megteremtésére S fordítja. A A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága felhívja a dolgozókat, hogy „hiúsítsák meg a De Gaulle-féle tervet és szegezzék szembe vele a virág­zás, a demokrácia és a béke általános tervét”. Újabb amerikai földalatti nukleáris robbantás A nyugati hírügynökségek az Amerikai Atomerő Bizott­ság bejelentése alapján közli, hogy az Egyesült Államok pénteken két föld alatti nuk­leáris robbantást hajtott vég­re a nevadai kísérleti telepen. Először egy kisebb, majd egy közepes hatóerejű nukleáris szerkezetet robbantottak fel, Az atomerő-bizottság szóvivő­je hozzáfűzte, hogy az atom- csendszerződés aláírása óta ez volt a negyedik és ötödik amerikai föld alatti kísérleti robbantás. A hírügynökségek megem­lítik még, hogy a nukleáris kísérletek Kalifíinvában és Nevadában kisebb földlökése­ket okoztak. A karikaturisták kedvelt, visz­sza-vissza térő témája ezekben a napokban, hogy amint az értek ezleti helyiségek falán ott a „Csendet kérünk!” fel­irat, az ENSZ-ben elhelyezik az „atomcsendet kérünk !’* táb­lát. Valóban, az idei közgyűlé­si időszakot — amely holnap­után, kedden kezdődik — nem elsősorban a sorszámmal kü­lönböztetik meg az előbbiek­től, hanem a sokat mondó meghatározással: az atom­csend utáni közgyűlés. A világ természetesen a folytatást várja, s néhány lényeges le­szerelési részintézkedés máris elsőrendű vitatémának ígér­kezik. Ilyen mindenekelőtt az atommentes övezetek ügye. A Közép-Európa atommentesítá- sét indítványozó Rapacki-terv nyomán javaslat hangzott el latin-amerikai, afrikai, balká­ni, távol-keleti atommentes zónára, s ezek most az ENSZ fóruma elé kerülnek. Az a tömmé nte sites egy lépéssel tovább menne az atomcsend- ' nél is. Míg ugyanis a moszk­vai szerződéshez csatlakozók azt vállalták, hogy nem pró­bálnak ki nukleáris fegyvere­ket, az atommentesítés elfo­gadása annyit jelent: területü­kön nem lesznek atomfegyve­rek, tehát lemondanak arról, hogy atomhatalommá válja­nak. Márpedig minél szűkebb marad az atomhatalmak kö­re, annál könnyebben lehet elérni egy megegyezést a nuk­leáris fegyverek teljes eltil­tásáról. Az ENSZ napirendje — amelyen máris 79 kérdés sze­repel, de ez legalább százra „ emelkedik majd — termesze- j tesen nem merül ki ebben. £ Különösen éles megnyilvánu-$ lások várhatók ezen a közgyű- ^ lési időszakon a gyarmatosítás % maradványai, az imperializmus $ különböző manőverei ellen. A J nyugati sajtó már előre hóm- J lókét ráncolja, érzi, hogy ezek í a vitatémák nem ígérnek sok f jót. Ismét tárgyalják majd az ^ angolai portugál elnyomást, a ^ dél-afrikai faj üldözést, a kör- ^ mönfont brit próbálkozásokat^ Dél-Rhodésiában, de új téma- J ként szőnyegre kerül majd az J iraki kormány kurdellenes í háborúja, s a dél-vietnami í buddhistákkal szemben alkal- f mázott terror. Ezekben a kér-% désekbén a szocialista orszá- % gok természetesen teljes mel-$ lel támogatják Afrika és J Ázsia országait, míg a nyuga-í tiakat az eddiginél is nagyobb- í mérvű elszigetelés fenyegeti. ? A New York-i tanácskozások ^ alkalmából azonban nemcsak ^ az ülésteremre kell figyel- J nünk. Állam- és kormány-J fők, a külügyminiszterek je- í lenléte lehetőséget ad szé- ? les körű, nemhivatalos eszme- ^ cseréikre is. ügy hírlik, hogy$ a szovjet, az amerikai és az % angol külügyminiszter szép- $ tember 23-tól kezdődően $ folytatja Moszkvában abba- fj hagyott megbeszéléseit, s nemfy tartanak kizártnak egy Gro-% miko—Kennedy találkozót ^ sem. A hármas megbeszélése-^ ken fel kell, hogy vetődjék aj Varsói Szerződés és a NATO ^ közötti megnemtámadási ^ egyezmény, amelyről már J Moszkvában is szó volt, J úgyszintén a nagy érdeklő- J dóst kiváltott új Hruscsov- javaslat a Németországiban J állomásozó külföldi csapatok J kölcsönös létszámcsökkentésé- ^ ről és ellenőrzéséről. Jellem- J ző, hogy már bejelentették J november elejére Couve de J Murville • francia és Schröder nyugatnémet külügyminiszter J amerikai útját. Lévén Bonn J nem tagja az ENSZ-ngk, De J Gaulle pedig neheztel a vi- ^ lágszervezetne, s ez a harag J tsaik fokozódni fog, ha sorra J terül a francia atomikísériet- J tői szóló vita. A két kül-| ligyminiszter most nem utaz- J Látott, viszont szükségesnek J tartják, hogy közvetlenül a ^ líTOmikóval folytatott meg- < beszéléssk után találkozzanak* Ellentétek a szigetországban Két ellentétes kép a mai Angliáról. Az elsőn a munkanélküliek tüntetnek az angol alsó­ház előtt. A szigetország egyik legnagyobb gondja ugyanis a fokozódó munkanélküli­ség, a kormány jelenleg hatszázezer embernek nem tud állandó megélhetést bizto­sítani V '■ . . ■ • ... j A Political Affairs, az Egye­sült Államok Kommunista Pártjának elméleti folyóirata szerkesztőségi cikkben megál­lapítja, hogy a kínai kormány állásfoglalása a nukleáris fegy­verkísérleteket részlegesen el- ; tiltó moszkvai szerződéssel i szemben aggodalmat és felhá- j borodási kelt. A kínai állás- J pont megegyezik a francia De ; Gaulle-kormány, a nyugatné­met militarista klikk és az egyesült államokbeli szélső- jobboldali körök véleményével, s ellenkezik az emberiség alapvető érdekeivel. A kínai vezetők szembehelyezkednek a bandungi értekezlet határoza­taival és a 81 kommunista párt nyilatkozatával, amelyek a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetését sürgetik. portjának elnöfke és Krone tárca nélküli miniszter vesz részt. Egyiik fő vitatéma a szom­bati tanácskozáson az a kér­dés, vajon a nyugatnémet kormány terjesszen-e elő sa­ját javaslatokat arról, ho­gyan képzeli el a további eny­hülési lépéseknek a német kérdéssel való összekapcso- . lását. \ Adenauer viszont — mint 8 Í pónteik esti televíziónyilatiko- ; zajában kijelentette — ellenzi 5 bármilyen konkrét javaslat f előterjesztését. Adenauer kö- \ zölte: „Jelenleg olyan zűrza- 5 var uralkodik a külpolitiká­ig ban, hogy óvatosnak kell í lenni saját javaslatunk elő- {terjesztésével, mert ha azo- Í kát azután nem veszik figye- Í lembe, az számunkra sokkal Í kínosabb, mintha más ország \ javaslatai nem találnának \ meghallgatásra’’. Adenauer ki- j íejezésre juttatta, hogy sok- ; kai helyesebbnek tartaná a í hidegháborús légkör fenntar- j tását, s ennek értelmében ki- ( jelentette, „Óvakodni kell a ' kelet—nyugati tárgyalások de- Í rálátó megítélésétől”. A kan- S cellar sajnálkozva hangoztat- j ta, hogy a jövő évben az ( Egyesült Államokban és Ang- ; liában is választásoikra ke- j rül sor, és ez a tény szerepet (fog játszani a viiágpolitiká- ! ban., mert az angol és. az ; amerikai kormány „szeretne j majd valamilyen eredmény i felmutatásával indulni a vá- ! lasztási harcban”.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents