Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-07 / 183. szám

________ TISZTASÁG, r "' REND uralkodik a KI- ŐSZ monori szék- házában, amióta "J Bokros Istvánná fip átvette a söntés kezelését. Nagy szó ez, mert elő- í dei, bárhogy igye­keztek, is, nem f tudtak kellemes y. környezetet, olyan tisztaságot terem- fii feni, mint Bok­> ros Istvánná. M Az asztalokra tiszta térítők kerültek, vá­zákban virágok, a söntés kis helyiségében a sörösüvegek polcot kaptak, fedett vitrinbe kerültek a büféáruk. Minden a maga helyén van — mond­juk ilyenkor. Amikor ott jár­tunk, szorgos kézzel tett-vett a vendégek körül, akik az íz­léses, kellemes környezet mel­lett, azt is szívesen vették tu­domásul, hogy előnyükre meg­változott a nyitvatartási idő is. És ez is Bokrosné — Ilonka néni érdeme! (—ő—ő) — Az ifjúsági találkozó ope­ratív bizottsága ma fél hatkor ülést tart Gyomron az ifjúsági otthonban. — Űjabb korszerű tisztító­géppel bővült a monori mag­tisztító telep gépparkja. Az új szeparátor tisztítógép Scherp Lajos magyar mérnök kon­strukciója, amely most a gya­korlatban is vizsgázik. — Kifestették, megcsinosí­tották a MÁVAUT monori vá­rótermét az elmúlt héten. — 5600 előnevelt csirke ér­kezett — mint tojóállomány — a monori Új Élet Tsz tanya- központjába. — A monori fény és fél­sorompó jelzőlapját a nemzet­közi közrendvédelmi szabály­nak megfelelően készítik el — ezért késik az új sorompó üzembe helyezése. V. ÉVFOLYAM, 183. SZÄM 1983. AUGUSZTUS 7, SZERDA Tegyék élőbbé a kél monori tsz közötti műn ka verseny t! A szocialista brigád házat épít BŰTOR Ha egy monori dolgozó bútort szeretne nézni vagy vásárolni, kénytelen a mun­kájából szabadnapot igény­be venni, mert a monori bútorüzlet nyit tartási ideje olyan lehetetlen mó­don (8-tól fél 4-ig, szerdán 8-tól 4-ig, szombaton 8-tól 2-ig) van megállapítva, hogy oda munkaidő után semmikor sem lehet eljutni. Hetenként legalább egy nap volna az üzlet 6 óráig nyit­va. — Jugoszláv megrendelésre gyártanak szállítószalagot Maglódon, a gépgyárban. Az első szállítmány — 17 darab — munkálataihoz rövid időn belül hozzákezdenek. — Javítják az utakat. A KPM Közúti Igazgatóságának tájékoztatása szerint még eb­ben az évben megjavítják az utakat Csévharaszton 2, Va­sadon és Gombán 3—3 kilomé­ter hosszúságban, valamint Monor és Káva közötti útsza­kaszból 10 kilométert. —. s amikor ott kint a tanya- központban végeztek a jószá­gok körül, csákányt, lapátot fogott Csorba Pál, Szabó Gyu­la, Mikula Gábor, Nagy Ist­ván, Dobos Sándor és bontani kezdték a házat. Több napon át dolgoztak, addig, amíg az újnak a helyét szabaddá nem tették. Az alap betonozásánál és a fal felrakásánál aztán már a brigád valamennyi tagja ott lesz: Szerenkáék, Víghék, Deá­kék, Kovacsikné és a többiek mind, hogy a karácsonyi ka­lácsot már az új házban süt­hessék meg Virágék. — Mi a fizetség? — kérdez­ték Virágék. — A jó szó, pajtás! — mond­ta Csorba Pál —, ebben rejlik a mi erőnk. Nemcsak a munka fűz már bennünket össze, ha­liéin az áldozatos segítőkész­ség és a megbonthatatlan ba­rátság is. Kiss Sándor ANYAKONYVI HÍREK >Ia?lód Házasságot kötöttek: Asztalos József és Konyor Éva, Körösi Ferenc és Szabó Mária. Monor Születtek: Csontos László Imre és Batár Katalin leánya: Erika Éva. Pesti István és Ország Ilo­na fia: István. Házasságot kötöttek: Tönköly Sándor és Bokros Erzsébet, Sáro- &i Róbert és Pokornyik Ida. Elhunytak: Székely Zsigmond 47 éves és Lukács József 19 éves. özegeny emoer v irág jozsej, nem telik arra még, hogy pa­rádés házat építtessen, magá­nak kell megfogni egyedül a csákány nyelét, ha azt akarja, hogy összedűljön az öreg, egér­lakta ház, amelynek helyén felépülhet majd az új. Mert új házat szeretne építeni Vi­rág József, az üllői Kossuth Tsz fiatal