Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-24 / 197. szám

GAZDAG SZÍNHÁZI PROGRAM vár a mendeiekre a közeljövőben. Augusztus 31-én a Déryné Színház együttese Tóth Miklós vígjáté­kát, a Mézesmad­zagot játssza, t* Ugyancsak a Dé­fCr ryné együttese vendégszerepei szeptember 14-én _ Mendén, a Dene­vér című nagy­operettel. A Gül Baba ismert, közkedvelt melódiái a Petőfi Színpad művészeinek tolmá­csolásában hangzanak fel szeptember 27-én a mendei művelődési ház színpadán. M ONOMlDftl- A f ES T ME G YE I HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA V. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM 1963. AUGUSZTUS 24, SZOMBAT — Napi négy vagon paradi­csomot exportál a MÉK járá­sunk területéről Csehszlová­kiába, az NDK-ba és Lengyel- országba. — Munkakerülő életmódját úgy akarta fedezni Kun Jó­zsef (Üllő, Hajcsár u. 45.), hogy különböző munkahe­lyekre belépett, de a munkát nem vette fel és ugyanakkor személyazonossági igazolvá­nyából nem jegyeztette ki a munkaviszony megszűnését. A szabálysértési hatóság 500 forintra bírságolta. — Áthelyezték az autóbusz- végállomást Gyömrőn a vas­útállomástól a Garamszeg-sa- í'okra. Az áthelyezés útjavítás miatt történt, ideiglenes jel­leggel. — Az MHS járási elnöksége kibővített ülést tart ma dél­előtt 9 órakor a járási párt- bizottság vb-termében. Az ülés napirendjén szerepel a múlt évi kiképzés értékelése és az új kiképzési év előké­szítése, valamint javaslat ar­ra, hogy melyik MHS-vezető részesüljön jutalomban, illet­ve dicséretben az eddig vég­zett munkájáért. — Utas állapotban bot­rányt okozott Budapesten a Zalka Máté téren lévő büfé­ben Hrustyinszki István (Tá- piósáp, Dózsa György út 106.). Botrányos viselkedéséért 250 forintra bírságolták. — Folyik a trágyahordás a monori Kossuth Tsz-ben. A 40 hold új telepítésű szőlőre mint­egy Í20 vagon istálló-, illetve disanótrágyát visznek ki. — A rádióelőfizetési dijat ismételt felszólításra sem fi­zette be Szijj Sándor (Nyár­egyháza, Diófasor u. 43. szám alatti lakos), szabálysértése miatt 150 forintra bírságolták. — Az OTP járási fiókjának az eddig végzett munkájáról szóló beszámolóját vitatja meg hétfő délutáni ülésén Monor község tanácsának végrehajtó bizottsága. A háztáji állatállomány helyzete és takarmányának biztosítása A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN Képriport a Járási Szolgáltató Ktsz monori részlegeiből A lakosság ellátásához, az export és konzervipar igé­nyeihez szükséges áru meg­termelését döntően mezőgaz­dasági nagyüzemeink biztosít­ják. Emellett azonban tovább­ra is jelentős szerepe van a háztáji és egyéni gazdaságok­ban folyó termelésnek, amely a nagyüzemi árutermelésnek ma még nélkülözhetetlen ki­egészítője. Ha a számok tükrében vizs­gáljuk a háztáji állatállo­mány alakulását az 1961—62. és 63-as években járásunk te­rületén: a szarvasmarhalétszám csökkenése szembetűnő. A csökkenés oka elsősorban takarmányozási nehézsé­gekben keresendő. A háztáji gazdaságokban ter­melt abrakféleségeket főként a sertésállomány takarmányo­zására használják feL A szarvasmarhák részére ele­gendő jó minőségű tömeg- takarmány nem áll rendelke­zésre. A háztáji kocalétszám is csökkent, de a sertésállomány a közeljövőben fejlődni fog, a kihelyezett 368 koca szapo­rulatával, illetve annak to- vábbtartásával. A háztáji gazdaságok ál­lattenyésztésének fejlesztésé­re és az árutermelés fokozá­sára több állami intézkedés született. Ezek feltétlenül si­kerrel járnak és az állatállo­mány mennyiségi és minőségi javulását meg fogják oldani, ha a takarmányozási problé­mák megoldását a tsz-ek, a já­rási és községi szervek is elő­segítik. A járási tanács mező- gazdasági osztályának sok ész­szerű javaslata, intézkedési terve van errevonatkozóan. Utasítani fogják az illetéke­seket, hogy területükön a tsz-tagok háztáji állat- állományának a közös Je­gelőkön kijelölt külön terü­leten való legeltetését biz­tosítsák. Ezzel kapcsolatban semmiféle korlátozást nem lehet alkal­mazni. A tsz-ek állapodjanak A Tápiómenti Kupa felezése előtt 4 perccel egyenlí­tett (4:1). AZ előző mérkőzés az ecseriek erejéből sokat kivett, e így a lelkesen küzdő úriaknak sikerült a döntetlent kiharcolniok. Újrajátszás Mivel a beállott sötétedés miatt a versenykiírásban előirt hosz- szabbitást már nem lehetett meg­tartani — így a labdarúgó szabály- könyv 163. §-a értelmében a dön­tőt ú.ira kell látszani. A döntő ideiét és helyét a szövetség csak későbbi Időben tűzi ki. Úgy hal­lottuk. hogy vagy Gyömrő. vagy Tápiósüly lesz az újrajátszás szín­helye. ez évi döntőjére is. csakúgy mint az elmúlt évben. Tápiósápon ke­rült sor. Négy csapat: Ecser. Űri. Gyömrő, Tápiósáp iutott a döntő­be és mintegy 760—803 néző előtt az alábbi párosításban játszottak: Űri—Gyömrő. Táplósáo—Ecser. Űri—Gyömrő 5:3 (4:1) Gyömrő már a 7. percben gólt ért el (0:1). Könnyű győzelem lesz — Így gondolták a gyemről játé­kosok. azonban már a 14. perc­ben Sára egyenlített (1:1). Négy perc múlva Fórizs áazaadását Győri elcsípte, s kapuba gurítot­ta a labdát (2:1). Ezután még két­szer hibázott a gyömrői védelem és a szemfüles Sára mindkét hely­zetet kihasználva két góllal ..biz­tosított” (4:1). A második félidő­ben Kovarczi volt eredményes (3:1). Ezután Gyömrő már csak szépíteni tudott a berúgott két góllal. Végig jó és szép mérkő­zés volt. Kiesett Gyömrő. tovább- íütött: Űri. Ecser—Tápiósáp 1:1 (1:0) 2:1 Ecser szerezte meg a vezetést, a sápi védelem jóvoltából, maid ke­mény. de sportszerű küzdelem folyt. Sáp hatalmas rohamokat vezetett — látszott, hogy már-már elkerülhetetlen a kiegyenlítés. Ez a második félidőben sikerült is. (1:1.) Hosszabbítás után. az első perc­ben egy erős beadás Veress ka­pus feje felett a hálóba hullt. ( 2:1.) Sáp ismét hatalmas rohamokat indított — de az ecseriek jól tar­tották az eredményt. Kemény, sportszerű küzdelem volt. Kiesett Tápiósáp. továbbjutptt: Ecser. A döntő: Ecser—Űri 1:1 (1:0) Ecser már a 4. percben gólt ért el (1:0). Űrt pedig a mérkőzés be­A kupamérkőzést vógigszurkolta Szirtes Ádám, a Nemzeti Színház népszerű művésze is, aki szülői látogatáson volt ott­hon Tápiósápon. (Fenti képünkön jobbról a második.) Tudósí­tónk noteszébe az alábbi bejegyzést tette: Az országos sportnapok alkalmával a Tápiómenti Kupa döntőjéről, Tápiósápról szeretettel üdvözlöm a Monor és Vidé­ke oltxisóit, a monori járás sportolóit! meg írásban az állattartó tsz- tagokkal, hogy több évre ál­landó helyen jelölik ki álla­taik részére a legelőterületet. A tsz-tag részéről fizetendő fűbér 50 százalékát legelőápo­lás címén engedjék el és a befi­zetett 50 százalékot fordítsák a legelő elhanyagoltságának felszámolására. A járási tanács mezőgazda- sági osztálya továbbra is pro­pagálja és szervezi, hogy a kö­zös kukoricaterületet 20 szá­zalékos részesedéssel művel­jék. Az 1864. évi tervek ké­szítésénél nyomatékosan fel­hívja a tsz-ek figyelmét, hogy annyi lucernát telepítsenek, amelyből a közös állomány ta­karmányellátásán felül min­den tehéntartó tsz-tagnak 300—400 négyszögöl terület termését térítés ellenében át­adhatják. Addig is a szálasok betakarításához lehetőleg állattartó gazdá­kat kell beosztani és a megszerzett munkaegy­ségre a kazlazás után szénát kell adni. Intézkedést terveznek arra is, hogy a levágott, de felhasz­nálásra nem kerülő kukorica­szárat minden évben a tsz-ta­gok díjmentesen hazavihessék takarmányozásra. ÜDVÖZLETÜKET KÜLDIK a tápiósülyi Virágzó Tsz dolgozói a kétnapos balatoni autó­busz-kirándulásról. Fürödtünk Hévíz gyógyvízében, ittunk a Badacsony tüzes borából és mulattunk Fonyód százéves híres borospincéjében. Üdvözlettel: Boda Tánosné párttitkár Aschenbrenner József egy ze- tor gumiját vulkanizálja. (Kép jobbra) Régi cipőt varázsol újjá Otrokocsi János, az új talpat a réginek megfelelő nagyságúra csiszolja. (Bal al­só kép) Tóth József, a motorszerelő- részleg vezetője, generáljaví­tást végez egy 125-ös Danu- vián. (Jobb alsó kép) (Péterffy András felvételei) A hónap végéig befejeződnek a nyári talajmunkák A hűvösre fordult, esős, sze­les időjárás egyre jobban és szemléltetőbben bizonyítja, hogy nem lehet elég korán hozzákezdeni az őszi munkák­hoz. Sürgetően vetődik fel a probléma: Mi lesz a mély­szántással, az őszi vetésekkel? Ezeket még az őszi esőzés előtt be kell fejezni. Erre a kérdésre kerestünk választ,a járási tanács mező» gazdasági osztályán, ahol Tu- nyogi György megbízott főme­zőgazdász válaszolt. — Valóban nagyon fontos, hogy az említett munkák ide­jében el legyenek végezve, hi­szen az ország kenyeréről van szó. Szorgalmaztuk, hogy a talajelőkészítő munkálatok augusztus 20-ra készen legye­nek, de erélyesen „közbeszólt” az időjárás. A legfrissebb jelentés sze­rint 9 és fél ezer holdat sikerült eddig felszántani, ez azt jelenti, hogy 30-ára ké­szen leszünk. — A mai nappal — augusz­tus 22-én — kezdődnék el a vetésre vonatkozó előzetes tervtárgyalások. Közel 12 ezer hold őszi kalászos kerül a földbe. 4 és fél ezer hold rozs, a többi búza. 6—700 holddal kevesebb búzát vetünk, mint az elmúlt évben. Ezt főleg a nagyobb hozamú intenzívebb fajtával pótoljuk. A közismert olasz búza a San Pastore nem bírta a téli időt, ezért a szov­jet Bezosztája és Szkoroszpel- ka fajtát vetünk. APRÓ BOSSZÚSÁGOK (Qicom. Augusztus 20-án, alkotmá­nyunk ünnepén többedma- gammal, a monori Hangu­lat Eszpresszóba tértünk be egy kis hűsítőre. Nehéz volt helyet találni a zsúfolt he­lyiségekben, de végül sike­rült. Tehát zsúfolt helyisé­geket és a helyiségekben egyetlen egy felszolgálónőt találtunk. Mondanom sem kell, pontosan 10 percet vár­tunk arra, hogy valamit kaphassunk. Eleinte ideges­kedtünk a hosszú várako­zás miatt, de aztán belát­tuk, hogy egy személy a két helyiségben — kevés. Az ö szavától élve „nem lehet mindenható!” Ezt egy túl­ságosan türelmetlen vendég­nek mondta, aki — mivel kisgyerekkel volt — idő előtt megkockáztatta a ren­delést. Mi már később az egység vezetőit okoltuk, gondolván arra, valószínűleg rosszul osz­tották be a dolgozókat. Ké­sőbb gyökeresen megválto­zott véleményünk, mert a személyzet egyik tagját meg­kérdezve, a következő vá­laszt kaptuk: Ö — vagyis a pincérnő — egyik helyiséget sem adja át másnak, mindkettőt ő akarja ellátni. Csodálkozó kérdésünkre, hogy miért vál­lalja ezt a nehéz munkát, ezt a szintén csodálkozó vá­laszt kaptuk: hát mit gon­dolunk, mennyi borravalót jelent ez neki? Valóban sok borravalót, azonkívül a vendégeknek sok-sok bosszúságot is je­lent! ★ Eljegyzésre voltam hivata­los egyik rokonomhoz — a nagy nap délutánján az elkésett ember sietségével ro­hantam a postára, hogy dísz­távirattal is gratulálhassak a fiataloknak. Amint a táviratot felvet­ték, órámra tekintettem. Bi­zony már elég késő volt: 17 óra 25 percet mutatott. Na, de talán így, kissé meg­késve is örömmel fogadják — gondoltam magamban és hazamentem. Egy szó mint száz, a táv­irat bizony eléggé megkés­ve: másnap délelőtt érke­zett rendeltetési helyére. Ha jól meggondoljuk, ennyi idő alatt helybe még egy kö­zönséges levél is megérke­zik és azért csak kell fizetni, nem ton felüli összeget. 40 fillért 10 forin­D.—A. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Suhog a pálca. Gomba: A különös lány. Gyömrő: A múlt kávéháza. Maglód: Az édes élet (széles). Mcnde: Egy nyár törté­nete. Monor: Keserű szerelem (szé­les). Nyáregyháza: Aki átmegy a falon. Pilis: Hóvihar. Tápiósáp: Fagyosszentek. Tápiósüly: Séta a nárciszok körül. Űri: Huszárkis­asszony. Üllő: Senki nem tud sem­mit. Vasad: Válás olasz módra. Vecsés: Felmegyek a miniszterhez (ízéles). MEGVIZSGÁLTUK: Jogos-e a panasza Bartal Miklósné pilisi tsz-tagnak? A napokban Pilisről leve­let hozott a posta. Feladó­ja: Bartal Miklósné, Arany János utca 25. Panaszos soraival arról tu­datott, hogy súlyos törvény- sértő dolgok történnek vele. Köztudomású a tsz vezetői előtt, hogy ö beteg, a lábai izületesek, dolgozni nem tud. Ülőmunkát kért a tsz veze­tőitől, de nem kapott, mi­vel dolgozni nemigen tudott a közösben, ezért el akarják tőle venni kis kertjét stb. Régi ismeretségünkre hivat­kozott, amikor a tsz-be lé­pésre meggyőztem, és meg­ígértem neki, hogy bármi­nemű igazságtalanság éri, segítségére leszek. ígéretemhez híven, leug­rottam Pilisre, először az Uj Élet Tsz elnökét, Berou- la Károlyt kerestem, s tőle a következőket tudtam meg: Bartal Miklósné valóban orvosi bizonyítvánnyal igazol­ta, hogy kíméletre szorul. Kívánságára a tsz vezető­sége elküldte a csökkent munkaképességet igazoló bi­zottság elé, de nem száza- lékolták le, nem találták olyan mérvűnek betegségét, hogy egyáltalán ne kelljen dolgoznia. 1961-ben — igaz, a község­től egy kicsit távolabb kapott megművelésre földet — 43,6 munkaegységet szerzett. 1962- ben semmit, 1963-ban semmit. A tsz 7/1963-as közgyűlési határozata a következőkép­pen szól. Nyugdíjasok és rosszabb körülmények között élők 1000—1200 négyszögöl földet; 40 százalékos munka­egységet teljesítők 800 négy­szögöl; 40—60 százalékot tel­jesítők 1000 négyszögöl; 60— 80 százalékot teljesítők 1200 négyszögöl, 80 százalék fölött teljesítők 1600 négyszögöl ház­táji földet kapnak megműve­lésre. A közgyűlés határozata tör­vény. Érvényt szerezni a többség, határozatának, az el­nök joga, kötelessége. Nem járt el tehát önkényesen Ber- nula Károly tsz-elnök, ami­kor Bartal Miklósáétól is megköveteli a közgyűlésben lefektetett irányelveik betar­tását. Mert mi is a tényleges hely­zet? Bartal Miklósné 1961- ben megkapta az egy hold háztájit, ami a háza körül terül el. Mivel 1962—63-toan semmiféle munkát nem vég­zett, a tsz-közgyűlés hatá­rozata szerint, csak a 7-es törvény által biztosított 800 négyszögöl háztáji jár neki. 300 négyszögöl udvarrész, a többi 5Ó0 négyszögölt kéri a tsz százalékosan megművelni, Bartal Miklósnétól. Szó sincs tehát arról, hogy elveszik kertjét, csak a megművelt 500 négyszögöl föld után ké­ri a százalékos részt. — Hajlandó vagyok Bar­tal Mi.klósinénak ülőmunkát is biztosítani, ha a hiányzó munkaegységrészt teljesíti' — mondta ottlétemkor az el­nök. — Odaadom a tsz lyu­kas, kijavításra váró zsákjait megvarrásira, házhoz is szál­líttatom, ezért 17 munka­egységet írok javára. Hogy megkapja az egy hold ház­tájit, hozzá csak 67 mun­kaegységet kell teljesítenie. Egy hold kukorica, 800 négy­szögöl burgonya, 400—400 öl cukorrépa és sárgarépa meg­művelését. Ezt férjével — aki üzemi dolgozó — és egy csa­ládtaggal — akivel együtt laknak — megerőltetés nél­kül meg tudják dolgozni és nem keressük, hol értéke­síti a háztáji termékét. Mert tudomásunkra jutott az is, hogy Bartalné kofálkodik... Ennyit mondott az elnök, s ezt le kellett írni szó sze­rint. Bartalné ezt nem ve­heti zokon. Igaz, én annak idején ígéretet tettem, hogy bajában, problémájában se­gítségére leszek, most azon­ban nem állhattam mellé, hiszen nem jártak el vele jogtalanul, csak azt követe­lik meg tőle. amit másoktól, s amire a közösség határoza­tot hozott. Hörömpő Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents