Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-04 / 181. szám

1963. AUGUSZTUS 4, VASÄRNAP

1 MAGUK

Öt hónap változásai Tápiószecsőn

esztendeig sem kapott annyi szervesanyagot a szecsői határ.

— Engem arról tájékoztattak, hogy amit csak el lehet mozdítani, annak lába kel a szövetkezetben. Jól- esően tapasztaltam, hogy a tagság többsége ellene van a lopásoknak. Olyan határozatot hozott a közgyűlés, hogy akit lopáson érnek, azt . ki kell zárni a természetbeni juttatásokból. Én megvallom, nem csupán ennek tulajdonítom, hogy az asszonyok üres szatyorral mennek haza a kertészetből, vagy más munkaterületekről sem hiányzik semmi termés — mondja Pál elvtárs, majd így folytatja.

— Nem rosszak a szecsői emberek, semmivel sincs közöttük több munkakerülő, a közösséget megkárosító, mint másutt. Azt azonban elvárják, hogy a vezetőség is állja a szavát. Tavasszal, a munka megkezdése előtt, szerződést kötöttünk minden egyes taggal. A korábbi tíztizenöt jövedelemelosztási forma helyett egyet választó ttunk ki, a nádudvarit. A tagok felvállalták a területeket, s azóta szorgalmasan dolgoznak. Hogy eredményesen, azt bizonyítja: egymilliónégyszázezer forintot kaptunk az év elején állami támogatást. Ebből csak négy- százezer forintot használtunk fel, a többiről lemondtunk.

A beszélgetés közben mindig vissza-visszatérünk a bizalom kérdéséhez. Ez ma az alapja itt Tápiószecsőn annak, hegy jól halad a munka, szilárdul a termelőszövetkezet. A vezetőség bízik a tagságban és a tagság ugyancsak bizalommal van a vezetőség iránt. Arra, hogy milyen serkentő hatása van az emberekre, ha bíznak bennük, hadd álljon példaként az elnök által elmondott jellemző kis eset:

— A gabona béhordása előtt összeült a vezetőség, hogy megbeszélje a munkaerőszükségletet. Az egyik vezetőségi tag amellett kardoskodott hogy a keresztek behordásához feltétlenül teherkocsikat kell szerződtetni. Én azt állítottam, hogy tíz fogatunk elvégzi ezt a munkát. Az illető nem hitt benne, mondván, rosszul ismerem a kocsisokat. Azzal maradt félbe a vita, hogy majd meglátjuk, kinek lesz igaza, összehívtam a kocsisokat és beszéltem velük. Elmondtam nekik, hogy mi számítunk az ő munkájukra. Meg is Ígérték, hogy behordják a kereszteket, felesleges gépkocsit fogadni. Azóta is odaadással dolgoznak és kiszolgálják a két cséplőgépet.

Öl hónap rövid idő> de m Tápiószecsőn nagy változást hozott. Ennyi idő is elegendő ahhoz, hogy céltudatos vezetés mellett, a tagsággal együtt egy-egy szövetkezet tagsága kilábaljon a bajból. Nem mondanánk igazat, ha azt állítanánk, hogy a tápiószecsői Egyetértés Tsz-ben ma már nincsenek gondok. Vannak, de ezek korántsem olyan természetűek, mint a fél évvel ezelőttiek. Az önbizalmát visszanyert szövetkezeti gazdák ma már biztosan megbirkóznak ezekkel.

Mihók Sándor

Átestek a tűzkeresztségen

A Földművelésügyi Minisztérium idén kiadott rendelete értelmében minden megyében szervezett formában biztosítani kell az egyre növekvő számú öntözőberendezések javítását és karbantartását. Pest megyében is nagy szükség volt erre a központi intézkedésre, hiszen 1963-ban a termelőszövetkezetekben 11 800 holddal nőtt az öntözött terület. Jelenleg, az állami gazdaságokat nem számítva, összesen 210 öntözőberendezés — szivattyú és motor — emeli ki a vizet a megyében levő fo- lyókból, patakokból, csatornákból és nem utolsósorban a szaporodó csőkutakból. Eddig idén

96 új berendezést kaptak

a közös gazdaságok, az év hátralevő időszakában pedig még 56 kerül leszállításra. Ez azt jelenti, hogy csak a termelő- szövetkezetekben, mintegy 20 ezer hold öntözését végző berendezések zavartalan működését kell biztosítani.

Erre a munkára — amely

Szivattyúi* és ápolóit* ■ Batáridő előtt /Vem lehet panasz a hishunlacházi szervizre

A több és jobb termés érdekében

A Pest megyei Növényvédő Állomás fóagronómusának tájékoztatója

A minél nagyobb mennyiségű és jobb minőségű termés elérésében fontos feladat hárul a növényvédő állomásokra. A Pest megyei Növényvédő Állomáson Tövissi József főagronómus adott tájékoztatót a növényvédő állomás munkájáról.

— A Pest megyei Növényvédő Állomáson 14 Rapid tox II. gépet kezel négy brigád, s körzetenként végzi az időszerű növényvédelmi munkákat. A tsz-ek növényvédelmi munkájáért a növényvédelmi felelősök felelnek, akik télen tanfolyamon vesznek részt, ahol szakmunkásbizonyítványt kapnak.

Jelenleg 160 növényvédelmi szakmunkás dolgozik a

megye szövetkezeteiben, akik a jobb termés eléréséért munkálkodnak.

— Mi a legfontosabb feladata jelenleg a növényvédő állomásnak?

— A pajzstetű most rajzik másodszor, az ellene való védekezést a növényvédő állomás brigádjai végzik. Legfontosabb tennivalónk a szövőlepke elleni védekezés. Az Amerikából származó kártevő ellen főként a gyümölcsösökben kell védekezni, mert fertőzött gyümölcsöt nem exportálhatunk, gondolok itt az alma- és szilvakivitelre.

— Milyen kártételre számítanak?

— A júniusi első rajzás gyenge volt, s a második rajzás a jelekből ítélve közepes lesz. A szövőlepke második rajzása elleni védekezést augusztus 20-a körül kezdjük meg.

— Hogyan kell védekezni a szövőlepke ellen?

— Aki nem végzi el a védekezést, ott a tanács közérdekű védekezést rendel el, s

a mulasztó elleti szabálysértési eljárást indít.

A nagyobb kiterjedésű gyümölcsösökben a növényvédő állomás előzetes megegyezés alapján üzemi védekezést végez. A községek belterületén (utak, terek) is mi végezzük díjmentesen a védekezési munkát. Ezenkívül a földművesszövetkezeti brigádok is részt vesznek a szövőlepke elleni védekezésben, hiszen ez mindenki érdeke.

— A kártevők elleni védekezésen kívül milyen munkát végeznek?

— Augusztus második felében kezdődik az őszi gabonavetőmagvak csávázása. amit új, higanytartalmú vegyszerekkel Ceresannal, és Rado- sannal végzünk. Erre a célra nyolc nOOV teljesítményű csávázógépet állítottunk be, amelyek óránkénti teljesítménye 35 mázsa lesz — fejezte be tájékoztatóját a megyei növényvédő állomás főagronó- musa.

magában foglalja az új motorok, szivattyúk garanciális javítását, az állandó szervizszolgálatot, a kis- és nagyjavításokat —, Pest megyében a Kiskunlacházi Gépállomást jelölték ki.

— Május 20-án kaptuk az utasítást és már június elején elkezdtük az új tevékenységet — mondja a gépállomás fiatal főmérnöke, Pfendert Mihály, akire az egyik szerelőcsarnokban bukkantunk rá.

— őszintén bevallom, először féltünk .ettől a nehéz, „rázós“ feladattól — folytatja. — Azt is mondogattuk: miért éppen bennünket jelöltek ki?

De amikor számba vették, hogy a megyében épp itt, a ráckevei járás területén, a legnagyobb az öntözött terület, összesen 8255 hold, és idén 24- ről 59-re emelkedett a berendezések száma — egyetértettek a döntéssel. Felkészültek és megteremtették a legelemibb feltételeket: külön ideiglenes helyiséget rendeztek be a traktorszereidében, műszereket, készülékeket vásároltak, s részben maguk készítettek. Kaptak egy terepjáró autót a mozgószervíz számára, enélkül el sem kezdhették volna a szolgálatot. Ezenkívül három, szerelő Diósgyőrben már előbb tanfolyamot végzett, ahol elsajátította a szivattyúk és a szórófejek javításához szükséges alapismereteket.

— De bennünket, sem engem, sem a technikust, nem küldtek el. hogy tájékozódjunk — méltatlankodik még kissé a főmérnök. — Nem ismertük a gép-, és szivattyútípusokat. Már megkezdődtek az első javítások, s nekem csak halvány fogalmaim voltak — annak a kevésnek az alapján, amit az egyetemen erről tanultam —, hogy mi az az alappersely, légrésbeállítás, vagy lapátcentírozás.

No, azóta volt alkalmuk mindent alaposan megismerni. Különösen amikor hetekig nem esett, naponta hétnyolc

távirati segélykérés

is érkezett a gépállomásra, olyan, egymástól távoleső községekből. mint Ecser és Abony, Törtei és Szigetmonostor, Dánszentmiklós és a szobi járásban, több mint száz kilométerre levő Letkés. És ők mentek kocsijukkal, sorba, mindenhová. A minisztérium utasítása úgy szól: a bejelentéstől számított 48 órán belül meg kell kezdeni minden javítást és nyolc napon belül be kell fejezni. Itt fekszik előttünk a javításokat nyilvántartó munkanapló: egyetlen egyszer sem telt el két nap, míg kiértek a helyszínre és hét nap volt a leghosszabb idő, míg elkészültek egy-egy berendezéssel. Eddig 30 nagyobb javítást végeztek a beszállított motorokon, szivattyúkon és összesen 117 gazdaságba szálltak ki az elmúlt két hónap alatt.

Átestek a tűzkeresztségen, és jól megállták a helyüket. A termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban elégedettek a Kiskunlacházi Gépállomás szervizszolgálatával.

— De nekünk is segíthetnének a szövetkezetek — mondja Pfendert Mihály. Mégpedig azzal, ha táviratukban, amikor kérik a javítást, megneveznék, hogy az öntözőberendezés milyen részénél van a hiba. így a szerelők magukkal vihetnék az esetleg szükséges alkatrészeket. És az is jó lenne, ha közölnék, hol működik a szivattyújuk, mert nemegyszer megtörtént, hogy a községtől 10—15 kilométer távolságra találták meg, hosz- szas keresgélés után.

Mind a két kérés jogos, ezúton továbbítjuk az illetékesekhez. S ha már erről van szó, hadd említsük meg azt az egyetlen esetet, amikor nem tudtak segíteni. Egyik nap Budapesten feladott táviratot kaptak a következő szöveggel: „MA 200-as garanciális öntözőmotorunk meghibásodott, kérjük szerelőjük azonnali kiküldését. Farkas Elek”. Ez állt a táviratban, más semmi. Indultak volna a szerelők szívesen, csak éppen nem tudták hová menjenek?

Bár még csak most jön a második nagy hőhullám, már a gépállomáson készülnek a téli javítási időszakra is. A megyében vizet szolgáltató, terméshozamokat növelő öntözőberendezések is sorra kerülnek, októbertől március végéig rajtuk is

elvégzik a nagyjavításokat.

— Ez már nem tűzoltómunka lesz —, mondja a főmérnök és lelkesen beszél terveikről: szeptemberre elkészül az új öntöző javítóműhelyük, egy szép nagy szerelőcsarnok, saját építőbrigádjuk dolgozik rajta, tehát biztosan meglesz. Benne próbapad, szerszámgépek, szelepcsiszoló, köszörű, eszterga. Addigra előkészítik a szalagszerű javítást. Ez azt jelenti, hogy a használatban levő 15—20 féle öntözőberendezés közül az azonos típusúak kerülnek egyidőben javításra. Ezért még most felkérik a termelőszövetkezeteket, gazdaságokat, hogy augusztus végéig jelentsék be, milyen típusú öntözőgépeket akarnak javíttatni a télen.

— Másképpen nem tudjuk a tizes létszámú műhelyben a munkát elvégezni. A szervezett, szalagszerű javítás .előfeltétele annak, hogy jövőre időben és jól felkészítsük a szivattyúkat, motorokat és szórófejeket az öntözésre —, búi csúzott tőlünk a főmérnök.

Szavait jó érzéssel hallgat- : tűk. Meggyőződtünk arról, í hogy a Kiskunlacházi Gépál- j lomás nemcsak lelkiismerete- ; sen végzi új feladatát, hanem ! örömmel is. Mégpedig azért,

; mert mind a vezetők, mind a i szerelők tudják, hogy miiven í nagy a jelentősége az öntözéses gazdálkodásnak.

Hetesi Ferenc Pál

— Befejezték az aratást a

nagykátai Kossuth Termelőszövetkezetben, s végeztek 500 holdon szalmalehúzás- . sál és a kazalozással is. ösz- szesen kétszáznegyven holdon végezték el a tarlóhántást és 200 holdon a másodvetést,

Rakják a vagont a tápiószelei állomáson

vannak. Ök a vasúttal vannak harcban. A múlt héten például az állomás szinte körül volt barikádozva a sok ládával. Az utóbbi időben azonban lényeges a javulás. Valószínű, ha to- váb mennénk, újabb problémával találkoznánk, mert a vasútnak is van ilyen bizonyára éppen elég. Csak mást ne mondjunk: erről az állomásról 20-—25 vagon zöldáru indul útnak naponta.

A termés után érdeklődve, elmondja Cseh József, hogy a mennyiségre nincs panasz,

Sok gondot okozott a piószecsői Egyetértés Tsz a já- |rás és a megye vezetőinek. Hossz gazdálkodás rendkívül laza munkafegyelem jellemezte még ez év első hónapjaiban is a termelőszövetkezetben uralkodó állapotokat S ma? Rendben a tsz határa, ma-holnap befejezik a gabona betakarítását, s amire még nem volt példa a tsz történetében: a féléves bevételi tervet mintegy négyszázezer forinttal túlteljesítették.

Mi történt ebben a szinte i,javíthatatlannak” hitt termelőszövetkezetben?

Pál Károly elvtárssal, a termelőszövetkezet elnökével beszélgetünk a nagy fordulat okairól. Ö ugyancsak illetékes erről nyilatkozni, mert oroszlánrésze van abban, hogy rövid idő leforgása alatt megváltozott a helyzet a szövetkezetben. Tudni kell, hogy Pál elvtárs az „erősebb segítse a gyengébbet” mozgalom jegyében vállalta a tápió- szecsői tsz vezetését Í9 mert egyébként a szentmártonkátai Kossuth Tsz-nek elnöke ő a szövetkezet felfejlődése óta.

A szövetkezet irodája bizony nem a legalkalmasabb hely a nyugodt beszélgetésre, erről már az első percekben meggyőződtem, de arra alkalmas hogy betekintést nyerjek a következet mindennapi életébe. Brigádvezetők, tsz-tagok keresik minduntalan, telefon cseng, s ő intézkedik. S ez így megy akár Tápiószecsőn, akár Szentmártonkátán tartózkodik.

— Hajnali négytől este tizenegy, tizenkét óráig vagyok ^szolgálatban” — mondja Pál elvtárs, miután munkaidejéről érdeklődöm.

Idejének mintegy kétharmadát Tápiószecsőn tölti, mert itt sokkal inkább szükség van rá, mint Szentmártonkátán. Amint elmondja, vannak, akik ezt szóvá is tették, de őt ígérete köti. A Kossuth-ban ugyanis jól összeszokott vezetőgárda van, akik helytállnak, amíg ő a szecsői határt járja, itt nagyobb szükség van rá.

Kérdésemre, hogy mi a termelőszövetkezetben elért eredmények titka, ezzel a rövid mondattal válaszol:

— Visszanyerte a tagság a bizalmát!

Aprópénzre váltjuk a tömör megállapítást, s eközben kitűnik hogy ez nem ment máról holnapra.

— Nagyon elkeseredett embereket találtam itt március elsején, amikor hivatalosan a tsz elnöke lettem. Én meg is értettem a tagságot, mert víg- ságra tényleg nem volt sok ok. Alacsony munkaegységérték, több mint két és fél millió mérleghiány.

— Hogyan fogott hozzá?

— Tudtam, hogy a szövetkezetei csak a tagság összefogásával lehet kiemelni a kátyúból, ezért velük beszéltünk. Kikértük a véleményüket arról, hogyan látják a szövetkezet jövőjét. A tsz korábbi vezetői a leg- rosszabbakat mondták a tagokról, s ezért meglepett, hogy igen sok jó szándékú emberrel találkoztam. ' Elmondtunk, mit szeretnénk elérni, s mind többen álltak a vezetőség mellé.

