Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-09 / 185. szám
A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE VII. ÉVFOLYAM, 185. SZÄM 1963. AUGUSZTUS 9, PÉNTEK Hazánk természeti adottsága, az időjárás szeszélyessége arra készteti a mezőgazda- sági szakembereket, hogy keressék azokat a lehetőségeket, amelyek révén egy egységnyi területen többet lehet termelni. Tsz-eink szakemberellátottsága jónak mondható, többségükben kiállták a próbáit, az egyetemen és az akadémián tanultakat igyekeznek gyümölcsöz te tni. Nagyon megtisztelő szerepet kapott hazánk a szocialista országokon belül. Nem kevesebbről van szó, mint arról: fokozatosan terjeszkedni kell a gyümölcs- és szőlő- telepítésnél, az öntözéses kertészetnél. Mindez megköveteli, hogy a Szervezettség erősödjön, a tez-tagok munkáját úgy kell hasznosítani, hogy zökkenő mennél kevesebb legyen. A gabonatermesztés agrotechnikájának tökéletesítése igen fontos kérdés. A mezőgazdaságban, mivel az időjárás minden évben rendszerint fnás és más, a szakemberek rá vannak utalva arra, hogy rögzítsék az időjárásban végbement változásokat és erre támaszkodva, ennék figyelembevételével szervezzék a munkát. A gépállomás, a tsz-ek gépegymás problémáit. A magasabb szervezettséggel dolgozó tsz-ek főagronómusad gondoljanak arra, hogy a többi tsz- ek terve is beleszámít a város tervteljesítésébe, és segítsék, ne hátráltassák ezek munkáját azzal, hogy tsz-ükben összpontosítják a gépeket. Ajánlatos lenne, ha a felvetett problémákhoz hozzászólnának a tsz-ek fő- agronómusai. Az üzem- szervezési és ezen belül géphasznosítási törekvésekről közölhetnének néhány gondolatot. Ma már a vetésben, a növényápolásban, betakarításban, szállításban igen sokat segítenek a gépek és amikor a termesztésről, valamint agrotechnikai feladatokról, azok végrehajtásáról beszélünk, törődjünk a gépi munka helyes szervezésével is. Sipos Bálint városi pártbizottság agit.-prop. o, v. Jól felkészült a papírbolt az új iskolaévre Tájékoztatást kértünk Ech- rich Margittal, a papírbolt vezetőjétől, hogy az új tanévre milyen újdonságokkal várják a vásárlókat. A nyárnak hamarosan vége lesz és kezdődik a tanítás. — Az idén semmiből nincs hiány. Megfelelően el vagyunk látva füzetekkel, tanszerekkel, s a műanyag füzetborítóból is elegendő mennyiséget kaptunk. A műanyag ceruzahegyezők- nek tavaly is nagy sikerük volt, de az idén még több és érdekesebbnél érdekesebb formájú hegyezők között válogathatnak a gyerekek. A tanszereket már be lehet szerezni, s aki a sorsoláson részt akar venni, igyekezzék minél előbb megvásárolni iskolaszereit. A PIÉRT Nagykereskedelmi Vállalat ugyanis a tanszerek időben való beszerzésére sorsolással egybekötött vásárlási versenyt hirdet. Feltételek: VII. 15—VIII 15. között 100 Ft-on felüli tanszer- vásárlás. A sorsoláson értékes nyereménytárgyakat lehet nyerni — fejezte be tájékoztatását Echrich Margit. B. M. Határjárás Törteién Hekkenő melegben indultunk Fazekas Sándoré ülőkkel határjárásra a törteid határba. Első utunk a baromfitelepre vezetett, ahol a kacsák A hizlalási terv teljesítése biztosítottnak látszik, sőt, ennél többet szeretnének adni a népgazdaságnak. A iiagy hőség ellenébe is Bakos Dcnesné és Fakánné a kacsákat etetik vígan lubickoltak az állandóan folyó hűs vízben. Ideális körülményt teremtettek számukra, így aztán nem csoda, ha szépen fejlődnek. Ehhez azonban hozájárul Bakos Dé-j rtesné és Fakánné jó munká- > ja is. — Az idén 14 ezer kacsát; adtunk át a Barneválnak,; holnap újabb 2 ezer kerül át- ; adásra — mondja az elnök. — \ Sajnos, utána kiürül a telep,; mert több kiskacsát nem tud! biztosítani a vállalat. A terv-í kiesést csirkével igyekszünk '} pótolni. Két-három héten be-; lül rántani való csirkét is tu-S dunk szállítani. 2500 darab \ van jelenleg a telepen. A kertészetben Koncz Pál né vezetésével a szocialista £ brigád tagjai szedik az ubor-^ kát. Ök a legszorgalmasabbak, í de van is bőven munkájuk, a í 30 hold öntözéses és a 176 j hold száraz kertészetben. Az} idén szépen fizet a kertészke dés, meg lesz a tápok terve-} zett jövedelme. A tsz építőbrigádja az istái-! ló építésén dolgozik. Október-; re el kell készíteni a 96 férő-j helyes tehén- és a 100 férőhe-j lyes növendékmarha-istállót.! A gyorsan fejlődő óllatállo-; mánynak kell a hely. A ser-; téstelepen is van munkájuk a; dolgozóknak. A nagy meleg; súlyos felelősséget ró rájuk.: szorgalmasan dolgoznak a törteli Aranykalász Tsz tagjai. (Kecskeméti) Szorgalmasan végzik munkájukat a ceglédi Dózsa Népe Termelőszövetkezet kertészetének dolgozói. Vidám nevetés tréfa közben rakják fel a paprikával, hagymával megrakott ládákat a kocsira. Nagy kádakban mossák le a paprikáról az éjszakai zápor által felcsapott homokot. — Nem haragudnak a többletmunkáért, amit az eső okozott? — Dehogy haragszunk. A kertészet éltető eleme az eső. Boldogan lemossuk a homokot a piacra induló áruról, — Mennyi az évi tervük? Ebből mit teljesítettek? — Az egész évi tervünk 400 ezer forint. Ebből eddig 150 ezer forintot teljesítettünk, de a szezon most kezdődik. Paprikából 200 ezer, káposztából, karalábéból, karfiolból 150 ezer, paradicsomból 15 ezer, zöldségből, sárgarépából 50 ezer, őszi zöldborsóból 12 ezer forint bevételt várunk. — Hány dolgozóval érik el ezt az eredményt? — Velem együtt tizennégyen dolgozunk — feleli Kelényi Jenő vezető kertész. — A primőrök hogy sikerültek? — Várakozáson felül. Ez volt az első évünk a fólia alatti kertészkedésben. Az előírások szerint dolgoztunk, de gyakorlatunk nem volt, a talajelőkészítés is hiányzott. A fólia sem volt megfelelő. MINDENKIT ERDEKEL a községfejlesztési hozzájárulás A lakosság terhére kivetendő községfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos rendeletek a következők: 1958. évi 7. számú, 1959. évi 35. számú és az 1961. évi 12. számú törvény- erejű rendeletelk. A községfejlesztési hozzájárulásból készülnek Cegléden például a járdák, stb. Az adózó a városban láthatja a községfejlesztésből létrehozott különböző létesítményeket (például a csatornaépítés stb.). A községfejlesztési hozzájárulással kapcsolatosan többen tettek fel kérdéseket, ezért úgy gondoljuk, nem árt, ha a hozzájárulással kapcsolatos rendelkezéseket ismertetjük. 1. Évenként 50 forinttól 300 forintig terjedhető községfejlesztési hozzájárulás állapítható meg a háztáji gazdasággal rendelkező mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokra, továbbá a 400 n-öl, vagy ennél nagyobb földterületet (szántót, szőlőt stb.) használó bérből, fizetésből élőkre, iparosokra, kereskedőkre, szellemi vagy egyéb önálló (általános jövedelemadó alá eső) kereseti tevékenységet folytatókra a földterület után, amennyiben a tárgyévre az ingatlanok után kivetett jövedelemadójuk az 1500 forintot nem éri el (ha eléri, vagy meghaladja, akkor a községfejlesztési hozzájárulás mértéke a jövedelemadó 20 százaléka). Cegléd város területén a tételes községfejlesztési hozzájárulást 1963. évre a tanácsülés évi 200 forintban állapította meg 2. Évenként a jövedelemadó legfeljebb 20 százaléka erejéig terjedhető községfejlesztési hozzájárulás állapítható meg a 400 n-öl, vagy ennél nagyobb földterületet használó egyénileg gazdálkodó mezőgazdasági lakosokra, az iparosokra, kereskedőkre, szellemi (pb orvos), vagy egyéb önálló kereseti (pl. kertész, juhász stb.) tevékenységet folytatókra ebbeli tevékenységük alapján kivetett jövedelemadó után. Végül az 1. pontban felsoroltakra, amennyiben a tárgyévre (1963) a földterületük után kivetett jövedelemadójuk az 1500 forintot eléri, vagy meghaladja. Cegléd város területén a százalékos községfejlesztési hozzájárulás mértéke 1963. évre vonatkozólag 20 százalék. 