Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-10 / 186. szám

1963. AUGUSZTUS 1«, SZOMBAT «ár* jfEcrtr Egy nap Százhalombattán Világoskék friss festéssel, vadonatúj transzformátoróriás all — néhány lépésre a mfl- úttóL Kerítés védi, s új villáimjeles tábláik kiáltják messzire: vgyázat, feszültség alatt! A nagy dátum még messze, de már áramot adna Száz­halombattán a Dunamenti Hőerőmű? A transzformátor ma még fordított feladatot végez: az ide érkezett nagy­feszültségű elektromos energiát alakítja át, s továbbítja az erőműhöz. Mihez kell az energia? Sorra próbálják a már el­készített berendezéseket, így megindították az egyik, szi­vattyút, amely a hűtővizet szállítja a mesterségesen léte­sített Duna-mederből. A ren­geteg folyadék most még nem hűt gépeket, hanem doigavégezetlenül zuhog visz- sza a szélesedő betonlépcsőhöz, így hűl, s jut újból a meder­be. öt motor szippantja fel naponta a főváros vízfo­gyasztását meghaladó víz- mennyiséget, ha teljes energiával dolgozik majd az erőmű. A vízlágyító már csaknem teljesen elkészült Áramszünet volt. A kívül­álló könnyen' hilletné, hogy műszaki zavar okozta. A da­rusok tudják, hogy miattuk kapcsolták szét az áram- szolgáltatót és a fogyasztót. Pénteken állították fel az első 30 méter magas fény­oszlopot. A karcsú vasbeton­testet a földön készítették el, az imént említett transzfor­mátor közelében. A munkála­tok alatt biztonságosabb volt kikapcsolni az áramot. A hosszú oszlop néhány óra alatt a helyére került A fényoszlop most az első turbina közelében áll. Be­felé dől, s a ráterelendő fény­forrás világítja meg éjszaka nappali fénnyel az áramfej­lesztőt. Ilyen oszlopok sora­koznak itt nemsokára, hogy a gép szemmel tartásához, sze­reléséhez megfelelő fényt ad- janalc. Egy-egy ilyen oszlop 11 tonna súlyú. Drótkötelek emelik és tartják ég és föld kö­zött, míg a helyére kerül. Az erőmű környéke meg­csendesedett. Szabad szombat következik, s ilyenkor délben haza — az ország más-más tájai felé — indulnak az em­berek. Am a legfontosabb posztokon szolgálatban marad­nak a szerelők. Az elmúlt napok nagy gondja volt a rossz vízel­látás. Úgy látszik, nemcsak Pesten van baj. vele. A Duna vízállása igen alacsony, a kutak nem győzik a meg­növekedett fogyasztást. Az újabb kutak fúróit pedig nem kíséri a szerencse. Még nem sikerült bővizű kútfor- ráshoz jutni. A legfrissebb tájékoztatás i . 1 r«m as erömünchi £— ---------------------£ F en »/ assío/sah 'f ———————— ^ | II tonna ég és föl fi \ \ £ között-------------- ^ £ Főzik a kazánt í í -------------- ^ £ > 'vWWWWWWWV fc\w.\\v,\v\\v\v7 NWWWWWWWV szerint a most következő hét elején valószínűleg sor kerül a több emelet magas gőzfejlesztő kazán „kifőzé­sére”. A belül kígyótó 50 kilométernyi vezetékhálózatot próbálják. Nagy nyomású gőz cirkulái a csövekben, s ez leválasztja, majd kihozza a különböző szennyeződéseket a vezetékek belsejéből. A gőzt ma még külön kis kazánok szolgáltatják, amelyek télen majd a lakótelepet fűtik. Ha azonban a próbák eredménye megfelelő lesz, akkor láng lobban az óriás kazánban, és már képet kaphatunk ké­sőbbi működéséről. (t. gy.) Kiállítás a „népművészet mestereidnek alkotásaiból Az országban mintegy fél- i ezer ,.hivatásos” népi iparmű­vészt tartanak számon. Közü- ' lük eddig ötvennyolcán nyer­ték el a népművészet mestere [ címet. A kitüntetett népművé- ! szék legszebb alkotásaiból ki­állítást rendez a Népi Ipar­művészeti Tanács a Régiposta I utcai bemutatóteremben. A i kiállítást szeptember 1-én nyitják meg. Gazdag anyagát többszáz művészi csont- és fa­faragásból, fazekasmunkákból, szőttesekből és hímzésekből ál. lítják össze. (MTI) Szorgos kezek A nagyhutai Magyar—Koreai Barátság Tsz erekközi üzem­egységében van a szövetkezet harminckét holdas szőlőiskolája. A harmincöttagú szőlészeti brigád Bognár Sándor vezetésével végzi a munkát.. Jó munliájuk eredményeként másfél millió szölővesszőt értékesítenek az ősszel, ez kétmillió forint bevé­telt jelent a szövetkezetnek Listavezető: a gyorshajtás Miről árulkodik a baleseti statisztika? Nincs nap, hogy a sajtó ne foglalkozna az emberek köny- nyelműségéből, vagy felelőt­len viselkedéséből származó közlekedési balesetekkel. La­punkban is megfelelő helyet szentelünk az efféle hírközlé­seknek, a tanulságot nyújtó cikkeknek. Maga a lakosság is gyakran szemtanúja közúti balesetnek, s így a széles nyil­vánosság ugyancsak jó propa­gandistája lehetne a balesetek elleni közérdekű küzdelemnek. S ha ezek után feltennők a kérdést: van-e a szüntelen pro­pagandamunkának számotte­vő eredménye, a válasz nem volna megnyugtató. A Pest megyei Rendőrfőka­pitányság minap elkészült sta­tisztikája a júliusban bekö­vetkezett balesetekről, a fenti következtetést támasztja alá. A júliusi mérleg szerint megyénk útvonalain 1*2 közlekedési baleset tör­tént. A közúti szerencsétlenségek egyike másika viszonylag je­lentéktelen anyagi kárral járt s a vigyázatlan és szabálysértő gyalogosok, illetve járműveze­tők sérülés nélkül úszták meg a dolgot. Sajnálatos és figyel­meztető kell, hogy legyen: a baleseteknek így is 175 sérült­je van, s kilenc halálos áldo­zata. Ha ezt a számot összevetjük az előző negyedév számaival, nyomban kitűnik emelkedő irány­zata. Az első negyedévben, tehát három hónap alatt 38 súlyos, 33 könnyű sérültje volt a me­gyei közlékedésnek. A 71 sé­rülésből hat végződött halál­lal. A második negyedévben már 328 sérülés történt Ebből 19 végződött halállal, 185 súlyos és 124 könnyű se­besüléssel. A júliusban meg­kezdett harmadik negyedév részarányos számítás alapján a megelőző három hónapnál is rosszabb kilátással fenyeget. A halálos balesetek száma csaknem fele a második ne­gyedévinek, a súlyos sérülése­ké valamivel több, mint egy- harmada annak és a könnyű sérültek száma már most el­A tsz leány-brigádja a bakbátkopiatást végzi Gyermekszerencsétlenségek — Kétmillió forintos kár éri a jelzett időből vett szá­mot. Az emberélettel és a testi épséggel szemben az anyagi kár csak másodlagos tényező. Mégsem közömbös, hogy fi­gyelmetlenségből és tudatos szabálysértésből mekkora káro­sodás éri a társadalmi, vala­mint a munkával szerszett sze­mélyi tulajdont. Míg az eltelt hat hónap alatt a károk ösz- szege 1 millió 400 ezer forint volt kereken, addig csupán júliusban félmillióra rúg ez az összeg. A rendőrség statisztikája a baleseti okok között vezető helyen szerepelteti a gyorshajtásból származó eseteket. Júliusban csupán ebből a ka­tegóriában 56 szerencsétlenség történt. Ugyancsak vezető he­lyet foglal el a baleseti okok között az ittasság. Nemcsak a járművezetőké, hanem a gya­logosoké, akik ezáltal váltak okozóivá baleseteknek. Az el­múlt hónapban az előzés, a ka­nyarodás, a gondos, körülte­kintő vezetés szabályainak megsértéséből együttesen 42 karambol történt. A gyalogo­sok figyelmetlenségükkel 14 esetben idéztek elő súlyosab­ban vagy enyhébben végződő baleseteket. Szomorú képet fest a gyer­mekbalesetek statisztikája. Az elmúlt hónapban 27 baleset­nek váltak részben okozóivá, de minden esetben sérültjeivé. ; Szerencsére halállal egyetlen j sem végződött, de II esetben súlyos sérülés i történt. ! Ismerve az egyes balesetekről | készült hatósági jelentést, ! nyomban hozzá kell tennünk; bármelyik gyermekbaleset tra­gikusan is végződhetett volna. A szóban forgó statisztiká­ban szerepel néhány olyan eset is, amely előre nem lát­ható műszaki hibákból követ­kezett be. Csekély számuk ép­pen arra vall, hogy az esetek túlnyomó részé­ben az emberi hanyagság, V'izimotoros találkozó Hírt kaptunk arról, hogy ma és holnap a Magyar Mo­torcsónak Szövetség és a Du­nakanyar Intéző Bizottság Pilismaróton vizimotoros ta­lálkozót rendez. Felhívtuk a szövetséget, hogy tájékozta­tást nyerjünk a találkozó programjáról. — Augusztus 10-én és 11-én — hangzott a felvilágosí­tás — valóban találkozót rendezünk a vízimotoros sport kedvelői részére. A találko­zó célja: a vízimotoros társa­dalom kollektív szellemének erősítése, valamint a sport­társak szakmai fejlődésé­nek segítése. — A szakmai fejlődést mi­vel kívánják elősegíteni? — A motor- és hajóépítő szakma néhány kiváló isme­rője tart előadást a talál­kozón és válaszol a feltett kérdésekre. Az előadók kö­zött szerepel Petricskó Mi­hály mérnök, az MMSZ mű­szaki bizottságának tagja és Karsay Béla hajóépítő, az MMSZ aktívája. Rajtuk kí­vül még több szakember is tart tájékoztatót. — Bízunk benne, hogy a szakosztály tagjai kivétel nélkül, az egyesületen kívüli motorosok pedig ugyancsak nagy számban jönnék el Pi­lismaróira. Célunk, hogy az egyesületen kívüliek érdek­lődését jobban felkeltsük a motorcsónaksport szépségei iránt és ezáltal bevonjuk őket az egyesületi életbe. Elmondhatjuk még, hogy a kirándulás már csak azért is szép élményt jelent, mert a Dunakanyarban tartjuk. Pi­lismaróban biztosítottak szá­munkra táborhelyet, azokra való tekintettel, akik már szombat délután érkeznek. (m. j.) VÁLSÁGOS ÓRÁK Halálos veszedelemben a tenger mélyén Szovjet film Toldi, József Attila Kultúrotthon VIDÁM UTAZÁS Színes szovjet esztrádfilm Művész de., Duna, Ugocsa, Madách, Fény de. A PÚPOS Színes szélesvásznú kalandos francia film Vörös Csillag de.. Alfa, Május 1 de., Dózsa, Ady 12- től. Csajkovszkij-kert, Rózsavölgyi-kert AUGUSZTUS 8-TóL A FŐVÁROSI MOZIK MŰSORÁN a törvények tudatos meg­sértése játssza a fő szere­pet. Igaz, a kánikula, s általában £ a szélsőséges időjárás hátrá- \ nyosan befolyásolja az emberi szervezetet. De ez önmagá- g ban nem képez baleseti okot. | Elkerülni csak úgy lehet, ha a | kedvezőtlen időjárási viszo- í nyok közepette több gondos- í sággal közlekedünk, fokozott jj mértékben ügyelünk a közle- s kedési szabályok betartására, \ magunk és embertársaink vé- | delmében. !­A. E. £ permetező-munkacsapat tagjai permeteznek rézgáliccal hetedszer (Foto: Gábor Viktor) a\ä\\W\\\WVN\\\\\\\\\\\\\\\\ä\\\\\^^^ Napról napra magasabb igények Pécel kulturális helyzetéről tárgyalt aGödöllői Járási Tanács végrehajtó bizottsága A Budapest határában, a fő­város tőszomszédságában le­vő Pécel községben folyó mű­velődéspolitikai munkával foglalkozott pénteken a Gö­döllői Járási Tanács végre­hajtó bizottsága, amely előtt a községi tanács hosszú, de átfogó, és rendkívüli érdekes jelentése számolt be a péceli kulturális helyzetről. Budapest közelsége már a múltban is hatott községünk­re. A bejáró dolgozók az el­múlt években igényeseb­bek lettek, munkahelyük, új környezetük hatott rá­juk. a bejárók helyzete pedig vál­toztatott az itthoniak élet­módján és felfogásán is. A he­lyi szokások az életforma meg­változásával megfakultak — állapítja meg a jelentés. A péceli művelődési otthon hosszú múltra visszatekintő színjátszó csoportja még tíz éve nyolc-tizszer egymás után mutatott be zsúfolt nézőtér előtt egy-egy operettet, álla­pítja meg a jelentés. Ma már operett helyett, több komoly drámát mutat be inkább, azok viszont csak egy-két. legfeljebb három előadást ér­nek meg. A falu közelebb ke­rült a fővároshoz, színházba is rendszeresen jár sok lakó­ja. Színjátszó és irodalmi cso­port lett az operetteket bemutató régi színjátszó­csoport és mast nagy si­kerrel mutat be nívós iro­dalmi műsorokat. A művelődési otthon férfi és vegyes énekkara Pest me­gyében az egyetlen, amely 16—24 közötti fiatalokból áll Szereplésükkel az idén ed­dig arany oklevelet, arany- és bronzérmet érdemeltek ki- Az utóbbi két évben a mű­velődési otthon kívül-belül megszépült. Tavasszal sike­rült klubhelyiséget is kiala­kítani. A helyiség berendezé­se azonban még nem megfe­lelő. A most megalakult szö­vetkezeti kulturális bizottság helyiség hiányában a műve­lődési otthonnal tárgyal. He­tenként kétszer klubösszejöve­teleket kíván tartani az ott­hon klubhelyiségében és an­naíc berendezési hlántfáiT én­nek fejében pótolná. Az öt esztendeje évenként rendezett péceli kulturális na­pok sikere közismert. Megol­dásra vár a községben a meg­felelő filmszínház építése a meglevő kicsi és korszerűtlen helyett. Mostoha az iskolaépületek helyzete is. Harminc tanteremben hu­szonkilenc tanulócsoport tanai, de a tantermeknek csupán egyharmada nevezhető meg­felelőnek. A többi vagy düle- deziík, vagy pedig csak ideig­lenesen használt. Feltétlenül szükség lenne nyolctantermes gimnáziumra, és ugyancsak legalább egy nyólclantermes általános iskolára. A járási tanács végrehajtó bizottsága, miután a jelentést tudomásul vette, megfelelő ha­tározatokat hozott. 25 ezer, vagy 99 ezer? Rövidesen tervszerűen új* ra burkolják, javítják Buda­örsön a Marx Károly utca úttestét. Ez adta a községi tanácsnak azt a gondolatot, hogy a község távlati fejlesz­tési tervében előirányzott csatornázást ebben az utcá­ban már az átépítés alatt vé­gezzék el. Ne kelljen később feltépmi az útburkolatot, ami forgalmi zavart is okozna, meg a költségeket is növel­né. A tanács elgondolását felsőbb szervei sem ellenez­ték és kapott is az utca csa­tornázásának tervdokumen­tációjára 30 ezer forintot. Ki­derült azonban, hogy ez a Pénz nagyon kevés. A terve­ző vállalat 299 ezer forinton alul nem végezheti el ezt a tervezési munkát. Ezzel szemben tíz, nagy­részt budaörsi lakos mérnök — valamennyi szerepel az országos tervezői névjegy­zékben, tehát tervezési mun­kák elvégzésére jogosult — 25 ezer forint ..jutalom’’ el­lenében elvállalná a csator­na tervezését. Effajta mun­kákat azonban a fennálló rendelkezések értelmében közület csak vállalattól ren­delhet meg. Indokolt eset­ben ez alól ugyan felmentést kaphat, de társadalmi mun­kában végzett tervezésért, függetlenül annak nagyságá­tól, legfeljebb kétezer forint jutalmat adhat. Kétezer fo­rint viszont egy 299 ezer fo­rintos terv elkészítéséért, nyilvánv alóan jutalomnak is kevés. Ezek után a községi tanács arra kapott utasítást, állítson be a Marx Károly utca csa­tornaépítési tervdokumentá­ciójára jövő évi költségveté­sébe 299 ezer forintot, hogy azt a vállalattól megrendel­hesse. Persze csak jövőre már. Ilyen sokba kerülő terv minden bizonnyal nem hete­ken belül készül el, tehát az utca újonnan burkolását elő­reláthatóan hamarább feje­zik be, sem mint a csatorna- építést megkezdhetnék. Va­gyis a községi tanáos az út­test felbontását és az azzal járó költségtöbbletet nem ta­karíthatja meg. Am senki, mi sem kardos­kodunk a tíz mérnök ad hoc tervező kollektívája mellett. Nem irigyeljük ugyan tőlük a ..maszekmunkáért” a 25 ezer forintot, ahogy a vál­lalattól sem a 299 ezret. A közérdekre figyelemmel, mégis akaratlanul arra ketl gondolni, mi mindent lehetne megcsinálni Budaörsön, a budai járásban, vagy a me­gyében, ha a tervezés költ­ségeiből 274 ezer forint meg­marad. Könyvelő, revizor, vágj- éppen pénzügyi előadó legyen a talpán az, aki ekko­ra különl éget ugyanazon munka díjánál megnyugtató módon, vagy közérthetően meg tud magyarázni. Az em­beriségnek csak kis hányada ért az ilyesmihez, de a lai­kusnak sem tiltható meg, hogy szakmájába nem vágó dolgokon Is gondolkodjék. Sót, elgondolkodjék. Sz. E.

Next

/
Thumbnails
Contents