Az első napokban meggyőződött Pál elvtárs arról, hogy a tsz-tagságának zöme rendes, dolgozni akaró ember. Abban sem talált semmi kivetni valót, hogy feltételhez kötötték, csak úgy dolgoznak, ha annak hasznát is látják.

— Nem hittek az emberek, ez volt a legnagyobb baj. S ezért nem őket kell hibáztatni. Fűt-fát ígért a korábbi vezetőség, ugyanakkor keveset váltott abból valóra — folytatja a gondolatot Pál elvtárs.

A termelőszövetkezet vezetőségét a szilárd munkafegyelem megteremtése érdekében' mind többen támogatták. Amikor kitavaszodott, nagyon nagy szó volt, hogy a trágyát már munkaegységért hordták ki a földeiére. Amint Pál elvtárs megemlíti, annyi trágyát hordtak ki, ho-'ó -r*«**« bárom

— A terméssel elégedettek lennénk, még az árakkal is, csak a szállítással ne lenne ennyi bajunk — tér vissza válaszában az elnök legfájóbb problémájukra.

A farmosiak problémájára választ adni legilletékesebb a MÉK tápiószelei kirendeltségének vezetője. Velük vannak ugyanis kapcsolatban a farmosiak.

A kirendeltség közvetlenül a vasútállomás mellett van. A vasútállomás környéke tele fogatokkal, vontatókkal, autókkal. Pezseg itt az élet. Noha gyorsan halad a berakodás — Juhász János áruirányító lót-fut éppen eleget azért, hogy ne legyen fennakadás — még sem lehet elkerülni, hogy egy-egy járműnek ne kelljen várni.

Cseh József kirendeltségvezetőtőd érdeklődünk a farmosiak panaszáról. .

— Sajnos, igazuk van, de mi sem tehetünk róla.

Nem kapunk elég göngyöleget. Amit kapunk, azt igyekszünk igazságosan elosztani — válaszolja a kirendeltségvezető.

Közben elmondja az ő prob- , témáikat is, mert ilyenek is

í A zöldségszezon kellős kö- í zepén járunk. Paprikával, 5 paradicsommal és dinnyével í megrakott szekerek, vontatók í és teherautók igyekeznek a í nagykáti járás országútjain, ä Tápiószele felé. i Útban Tápiószelére benéz- jtünk a farmosi Uj Elet í Tsz irodájába, ahol Megyes * József tsz-elnököt nagy gond- \ ban találtuk. Gondjának oka: í kevés a göngyöleg.

! — Hetek óta rekeszek

\ után szaladgálunk. Itt a nya- ! kunkon a sok termés1, nem j hagyhatjuk elveszni — mond- í ja érdeklődésünkre.

{ Azt is megtudjuk tőle, nem í várnak arra, hogy majd csak \ érkezik, hanem igyekeznek ; felkutatni a környéken min- den darab felesleges rekeszt. \ A községben korábban nem- \ igen foglalkoztak kertészkeí déssel, de /

/ a szövetkezeti gazdálko- dás keretén belül máris ^ elég nagy területen ter- ^ melnek zöldségfélét.

^ Százharmincöt hold dinnyéjük van — ebből huszon- nyolc a sárgadinnye — to- ^ vábbá ötven hold a paradi- ^ csőm és harminc hold a ^ vegyes kertészet.

^ — Milyen termésre számítanok ?

Napi 20—25 vagon zöldáru

Nehézségek az átvétel körül

enenoen a minőség ugyancsak kifogásolható. A múltkori nagy meleg sok kárt tett a szárazföldi kertészetekben.

A nagy forgalmat, a rengeteg árut látva, az őszinte válasz ellenére is maradtak kételyeink: növekszik a nagyüzemi gazdaságokban a kertészkedés, de ugyanakkor ezzel nem tart lépést a felvásárlás és a szállítás. Vajon nem veszi el a sok futkosás, az utánjárás a szövetkezeti gazdák kedvét - a termelés növelésétől? Érdemes lenne ezen elgondolkozni.