3. Évenként a házadó legfeljebb 30 százalékáig terjedhető hozzájárulás állapítható meg a házadót fizetőkre (ideértve azokat is, akik házingatlanukat bérbeadás útján hasznosítják). Az e pont alapján megállapított községfejlesztési hozzájárulás azonban az évi 50 forintnál kevesebb nem lehet. Példa: Ha valakinek a házadója évi 100 forint, a hozzájárulás évi összege nem a 100 forint 30 százaléka (30 forint), hanem évi 50 forint lesz. De ha például a házadó évi 260 forint, akkor a hozzájárulás évi összege 78 forint lesz. Az iparos, kereskedő, szellemi és egyéb foglalkozásúak a földingatlan után ha a jövedelemadó 1500 forinton alul van, tételes (200 forint, tevékenysége után pedig százalékos községfejlesztési hozzájárulást fizet. Egy iparosnak, ha ipari tevékenységét folytatja és általános jövedelemadó alá eső földterülettel is rendelkezik, a következőképpen alakul a hozzájárulás megállapítása: Tegyük fel, hogy az iparos a tevékenysége után kivetett jövedelemadó egy évre 800 forint, akkor a tevékenység után 400 forintot, a földingatlan után pedig 200 forint (tételes), tehát összesen 600 forintot fizet hozzájárulás címén. A házadó csak akkor képezi a községfejlesztési hozzájárulás kivetésének az alapját, ha az adózónak földterülete vagy általános jövedelemadó alá eső tevékenysége után jövedelem- adó kivetése nincsen. . i-riEVf t t Tiyn o — A ceglédi Cifrakerti Állami Gazdaság kétnapos kirándulást szervez 75 fő részvételével augusztus 11-én Siófokra. — Vég István Ceglédbercel Csemő-majori lakos 12 forintos oltási biztosítás után elhullott sertéséért 2400 forint kártérítést kapott az Állami Biztosító járási fiókjától. — A Szabadság Filmszínházban augusztus 9-én az Éjféli mise magyarul beszélő csehszlovák filmdráma kerül bemutatásra. — Rekordforgalmat ért el vasárnap az abonyi „Gyöngyvirág" Cukrászda. 9200 forint értékű különböző cukrászsüteményt vásároltak és fogyasztottak az abonyiak, ezen belül 3500 forint értékű fagylalt fogyott el. — Szerdai számunkban beszámoltunk arról, hogy Kéri János jogosítvány nélküli motorozó kocséri lakos ügyében nyilvános tárgyalás lesz. Kéri Jánost a szabálysértésért a tárgyaláson 2000 forint pénzbírság megfizetésére kötelezte a szabálysértési hatóság. A TISZTASÁG ÉRDEKÉBEN A városi tanács épületében általában rendes és tiszta irodákat, hivatalokat találunk. Reggelenként a folyosók szépen felmosva várják az érkezőket. De csak reggel. Később már egyre inkább feltűnnek eldobott kövér cigarettavégek, a mozgó cukorkaárusok működésének bizonyságául, csokoládéspapírok. Nem lehetne a folyosókra néhány modern állványos cigarettavég-gyűjtőt kitenni? Hátha ezeket szívesebben venné igénybe a közönség, mint hogy kis hulladékait elszórja. Jakab Zoltán A Budapesti Közúti Üzemi Vállalat (Budapest V., Veres Pálné u. 17.) vidéki munkahelyeire építésvezetőt, munkavezetőket, vizsgázott könny űgépkezelőket, baggerkezelőket, és döm per vezet őke t keres Jelentkezési hely: Budapest V, Veres Pálné utca 17. Munkaügyi csop. — Szűcs László tanácselnökhelyettes értekezletet tartott szerdán az abonyi termelőszövetkezetek elnökei részére. Az értekezleten megbeszélték az augusztus 20-i mezőgazdasági kiállítás rendezésével kapcsolatos feladatok végrehajtását. Az ünnepségre meghívták a Magyar Hajó- és Darugépgyár dolgozóit és közös gazdag és színvonalas műsorról gondoskodnak. — A Kossuth Filmszínház augusztus 9-én a Nagyravágyó asszony című francia— olasz filmet mutatja be. Ezúton mondunk hálás köszönetét rokonainknak, jó ismerőseinknek. a Ceglédi Járási Építőipari ütsz vezetőségének és dolgozóinak és m.ndazoknak, akik felejthetetlen jó férjem és testvérünk: Ocsai Ferenc temetésén megjelentéit, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. özv. Ocsai Ferencné és a gyászoló család Ezúton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik szeretett jó édesanyánk. nagyanyánk. déd- nagyanyánk és testvérünk: özv. Szikra Mihályné szül. Vas Anna temetésén megjelentek, részvétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Ezúton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik szeretett jó édesanyánk, nagyanyánk és testvérünk: özv. Osgyáni Józsefné szül Zsengellér Teréz temetésén megjelentek, részvétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Osgyáni Benőné és családja „Ki mint vet, úfjfj arat** Törődjünk a gépi munka szervezésével is! parkja összességében igen jelentős erőt képvisel. Az elosztás azonban nem mindig a legsikerültebb. Ha körültekintően megvizsgáljuk tsz-einket, azok gépállományának teljesítőképességét, előfordulhat, hogy időközönként egyes tsz-ekben nincs teljes lekötöttség egyes gépeknél, ezért helyes lenne ezeket más tsz-elkmek átadni. A helyes elosztás igen megfontolt intézkedést követel. A mezőgazdaságban ma már igen jelentős a gépi munka szervezése, ezért ajánlatos lenne időszakonként ennek megfelelően a tsz fő- agronómusok és a gépállomás főagmnóm u sának részvételével munkaértekezleteket tartani, ahol a kihelyezett gépek irányítását, valamint esetleges átcsoportosítását megbeszélnék. Ehhez természetesen a tervkészítésnél kell lelkiismeretes tervet készíteni az évi gépigényre vonatkozóan. így a szakemberek jobban megismernék egymás munkáját, ami megkönnyítené a gépállomás helyzetét is. Sok felesleges bosszúságot és vitát megelőznének, főként akkor, ha a közös megegyezést fegyelmezetten be is tartanák. Előfordul, hogy a pillanatnyi előny miatt nem nézik Ez az év megtanított a szükséges fogásokra, a következő évnek már könnyebben indulunk neki. Nem lesz annyi izgalom, próbálkozás, biztos kézzel tudjuk végezni munkánkat. A talajelőkészítés is megfelelő lesz, így nagyobb, biztosabb eredményt fogunk elérni. n — Az első évben nem tudtak megfelelő eredményt felmutatni ? — Különleges panaszunk nincs. A fólia alatti termeléssel elértük, hogy fűtőanyag nélkül csak a nap melegével egy hónappal előre hoztuk a termelést, tömegeket termeltünk mindenből, fűtött melegházak nélkül. 90 ezer forintos tervünkből eddig 58 ezer forintot teljesHettünk, hátravan még a szezon nagy része. Igaz, termelvényeink most már a rendes piaci áron mennek, de eddig a 10 ezer tő paprika 20 ezer forintot hozott. Ma leszedtünk hat mázsát és napról napra ennyit szedünk, paprikáink kifejlettek, húsosak, nem látszik meg rajtuk, hogy a negyedik kötés; a tövek tele vannak. A paradicsom, uborka nagyon szép, indája még haragoszöld, megvan a reményünk, hogy még nagy összeget veszünk be belőle. Tervünk: téli érésű paradicsom, saláta, karalábé, uborka. — Ez volt az inasév, jövőre többet várunk, hisz gyakorlat teszi a mestert. M. A. Az első év tapasztalatai j — Erről még ne is beszél- ! jünk. Nem akarok és mégi egyelőre nyugdíjba menni, \ amíg csak tudok, dolgozni sze-! retnék. , : Hatvanadik, születésnapján'} mi is erőt. egészséget, hosszú, } boldog életet kívánunk Pali \ bácsinak. B. M. í nek. Azóta nagyon sokat haladtunk előre. Nézzék csak meg, milyen szép, modern ba- romfikombinátot építettünk, mennyi gépet, felszerelést vásároltunk. S aminek a legjobban örülök: látom, az emberek egyre inkább magukénak tekintik, megbecsülik a szövetkezeti vagyont. Pali bácsi, aki 18 éve párttag, jól látja a szövetkezet problémáit, feladatait is. Sokan fordulnak hozzá tanácsot kérni és ő készséggel áll rendelkezésükre. Szabad idejében szívesen olvassa az újságot, hallgatja a rádiót. — Mikor hazamegyek este, már dagadt a lábam és fáradt vagyok, de a tíz órás híreket mindig meghallgatom, mert nagyon érdekel, mi történik a világban. — Mikor megy nyugdíjba Pali bácsi? Ugyerban mindenki ismeri, szeretettel, tisztelettel beszélnek róla az emberek. Dudás Pál, a ceglédi Táncsics Tsz legidősebb tagja — mindenki Pali bácsija — ma ünnepli 60. születésnapját. Nem hétországra szóló vigalom lesz ez a születésnap, hanem ugyanolyan szürke, dolgos hétköznap, mint a többi. A tagság már évekkel ezelőtt brigádvezetőnek választotta és most 121 hold tábla szőlő és 45 ember van a keze alatt. — Régi híve vagyok a szövetkezeti gazdálkodásnak — mondja — 1951-ben I. sz. szö- | vetkezetet alakítottunk. Bi- í zony abban az időben még : nem nagyon dicsekedhettünk. \ Nem volt istállónk, tyúkólunk \ és gépekről még csak álmod- ! ni sem mertünk. 1959-ben í azonban nagyot léptünk a fej- l lődés útján: tagjai lettünk a • Táncsics TermelőszövetkezetHatvanadik születésnapján köszönti ük Pali bácsit
