Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-08 / 184. szám

"T^frfap 1963. AUGUSZTUS 8, CSÜTÖRTÖK Vitából még nem lesz lakás! Budaörs tanácsa tervez - a gyár végez? Nemcsak a lakás kevés Bu­daörsön, még annál is keve­sebb a beépíthető telek. A köz­ségi tanács ezért állandóan házhelynek kijelölhető terüle­teket keres a községben. Ku­tatásának eredményei nagyon gyérek, annyira beépült már Budaörs belterülete. A MÁ- VAG kertváros be nem épített, juttatott telkei számba jöhet­nének, de ezek körül, mint ahogy arról már beszámol­tunk, hosszadalmas vita fo­lyik. Az elhúzódó vita végét nem várhatja meg a tanács, annál sokkal sürgetőbb Budaörs la­káshelyzete. Miután a község­nek a Budakeszi felé vivő út mentén levő részén közvetlen a már beépített faluszélen egy üresen álló, közel háromhol­das földdarab hever parlagon, ezt kívánja a tanács lakásépí­tés céljára igénybe venni. Fel­tétlenül alkalmas is arra, hogy sorházak épüljenek rajta. A terület a tekekkönyv ada­tai szerint egykor szőlőskert és Sikeres divatbemutató Bahason Vasárnap rendezték a dobá­si hagyományos honvédelmi sportnapot, ahol a Dabasi Földművesszövetkezet nagy­szabású divatbemutatót és mű. sort rendezett. Hatvan mo­dellt mutattak be, a műsorban fellépett Fónai Márta, Gencsi Sári és Bende Zsolt. szántóföld volt. Állami föld, amit évekkel ezelőtt a Kemény- fémipari Vállalat kezelésé­be adtak át. A gyár azon­ban semmire sem haszno­sítja. Felhívta tehát a községi ta­nács még júniusban a gyárat, mondjon le területhasználati jogáról, mert a községnek sür­gős szüksége lenne rá, OTP sorházakat akar rajta építeni. Egyben kötelezően bejelentet­te a tanács a vállalatnak, hogy az épülő sorházakban a gyár dolgozóinak lakásigényét min­denki másé val szemben előny­ben részesíti. Levelére egy hónapnál hosz- szabb várakozás után, most kapott választ a tanács éspe­dig a Szerszám- és Gépelem Gyárak Központjától. A vá­laszlevélben a következők ol­vashatók: „Mivel a Keményfémipari Vállalat folyó évi július else­jétől négy másik vállalattal történt egybeolvadás után ipari nagyvállalattá alakult át, fenn áll annak a lehetősége, hogy az államtól juttatott 030/1—030/20 hrsz. alatt fel­vett ingatlanokon a Kemény­fémipari Vállalat'jogutóda a Porkohászati Gyár jövőben szolgálati lakást épít —, így a vállalatunknak nem áll mód­jában a Keményfémipari Vál­lalat javára telekkönyvileg biztosított ingatlanhasználati jog törléséhez hozzájárulni”. Ekkora területen nagyon sok lakást lehet építeni. Kétség­kívül ténylegesen többet a Porkohászati Gyár dolgozói la­kásigényénél. Különösen ak­kor, ha sorházak épülnek raj­ta, amelyeket a tanács éppen a hely jobb kihasználására való tekintettel tervez. Mégpe­dig azonnal. Ezzel szemben a gyár csak a jövőben építkezne, levele szerint. De jövőbeni építkezésének pontos határidejét nem jelöli meg. így hát a jövő, amiről beszél, egyformán lehet közeli is, távoli is, de mindenképpen bizonytalan. Felmerül tehát, éspedig jog­gal a kérdés, helyesen teszi-e a gyár, hogy az általa eddig nem hasznosított földhöz eny- nyire ragaszkodik, amikor azon olyan sok lakás épülhet­ne egyhamar. Legalább hatá­rozná meg pontosan, mikor akar hozzákezdeni a szolgála­ti lakások építéséhez. Mert a tanács a sorházak építését nem a jövő időre, hanem a jelenre tervezi. — ly — Ki mit válaszolna? Az esyik községi tanácsel­nök sűrűn gépelt, stencilezett körlevelet kapott valakiktől, akik fenn, a levél Hírgyrova- tában. a következő fogas kér­désre kértek választ: mit tesz a tanácselnök elvtárs a község szarvasmarha-állományának tervszerű szaporítása érdeké­ben? Aki nevetés, majd káromko­dás nélkül azonnyomban meg­adja a választ, annak az ille­tő községi tanácselnök száz hasonló típusú körlevelet ád jutalomként. Hiába. félreérthetetlenül, pontosan fogalmazunk! k. m. A Corvinba járt vásárolni a sikkasztott pénzzel Fegyelmi majd bűnvádi eljárás indult a tavasszal Nagy Ferencné 39 éves sári asszony, a helybeli tanács gaz­dálkodási előadója ellen. A vizsgálat most befejeződött, s Nagyné ügye a bíróság elé kerül. A tisztviselőnő a tanácsnál a községié j lesztési alappal dol­gozott, továbbá ő látta el pénz­zel azokat az intézményeket, amelyek az állami költségve­tésből gazdálkodnak. Egy­úttal könyvelt és adminiszt­rálta is a kezén át folyó ösz- szegeket. 