Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-25 / 198. szám

C E G L VII. Í VFOLYAM, 198. SZÁM JÁRÁS CÉG LÉ D VAR OS RES Z E R E 1983. AUGUSZTUS 29, VASÄRNAP Cegléden készült divatkabátok a holland áruházak kirakatában Másfél hónap alatt nyolcezer kabátot szállított a Május 1. ruhagyár ceglédi telepe jelent. A megrendelés össze­sítve jön tizenegy világcégtől, amelyek hatalmas áruházakat tartanak üzemben Hollandiá­ban. — Az anyagot a' megrendelő szállítja és közvetlenül kapjuk a szabásmintákat, sőt, amilyen precizek a hollandok, még az anyaghányadot is pontosan meghatározzák. — Két hónappal ezelőtt kap­tuk meg az anyagot — vette át a szót Gál Ferenc technikus. — Természetesen át is kellett állni erre a termelésre. Két szalag, a 49-es és az 52-es vál­lalta a munkát és körülbelül százhatvanan dolgoznak a tel­jesítésén. A hollandok nagyon megelégedését kiérdemeljük. A Hollandiának eddig leszállí­tott nyolcezer kabát között egyetlen darabot sem találtak, amit le kellett volna értékel­ni. Nem csoda, hogy a hollan­dokat nemcsak megszereztük megrendelőknek, hanem meg is tartottuk őket. Nagy dicsé­rete ez á magyar nagyüzem­nek, hiszen áruinkkal nemcsak a holland könnyűiparral ver- senyzünk. hanem sok nyuga­ti ország iparával szemben is helyt kell állni. — R — IDEJÉBEN AZ ÁR ELLEN Aszalókemencéket épít a Szeszipari Vállalat Már megszoktuk, hogy a Szeszipari Vállalat évről év­re új gyáregységekkel sza­porodik. Nemrégen készült el a régen várt szociális célokat szolgáló épület. Az üzem építőbrigádja jelenleg közel 400 négyzetméter alapterüle­tű aszaló egységet épít és szerel be. A „Bosmyák” rendszerű aszalókemencék olajtüzeléssel üzemelnek. Termékeik kö­zölt elsősorban a gyümölcs- féleségek szerepelnek. Az új gyáregység már megépítése előtt is szűknek bizonyul, mert a külkereskedelmi szer­vek minden mennyiségben hajlandók átvenni azokat az aszalt gyümölcsöket, amelyek az új kemencékből kikerül­nek. Kőröstetétlen és Törtei kö­zött haladva akaratlanul is szemünkbe tűnik egy hatal­mas gép az új árok partján. Hosszú karjával le-lenyúl a mélybe, belemarkol a földibe és ismét a magasba emelke­dik. Közelebb megyünk a gép­óriáshoz és látjuk, hogy kotró­gép dolgozik. Még mdndany- nyian emlékszünk a tavalyi jeges áradatra, amikor szinte tenger volt az egész vidék. Most a Közép Tiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság kotrógépe mélyíti, szélesíti az árkot, hogy az idén ne a víz legyen az ,,úr”. Egy pillanatra meg­állítjuk a gépet és Bordás Fe­renc kotrómesterrel beszélge­tünk. — Tizenkét éve dolgozom a vállalatnál ebben a szakmá­ban. Azóta négy kotrómestert neveltem. Részt vettem a Ke­leti Főcsatorna építésénél is — mondja Feri bácsi. — Milyen teljesítménnyel dolgozik a gép? — Sok száz ember helyett dolgozik ez a masina. 24 óra A gép kezelése nagy figyel­met igényel. Kezével négy, lá­bával két kapcsolót irányít Bordás Ferenc alatt 600 köbméter földet ás ki és csak három ember kell hozzá. Munkatársaim: Barta György gépkezelő és Tálas Ferenc alsókenő. figyelmesek, udvariasak, de igényesek is. Jóval a gyártás megindulása előtt szakembert küldtek, aki részletesen min­dent megbeszélt a műszaki ve­zetéssel, majd az első kabátok elkészüléséig, a szalagokon be­lül is ellenőrizte a munkát. Néhány hét múlva elisme­rő sorokat küldött, hazájá­ból cs szerénytelenség nél­kül mondhatom: nagyon melegen dicsérte a telep dolgozóinak jó munkáját. — Tegyük hozzá, mindent megteszünk annak érdekében, hogy külföldi megrendelőink A kocséri Új Élet Tsz-ben „Szellő zúg távol, alszik a tábor“ ... taggyűlést tartottak pén­teken délután a tsz kommu­nistái s többek között értékel­ték a munkaverseny helyze­tét. Megállapították, illetve tu­domásul vették, hogy a hat brigád között folyó vetélke­désben a legjobb eredmények­kel jelenleg a hatos brigád büszkélkedhet Decsi Ambrus vezetésével. A második a hár­mas számú brigád, amelynek vezetője Országh József. ... 200 holdon termelnek pa­radicsomot, jórészt a kecske­méti konzervgyár részére. A várható 220 vagon termésből már több mint 100 vagonnal elszállítottak. ... Szalóki József vezetésé­vel a tsz építőbrigádja a ker­tészetben 20 méter hosszú és 5 méter széles tárolóhelyiséget épít. ... négy mezőgazdasági ta­nuló sajátítja el a szükséges ismereteket a közös gazdaság­ban már második éve. Közü­lük egy szőlész és három ker­tész lesz. ... befejezték a napokban 157 holdon a lucerna harma­dik kaszálását. Az idén össze­sen 2300 mázsa jó minőségű • lucernaszénájuk lesz s ez a mennyiség a tsz fennállása óta először, a többi takarmánnyal ! együtt, biztosítani fogja az ál- í latállomány teljes téli takar-! mányszükségletét. ... a termelőszövetkezet sa- j ját építöbrigádja két 10 vago- nos kultoricagóré építésén dol­gozik. Az épületek határidőre elkészülnek és biztosítani fog­ják a közös gazdaság teljes kukoricatermésének elhelye­zését. ... a közeljövőben megin­duló párt- és KlSZ-oktatás- ban több mint 40 tsz-tag vesz részt. ... a tervek szerint 1300 hol­don kell elvégezniük vető- szántást. A közös gazdaság öt és a Nagykőrösi Gépállomás öt traktora dolgozik ezen a munkán. Eddig már több mint 400 holdat felszántottak, a gépállomási traktorok azonban igen sokat állnak. ... 33 holdon termelnek pap­rikát. A múlt héten munka­erő problémájuk volt. A KISZ és a nőtanács mozgósította ak­tíváit és egy héten keresztül mintegy 20-an segítettek a szervező munka hatására a paprikaszedésben. Munkában a kotrógép (Foto: Opauszky) Halló! Ceglédi Hírlap szerkesztősége? — Igen. — Itt a ceglédi DÁV-tól Paulovits Imre üzemvezető. Kérem, nagyon szeretném, ha az újság tolmácsolná a lakos­ságnak: a DÁV dolgozói kö­szönik az elmúlt csütörtöki vihar alkalmával tanúsított igen példás magatartásukat. — Mi történt? — Nem történt semmi baj. De történhetett volna, ha a lakosság nem tekintette volna szívügyének a már oly sok­szor megismétlődő, vihar okoz­ta villamossági balesetek meg­előzését. Egyesek szinte őrt álltak egy-egy leszakadt veze­ték mellett és azonnal jelen­tették nekünk. A város min­Az már nem is újság, hogy a . Körösi úti gyártelep, amely különben évről évre nagyob­bodik, évek óta jelentős ex­portszállításokat teljesít. Fér­fi, női és gyermekikabátokat szállít a Szovjetunióba és a szocialista országokba. Svájc nagyobb mennyiségű női és lánykakabátot vett át és már megérkezett az olaszok meg­rendelése is. — Egészen természetes a külföld érdeklődése a telepen készült áruk iránt — mondot­ta Józsa Gyula főművezető. — Nagyüzemben gyártott kabát­jaink. nemcsak versenyképe­sek, hanem a nemzetközi vá­sárokon és kiállításokon min­dig sikerrel szerepelnek. Áruink mind anyagban, mind színben és díszítés­ben, nagyon változatosak. Hogy csak egészen közeli pél­dát említsek: egy ötszáz da­rabból álló tételben ötféle anyagból, tizenhárom féle szín­ben és nagyon változatos dí­szítéssel dolgozunk. — Biztosan a Május 1 Ru­hagyár jó híre hozta a holland megrendeléseket is. Másfél hó­napja dolgozunk Hollandia számára és ez a megrendelés havi ötezer különféle kabátot Véget ért a várkúti táborozás. Emléke sokáig emlékezetes : marad. Lassan véget ér a nyár is. Nemsokára újra átlépjük ' az iskola küszöbét. Diák és tanár újra együtt tanul majd a régi iskola falai között. Pajtások! Tanuljatok olyan jó kedvvel és szorgalommal az új tanévben, mint amilyen jó kedvvel részt vettetek ezen a táborozáson. Ehhez a munkához sok sikert, erőt és egészséget kíván Veréb József táborvezető kultúrpalotáról, amit a Szov­jetunió épített számukra. Eb­ben a 36 emeletes építmény­ben a mozitól a múzeumig a legkülönbözőbb klubhelyiségek megtalálhatók. Ritka szép lát­vány a tanácsterem, amelynek 3000 fő a befogadó képessége. Ami pedig irigylésre méltó, az Magyar László, a Faipari Ktsz elnöke a közelmúltban érkezett haza a Lengyel Nép- i köztársaságból. Az alábbiak- lban számol be a 15 napos él- \ ményeiről. j — Először Varsóról szeret- j nék megemlékezni. Elsősorban 'a hatalmas, 210 méter magas den pontjáról időben kaptuk az értesítéseket és így a javí­tási . munkákat azonnal meg­kezdhettük. Ez mentesített bennünket a károk felmérésé­től, nem beszélve arról, hogy nagyon sokat tettek a munka­folyamat gyorsabb elvégzése érdekében is. Nem utolsó sor­ban meg kell említenem, hogy ez a lelkiismeretes helytállás mennyi gyermekbalesetet elő­zött meg. — Kérem a lakosságot, az esetleges viharoknál hasonló­képpen járjanak el, hogy vá­rosunkban minél ritkábban forduljanak elő egy vagy több napos áramszünetek. Még egy kérésem lenne: az utcákon le- , vő fák koronáit, a házak előtt | álló fákat minden lakó igye- ■ kezzen úgy metszeni, vagy í szépíteni, hogy az ne érje el ! a villamos vezetékeket. ! — A ceglédi Dózsa Népe Ter- ! melőszövetkezet szombaton 60 i hízott sertést szállított az Ä1- í latforgalmi Vállalatnak, 112 \ kilós átlagsúllyal. Jövő héten j még 60 sertés szállítását ter- \ vezik és a napokban megkez- í dik a szerződéses hízómarha £ szállítását is. — A ceglédi Kossuth Múze- umban ma délelőtt 11 órakor 1j kiállítás nyílik. A polgári öt- 1f vösművészet a XVIII—XIX. J században címmel. Megnyitót Jmond: Bajor Géza. 1, — Gulicska Géza, a ceglédi 'j Húsipari Vállalat dolgozójának 'j balkezét elkapta a körfűrész $ és az egyik ujját oly súlyosan 1f roncsolta össze, hogy 25 szá- 1j zalékos állandó rokkantság í maradt vissza. Üzemi baleset- f biztosítása alapján 6250 forint 1, kártérítést kapott az Állami íj Biztosító ceglédi fiókjától. 'j — 60 mázsa fehérpaprika és 1j 3 vagon paradicsom került el- 1j szállításra a Nagykőrösi Kon- í zervgyárba a ceglédi Dózsa \! Népe Termelőszövetkezet ker- ^ tészetéből. \ — Gergelyfi Vilmos Cegléd, 1j Hattyú utca 38. szám alatti la­< kos a rádió előfizetési díjat í nem fizette. A városi tanács 1j szabálysértési hatósága 150 fo- 1j rint pénzbírság megfizetésére 1j kötelezte. í — Ma délelőtt 11 órakor < tartja a Ceglédi Vasutas vízi- 1j labdacsapata a Pécsi Dózsa el- 1j len bajnoki mérkőzését a ceg- ' lédi sportuszodában. a lift. A 26. emeletre mentünk: múzeumlátogatásra és alig két \ perc alatt fenn voltunk. Az\ épületek modernek és ott is,[ mint nálunk, hatalmas épít- \ kezések folynak. Krakkóban isi voltunk. A királyi vár falaitI gyönyörű eredeti freskók és j gobelinek díszítik. Vtazásaink j során megállapítottuk, hogy a\ közlekedés sokkal gyorsabb mint hazánkban. Például Var­sóból Katowicébe három óra alatt értünk, az út pedig több mint 300 kilométer. Katowice nehézipari központ, 800 ezer lakossal. Különös érdekesség az obszervatórium. Itt van Chopin háza, amelynek kert­jében minden vasárnap délben neves zongoraművészek adnak koncertet. — Az élelmezés megfelelt-e a magyar gyomor igényeinek? — Ezt bizony nem mondhat­nánk. Hiába igyekeztek a ki­tűnő lengyel szakácsok magya­rosan főzni, nem sikerült. Éte­leik teljesen fűszermentesek. A mi virslinkhez hasonló kol­bászt kaptunk, amelyben fű­szer egyáltalán nem volt. Fő ételük a franciasaláta és dzsem, amit nekünk is minden étkezéshez felszolgáltak. A lengyelek szerint a fűszer és az ital ártalmas, amiben iga­zuk is van. Igaz, a gyomorbe­tegségeket nem ismerik. Saj­nos ahhoz már nem volt időnk, hogy a tengerpartot is meglá­togassuk, de a lengyel Tátrá­ban voltunk. Visla üdülőjében — amit a világ minden részé­ről felkeresnek — mi is kifo­gástalanul éreztük magunkat. A kötélpályán megtett út kü­lön élménynek számított. A kilátást nehezen tudtuk ott­hagyni. Nagyon gyorsan eltelt a 15 nap. És igen sok élmény­nyel tértünk haza! (Feljegyezte: Ottohál Vilmos.) Varsó, Krakkó, Katowice a ■ Élmények a baráti Lengyelországból A Dobó István téren meg- ; pihenve a főszékesegyház t kriptáját, a fő- és mellékhajók szobordíszeit, a szobrokat és ; domborműveket, valamint a j freskókat csodáltuk meg. A j strand és úszoda megtekintése , után tértünk vissza a tábor- \ ba. Ellátogattunk több alkalom- • mai Sikfökútra. Az oda veze- ( tő úton láttuk az Attila-for- , rást. A sikfőkúti tóban több- szőr fürödtünk. Belátogattunk Noszvajra is. y* Felkapaszkodtunk a tábor 1j mögötti Várhegy csúcsára is. í Megnéztük a 3 ezer esztendős j ősi rom falait. 1j Feledhetetlen kirándulást 1j tettünk Felsőtárkányba. A 1j község műútján haladva elér- 1j tűk a vadaskertet, amelynek í sziklájára felkapaszkodva cső- ? dálatos kilátás tárult elénk. 1j Tágranyílt szemmel néztük az ^ erdqk koszorúzta festői völ- gyekben elterülő községeket. íj Az örökre emlékezetes ki- 1j rándulásokon kívül önfeled- 1j ten játszottunk a tábor alatt í elterülő réten. Nem felejtjük ? el az éjszakai riadót sem. De 1j a „szellem” támadása és elfő- 1j gása is emlékezetes marad. 1j Kilenc nap alatt sok-sok ked- 1j vés emléket kaptunk a táboro- 1j zástól. Ezeket az emlékeket 1j örökre a szívünkbe zártuk, nem felejtjük el soha. A tábortűz lángjai már ki- 1j alvóban voltak, mire gondo- 1j latban végigszaladtunk az^ emlékek során. A kialvó tűz íj pislogó parazsa mellett arra 1j gondoltunk, hogy egy év múl- f va újra találkozunk a tábor- 1j 1 tűz mellett, s egy év múlva 1, újra ilyen sok kedves emlék- 1j re gondolunk vissza. A tábor- 1j tűz parazsát néztük, s nem 1j akart mozdulni senki sem. 1j Felcsendült a búcsúdal: ^ „Szellő zúg távol, alszik a ? [tábor... J! rakd meg, rakd meg, 1j ■ kedves pajtás azt a tüzet. 1j - jövő nyárig úgysem látunk 1j [megint ilyet..f 1 Augusztus 21-én este fél nyolckor ünnepélyes táborozó zászlólevonást tartottak Ceg­léd város várkúti úttörőtábo­rában. A zászlólevonás után a búcsú tábortűz láng- és szikraoszlopa szállt a magas­ba. Megilletődött arcú , kis és nagy úttörők, ifivezetők, csa­patvezetők és vendégek ülték körül a tábortüzet. A ceglédi Táncsics Mihály és Földvári Károly általános iskola úttö­rői vidám, nótás, mókás mű­sorral búcsúztak a táborban eltöltött napok sok-sok apró, kedves emlékétől. Magasra csaptak a lángok, harsogva szállt a kedvenc dal a tábor­tüzet koszorúzó tölgyerdő fe­lett. A tábortüzet körülülve a táborozás emlékei egymásután mind eszünkbe jutottak. Gon­dolatban lapozzuk fel e 9 nap érdekesebb eseményeit. Ki­rándultunk Egerbe. A macska­köves kapaszkodón mentünk fel a várba. Megnéztük Gár­donyi Géza, az egri vár leg­szebb hangú krónikásának — sírját. Megtekintettük a vár kazamatáit. Láttuk a Baldi-' gara bástyát és az ágyúterme­ket, a kaszárnyatermeket, az aknafigyelő folyosókat. Lát­tuk a vártörténeti dokumentu­mokat, használati tárgyakat, fegyvereket és az elesett hő­sök csontjait. A történelem szele csapott meg bennünket. Gondolatban az 1550-es évek­ben jártunk, kegyelettel és őszinte tisztelettel hallgattuk Dobó István várkapitányról, Bornemisza Gergelyről és a névtelen hősökről az ismerte­tést. Megtekintettük a Dobó Ist­ván Múzeumot, majd az Irgal­mas templom előtti téren a város legszebb törökkori em­léke. a 40 méter magas mi­naret lépcsőjén felkapaszkod­va gyönyörködtünk az alat­tunk elterülő Egerben.

Next

/
Thumbnails
Contents