tehenésze, szépet, korszerűt, ahol a két szoba mellett éléskamra is van, meg előszoba, aztán fürdőszo­ba is. Ne szorongjon majd a család, mint ahogy 6 szoron­gott gyerekkorában Kevibem, a vastagfaiú, szalmatetős, vég nélküli cselédházban. Az ajtófélfának támaszko­dott és a csillagokat bámulva sóhajtozott a fiatal ember. Hej, mikor is lesz az, amikor terve megvalósul? Hajnali háromkor kel minden reggel, a feleségével együtt, mert az is segít, hiszen dupla porciót vállalt a jószággondozásból — nagyon kell a garas annak, aki házat készül építeni. Egyik reggel még korábban csörgött az ósdi vekker, a rozs­dásodó csákány az ajtóban várta, hogy megkezdje a dü- ledező ház bontását. Csak úgy kettesben, a feleségével, így pedig nehezen megy s nem haladós a munka. A közelben lakó Csorba Pál, aki szintén szorgalmas tehenész a Kos­suthban, felfigyelt a kora haj­nali csákányozásra.. . Másnap reggel korábban keltek a tehenészek — vala­mennyien derék tagjai járá­sunk egyetlen termelőszövet­kezeti szocialista brigádjának MAI MŰSOR Mozik Gomba: Királyi gyermekek. Gyömrő: Sárga • cipő története. Maglód: Aranyember (széles). Men de: A 30. születésnap. Monor: Szélvihar (széles). Nyáregyháza: Eszmél és. Pilis: Mindennap élünk. Tápiósüly: Bírósági ügy. Űri: Mici néni két élete. Üllő: Egy csepp méz (széles!. Vasad: Igazság a hazugságról. Vecsés: Bírósági ügy. Rádió — televízió szervizünk áthelyezve Gyömrőn a Táncsics Mi­hály út 55 szám alá. Ko­csink hívásra házhoz megy, és a javított készüléket vissza is szállítja. Rádiók, televíziók, háztar­tási gépek javítását, vil­lanyszerelő és kárpitos munkákat vállalunk Gyömröi Vegyesipari Javí­tó Szolgáltató Ktsz A még menthe­tő értékek bizton­ságba helyezése után a víz szin­te színig feltöl- tötte a téglagyári gödröt. A tétle­nül maradt mun­kások reményeit — hogy a víz esetleg visszahúzódik — a szó szoros ér­telmében elmos­ta egy hatalmas vihar, amely után a nagy mennyisé­gű csapadék a bányató vizét még maga sabb szintre emelte. A közel levő fővárosban sem találtak munkaal­kalmat, hiszen óriási protekció kellett ahhoz, hogy valaki be­kerüljön a vas­úthoz. vagy a postához lóápoló­nak. Gyömrőn na­gyon szomorú idők jártak ak­kor. A bányató sekélyebb részein azonban gondat­lan gyerekek fü- rödtek a vízben, ez adta az ötle­tet. hoay tóstran­dot létesítsenek. A helyiek kö­RADIUM zül nem sokan mentek ki az el­ső időkben, mert különféle rémtör­téneteik, kísértet- históriák éltek ekkor a nép em­lékezetében, az idősebb falusiak közül még ma is sokan akadnak, akik tudnak va­lami kísértettör- ténetet éhből az időből. Egyszer aztán suttogó hí­rek keltek szárny­ra: rádiumot tar­talmaz a tó vize! Gyógyhatásút mindenki érezhe­ti! Hogy a híreket ki költötte, nem lehetett ellen­őrizni. Sokan azt gondolták, hogy a méq mindig re­ménykedő munká­sok. Mások az élelmes tulajdo­nosra gondoltak. Mindegy. A tény az. hogy egyre inkább nyíltan beszélték Gyöm­rőn is, a kör­nyékén is. Két év múlva már Hirdövonatok áll­tak meg a gyom­ról állomáson, százszámra, ezer­számra hordták a vendégeket. Gyömrő azon­ban mégsem lett fürdőváros, mint ahogy sokan re­mélték a kezdeti nagy sikerek után. Egy másik für- dötulajdonos — nem tudni, mi úton — kiderí­tette, hogy a bá­nyató vize sem tartalmaz több rádiumot, mint ál­talában a vizek. De a nagy le­leplezés elmaradt. Valahogy simán átment a köztu­datba. hogy a rádium csak ál­hír volt. Érdekes azon­ban, hogy az is, aki a gyógyvíz kedvéért járt Gyömrőre füröd­ni, nem maradt el. Talán meg­kedvelte az idő­közben megszédült tavat és tovább­ra is ideiárt. Még az ötv>enes évek­ben is kijárt Pestről egy or­vos- és egy üay- védrsnjád. Talán a róni vonok szép emlékeiért... (Gyarmati) EDZŐTÁBORBAN Az üllői kézilabda-szaSkosztály tagjai felejthetetlen két hetet töltöttek Balatonbogláron edzőtáborban. A kemény ed-, zések, a sportszerű életmód ügyesebbé, biztosabbá tette a játé­kosokat, így bizakodva nézhetnek az új bajnoki idény elé. Ri-. portunkban a tábor életét mutatjuk be képekben. A reggeli torna egy mozzanata: gúlakészítés A fiú és leány kézilabdások több edzőmérkőzést vívtak a Budapesti Vasas, a Komló Bányász, a Debreceni Előre, a Pécsi Dózsa, a Balatonboglári MEDOSZ és a nyíregyházi sportkör kézilabda-csapataival. Képünkön a Pécsi Dózsa és az üllői Kossuth játékosai láthatók A nyíregyháziak és az üllőiek sátorai egymás mellett áll­tak. Edzés után közösen szórakoztak. Itt egy nyíregyházi kislány mutatta be tornásztudományát. Háttérben az üllőiek és a nyíregyháziak közösen figyelik a „mutatványt” (Kútvölgyi Mihály képes riportja) Több gép - több szakember kell! Megnövekedtek az Épületkarbantartó Ktsz feladatai — Egy ház alapozásától a tető felrakásáig minden­nemű munkát vállalunk és elvégzünk, a közületek és a lakosság részére egyaránt — mondta beszélgetésünk so­rán Pálfalvi Károly, a Mo­nori Járási Épületkarban­tartó és Javító Ktsz elnöke. — Most végeztük el pél­dául a monori bisztró újra­festését, helyreállítottuk a Mignon Cukrászdát, a FÜ- SZÉRT központjában levő raktárból irodát építettünk, a Vigadó söntését korszerű kisvendéglővé alakítjuk át. — A lakossági munkákban főleg a tatarozás és a par­kettázás foglalta el az első helyet. Helyi iparpolitikai tervünk a lakosság igényei­nek jobb kielégítését tűzte ki célul. Erre legjobb pél­da a Petőfi utcában mű­ködő üvegező—képkeretező részlegünk, melyet január­ban azért nyitottunk meg, hogy a monoriaknak ne kelljen Pestre vagy más­hová menni olj-an munká­val, amit itt helyben is el tudunk végezni. Az építke­zés meggyorsítása és a la­kosság kényelmének kielé­gítése érdekében családi házak építését is vállaljuk, kulcsátadással. — A munka ösztönzésére és a féléves terv sikeres végrehajtása érdekében a brigádok és részlegek között versenyt írtunk ki, s a ver­seny három győztesét pénz­jutalomban is részesítettük. A módszer meghozta ered­ményét: féléves tervünket 110 százalékra teljesítettük, mintegy 160 ezer forint tisz­ta haszonnal. — A lakosság igényei, szükségletei egyre nőnek, hogyan tartanak ezzel lé­pést? — Valóban, az igények egy­re magasabbak, mutatja ezt az 5 és fél milliós éves ter­vünk és az, hogy egész évi munkaellátott­ságunk m már most bizto­sított. Növekvő feladataink első­sorban az utánpótlás nevelé­sére késztetnék bennünket. Mi ezzel a kérdéssel komo­lyan foglalkozunk. A nyár folyamán 9 ipari tanuló tett szakmunkásvizsgát, Bán Gyur­ka a megye kiváló ipari ta­nulója címet nyerte el az asztalos szakmában. A szak­emberek létszámát tovább növeljük. — A szövetkezet vezető­sége gépesítéssel és komoly műszaki fejlesztéssel akar­ja megoldani a minősé­gileg jobb és olcsóbb kivitelezést, rövidebb vállalati határidőt, így kívánjuk áthidalni az egy időpontra csúcsosodó munkákat — gondolok itt az iskolák, Óvodák nyári kar­bantartási munkáira — ame­lyeket eddig szakembereink alacsony létszáma miatt vál­lalni nem tudtunk. Hrutka János marha- és a tojásbeadásra; a rendre és tisztaságra is. Az értékelő bizottságba mindkét tsz két-két tagot delegált. Az Uj Élet Tsz Hörömpő Jó­zsef országgyűlési képviselő, tsz-párttitkárt és Gajdos Jó­zsef tsz-gondnokot; a Kossuth Tsz pedig Bencze Endre tsz- párttitkárt és Marton Ödön mezőgazdászt jelölte ki. Az ér­tékelő bizottság feladata az adatok összegyűjtése és időn­kénti kiértékelése. A bizottság tagjai legutóbb július elején közös határszem­lén vettek részt, ugyanakkor egyeztették az akkori időpont­nak megfelelő adatokat, érté­kelés azonban nem történt, így a verseny időközi eredmé­nyéről sem lehet képet al­kotni. Igaz, hogy a verseny az egész gazdasági évre vonatko­zik és a végleges eredmény majd csak az év végén lesz megállapítható, mégis úgy gondoljuk, hogy a verseny­hangulatnak és a munkatem­pónak állandó ébrentartása, sőt esetleges fokozása céljából indokolt lenne az egyes munkafázisok befejeztével a részeredmények értékelésének megállapítása és a tagság tá­jékoztatása céljából egy ver­senytáblán való közzététele. A tisztaság, a rend. a tűzvé­delem, a növényápolás, a gé­pek teljesítménye mind olyan folyamatos és mindenkor le­mérhető feladat, amelyek lé­nyegesen befolyásolják a ver­seny állását, amellett közérdek szempontjából is indokolt volna menet köz­ben, dekádonként, vagy legalább havonként köz­zétenni az erre vonatkozó adatokat és értékeléseket. Lássa mindennap a tagság, hogy miben van lemaradás, hol van valami javítani való. Értesülésünk szerint a ver­seny tudatosításáról és a mun­kaverseny irányításáról a tsz- párttitkárok minden gyűlésen és értekezleten gondoskodnak, az elrepülő szavak mellett mégis maradandóbb értékű és nagyobb súllyal hat a tagság­ra, ha a verseny részeredmé­nyeket egy ügyesen összeállí­tott és könnyen áttekinthető táblázatról időnként leolvas­hatja. Dr. Huszty Károly Ez év márciusában a mono- ri Kossuth Tsz páros verseny­re hívta hi a monori Uj Élet Tsz-t, amely a versenyfelhí­vást el is fogadta. A verseny- szempontok között szerepel­nek többek között: a talaj­munkák időben való elvégzé­se; a kenyér- és takarmány- gabona betervezett termésát­lagának elérése, illetve túlha- ladása; az aratás, cséplés és gabonabetakarítás határidőre való elvégzése; a kapásnövé­nyekkel kapcsolatos tervek teljesítése, illetve túlteljesí­tése; az őszi betakarítás, stb. A verseny kiterjed a hízott­A száraz, aszályos júliust végre felváltották az esős, me­leg napok. Igen aggódtunk a kapásnövényekért! Határszemlénk alkalmából •megállapítottuk, hogy már késve jött az eső és néhány helyen bizony kárt okozott az aszály. Főleg ott, ahol a talaj minősége sem jó. A Paplaposon gyönyörű harsogó zöld kukoricákat ta­láltunk. Már kötött. Nagy csövekkel vannak a szárak megrakva. Ugyancsak a Kos­suth Tsz többi területén is elég szép a kukorica, A para­dicsomuk és dinnyéjük meg­újult, friss erőre kapott. Az Országos Vetőmag Fel­ügyelőség fajtamegállapító te­lepén is jobb a helyzet. Nem­rég megírtuk, hogy öntözni • nem nagyon tudnak, rossz az aggregátor. Most az eső jól megöntözte a növényeket. Már a káposztafélék sem „ülnek”. Az Uj Élet Tsz 300 hold hibrid kukoricája változatla­nul nagyon szép. Általában azokon a területeken, amelye­ket szerves trágyával is trá­gyáztak és legalább kétszer megkapáltak, a növények jól bírták a kánikulát. A gondo­zatlan területeken van baj in­kább. Szerencsére az ilyen ke­vés. Találtunk olyan helyet is, ahol a kapálással nincs baj, de a trágyázással igen. Ilyen a pedagógusok területe a vas­út mellett, a Detrich-tanyák- nál. Egyrészt a föld minősége is elég gyenge, másrészt leg­alább tíz év óta — de van olyan része, amely régebb óta — nem kapót szerves trágyát. Minden évben másutt kapják a földjüket és így nem mer­nek venni rá, mert jövőre úgy­se a.z övék. Hiába kapálták, mégis „be­pipált” a kukorica. Persze a hiba abból is származik, hogy későn kapták meg a földjüket és így későn vetettek. Ahogy néztük, nagyon sok nevelőnek a termés egyáltalán nem fize­téskiegészítés lesz, hanem ráfi­zetés. A szőlők, gyümölcsösök jó termést ígérnek. Van ugyan olyan hely. ahol a peronoszpó- ra garázdálkodott — ez sze­rencsére elenyésző mennyiség. Jóleső érzés volt látni, hogy alig van különbség a háztá­jiak és a közös területek gon- dozottsága között. Csák András ESŐK UTÁN Monori határszemlén

Next

/
Thumbnails
Contents