1958-tól 1962-ig pontosan vezette a könyvelést. Tavaly az év elején azonban a ki­adásokat nem könyvelte pon­tosan. A múlt év február­jában — állítása szerint — 550 forint hiányt „észlelt". Eleinte úgy gondolta, hogy majd a saját pénzéből pótolja a hiányt, ám ezt napról napra halogatta. Végül úgy segí­tett a dolgon, hogy már­ciusban készpénzellátmány cí­mén lehívta a Nemzeti Bank­tól a hiányzó összeget, s a hiányt ezzel pótolta. Csakhogy a nyáron — bevallása szerint — már ismét volt 1000 fo­rint hiánya. Ismét a Nem­zeti Bankhoz fordult „segít­ségért”. Ettől kezdve rendszeresen vett ki a tanács pénzéből 50 —100 forintokat, és a saját céljára költötte. Amikor Pest­re indult, bevásárolni a Cor­vinba, ugyancsak a közösség pénzéhez nyúlt, s abból vá­sárolt. Ez a pénzcsipegetés vé­gül bizony sokra ment. Az idén márciusban a hiány már 25—27 ezer forintra rúgott. Ekkor a tisztviselőnő hamis indokokkal, különféle rovatok terhére próbálta az elsikkasz­tott pénzt elkönyvelni. Hogy bűncselekményét nehezebb le­gyen felfedezni, a hiányzó 23 298 forintot napszámbérek, dologi kiadások, javítások terhére írta. Az ügyészségen bűncselek­ményét Nagy Ferencné be­ismerte. Vádat emelnek el­lene a társadalmi tulajdont károsító sikkasztás bűntette miatt, s ügyét a Dabasi Já­rásbíróság tárgyalja majd. (f. a.) Dokumentum-gyűjtemény a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéről Az MSZMP Központi Bi- 4 zottsága Párttörténeti Intéze- \ tének munkatársai három ter- '4 jedeimes kötetben összeállítot- '4 ták a magyar forradalmi mun- H 4/ kásmozgaíom történetének * *2 válogatott dokumentumait. A * 4f jövő év elején megjelenő gyűj- 4 temény magában foglalja az 4 1919-től 1945-ig terjedő idő­4 6zak forradalmi munkésmoz- ^ galmának legfontosabb, jó- 4 részt még egyáltalán nem publikált forrásanyagát. A Egy szép modell a bemutatott 4, munka képet ad majd az ille- ruhák közül. Vadgalamb- és gerlevadászat A vadgalamb és a gerle ha- > látatlanul tenyészik: rendsze- zánkban évszázadok óta hábo- | résén sehol eddig nem vadász­ták. Különösen elszaporodott a tömegesen Kis-Ázsiában ősho­nos gerle, amelyet nálunk bal­káni gerle néven ismernek. Ezekre a sebesröptű vadma- dárfélékre a nyugat-európai országokban szívesen vadász­nak. Különösen nagy „divat” a vadgalambvadászat Francia- ország erdős vidékein. A múlt években itt járt francia és olasz vendég-vadászok kérésé­re egyes állami gazdasági és vadászterületeken az idén ősz­szel nálunk is megrendezik az első vadgalamb- és gerlevadá­szatokat. (MTI) gális kommunista párt ne­gyedszázados küzdelméről, foglalkozik a baloldali szo­ciáldemokraták és más hala­dó irányzatok tevékenységével is. A bevezetővel és jegyze­tekkel ellátott dokumentumok nagymértékben elősegítik majd, hogy a magyar közvé­lemény a legrészletesebben megismerje történelmünknek ezt az időszakét. (MTI) VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK SZÁRSZÓI HÍRADÓ Balatonszárszón, úttörőtá­borban, jókedvű ceglédi és járásbéli úttörők, kisdobosok élvezik a nyarat. A 264 gye­rekre nyolc csapatvezető, ti­zenkét pedagógus és kilenc ifivezető vigyáz. Tíz anyuka is elkísérte kisfiát a magyar tenger partjára. Kitűnő ellá­tás, nagy kirándulások, kö­zös játék teszi valóban