Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-30 / 202. szám
mUC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI VII. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM ÁRA 5« HlJiit 1953. AUGUSZTUS 30, PÉNTEK A fogyasztók érdekvédelmében KÉTSZÁZ ÚJ VÉDŐNŐ LÁT MUNKÁHOZ Inárcsi karfiol exportra Üzemeink jelentik Céltudatosabb és aktívabb munkát az állattenyésztésben Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az idén ismét tovább bővül a védőnői hálózat: szeptember közepén munkába állnak a budapesti és a szegedi képzőintézetekből kikerülő új védőnők, s így számuk országosan több mint kétezernyolcszázra emelkedik. Az egészségügy most kezdő „újoncainak” legnagyobb része vidékre kerül. Személyvonattal érkezett meg a Keleti pályaudvarra a Nohab Diesel-mozdony (MTI Foto — Lajos György felv.) ÚJ MOZDONYOK Rendszeresen közlekedteti a MÁV a legkorszerűbb Diesel- és villamos-mozdonyokat. Mint ismeretes, a MÁV az ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően a vontatás korszerűsítésére külföldről több villamos- és Diesel-mozdonyt vásárolt. A svéd Nohab cégtől 20 kétezer lóerős Diesel-mozdonyt. az NSZK-ból hét silicium egyenirányítós, 3200 lóerős villany mozdonyt rendelt. A svédektől három, az NSZK-ból hat mozdony már megérkezett és rendszeresen közlekedik. Az év végéig leszállított további mozdonyokat folyamatosan állítják forgalomba. A személy- és tehervonatok vontatására egyaránt használható mozdonyok maximálisan 100, illetve 130 kilométeres sebességgel haladhatnak. takarmánytermesztési és takarmánygazdálkodási ankét a gödöllői Agrártudományi Egyetemen TANÉVKEZDÉS ELŐTT Tegnap délelőtt kilenc órai kezdettel talkar- mánytermesztési és takarmánygazdálkodási ánkétott tartott a gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei Szervezetének, a Pest megyei Tanács vb. mezőgazdasági osztályának és a Földművelésügyi Minisztérium állattenyésztési főigazgatóságának támogatásával. Az ankétra meghívták Bács-Kiskun. Fejér. Heves, Nógrád és Pest megye megyei, járási mezőgazdasági párt- és szakigazgatási vezetőit, valamint a Pest megyei tsz-ek szakembereit. Az Agrártudományi Egyetem épületében megtartott értekezleten Jámbor Miklós és Szakali József elvtársak, a Pest megyei Pártbizottság titkárai is részt vették. Dr. Magyari András megnyitó beszéde Az öt megye állattenyésztési problémáit tárgyaló értekezletet dr. Magyari András, a gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora nyitotta meg. Bevezetőül üdvözölte a nagy fontosságú értekezlet részvevőit, majd rátért a tanácskozás céljának ismertetésére. — Hazánk gazdasági helyzetét értékelve — mondotta —, megáilapíhatjuk. hogy az élet- színvonal növelése magas követelményeket támaszt a mezőgazdasági termeléssel szemben. Nagymértékben növekszik a kereslet a fehérjékben, vitaminokban gazdag élelmiszerek iránt. Különösen sürgős és fontos tehát számunkra az olyan koncentrált, tápdús termékek termelésének növelése, mint amilyen a tej, a tojás és a hús. A gyorsan növekvő hazai igény mellett az igen jelentős exportlehetőségek is e termékek bőségénrV megteremtésére seifcentik mezőgazdaságunkat. — Meg kell mondani azonban, hogy a fogyasztói igény növekedésével nem tart lépést a termelés növekedése. Az ország ellátásáért felelősséget érző mezőgazdasági szakembereknek és vezetőknek keres- niülc^ kell az elmaradás okait és tőlif; telhető energiával és tudass?! ke1! törekedniük azok kiküszöbölésére. Ha a főbb okokat nézzük, akkor megállapíthatjuk hogv elsősorban a dolgozók anyagi é-d-beltségé- rek fokozása, a tskarrmány- termpsztés színvonalának eme’ése, értékes, nagyhozamú állatfajták kitenyésztése és fenntartása, a tudomány és a 1 technika vívmányainak széleskörű alkalmazása a legfőbb tennivalónk. — Mindezt közül kiemelkedő jelentőségű a takarmányt rmesztés és a takarmánygazdálkodás megjavításának gondja. Látnunk kell, hogy nagy mennyiségű, jó minőségű és olcsó takarmány nélkül egy lépést s«ni haladhatunk előre. Az a feladat hárul tehát ránk. hogy új és gyorsan kihasználható tartalékokat kutassunk fel e téren. Kihasználatlan tartalékok — Nem vagyunk abban a helyzetben — folytatta dr. Magyari András —, hogy jelentősen növelhetnénk a takarmánytermő területeket, tehát a terméshozamok növelésének útján kell járnunk. A mezőgazdasági szakemberek tehát azt számolják, hogy helyi adottságaik szerint miképpen nyerhetnek legtöbb tápanyagot egységnyi területen. Nagy és kihasználatlan tartalékokra tehetünk szert azáltal, ha az egységnyi területen legtöbb tápanyagot szolgáltató takarmánynövényt termesztjük a többi takarmány- növény területén is. — Ma már a mezőgazdászok nem számolhatnak úgy, hogy egységnyi területen hány mázsa takarmány terem, hanem a termeszthető keményítő és fehérje mennyiséget kell nézni. Az sem ésszerű elvet követ, aki csak arra ügyel, hogy a lehető legolcsóbban termeljen keményítőt és fehérjét, mert a népgazdaság érdeke sokoldalú szemléletet követel meg a mezőgazdasági szakembertől. így például, ha legelőgazdálkodással ötven forintért állíthatjuk elő a keményítő mázsányi mennyiségét, akkor olcsóbb takarmányt kapunk ugyan, mint a szántóföldön termesztett takarmány, amelynek mázsája hatvan forintba kerül. De ha azt tapasztaljuk, hogy az előbbi módon csak tíz mázsa keményítőre tehetünk szert holdanként, akkor mégiscsak a szántóföldön termelt keményítőt kell választanunk, ha abból tizenöt mázsa terem ugyanazon a területen. Jó szervezést Az Agrártudományi Egyetem rektora ezután arról beszélt, hogy . mennyire fontos az áilatfajankénti, fajtánként! és hasznosítási típusonkénti taikamányozás megszervezése. Ha ugyanis nem ügyelnek erre a gazdaságok, azaz nem azzal az állatfajjal, fajtával, típussal etetik fel az adott takarmányt, amely azt legjobban hasznosítja, akkor sok keményítő, illetve fehér, je vész kárba. Megnyitó beszéde végén a Szovjetunió és az Egyesült Államok hasznos tapasztalatait is idézte okulásul. Dr. Baintner Károly előadása kenésének ismert és érthető okai vannak, elsősorban az, hogy az. életszínvonal emelé(Folytatás a 3. oldalon) Már megelevenedett az iskolák környéke, megindult a forgalom a könyvkereskedésekben, letelt a pedagógusok megérdemelt nyári szabadsága a diákokéval egyetemben. Indul a munka, a tanítás és a tanulás. A most kezdődő új tanév problémáiról beszélgettünk Dékán Antallal, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjével. — Az induló tanév fő feladata Pest megyében — mondotta — abból a megnövekedett igényből adódik, amely a továbbtanulás terén nyilvánult meg. A múltban az általános iskolák nyolc osztályát elvégző tanulóinak mindössze 20—22 százaléka ment a középiskolákba, most ez az arány meghaladta már a harminc százalékot is. Arra törekedtünk, hogy középiskoláink mindenkit felvegyenek, aki alkalmasnak bizonyult a továbbtanulásra. El is értük, hogy lényegében senkit sem kellett elutasítanunk a felvételre jelentkezők közül. A helykérdést középiskoláinkban a kabinetrendszer bevezetésével és a dupla váltással oldottuk meg, ami azt jelenti, hogy tantermeink szaktermekké alakulnak át, így elérjük azt, hogy nyolc tanteremben zökkenő- mentesen elhelyezhetünk tíz- tizenkét osztályt. A Pest megyei középiskolákban az idén huszonhét osztállyal indul több, mint tavaly. A középiskolai oktatásban egyébként Káscdvlvm as vpítkwsvsbvn és a ívtáji* fásban _ Új iskolából életveszély es é pület_Xéyy új gimnázium — Váltóz ajlottul kevés a pedagógus nagy jelentőségű fejlődés következik be az új tanévben. Érvényesül az a törekvés, hogy már a középiskolában szakmát tanuljanak a diákok. A fővárost a megye a szákközépiskolák valóságos gyűrűjével kívánja körülvenni, már csak azért is, hogy enyhítsen a fővárosi iskolák jelenlegi túlzsúfoltságán. Vidékről ez idő szerint nyolcezer középiskolás jár be a budapesti iskolákba és túlnyomó többségük Pest megyei. Az iskolaszaporítás terve nem valósult meg olyan mértékben, ahogyan a tervezés során elgondolták. Gödöllő és Isaszeg új, nyolctantermes iskoláját már átvették, ezekben szeptember elsején megindulhat a tanítás, de már a másik gödöllői, a pilisi és a ceglédi Táncsics-iskola felújítása áthúzódik a jövő évre, mert a munkálatokat a kivitelező vállalatok különböző okok miatt nem fejezhették be határidőre. Ugyancsak túlságosan elhúzódik a vecsési gyógypedagógiai intézet felújítása is. Nagyon visszás a helyzet az érdligeti és a II. számú érdi iskolában. Mindkettőt élet- veszélyesnek minősítették, de az idejekorán megrendelt tatarozást munkálatokat még meg sem kezdték bennük. A tanítást szeptember elején a volt zárda fűthetetlen tornatermében és színpadán kezdik meg, mégpedig hármas műszakban. Meghiúsult a nagykátai diákotthon műszaki átvétele is és a legjobb esetben az intézménvt csak szeptember közepén adhatják ót rendeltetésének. E cser vadonatúj négytan- termes iskolájában viszont egészen furcsa helyzet alakult ki. Az iskola i?en gyönge teherbírású padlásterében az illetékesek tiltakozása ellenére kétszáz vagon terményt raktároztak el, a tetőt is kibontották. enn°k következtében a padlás átázott, a falak pedig megrepedeztek, az egész épület életveszélyessé vált. Elég súlyos a helyzet a pedagóguslétszám tekintetében is. A megye, iskolái számára. az igényelt ötven tanító helyett ötvenhatot kapott ugyan, de llJ általános iskolai tanár helyett csak 37-et, 42 gimnáziumi tanár helyett csak 22-t és 21 gyógypedagógiai tanár helyett 18-at. A nehézséget átmenetileg úgy oldiák meg. hogy ahol arra szükség vain, a szaktárgyakat is tanítók tanítják, dé — amint Dékán Antal ősz* tályvezető mondotta — re* meny van arra, hogy a pedagógusigényt később valahogy kielégítik. Négy helyen, mégpedig a szobi, a dunakeszi, a gyömrői és a pilisvörös- vári általános iskolában az idén megnyílik az első gimnáziumi osztály, Túrán pedig mezőgazdasági jellegű szakközépiskola első osztálya. Ezeken a helyeken négy év múlva komplett gimnáziumok, illetve szakközép? iskolák lesznek. A múlt évi tizenöt helyett az idén tizenkilenc gimnáziumban indul meg a tanítás. A gimnáziumi tanulók létszáma a tavalyi 4671-ről 5466-ra emelkedett, az. első osztályosok száma tavaly 1579 volt, az idén 2093. Az új tanévben kezdődik meg a humán és a reál tagozatú gimnáziumok összeolvasztása is, amennyiben az első osztályban már egységes lesz a tanítás. A politechnikai oktatás terén a megyei tanácsnak az az álláspontja, hogy ott; ahol a megfelelő feltételek megvannak hozzá, az oktatást bázisüzemekre vagy iskolai műhelyekre kell alapozni. A legjobb a helyzet a monori gimnáziumban, ahol igen széles körű már a politechnikai oktatás, de Vácott, Ráckevén és Nagykőrösön is kielégítő ezen. a téren a helyzet. A felnőttek esti és levelező oktatása nem sok fejlődést ígér az új tanévben. A megyében tavaly 17 levelező tagozat volt 83 tanulócsoporttal, és 7 esti tanfolyam 15 tanulócsoporttal. Ezeken a tanfolyamokon összesen 3100 hallgató vett részt. A „művelődési osztály az idén legfeljebb 10—15 százalékos emelkedésre számít a múlt évi 40 százalékos, ugrásszerű emelkedéssel szemben. Az általános iskolák tanulóinak idei létszámát véglegesen még nem állapították meg, erre csak szeptember közepén kerül sor, de valószínű, hogy a tavalyihoz mérten lényeges változás nem lesz — a múlt tanévben 118 000 gyerek tanult a megye általános iskoláiban. Dékán Antal osztályvezető végül elmondotta, hogy a megye iskolahálózatában minden tekintetben érvényesítik az iskolareform rendelkezéseit és bíznak benne, hogy a reform meghozza az új tanévben a remélt eredményeket. Az anikét nagy érdeklődéssel várt vitaindító előadását dr. Baintner Károly egyetemi tanár tartotta meg. A takarmánykérdés megoldása, a temőterületek további kitér- jesztése nélkül, a termésűt-; la gok növelésével, korszerű J betakarítással és a takarmá nyok gazdaságosabb felhasz- j válásával — címmel. Előadá-í sát így kezdte: — Azt a megtisztelő felada-; tot kaptam, hogy mezőgazdasági termelésünk egyik; legsúlyosabb gondjáról tart-; sak előadást. Felelősséggel, a; legjobb tudásom szerint tel-; jesítem ezt a feladatot. Igyekszem rendszerezni azokat a lehetőségeket, amelyék kiaknázásával leküzdhetjük az állattenyésztésünk fejlesztésének útjában álló akadályokat. . — Előre kell bocsátanom, hogy megalapozatlan és hiú áb- ; ránd arra gondolni, hogy a termőterület növelésével oldhatjuk meg a takarmánykérdést. A hivatalos adatokat vizsgálva kitűnik, hogy amíg 1960- ban a szántóterület 62 százalékán termesztettünk takarmányt, addig 1962-ben 54 százalékra csökkent ez az arány. Nem nagyobb, hanem inkább kisebb területen kejl tehát több takarmányt termesztenünk, mint azelőtt. A takarmány termő terület csők-; Virágzik az akác Vácott Süveges György, nyugdíjas váci lakos két évtizeddel ezelőtt elhatározta, hogy megpróbálja a tavasztól-őszig virágzó akácfa nemesítését. Hosszan tartó kísérletei sikerrel jártak. Ma már 15 ezer, tenyészetéből származó akácfa virágzik tavasztól őszig az ország négy erdőgazdaságában és egyes háztáji kertjeiben. Süveges György kertjében jelenleg is sokféle akáccsemetét nevel és meghonosította a „folyamatosan virágzó’’ akácfákat. Képünkön egy virágzó akácág (MTI Foto — Bereth Ferenc felv.)
