Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-31 / 203. szám

eníendre VIL ÉVFOLYAM, 66. SZÁM 1963. AUGUSZTUS 31, SZOMBAT PEST MEGYEI HÍR LA P K Ü LÖN KI A Jelentős fejlődés tapasztalható a járás szakszövetkezeteinek munkájában A közelmúlt napokban tár­gyalta az MSZMP járási párt-végrehajtóbizottsága a já­rás szakszövetkezeteinek mun­kájáról szóló jelentést, me­lyet a szövetkezetek járási központja terjesztett elő. A jelentés megfelelő alapos­sággal rögzíti a gazdálko­dási egységek legfontosabb adatait és von le belőlük megfelelő következtetéseket. Az egyszerű olvasót sem hagyhatja érdektelenül mind­az, amelyet a párt- és ta­nácsszervek tesznek a me­zőgazdaság fejlesztése érde­kében, hisz* minden intéz­kedés központi kérdése a társult emberek boldogulása mellett az árubőség biztosí­tása. A szövetkezetek — szám szerint hét — 1961 szeptemberében alakultak meg járásszerte 1500 taggal és összesen 7688 kh földte­rülettel. A tárgyalás idő­pontjában ebből az érde­keltségi területből 1438 kh áll közös művelés alatt. Ez az összterület 19 százalé­kát teszi ki. Vannak az át­lagszázaléknál nagyobb ará­nyok is, mert például a szigetmonostori Béke Szak- szövetkezet érdekeltségi te- j-életének 34 százaléka, a kisoroszi Dunakanyar Szak- szövetkezetnek 26 százaléka áll közös művelés alatt. A szakszövetkezetek jelen­tős programot dolgoztak ki a kert- és gyümölcskultú­ra fejlesztésére. Teljesen ért­hető, hiszen komoly ha­gyománya van a területén a gyümölcstermelésnek — Bu­dakalász, Pomáz, Csobánka az őszibarack, a szigeti te­lepülések a málna és a föl­dieper termelése terén tűn­tek ki. Az öntözéses kultúra számára viszont gazdag le­hetőséget nyújt a Duna mindkét ága. Jelenleg az érdekeltségi területekből kö­zel 1000 holdnyi a gyümöl­csös és a közös művelés alá vont gyümölcsösök területe is eléri a 150 holdat. Ezt a területet már közösen te­lepítették be. Az év őszén újabb 150 holdat telepítenek közös erővel. Őszibarackot 70 kh, epret 7 kh, málnát 15 kh és egvéb gyümölcsfé­leségeket 55 kh területen. Természetesen a kenyérgabo­na termelése terén is jelen­tős feladatokat kell megold­janak. Az idén a rozzsal evyütt több mint 1800 hold ke­nyérgabona-vetéssel szá­moltak, s bár az erős tél a növényállományt nagyon megviselte, ere­jükhöz mérten részt vál­laltak a járás kenvér- gabonatcrvének teljesí­téséből. Mint ahogyan azt a já­rási párt-végrehajtóbizottság megállapította, a szakszö­vetkezetek sokat fejlődtek az elmúlt egy esztendő alatt, további erősödésük egyre gyorsuló. Közös eszközállo­mányuk az 1961 decemberi 2173 000 forintról, 1962 de­cemberére 4 651 000 forintra emelkedett. Ezt az összesí­tetten kimutatott vagyont mindössze 885 000 forint bankhitel, illetve MESZÖV- kölcsön terheli. Vagyonuk tehát valamivel több mint 80 százalékban saját forrá­saikból fakad. Általában jó­nak mondható a szakszövet­kezetek pénzügvi helyzete a tagokkal szemben fennálló követelései terén is. 1963 januárjában a követelések ál­lománya 1 514 800 forintot tett ki, melvnek több mint 50 százalékát a tárgyalás napjáig befizették. Sajnálattal kell ugyanak­kor meeállaoítani, hogy az 1963. évi beruházási kere­tük erre az évre jelentősen meghaladta a 3 millió fo­rintot, melyet július végéig csak 19 százalékban hasz­náltak fel. A gépi beruhá­zások teljesítése 44 százalé­kos, az építési beruházások 14 százalékos eredményről adnak számot. Enyhít a kér­désen természetesen, hogy a telepítések még csak ez­után realizálódnak, s így az egyéb keretekre biztosí­tott másfél millió felhaszná­lása jó ígéretnek látszik. Sajnos, nem így áll ez az építkezések és a gépvásár­lások terén. Pedig ezek nél­kül az egészséges feltéte­leket sem lehet megterem­teni a jobb eredmények ér­dekében. Ezek nélkül nincs kö­zös állattartás, nincs ta­lajerő-visszapótlás, nincs jó talajmunka sem. A szántóterületek talajélete gyenge, pedig ennek megszüntetése egyik mód­szere a jobb termés- eredmények elérésének. A szakszövetkezetek tag­sága általában elismert gaz­dákból tevődik össze, azon­ban az évtizedes, évszáza­dos kisparcellás gazdálko­dás módszereit hozta ma­gával. E módszerek a kor­szerű termelési folyamatok­kal ellentétes álláspontokat eredményeznek. Ezért is többek között nagy figyel­met kell fordítani gazdál­kodásuk megsegítésére és fi­gyelemmel kísérésére. A párt­végrehajtóbizottság szüksé­gesnek tartja, hogy a szö- vetkezetck járási központja egy megfelelő felkészültségi embert állítson e komoly munkaterületre, akinek egyet­len feladata a gazdálkodás szakirányítása, segítése le­gyen. Tanácstagok fogadóórái Branczeisz József, a 2. sorsz. választókerület tanácstagja f. évi augusztus hó 31-én du. 4 órakor Somogyi Bacsó-part 14—16. sz. a. lakásán. Csanadacz Ferenc, a 36. sorsz. választókerület tanács­tagja f- évi szeptember hó 2- án du. 4 órakor Rómaisánc u. 2. sz. a. lakásán, ifi. Bencsát Jánosné, a 26. sorsz. választókerület tanács­tagja f. évi szeptember hó 2­3-án du. 5 órakor a rendelő- intézet gyermekgyógyászati helyiségében, Fáik Lajos, a 3. sorsz. vá­lasztókerület tanácstagja f. évi szeptember hó 5-én du. 6 óra­kor Görög u. 6. sz. a. lakásán választókerülete részére ta­nácstagi fogadóórát tart. Harc a szeméttel Mindazoknak, akik hivatal­ból őrködnek a Dunakanyar rendje felett, de azoknak is, akik szívügyüknek tartják ezt az évről évre kedveltebb gyö­nyörű kiránduló- és üdülő­helyet, nagy gondot okoz a mindenféle szemét állandó növekedése, ami egyenes arányban halmozódik a tu­ristaforgalommal. Hiba len­ne azonban csak a hétvégi FELHÍVÁS! A szentendrei pénzügyőri szakasz felhívja a járás és vá­ros területén lakó bortermelőket, hogy a birtokukban levő bortároló hordókat az 50/1960. (XI. 18.) korm. sz. rendelet ér­telmében tíz évenként jeleztetni köteleseit. A jeleztetés elmulasztása a hivatkozott rendelet 21. §-ának (3) bekezdés b) pontja szerint szabálysértést képez. A hordók jeleztetését a községi tanácsok útján lehet meg­rendelni az illetékes hordójelző állomástól. Szentendre város­ra vonatkozólag pedig a szentendrei pénzügyőri szakaszon ke­resztül. Minden bortermelő jelentse be, hogy hány db és hány li­teres hordót kíván jeleztetni. Ha a termelőnek nincs jelzetlen hordója, azt is jelentse bé, mert a tanácsnál levő bortermelők­ről készített kimutatást alá kell írni annak bizonyítására, hogy a termelő a felhívást tudomásul vette. A bejelentési határidő 1963, szeptember hó 5-ig. Az 1954. év előtt jelezett hordókat a fenti rendelet értel­mében az 1964, évben jeleztetni kell. A hordójelzés végrehajtásával és a fizetendő díj összegé­vel kapcsolatos felvilágosítást a termelők a bejelentés alkal­mával a tanácstól, illetve a szentendrei pénzügyőri szakasztól megkapják. Pénzügyőri szakasz Szentendre SZÓVÁ TESSZÜK, — hogy a BHÉV-állomás mel­letti tejpavilon kivételével a városban egyetlen helyen sem lehet reggelit kapni, pedig nap mint nap felve­tődik ennek igénye. Eseten­ként ugyan előre rendelés­sel a Művész Eszpresszó ki­elégít ilyen igényeket, de számtalan csoport érkezik a városba a reggeli órákban, akik viszont hiába keresnek erre vállalkozó vendéglátó egységet. A hűvösebbre for­duló őszi idényben e szol­gáltatás hiányát azzal sem magyarázhatjuk, hogy nincs megfelelő hűtőalkalmatosság. Joggal vetődik fel a pa­lackozott tej és kakaó teljes hiánya is, pedig a szomszé­dos Pomázzal együtt az áru­terítés itt is megoldható lenne. A felvetett igény megoldásának fontosságát az érdekeltek figyelmébe ajánl­juk. 170 népi ellenőr segíti a járási NEB munkáját Az állami élet demokratiz­musának egyik fokmérője, az e területen való előrehaladás egyik bizonyítéka, hogy a já­rási népi ellenőrző bizottság tevékenységét 170 felelősségtől áthatott, szakmailag hozzáér­tő ember támogatja. A külön­böző szakterületeken folyta­tott vizsgálatok megállapítá­sai és az azokból fakadó ja­vaslatok szocializmust építő munkánkat segítik elő. A járási NEB aktívái 3 szak­csoportot alkotnak: mezőgaz­dasági, kereskedelmi és kul­turális-egészségügyi szakcso­portokat. A kereskedelmi szakcsoport legutóbbi ülésén elhatározták, hogy a járás- és a város áruellátását teszik vizsgálatuk legközelebbi tár­gyává. Az egyébként minden­kit érdeklő szakterület vizs­ÉRTESITES Az állami zeneiskola igaz­gatósága értesíti a város és járás lakosságát, hogy az állami zeneiskolába a beira­tás hegedű, cselló, fa- és réz­fúvó szakokra, zongorára korlátolt számban, csak Szent­endrén, 1963. szeptember 2-án, hétfőn lesz a városi tanács művelődési csoport­jánál, de. 10—12 óráig és du. 5—7 óráig. Pomázon a II. sz. áll. ált. iskolában de. 9—11 óráig és du. 5—7 óráig. Dunabogdányban a műve­lődési otthonban de. 9—11 óráig és du. 5—7 óráig. turistákat, a Duna-parton strandolókat megvádolni az­zal, hogy gondatlanul és nemtörődöm módon szeme­telnek az utakon, partrésze­ken. A Dunakanyar közsé­geinek lakossága sem visel­kedik példamutatóan ebben a vonatkozásban. Hogy lehet megkívánni azoktól, akik csak pár órát töltenek el he­gveink között és a víz part­ján, hogy lelkiismeretesen gyűjtsék és tüntessék el az óhatatlanul termelődő hul­ladékot, ha azt tapasztal­ják, hogy maguk a bentla­kók sem törődnek a legele­mibb egészségügyi szabályok­kal és minden gátlás nélkül haii<Tálják ki a konyhai és c"—'b szemetet a forgalmas utakra?! Meg kell nézni — elret­tentő például — a leány­falui Duna-parton. a 26-os kilométerkő tájékán a par­tot ahol közvetlenül a kis víkendházak előtt halom­ban áll az undorító szerves szemét, legyek lakmározásá- hoz terített asztalként. Tr~~anezen a tájon ■’-ár nap­pal ezelőtt az egészségű évi hatóságoknak kellett a leg- erélyesebben fellépni eev nagy építkezés étkeztető he­lyiségénél, ahol a fő útvo­naltól száz méternyi távol­ságban rendszeresen az útra dobták ki a konyhai szeme­tet és borították ki a mo­sogató edényeket. A szemetelők legtöbbje azt gondolja, amit XIV. Lajos francia király mór'1' • nam a vízözön. Ebben az esetben: utánam a szemétözön, mit törődöm azzal, hogy má­soknak bosszúságot, undoro- dást okozok? Este elmegyek, majd egy zápor elmos min­dent. De mit gondolhatnak azok, akik nem mennek el esté. hanem saját maguknak kell eltűrni — saját szemetüket? Nem gondolnak arra, hogy milyen járványveszélyt hor­doz a szemétrakás? Nem gondolnak arra. hogy a sa­ját maguk, családjuk egész­ségét veszélyeztetik elsősor­ban az ilyen minősíthetetlen eljárással, ha már azzal nem is törődnek, hogy a szomszé­dok és a járókelők