él­vezetessé és felejthetetlenné a tíznapos táborozást. MDNDRiaVIgfigfi Tisztaság, rend A KIOSZ monori székhá­zéban korábban ugyancsak sok panasz hangzott el a söntés- re. Amióta új vezetőt kapott az üzlet, azóta valóban kel­lemes környezettel fogadja vendégeit. Az asztalokra tisz. ta térítők kerültek, a vázák­ba virág. A büféáruk fedett vitrinben „hűsölnek”. Mind­ez — nem is szólva a vendé­gek előnyére megváltozta­tott nyitvatartási időről — Bokros Istvánná, az új ve­zető érdeme. A fizetség: jú szó Virág Józsefnek, az üllői Kossuth Tsz fiatal tehenészé­nek ma még nem telik ar­ra, hogy parádés házat épít­sen magának. Pedig nagyon ráfért már a düledező, régi viskóra az újjáépítés. Igen ám, csakhogy a feleségével kettesben nem sokra men­nek, bárhogy is igyekeznek. Több munkáskézre lenne szükség ahhoz, hogy az új ház minél élőbb felépüljön. Összefogtak egy szép napon a tehenészek — valameny- nyien a monori járás egyet­len termelőszövetkezeti szo­cialista brigádjának tagjai — és Virág Józseffel vállvetve nekiláttak a bontásnak. Több napig tartott a munka, majd megkezdték az új ház alap­jának betonozását. Itt már a brigád valamennyi tagja se­gített. Pedig ingyen, társa­dalmi munkában szorgoskod­tak, és a fizetség legfeljebb jó szó volt. ÚTJAVÍTÁS Még ebben az évben meg­javítják több helyen az uta­kat. A monori járás közsé­gei közül Csévharaszton két, Vasadon és Gombán három- három kilométer hosszúság­ban újítják fel az utakat. A Monor és Kává közötti útszakasz legkritikusabb tíz­kilométeres részét is kijavít­ják. A körösi prímás Minden este pontban fél nyolckor hangol. Nem sokkal később már ujjai fürgén tán­colnak a húrokon. És a Köz­ponti Étterem vendégserege nagy figyelemmel hallgatja játékát. Nemcsak az övét, az egész zenekarét. De mivelhogy ő, Pipi Jóska a prímás, a leg­jobban mégis rá kíváncsiak. Van olyan este, hogy vastaps jutalmazza egy-egy nótáját. Akárcsak külföldön. Ott is, itt is nagy sikert arat. Leg­utóbb Drezdában játszott az abonyi Gudi-Farkas Mihály zenekarával. A német közön­ség szívesen hallgatta a ma­gyar nótákat, az operettrészle­teket, sőt a táncszámokat is. A körösi prímás nem először jár idegenben. Fiatal korában Lipcsében muzsikált egy fé­nyes kávéházban. Aztán me­gint Drezda következett, egy­más után kétszer. Október­ben ismét búcsúzik a körösi vendégektől. Utrakel a prí­más, idegenbe szólítja a szer­ződés. Három hónapig az NDK-ban muzsikál, majd újabb kötelezettségnek tesz eleget: valószínű, hogy Mün­chenben szerez majd elisme­rést a magyar cigányzenének. Bármennyire szívesen utazik külföldre, visszahúzza a szí­ve. Mert Pipi Jóska elsősor­ban idehaza érzi jól magát. A megszokott arcok között, a kedves vendégek körében. Ha el is megy, visszajön, siet ha­za a körösi prímás. Kevés a kocsi, romlik a dinnye A nagykőrösi Petőfi Tsz felvásárlótelepén valóságos dinnyehegyek fogadják az ide­gent. Elsősorban sárgadinnyé­ből érkezik sok: naponta 150 —200 mázsa. Az átvétel dél­után kezdődik és gyakran éj­félig is elhúzódik. Az eddig átvett mintegy ezer mázsa sárgadinnye elszállítása sok gondot okozott. A MÉK ugyanis kevés tehergépkocsi­val rendelkezik. Márpedig a várakozás nem válik előnyé­re a dinnyének. Jó lenne, ha az illetékesek mielőbb gondos­kodnának elegendő szállítási eszközről. A jelenlegi hely­zetben ugyanis elsősorban a fogyasztó károsodik, aki nem kap megfelelő minőségű gyűr mölcsöt az asztalára. xxxxxxxxrxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx^.xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxrxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxvxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx^xx AZ ÉJJELIŐR Es akik a legnagyobb sikert aratták: a gyermckrrjia- bemutató, a kis manekenek dabasiak voltak (Koppány felv.) szen az előbb mondta, hogy háztájit és nyugdíjat kap a termelőszövetkezettől. — Nem is magamért. Jól állok én. Négy gyerekem kö­zül háromnak családostul én adok fedelet a nagy házam­ban. Éppen őmiattuk, illet­ve a hét unoka miatt kell a pénzmag. Mert azoknak nem tudok ellentállni. Elég ha meglátom őket. Aztán csak jönnek a kis hízelgők, hogy nagypapi így, nagy­papi úgy... Benyúlok a zse­bembe, van miből adni er- re-arra. Mai gyerekek, min­den kell ngkik, nem ismerik a nincsent. — Akkor nyílván nem is lehet fárasztó az őrség, mert szítlesen csinálja? — Jól eltalálta. Nyáron mi­nek mindig aludni7 Elég az reggeltől úgy tizenegyig. Ha az asszonyoknak sok a dol­guk otthon, amikor felébre­dek, még meg is főzök ne­kik. Nyúznak édességért, mert valamikor annak vol­tam a híres mestere. Én is éltem-haltam akkor érte, de ma már csak a zöldfélét sze­retem. Az egész falu szok­nyása az én receptjeimet használja, sorra elkunyerál- ták őket. — Na de az éjjeliőrség — térek vissza makacsul a té­mára. Végül Balogh bácsi megadja magát. — Nincs arról mit beszél­ni. Mondtam már, hogy sze­retek fenn lenni, jobban sze­retem az éjszakát, mint a nappalt. Jószerivel éjjel töb­bet látni, mint a világosban. A szolgálat nyugodt, nemigen zavarnak. — És a tolvajok, a mezei lopások? — Nemigen van. Nem is földhözragadottak, de még in­kább hogy felvilágosodott, ki­csiszolt népek vannak erre­felé. Mikor megindult a kő­bányából itt a kertészei há­ta mögött a kisvasútjai a kő- szállítás, mondták benn az irodán — öregem, aztán nyisd ki jól a szemed. Nyitottam, meg nyitva tartom most is, de nem nyúlnak a munkások semmihez. Olyan volt már, hogy bejöttek kérni egy-két paradicsomot. — Ha nem kell állandóan vigyázni, mégis mivel telik az idő? — Az azért szalad. Sétálok körben a területemen, figye­lem az éjszakai járó-kelőket, az andalgókat. Én tudom a legjobban, melyik fiatal me­lyik lányhoz jár, kivel sétál. Nem zavarom őket, hadd csinálják, azért fiatalok. Jó barátaim a sofőrök, akik rendszeresen erre járnak az országúton. Megkérnek, ügyel­jek egy kicsit a rakomány­ra, amíg félreállnak az út mentében egy-két órácskát aludni. Szívesen megteszem. Sok érdekeset, újat tudnak a világ dolgairól. Közben megérkezik a né­met újságíró kolléga, akit ide­kísértem. Szóbaelegyednek, először németül, majd an­golul. Egyszer csak az öreg megakad, sehogy sem jut eszébe egy szó. Töpreng, botjával a gazt ütögeti. — Hát lássanak ilyet! Csak harminc éve, hogy utoljára angolul beszéltem, és máris kezdem felejteni! Fejét ingatja, megtapogatja karján az éjjelre készíteti fekete ujjast, aztán elsétál. Talán szégyelli, hogy harminc év távlatából egy szócslca nem ugrott engedelmesen eléje. Komáromi Magda Balogh János 78 éves, haj- y lőtt hátú bácsi fontos pozí- ; ciót tölt be a dunabogdányi ' Úttörő Termelőszövetkezet- í ben: éjjeliőr. De amíg ezt megtudom tőle, j jócskán telik az idő, mert j élete sora elmondásában hol- \ mi sürgetésekkel nem hagy- | ja magát zavartatni. Szépen, \ tempósan elsorolja, mit mon- í dott annak idején az apja, hogy tanult meg szakács- kodni a budapesti Fehér Ló szállóban, hogyan nézte vé­gig a volt Kerepesi úton Rá­kóczi hamvainak a hazaho­zatalát. Végighallgattam a trieszti katonáskodást és egy százados hozzá intézett esz­mefuttatásait a szerbiai harc­téren. Hallottam amerikai, kanadai és németországi ka­landozásainak történetét, míg végre eljutottunk a mába, az Úttörő Termelőszövetke­zetbe. — Amióta a tsz tsz, én tag vagyok — mondja. — Eleinte, míg az erőm jobban bírta, a növényápolásban dol­goztam, most meg éjjeliőr­séget vállaltam. Nekem már kevés alvás is elég. Május egytől november elejéig tart a funkcióm, havi nyolcszáz \ forintért. í «— Miért dolgozik még? Hi-

Next

/
Thumbnails
Contents