Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-27 / 199. szám
VB vr hegyei 1963. AUGUSZTUS 21, KEDD Saigon ostromlott város képét mutatja Palotaforradalom a kulisszák mögött ? Hírügynökségi jelentések egyöntetűen arról számolnak be, hogy a dél-vietnami főváros — jóllehet a vasárnapi tüntetések nem ismétlődtek meg — hétfőn is ostromlott város képét mutatta. Az utcákon állig felfegyverzett katonai járőrök cirkálnak és a biztonsági erők egész városnegyedeket zártak le, helyenként több mint két méter magas drótakadállyal. Miután vasárnap legkevesebb kétezer diákot letartóztattak, az egyetemi épületeket most megszállta a katonaság. Saigonban zárva tartanak az összes iskolák és a római katolikus templomokban is csak reggel hét és tíz óra között szabad istentiszteleteket tartani. Bár az éjszakai kijárási tilalmat egy órával megrövidítették, Saigon körzetének katonai kormányzója újabb rádiófelhívásban adott parancsot a biztonsági erőknek arra, hogy habozás nélkül tüzeljenek minden tüntetés vagy gyűlés résztvevőire. A hatóságok vizsgálatot indítottak valamennyi kormánytisztviselő „hűségének” megállapítására, azzal a céllal, hogy; a buddhistákkal rokonszenvezőket eltávolítsák az államapparátusból. Meg nem erősített hírek szerint hétfőn letartóztatták Vu Van Mau külügyminisztert, aki — mint ismeretes — a terrorintézkedések elleni tiltakozásul a múlt héten lemondott, de akinek lemondását Diem elnök nem fogadta el. Küszöbönállónak tartják továbbá a közoktatásügyi és a belügyminiszter lemondását is. A UPI amerikai hírügynökség tudósítójának értesülései szerint a dél-vietnami hadsereg tisztikarában elégedetlenség tapasztalható amiatt, hegy a buddhisták elleni terrorakciókat állítólag a hadsereg vezetőinek megkérdezése nélkül rendelték el és a pagodák elleni támadások a reguláris hadsereg egyenruhájába öltöztetett titkosrendőrök hajtották végre. Ugyancsak a ,UPI tudósítója szerint számos jel mutat arra, hogy Ngo Dinh Diem ma már csak névleges elnök. Úgy tudják, hogy egy kulisszák mögötti palotaforradalom az elnök fivérét, Ngo Dinh Nhut juttatta a tényleges hatalom birtokába. Mindenesetre 'kétségtelen, azonban, hogy Diem együttműködik „erős kezű” fivérével. Ezeket az értesüléseket látszik megerősíteni az a DPA- jelantés, amely szerint hétfőn Saigon egyes középületeiben Diem elnök képét Nhu képeivel cserélték fel. A fővárosban hírek terjedtek el.. közvetlen küszöbönálló hatalomátvételről. Közben Cabot Lodge, az Egyesült Államok újonnan kinevezett saigoni nagykövete, aki hétfő délelőtt átadta megbízólevelét és Kennedy elnök személyes üzenetét Diemnek, a délutáni órákban ismét találkozott a dél-vietnami elnökkel. A leopoldville-i helyzet A Kongói Szabad Szak- szervezetek Szövetségének vezetősége lemondta az állami alkalmazottak augusztus 26- ra kitűzött általános sztrájkját, amely fizetésemelésért és a munkaviszonyok megjavításáért indult volna. Az Adoula-kormány hozzájárult, hogy felülvizsgálja az állami alkalmazottakról szóló tételt, amely szerint átagosan 12 százalékkal emelik a fizetéseket, míg a létfenntartási költségek múlt év novembere óta 50 százalékkal emelkedtek. A szakszervezetek 40 százalékos fizetésemelést követelnek. Washington támogatásával London kész helyzet elé állítja az Íszak-Borneóba indult ENSZ-biiottságot A diktátor humora Paraguay ura es parancsoló,ja, Alfredo Slrossner tábornok elnök-kormány főhadseregfőparancsnok alighanem a világ legjobb humorú diktátora. Miután ugyanis 21 ágyúlövés mellett harmadszor is elfoglalta az elnöki széket, amelyet kereken kilenc esztendeje egy katonai államcsínnyel kaparintott meg először magának, ünnepi szónoklatot intézett parlamentjének ellenzékéhez, mondván, hogy: — örömmel üdvözlöm az ellenzék képviselőit, akik oly sok éven át makacsul és értelmetlenül távol tartották magukat a parlamenttől. Az ellenzéki képviselőknek egy arcizma sem rándult, pedig nevetségesebb beszédet aligha hallottak még életükben. Mert, ha valaki „makacsul és értelmetlenül’* távol tartotta őket a törvény- hozástól — az maga a diktátor volt, aki pártjaikat egytől- egyig illegalitásba kényszerítette. A képviselők azonban nem nevettek. Féltek, hogy talán a diktátornak még sincs olyan jó humorérzéke, mint a szavaiból gondollhatták volna. S akkor, alig, hogy beengedte őket a parlamentbe, már szedhetik is a sátorfájukat... (sp) HOGYAN VISELKEDJÜNK? Miss Vanderbilt, a multi- milliárdos amerikai társaságbeli hölgy tankönyvet írt arról: Hogyan viselkedjünk? Bár a könyv ára 5 és fél dollár, hamarosan közel kétmillió példány kelt el belőle. Az emberek kíváncsian olvasták, miképpen viselkednek egymás között a multimilliárdosok. Nos, e kötet 138. oldalán példáid a következő olvasható: „Amikor távozol a WC-böl, ne feledd kinyitni az ablakot, vagy a szellőztető nyílást”. A könyv hemzseg a hasonló színvonalú jó tanácsoktól. Arról azonban egy szó sincs benne, miként viselkedjék a munkanélküli, amikor már az üdvhadsereg konyháján sem kap eledelt. Kárpótlásul, könnyen lehetséges, megkapja majd Miss Vanderbilt könyvét... (si) Tenyérrel nem lehet elfedni a napot Szovjetellenes kampány a kínai sajtóban lyosítja a Szovjetunió eredményeit és bizalmatlanságot ébresszen az egész szovjet nép iránt, a szennyes szovjetellenes hadjáratban a régi mondás szerint cselekszik: „Ha akarod, az ördögöt is becsaphatod.’1 Az életben azonban ez nem így van. Tenyérrel nem lehet elfedni a Napot Soha senki előtt nem lehet eltitkolni a kommunizmust építő Szovjetunió nagy győzelmeit Miért fél Bonn a katonai ellenőrző állomások létesítésétől A Die Andere Zeitung vezércikkében azzal foglalkozik, hogy Bonn lázas tevékenysévegeladas és akkor a nyakukon marad az egész készlet. Hadd fogyjon, nem igaz? És ha éppenséggel az aláírás után jött rájuk a robbanthatnék, hát talán visszatartsák? Ki tudja, milyen baj származna belőle. Még az is előfordulhatna, hogy a szenátus ókvetetlen- kedik és nem megy bele a nemzetközi megállapodásba. Meg kell nyugtatni a kardosabb szenátorokat, hogy még nem veszett el a hon, van még mit a tejbe robbantani, s a hadianyaggyárosok se veszítsék el a kedvűket, mert bizony már sírva töröl gették a részvényeiket. Ejnye, gyerekek, nem szabad őket igy megijeszteni. Meghát a katonáknak se tetszik a dolog, csúnya szavakat mondanak a kormányra az egyezmény miatt és szégyenükben a föld alá bújnak robbantani. Ezek az angolok meg azt a nyomorult kis föld alatti robbantást is sajnálják tőlük. Biztosan az irigység beszél belőlük. Meg aztán be kell látniuk:, ha Amerika most varrta egy-ket hónapot a föld alatti kísérletekkel, még azt hinné a világ, hogy leszoktak róluk. Diem, meg Csang Kai-sek, meg a többiek a kétség- beesés szélére sodródnának és onnan már csak egy lökés kellene nekik, mehetnének nótafának. De más sem tetszik az angoloknak. Rusk amerikai külügyminiszter nem akarja csökkenteni a Nyugat-N émetor- szágban dolcevitázó amerikai katonák számát. Ezen aztán igazán nem akadnék fenn az angolok helyében. Hát hol tartsa a katonáit Amerika? Talán bizony Amerikában? Ugyan, kérem. Az emberek szeretnek világot látni, megismerni más országokat — éppen az amerikai katonáktól sajnálja ezt a passziót az angol sajtó? Hiszen olyan jól berendezkedtek már ott, ismerik őket minden bárban, gyámhatóságnál meg a közlekedésrendészeten. Második otthonuk lett Nyugat-Németor- szág, s a kancellár is szívébe zárta őket, soha ilyen jó get fejt ki a meglepetésszerű támadások megelőzése érdekében felállítandó katonai ellenőrző állomások terve ellen. hamburgi hetilap többi között ezeket írja: „Miért ez az izgalom? Ha igaz az, hogy a NATO, mint már oly sokszor bizonygatták, csak védelmi célokat szolgál, akkor miért tennék kérdésessé létét a meglepetésszerű támadások megelőzése és a megnemtámadási egyezmények? Ha az NSZK, mint oly sokszor állították, csak a ke- ^ lett támadástól való félelem 4 miatt szánta rá magát a fegy- j vétkezésre, — akkor mi kifo- ^ gás lehet az ellen, hogy Né- metország mindkét részében $ ellenőrző állomásokat létesit- % senek a támadások megakadá- $ lyozására? Akkor miért oko- % zott riadalmat Bonnban Lord $ Home angol külügyminiszter- % nek egy rádióinterjúban tett £ kijelentése, hogy a legköze- £ lebbi enyhülési lépések során f csökkenteni fogják a német í területen állomásozó külföldi ^ csapatok számát?" | „Az igazság az — folytatta £ a Die Andere Zeitung —, hogy % nem a Kelet támadásától fél- f nek, hanem attól, hogy ke- í resztülhúzzák majd a Kelet \ ellen irányuló támadási terve- két. Az igazság az, hogy félnefc az igazságtól, amely ösz- szezúZná a Kelet fenyegető támadásáról szóló propaganda állításokat.” A Süddeutsche Zeitung kommentárjában hangsúlyoz^ za: egyáltalán nem nevezhető bölcsnek az a bonni kormány- politika, amelyben az „újraegyesítésnek a jelenlegi hatalmi viszonyok közepette szem- melláthatóan teljesíthetetlen követelése párosul a tények el nem ismerésének óhajával. Politikusaink előtt pártkülönbség nélkül az a feladat áll — folytatja a lap —, hogy keressenek olyan utakat, amelyek kivezethetnek bennünket a zsákutcából. Ehhez azonban arra van szükség, hogy konstruktív elemeket fűzzenek az eddigi német politikához, olyan elemeket, amelyek biztonságunk veszélyeztetése nélkül alkalmazkodnak a világhatalmak enyhülési politikájához'’. A Stuttgarter Zeitung hangsúlyozza, hogy a kelet-nyugati konfliktus enyhítésére irányuló kísérletek ismét leleplezték a bonni bel- és külpolitika gyenge pontjait, „Az ezzel kapcsolatos zavarok, amelyek már az enyhülés első menetében is napvilágra kerültek, a küszöbön álló második menetben még inkább növekedni fognak" — folytatja a lap. kommunizmus elleni védekezés céljából. Ö meghalt, de a nemzeti szocializmus újra él” — szólt a másik felirat. A plakátokat az Angol Nemzeti Szocialista Mozgalom adta ki, amelyet a volt SS-tagok nyugat-németországi és nyugatberlini szervezete, továbbá más fasiszta egyesületek pénzelnek. A Nyugat-Berlin angol övezetében levő zsinagóga falain vasárnapra virradóra éjjel Hitler képével és antiszemita feliratokkal ellátott plakátok jelentek meg. „A zsidó hazugságterjesztő gépezet ellenére Hitlernek igaza volt” — ez a szöveg olvasható az egyik plakáton. „Hitler is új Európát akart a faj megjavítása és a1 Antiszemita plakátok Nyugat-Berlinben dölguík nem volt, s ha keletről nem fenyegetné őket a béke, semmi gondjuk nem volna. De így kénytelenek ott strá- zsálni és szórni csekélyke pénzüket a gazdasági csodába. Bombaüzlet ez kérem. Persze, nem az angoloknak, akik sokallják saját katonáik költségeit és szeretnék őket Al- bionban látni. Arra meg nem is merünk gondolni, hogy — leszerelni. Nem, hát erről éppen nincs szó, de... Na jó, odáig még elmehetünk, hogy ebben megértsük az angolokat, de miért bántják Rusk urat? Mit akarnak tőle ? Hogy máról holnapra visszarendelje az amerikai hadsereg néhány dandárját Nyugat-N émetországból? Mi lesz akkor Krup- pék szabadságával? \ Ugye, nem olyan \ egyszerű kérdés. És miért menje- \ nek haza az ameri- \ kai katonák? Hogy! esetleg leszereljék i őket és több em- ( bér legyen munka í nélkül? Vagy netán \ a tüntetők közé ke- J veredjenek? Jobban meg kell érteni Amerika hely-£ zetét, kedves angol J kollégák. Martby Barna í NEM ÉRTEM AZ ANGOLOKAT ’/ XXVV>^VVVVVVVXVVVVVXVWVVVVVVVV az angolokat gént- ^ zí lemaneknek is- £ merem, akik köve- % tik barátjukat jó- £ ban-rosszban, s in- £ kább nem szólnak £ egy szót sem, de | nem kiáltják oda a 4 hibáit ország-világ- 4 nak. De most olyan 4 dolgok történtek, $ hogy megáll az em- % bér esze és nehéz ^ újra megindítani. % Mégis mi történt? % Az atomcsendegyez- $ mény aláírása után $ Amerika gyorsan $ végrehajtott két föld % alatti robbantást, $ mire a Daily He- $ raid és a Gwar- % dián egyszerre tü- % zet fúj, hogy igy % meg úgy, mégse kel- £ lett volna az eny- % hülés kezdetén £ mindjárt robbanta- £ ni. Teljesen érthet f tetten az angolok t álláspontja, nélkülö- zi a belátás leg- Í parányibb elemeit is. % Először is azért % érthetetlen, mert hol $ robbantson Ameri- $ ka, ha nem a föld $ alatt? A levegőben? $ Tilos! A világűr- $ ben? Tilos. Hol nem $ tilos? A föld alatt. $ Sietni kell, ez is ter- mészetes, máskülön- % ben honnan tudja % meg a világ, hogy % a föld alatti robban- £ tásokra nem vonat- % kozik az egyez- £ mény. Ki kell hasz- ^ nálni minden per- ' cet, hátha jön a A Pravda pekingi tudósításában írja: „A kínai sajtó sohasem fordított annyi energiát a kapitalista társadalom bűneinek bírálatára, mint amennyit most fordít a Szovjetunió rágalmazására .. A kínai lapok hosszú hetek óta traktálják olvasóikat azoknak a bíráló anyagoknak a ^kivonataival”, amelyek különböző időszakokban jelentek meg a szovjet sajtóban. Egyre fokozódó kampánnyá vált ez már. A kínai sajtó különös buzgalommal kapkod azok után a bíráló'anyagok után, amelyeket rendszeresen közöl a szovjet sajtó néhány szovhozban, kolhozban és a kereskedelemben mutatkozó egyes hiányosságokról. A pekingi szerkesztőknek arra kellenek ezek az anyagok, hogy ezek segítségével támasszák alá a Pe- kingben levont új „elméleti” következtetéseket arra vonatkozóan, hogy a Szovjetunióban továbbra is éles osztályharc folyik. A lapok egy kupacba ráncigálják a spekulánsokat, naplopókat, harácsolákat és osztályt képeznek belőlük. A buzgó kínai újságírók tolla alatt így nőnek társadalmi jelenséggé egyes különálló tények. A Renmin Ribao a minap is egy teljes oldalt közölt a szovjet lapokban megjelent kritikai anyagokból —• hangzik a tudósítás. — Még „A harácsoló keze” című glosszát is közölte, amely múlt év márciusában jelent meg a Pravdában. Micsoda bőkezűség! A szovjet emberek munkagyőzelmei, amelyekről elragadtatással beszél az egész világ, már régóta nem kapnak helyet a kínai sajtóban, de a visszaélésektől nem sajnálják a hasábokat. Mint a cikk írója megjegyzi, egyes lapok még annak a spekulánsnak a fényképét is közölték, akiről írt az Izvesztyija, de a világ első űrhajósnőjéről, Valentyina Tycreskováról egyetlen fénykép sem jelent meg a kínai újságokban. A kínai sajtó, hogy elhomáKöves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Angol diplomáciai források szerint Duncan Sandys brit nemzetközösségi és gyarmatügyi miniszter Kuala Lumpurban megállapodott a Malaysia Államszövetség leendő tagállamainak vezetőivel az államszövetség kikiáltásának pontos időpontjában. Erre előreláthatólag szeptember 15-én vagy 16-án kerül sor. Minthogy a brit gyarmatügyi közigazgatás alatt álló Észaik- Bomeóbsn és Sarawakban az ENSZ ténymegállapító bizottság csupán hétfőn, augusztus 26-án kezdhette meg munkáját, a Kaula Lumpur-i bizalmas megállapodás eleve kész helyzet elé állítja az ENSZ-bizottságot és a szomszédos ázsiai országok megfigyelőit. Angol kormánykörökben nem is titkolják: tekintet nélkül az ENSZ-vizsgálat esetleges megállapításaira, el vannak szánva az államszövetség gyors megalakítására, amelyet változatlanul szoros gazdasági, politikai és katonai szálak fűznek majd Nagy-Britanniá. hoz. Jól tájékozott diplomáciai körökben úgy tudják, hogy Sandys biztosította Tunku Rahman malájföldi miniszterelnököt: London elnyerte az Egyesült Államok, Ausztrália és Uj-Zéland előzetes jóváhagyását az Indonéziával szemben folytatandó „kemény kezű” politikához. Mint ismeretes, Indonézia — a Fülöp-szigetek óvatos támogatásával — ellenzi, hogy a tőszomszédságában levő brit gyarmati területeket, Észak- Bomeót és Sara.wakot, az ott levő lakosság akarata ellenére beolvasszák az angol térvek szerint és védnökséggel létrehozandó államszövetségbe. Tunku Rahman korábban London, ellenére hozzájárult, hogy az ENSZ ténymegállapító bizottsága győződjék meg róla, vajon az angol gyarmatok népe valóban kívánja-e a csatlakozást. Az angol kormány Rahman hozzájárulása után kénytelen í volt „jó képet vágni a flossz játékhoz”, de most megkísérli meghiúsítani, vagy legalábbis merő formalitásokra korlátozni az ENSZ-vizsgála- tot. Angol kormánykörökben elégedetten vették tudomásul, hogy Indonézia végül is elfogadta: mindössze négy megfigyelővel képviseltesse magát a vizsgálatban. A Kairóban megjelenő Roze el Jusszef hetilap Aref iraki elnök kairói látogatásával foglalkozik. Kairói diplomáciai körök véleménye az, hogy a látogatás új lehetőséget nyithatott Irak, Szíria és Egyiptom uniója felé, jóllehet a tárgyalások során számos nehézséggel kellett szembenézni és döntő eredmények nem is születtek — állapítja meg a lap. Ugyanakkor nem hivatalos források leszögezik: Aref kairói látogatása utolsó kísérlet volt arra. hogy a Baath-párt létjogosultságát Kairóval elismertesse. „Ügy látszik azonban, hogy Kairó hitet tett ugyan uz arab egység mellett, de nem hajlandó együttműködni azokkal, akik arabok üldözéséért, vérének ontásáért és a terroruralomért felelősek’* — idézi a kairói lap nem hivatalos körök véleményét. Az AEF bejrúti politikai körökre hivatkozva azt jelenti, hogy Aref kairói tárgyalásai során végleg meghiúsultak a három arab ország államszövetségével kapcsolatos remények és Nasszer elnök megmaradt amellett az elhatározása mellett, hogy felmondja az április 17-én Egyiptom, Irak és Szíria uniójáról kötött egyezményt. Aref kairói látogatásának visszhangja