képte­lenek védekezni? Egészségügyi hatóságaink azonban résen állnak és te­kintet nélkül lecsapnak ott, ahol erre szül^ég van. De ez nem elegendő: a kiszaban­dó szabálysértési bünteté­seknek is el kell távolodni az alsó határtól és alkalmaz­ni kell a pénzbüntetések leg­felső határát, sőt ha ez. nem használ, akkor a közegészség veszélyeztetése címén bün­tető el iárósokat is folyamat­ba kell tenni. A mólóban levő nyár szo­morú tapasztalatokat hozott az általános szemetelés te­rén. Ideje, hogy máris eon- doljunk a következő nyárra é« már most kezdiük el a felelőtlen szemetelők meg- rendszabályozását. illír Ki felelős ezért az emberért? 1963 augusztus hó 28-án a kora délutáni órákban a Béke söntése előtt szomorú jelenettel találkoztak a Szentendrére érkező német turisták. A helyben lakóknak sajnos ez a kép nem jelent újdonsá­got elég gyakori látvány a városka főterén. Sajnos ez így van, még akkor is, ha az illetékesek nem hajlandók el­hinni. íme egy bizonyíték A Martinovits utca kövezésével egyidőben folyik a Rab Rabi tér rendezése is. Az utca kövezése közel 600 000, míg a tér rendezése 170 000 forintba kerül. A munkálatok sajnos lassan haladnak, mert kevés a szakmunkás, s mert a burkoláshoz használandó kiskockakő hasítása az el­múlt melegebb hónapokban lehetetlen volt. Reméljük azonban, hogy a munkálatok eredménye — a jó útvonal — feledteti majd az építkezés hosszadalmassága okozta kényelmetlenségeket (Gajzágó foto) HÍREK A JÁRÁS ÉS A VÁROS ELETEBOL A város ügyeletes orvosa szeptember 1-én dr. Katona Gyula körzeti orvos. Holnap a Paprikabíró utcai gyógyszertár tart ügyeleti szolgálatot. Az alkoholfogyasztás ár­talmairól címmel rendez egészségügyi szakelőadást szeptember első felében a Vöröskereszt leányfalui szer­vezete. A szakelőadás megtar­tására dr. Csurgai Mihályt, a járás közegészségügyi és járványügyi felügyelőjét kér­ték fel. A közscgfe.jlesztés 1963. évi tervének teljesítéséről, vala­mint az anya- és csecsemő- védelmi helyzetről tárgyalt tegnap a városi tanács vég­rehajtó bizottsága. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Szutter Éva Magdol­na. Plesa Ildikó. Mócsai Albert János. Dombai Ilona. Molnár László Kaposvári László. Házasságot kötöttek: Nehodo Ká­roly Lalos és Gellért Mária. Gal- sóczi Sándor és Vilsitz Margit Ju­lianna. Meghaltak: Keresztes Józsefné 74 éves és Stolcz Dániel 73 éves szentendrei lakosok. Szeptember 2-től kezdve na­ponkénti ütemezéssel tartják rendkívüli üléseiket a városi tanács állandó bizottságai, hogy minden szakbizottság a maga területére vonatkozó költségvetést tételesen meg­vitassa. Ezt követően kerül az 1964. évi városi költség­vetés a végrehajtó bizott­ság, majd a tanácsülés elé. Úgy gondoljuk, ezzel a mód­szerrel nemcsak a társadalmi önigazgatás megvalósítása felé teszünk lépést, de az új költségvetés terén kevesebb lesz majd a hibaszázalék i& A járás ügyeletes állatorvo­sa szeptember 1-én dr. Ko- vánián Hárutyun járási fő­állatorvos Szentendre, Di­mitrov utca 17. Az ügye­leti szolgálat a város területé­re nem terjed ki. — A filmszínház műsorán augusztus hó 31-én és szep­tember 1-én A lány és az államügyész, szeptember 2- től 4-ig Kopaszok bandája, az ifjúsági matiné műsorán szep­tember 1-én Puskák és ga­lambok, a kertmozi műsorán szeptember 2-ig Mr. Hobbs szabadságra megy, 3-tól 4-ig Utazás a léggömbön című film szerepel. gálatának tapasztalatait is­mertetni fogjuk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents