Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-29 / 201. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 201. SZÄM ARA 50 FIIJ.ER 1963. AUGUSZTUS 29, CSÜTÖRTÖK A jövő heti rádió- és televízióműsor Átadta megbízólevelét hazánk új prágai nagykövete Százhalombattai jelentés Száz év után Hetvenezer felnőtt tanul mezőgazdasági szakmát Rendelkezésre állnak a feltételek a búzatermesztés fejlesztésére Megyei búzatermelési tanácskozás Antonin Novotny, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság elnöke, szerda délelőtt fogadta Cséby Lajost, ha­zánk újonnan kinevezett prágai rendikívüli és megha­talmazott nagykövetét, aki átnyújtotta megbízólevelét, a köztársasági elnöknek. Meghalt William du Bois professzor Kedd este accrai othoná- ban elhunyt William du Bois professzor, a világhírű néger szociológus. William du Bois 95 éves volt. 1959-ben Lenin Békedíjjal tűntették ki. Az úszódaru vízre emeli az Arácsot (MTI Foto, Fényes Tamás felv.) Vizrebocsátották az Arácsot $ ^ A Magyar Hajó- és Darugyár váci üzemegységében elké- | szült a 49. vízibusz. Az Arács nevet viselő hajót az országúton ^ szállították a szödligeti Duna-partra és itt 100 tonnás úszóda- | rÚTXti helyezték a vízre. A próbák után a Dunán és a Sión ke- £ resztül Siófokra utazik majd az új vízibusz és a part menti í közlekedésbe kapcsolódik be. V Az MSZMP Pest megyei Bizottsága és a tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt a megyei tanács dísztermében megyei búza- termesztési tanácskozást tartott. Részt vett a tanácskozáson dr. Petöházi Gábor földmű­velésügyi miniszterhelyettes, aki A búza­termesztés helyzete és feladatai címmel vita­indító előadást tartott, továbbá Jámbor Mik­lós és Szakali József, a megyei pártbizottság titkárai. A búzatermesztési tanácskozást Var­ga Péter, a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke nyitotta meg. A meghívott termelőszövet­kezeti, gépállomési és állami gazdasági vezetők és szakem­berek, továbbá a párt és ta­nácsszervekben dolgozó veze­tők nagy érdeklődéssel hall­gatták dr. Petöházi Gábor földművelésügyi miniszter- helyettes vitaindító előadását. Dr. Petöházi Gábor először a kenyérgabona-termesztés vi­lágszerte tapasztalható fejlő­déséről adott számot, majd a hazai tapasztalatok alapján is­mertette a gabonatermesztés fej­lesztésében előttünk álló feladatokat. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a terméshozam emelke­désének feltételei ma már ren- délkezésre állnak az ország­ban. Egész mezőgazdaságunk­ban a szocialista termelési vi­szonyok uralkodnak. A föld­művelésügyi kormányzat és az egész népgazdaság nagy erőfeszítéseket tesz a gabona- termesztés gépesítésére. Egy­re több műtrágyát kap a me­zőgazdaság. Pest megye osz- szes műtrágya kerete az idén már meghaladja a 42 000 ton­nát. Évről évre nagyobb terü­leteken alkalmazzák a vegy­szeres gyomirtást. Mind több gazdaságban teremtődnek meg a belterjes viszonyok, amelyek közepette már a nagyhozamú intenzív búza­fajták is biztonságosan ter­meszthetők. Mind több állami gazda­ság és termelőszövetkezet éri el a holdanként! 18— 25 mázsás búzatermést. Nem a véletlen játéka az, hogy a magyar mezőgazdaság az utóbbi három esztendőben takarította be a legjobb termé­seket. A magas termés alapja: a jó talajmunka Dr. Petöházi Gábor a továb­biakban azokról a tényezőkről beszélt, amelyek nagymérték­ben befolyásolják a gabonater­mesztést. Amint mondotta, a legnagyobb összefüggést a ter­melékenységgel, a talajműve­lésnél találjuk. Alapelvként állapította meg, hogy az ag­rotechnikai rendszabályokat és a gabonatermesztési mód­szereket, továbbá a búzafajtá­kat a rendelkezésre álló táp­anyag, a nedvesség és a talaj fizikai állapotának figyelembe vételével válasszák meg a gazdaságokban. Arra kell tö­rekedni, hogy az egész tenyész- időre teremtsenek kedvező fel­tételeket a növényeknek. Az agrotechnikai intézke­dések sorrendjét, módját az dönti el, hogy milyen előve- temények után kerül földbe a gabona. Az elővetemény ugyanis nagy mértékben, be­folyásolja a talaj tápanyag­ellátottságát. víztartalmát, fi­zikai szerkezetét és gyomossá­gát. Az előveteménvek vizs­gálata során különbséget kell tenni, hogy azok mikor kerül­nek le a talajról és miiven be­avatkozással biztosítható a legjobb szerkezetű vetőágy. A továbbiakban a földművelés­ügyi miniszterhelyettes szám­adatokkal bizonyította, hogv a búza több mint negyed­része kukorica és siló, a másik negyede «ed«» ga­bonafélék után kerül ve­tésre. Az úgynevezett jó elővetemé- nyek után csak a vetésterü­letnek mintegy egyharmadán vetnek gabonát az országban. Ebből kell tehát kiindulni, amikor a gabonatermesztés fejlesztése előtt álló feladato­kat határozzák meg egyes gazdaságokban. A nagy gabonatermesztés egyik legfontosabb előfeltéte­le a jó talajelőkészités — hangsúlyozta dr. Petöházi Gábor. Hogy az egyes terü­leteken milyen eszközökkel, milyen eljárással lehet a munkát elvégezni, azt a ren­delkezésre álló traktorkapa- citás szabja meg. A gépek munkáját úgy kell megszer­vezni, hogy a talajelőkészí­tést idejében végezzék. A következő hetekben nagyon fontos, hogy a gépeket kettős műszakban üzemeltessék. Felhívta a figyelmet dr. Pe- tőházi Gábor arra, hogy a gabona nagy része gabona után kerül a földibe. A ga­bona, mint korán lekerülő elővetemény, körültekintő munka mellett előnyt jelent­het a gazdaságoknak. A fel- hántott tarlón később jó mi­nőségű szántás biztosítható. A gabona után tervezett ga­bonavetéseknél azonban vizs­gálni kell az előző vélemé­nyeket is, mert csak két esztendőben lehet egymás után gabonát termelni. Har­madszor már minden esetben fertőtleníteni kell a talajt, ez azonban költséges és csak magas terméshozamok mel­lett fizetődik ki. Az augusz­tus végén vagy szeptember­ben lekerülő növények — siló- kukorica, korai burgonya — után, ha azok ősszel mély­szántásban részesültek, a tár­csa és a disztiller használata a legcélravezetőbb. Külön szólott dr. Petöházi Gábor a szemeskukorica után tervezett búzavetések elő­készítéséről. Legfontosabb, hogy a kukoricaszárat idejé­ben takarítsák le. Ha a ku koricát őszi mélyszántásba ve­tették, úgy disztiUerrel is jó magágy készíthető. Ha a terü­let nagyon elgyomosodott, vagy a kukorica tavaszi szántásba került, akkor fel­tétlenül vetőszántást keli vé­gezni. Hangsúlyozta a föld­művelésügyi miniszterhelyet­tes, hogy a talajművelés értékét ál­talában nem a szántás mélysége, hanem annak minősége dönti el. Az őszi gabonák nem igény­lik a közvetlen mély. vagy mélyítő szántást, ezt inkább az elővetemónyek alá kell adná. A továbbiakban hang­súlyozta, hogy a megyében átlag egy traktorra 160 hold közös terület jut, a kettős mű­szakot már most meg kell szervezni, mert a jó időjárás lehetőséget nyújt azok kapa­citásának kihasználására. Október 20-ig kerüljön földbe a mag Igen sok tapasztalat mutat­ja, hogy a vetési idő szorosan összefügg a, terméseredmé­nyekkel. A Földművelésügyi Minisztérium megvizsgáltatta a Pest megyei állami gazda­ságokban, hogy a különböző időben vetett búzával milyen termésátlagokat értek el. A vizsgálat öt esztendő tapasz­(Folytatás a 3. oldalon) tervek, ■ j tanácsi vállalatok, költségvetés a Pest megyei Tanács eb tegnapi ülésének napirendjén A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága szerdán dél­után tartott ülésén a község­fejlesztési tervek első félévi teljesítéséről, a tanácsi válla­latok gazdálkodásáról és az idei költségvetés első félévi teljesítéséről készített jelen­téseket tárgyalta le. Az ülést két óra után nyitotta meg Varga Péter, a megyei tanács vb-elnöke, majd Révész Lász­ló községfejlesztési csoportve­zető terjesztette elő jelenté­sét. A jelentés szerint az idei községfejlesztési terveket a ta­nácsok múlt év őszén össze­állították; de annak ellenére, hogy a kivitelezési tervek idő­ben elkészültek, az év első ne­gyedében még sem indult meg kellő intenzitással végrehajtá­suk és a tanácsok ebben a ne­gyedévben alig végeztek építő tevékenységet. Ennek oka a szervezési nehéz­ségeken kívül, elsősorban a hosszúra nyúlt tél volt, de az is, hogy a tanácsok vezetőit és a tanácsi apparátust o válasz­tás előkészítő munkálatai vet­ték igen nagy mértékben igénybe. A községfejlesztési tervek végrehajtását késleltette és meglassította az is, hogy az új tanácsok igen sok­szor megváltoztatták a ré­gi tanácsok által már jó­váhagyott terveket, ntégváltoztatták o munkála­tok sürgősségi sorrendjét, új terveket illesztettek községfej­lesztési programjaikba és így azoknak megvalósításához csak a második évnegyed végefelé kezdhettek hozzá. A községfej. lesztési alap bevételi terveit viszont csaknem hetven száza­lékig teljesítették. Ezen a té­ren az aszódi járás érte el a leggyöngébb eredményt, de a bevételi terv ott is ötvenegy százalékig megvalósult. Az 1963-ra megtervezett tár­sadalmi munka hatvan száza­léka megvalósult az év köze­péig, ami igen jó eredmény. Itt a monori, a váci és a nagy- kátai járás vezet, a leggyen­gébb eredményt a szentendrei, a gödöllői és a szobi járásban érték el. A valóságban a leg­több helyen lényegesen több társadalmi munkát végzett a lakosság, mint amennyi a nyil­vántartásban szerepel. X je­lentés végül megállapítja, hogy a közéi'százmillió fo­Megérkeztek a tankönyvek Mint már korábban hírül adtuk, a nyár közepén meg­kezdődött a tankönyvek ki­szállítása a járási földműves­szövetkezeti könyvesboltokba. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat Honvéd utcai tan- könyvraktárából hatalmas kontínerekben kerekes ládák­ban történt a szállítás a vas­úthoz. majd ki a járási szék­helyekre. Ezeknek a hatalmas könyvcsomagoknak az össze­állítása, válogatása és szállítá­sa rendkívüli munkát okozott a tankönyvraktárnak, a vas-! útnak, de leginkább;.a földmű­vesszövetkezeti könyvesboltok dolgozóinak, akik mintegy két és fél millió forint értékű tankönyvet válogattak, csoma­goltak és juttattak el a megye iskoláiba. A szállításhoz segít­séget adtak a földművesszö­vetkezeti és termelőszövetke­zeti teherautók, s más jármű­vek is, mert máskülönben ilyen nagy arányú szállítási akciót ilyen rövid idő alatt megoldani nem lehetett volna, Kél és fél millió forint értek« könyv ai iskolákban — Már több községbe« megkezdődött az árusítás ]>Iég hiányzik az orosz—magyar szótár Kivéve néhány községet, tegnap és tegnapelőtt már valamennyi iskolában ott volt valamennyi tankönyv, sőt, né­hány iskolában már megkezd­ték az árusítást is. Az iskolák a rendelésnek megfelelő példányszámot megkapták, hi­ány tankönyvekben nincs. Ki­vételt képez az általános is­kolák felső tagozatában hasz­nált magyar—orosz, orosz— magyar szótár, amelyet az el­következő napokban pótszál- litással juttatnak el rendelte­tési helyére. Az általános iskolák nyolc osztálya részére mintegy nyolc­van féle tankönyvet szállítot­tak ki. Az első két osztály va­lamennyi tankönyve új kiadá­sú. Áz új könyvek nagyon szép és tartós kivitelűek. Jó minő­ségű papíron nyomták, gazda­gon illusztrálták, s kemény- kötésűek. Rózsa Miklósáétól, a Szövet­kezetek Pest megyei Központ­jának könyvterjesztési előadó­jától nyert értesüléseink sze­rint. a tanulók csak az általá­nos iskolákban vásárolhatják meg az iskola, illetve az osz­tályfőnökök közvetítésével, a könyveket. A középiskolás tan­könyveket a földművesszövet­kezeti könyvesboltokban lehet beszerezni, és ezekből is ele­gendő mennyiség áll rendelke­zésre. rintos községfejlesztési terv az év végéig kielégítő mérték­ben csakis akkor valósulhat meg, ha a hátralevő időben a tömegszervezetek és a Haza­fias Népfront-bizottságok az eddiginél is hathatósabb tá­mogatásban részesítik a helyi tanácsokat. A jelentést színvonalas vita után . a végrehajtó bizottság tudomásul vette. " A tanácsi vállalatok gaz­dálkodásáról szóló jelentést Kun Ferencné, pénzügyi osz­tályvezető terjesztette a vb elé. A jelentés szerint _ a megye területén 53 tanácsi vállalat működött az év első felében, köztük 18 helyiipari s ipari szolgáltató, 7 élelmi- szeripari. 5 magasépítő, 6 kommunális, 8 kereskedelmi és 9 egyéb profilba tartozó vállalat; 36 vállalat a megyei tanács, 15 a városi és 3 a já­rási tanácsok ellenőrzése alatt áll. A vállalatoknak az első félévben fokozniuk kellett ter­melésüket, s elért termelési értékük meghaladta a másfél milliárd forintot, így tervük általában közel 100 százalé­kig megvalósult, nyereségük viszont az előírt 63 703 000 forint helyett csak 55 234 000 forint volt. A jelentés rész­letesen foglalkozik külön is az egyes vállalatok eredmé­nyeivel. A sok adat között az egyik legfeltűnőbb - az, hogy a Pest megyei Moziüzemi Vállalatnál a látogatott­ság 10 százalékkal, a be • vétel pedig kereken egy­millió forinttal csökkent, a múlt év első felében elért eredményekhez viszonyítva. A jelentéshez többen hozzá­szóltak. Varga Péter elnök összefoglalója után a vb a javaslatot néhány módosítás­sal elfogadta. Ezután Kun Ferencné pénz­ügyi osztályvezető mutatta be a megyed költségvetés végrehajtásának első féléri eredményeiről készített jelen­tést. amely szerint a bevé­telek teljesítése az együttesen kezelt adó és vállalati forgalmi adó kivételével mind a fél­évi, mind az éves tervhez viszonyítva, kielégítő. A gaz­dálkodás viteléhez szükséges pénzellátás is zökkenőmentes volt. A jelentést dr. Lakatos Imre vb-elnökb^iv^ttes fel­szólalása után tudomásul vette a végrehajtó bizottság.

Next

/
Thumbnails
Contents