Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-19 / 194. szám

ódi 7/írIap A C E G L EDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROSRÉSZ ERE VII. ÉVFOLYAM, 194. SZÄM 1963. AUGUSZTUS 19, HÉTFŐ ÜNNEPI SZÁMVETÉS A LEGIFJABB ÁLLAMPOLGÁROK Bensőséges ünnepséget tar­tottak szombaton délelőtt a csemői tanácsházán. Három ifjú állampolgár: Verebes Károly, az erdőgazdaság dol­gozója, Sallai Dénes és Bar­kó Ambrus állami gazdasá­gi dolgozók gyermekei kaptak ünnepélyesen nevet. Vörös- nyakkendős úttörők sorfala között vonultak be az ünne­peltek szüleik, rokonaik, ba­rátaik kíséretében az ünnep­ségre. A hivatalos aktus után a szülők boldogan fogadták -a megjelentek jókívánságait, az erdőgazdaság és az állami gazdaság ajándékait. RÓZSÁK mestere Mintha Kovács Pista bá­csit is elkapta volna kissé az abonyi Lenin Termelőszövet­kezetben a szorgos igyekezet áza. Kiváltképpen a termelő­szövetkezeti központ tündéri virágoskertjének ápolásában! Itt forgolódik már harminchá­rom éve. Testi ereje ugyan már nem a régi: hetvenegy éves, nyug­díjas, de szeme még ma is fia­talos tűzben ég, amikor a rég­múlt időket idézzük. Kezdetben olyan maguk eszéből kigondolt gazdaságot akartak, de aztán jött a jobb, a szervezett. Sajnálja, hogy ennek ér­iekében már egyre keveseb­bet tehet. De amit tud, szív­ből csinálja. Párját ritkító ró­zsalugast tervez a kert köze­iére. Hadd gyönyörködiön lenne a tagság. J. Z. búcsú az Íróasztaltól ban végzik munkájukat és <* hideg számok helyett az ele­ven. újra és újra fakadó élet­tel foglalkoznak. — Ettől a felismeréstől már csak egy lépésre volt a szán­dék: „Mezőgazdász leszek.” Ereztem magamban annyi erőt, hogy mind a gyakorlati, mind az elméleti vonalon megszerezzem a szükséges ké­pesítést. — Most én vagyok a Dimit­rov Termelőszövetkezet üzem­gazdásza és nagy szerencsém, hogy dr. Szemes Lajos, kan­didátus, a tudományegyetem vizsgáztató főmezőgazdásza a főnököm, aki szeretettel ta­nít és vezet. — AZ ŐSZ FOLYAMÁN beiratkozom a ceglédi mező- gazdasági technikum levelező tagozatára. A mi kis csalá­dunkban az a szokatlan eset forog fenn, hogy az édesapa és a fia ugyanabba az iskolába jár és ugyanazt az anydf/8t tanulja. A fiam ugyanis izitt- tén a ceglédi technikum hall­gatója, de már második éve. — R — — A ceglédi ipari tanuló-is­kola ács, kőműves, géplakatos, esztergályos és kovács tanuló­kat szerződtet, illetve vesz feL Szeptember 2-án 600 tanulóval kezdi első tanítási napját az is­kola. — Az állami gazdaság cse­mői I. számú üzemegysége a jövő héten 200 hízott bikát szállít exportra Olasz- és Nyu- gat-Németországba. — A Sütőipari Vállalat Mi­zsei úti üzemegységének táta- rozási munkáit szeptember 30 helyett csak december 15-ig tudja befejezni a ceglédi Épí­tőipari Vállalat. — A ceglédi Tejipari Vál­lalat ebben az évben 1 millió 800 ezer liter tejet vásárolt fel, 28 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában. — A Cegléd és környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat és a Húsipari Vállalat közös erővel korszerűsíti a Do­hány utcai húsboltot. Űj rak­tárhelyiséggel bővítik és higié­nikus mozaikpadlóval látják el. Az új elektromos hűtőszek­rényt már az új raktárban he­lyezik el. A munkákkal előre­láthatólag e hónap végére ké­szülnek el. — A Ceglédi Gépállomás 43 erőgépe teljes erővel szánt 19- én és 20-án. A traktorok közül 22 két műszakban végzi a rend­kívül sürgős szántási munká­kat. — A tervek szerint 800 hol­don terítenek szét szervestrá­gyát a Cifrakerti Állami Gaz­daság földjein. Közel 300 hol­don már elvégezték a munkát. — A ceglédi Dózsa Népe Termelőszövetkezet rendezésé­ben augusztus 24-én délután a művelődni házban szerepel, az Állami Népi Együttes. TtZ EVEN keresztül hajolt Korányi Sándor főkönyvelő a számoszlopok fölé és tíz éven keresztül készítette el a ter­melőszövetkezet évi mérlegét. Ebből öt évet a híres, neveze­tes túrkevei Vörös Csillagban, néhány esztendőt a karcagi Dimitrovban, majd az albert- irsai Béketábor Tsz-be ke­rült. Amikor a felfejlesztés során a közös gazdaság beol­vadt a Szabadságba, itt ma­radt a községben. A többit azonban mondja el Korányi Sándor: — Tíz év minden pályán nagy idő. Meg lehet ismerni a szakma minden csinját-binját, szépségét. így voltam én a me­zőgazdasággal. Sokat ki-ki- néztem a könyvelés ablakán és egy kicsit mindig irigyeltem azokat, akik kinn a szabad­Egészségvédelmi szempontból ez igen káros és igyekeztünk segíteni korlátlan mennyiségű védőitallal. A szódavizet jegy ellenében az egyes állomások Utasellátóitól kapják a dol­gozók és a legtöbb esetben, sajnos, meleg és nem hűtött védőitalhoz jutottak, amely a szomjúságot nem nagyon szün­tette. — Milyen intézkedéseket tesznek a dolgozók egészségé­nek megóvása érdekében? — Elsősorban mindenkit igyekszünk rábeszélni a védő­ital fogyasztására, de egyben arra is, hogy nagy melegben a szervezet só- és vízháztartá­sában levő zavart helyes étke­zéssel — kevés zsiradék, sok gyümölcs — igyekezzenek helyreállítani. — A fűtőház régi kútja, amely fürdéshez a vizet szol­gáltatta. egyre kevesebb vi­zet adott, így új kutat fúrat- tunk, amelynek percenkénti teljesítménye 300 liter. Andrássy Gyula „Mozdonyfelvigyázó elv­társ! Szolgálattételből jelent­kezem” — ezeket a szavakat hallom, amikor belépek a MÁV ceglédi fűtőház moz­donyfelvigyázó irodájába. Mészáros Zoltán mozdonyfel­vigyázó előtt feszesen vigyázz- ban álló fiatalember: Koncsik András mozdonyfűtő. Nyolc­órás szolgálat után tér haza családjához. Reggel óta a 328 640-es gépen dolgozott, amely a havonta ismétlődő egynapos javításra került a fűtőház szerelőbrigádjához. — A nagy meleg nem oko­zott nehézséget a munkában? — Büszkén mondhatom — válaszolja Mészáros Zoltán —, hogy a mozdonyszemélyzetet munkájában a nehézségek nem hátráltatták. Sajnos, ez az a munkahely, ahol mind té­len. mind nyáron nagyon ne­héz dolgozni. Amikor a hő­mérő higanyszála még árnyék­ban is 38 fokot mutat, akkor a mozdonyon a hőmérséklet meghaladja az ötvenet is. A forróságban is helytálltak a vasutasok kai mazását. Arra kérjük vá­rosunk traktorosait, tsz-pa- rasztságunkat, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a jelenlegi munkafo­lyamatokat meggyorsíthassuk. A lakosság ellátottságának, és városunk további szépíté­se érdekében elkészítettük a város fejlesztési tervét. Eb­ben az évben községfejlesz- tési alapból 557 ezer forin­tot, a város költségvetéséből 2 300 000 forintot fordítunk út és járda építésére. A köz­ségfejlesztési alap segítségé­vel folyik a legnagyobb köz- művesítési beruházásunk, a szennyvízcsatorna építése. A város ivóvíz-ellátása ér­dekében 1 600 000 forintos költséggel megkezdődött a 600 köbméteres és 45 mé- tér magas víztorony építése. IGEN KEDVEZŐ eredmé­nyek mutatkoznak a lakás- építkezések területén. Az OTP finanszírozásában na­gyon szép egyemeletes csa­ládi házak épülnek a Szé­chenyi téren, a Rákóczi úton. A Lenin park mellett háromemeletes, 24 lakásos társasház épül. A Széchenyi tér, Jászberényi út, Reggel utca és Kossuth Ferenc ut­ca között kijelöltük 600 la­kásnak a helyét. Még ennek az évnek az utolsó negye­dében állami lakóház építé­sét kezdik meg a Rákóczi út és a Táncsics Mihály ut­ca kereszteződésénél. Nagyobb, több szintes házak épülnek a kertészet helyéire. Továbbra is segíteni kívánjuk a magán­erőből kezdeményezett épít­kezéseket, hogy minél több család, rövid idő alatt-, bol­dog családi otthonihoz jus­son. A fent említett tervek megvalósításához kérjük vá­rosunk lakosságának odaadó segítségét. Városunk dolgozói büszkék lehetnek eddig elért sike­reinkre, amelyekkel nagyban hozzájárultunk pártunk VIII. kongresszusának határozatai megvalósításához. Pártunk továbbra is azt a politikát folytatja, amely megegyezik dolgozó népünk érdekeivel, így, a fent említett gondolatok és tervek végrehajtásával kí­vánjuk megünnepelni alkot­mányunk 14. évfordulóját. Joó Ágoston, a városi pártbizottság titkára — A Ceglédi Állami Gazda­ság csemői I. üzemegységében félmillió facsemetét szemeztek be. Megkezdték a jövő évi új telepítésű faiskola talajának forgatását. A ceglédberceli te­lep mintegy 300 holdján már folyik a földegyengetési mun­ka. Háromszázezer forint helyett csak ötvenezer Saját erőből kultúrházat épít az abonyi Uj Világ Tsz 50 ezer forintot jófor­mán teljes egészében anyagbeszerzésre fordít­hatták. — A munka elvégzésében nagy része van a tsz KISZ- szervezetének. A fiatalok részt vettek a bontásban, az alap ásásában, falazásban és a tetőt teljes egészében ők rakták fel. Szombat délután és vasárnap 30—40 fiatal dolgozott az építkezésen. De kivették részüket a munká­ból a nőbizottság tagjai, sőt a nyugdíjasok is. Dicséretet érdemel Gyi- gor Istvánné és Hange- nov György nyugdíjas, a munkában való lelkes részvételért. A vezetőség harminc fia­talt kétnapos balatoni kirán­dulásra vitt jó munkájuk jutalmául. Bizony, elég régen akadá lyozza a termelőszövetkezet ben a kulturális életet az hogy nem volt a helye J rendezvényeknek, a könyv tárnak. A televíziós szobá ban 40—5'0 ember csak na gyom szorosan fért el. A ts: vezetősége erre az évre be tervezte a művelődési há: építését és előzetes számi tás szerint a 300—400 sze­mélyes létesítmény költségi megközelítette a 300 000 fo rinitot. Okos szervezéssel, sol saját anyag felhasználásává és a tagság áldozatkész tár sadalmi munkájával sikerül az építési költségeket 50 00' forintra lefaragni. Több, használaton kívüli épületet lebontottak, a munkát az építő brigád a társadalmi munkások végezték el, úgyhogy az „M A MI" nában mindig a központban foglalkoztatjuk. A sok munka mellett arra is jut ideje, hogy rendszere­sen eljárjon a gyűlésekre és a nőtanács munkájában is részt vegyen. Fürge, fiatalos. A munka edzette meg. És az őrzi meg frissnek, fáradhatat­lannak. (bónácz) tüntetést 1958-ban az Ország­házban adta át Dobi István. Sosem felejtem el: amikor át­vettem a Szocialista Érdem­rendet, kezet fogtak velem és még le is fényképeztek. Most meg két napra Szegedre me­gyek a Szabadtéri Játékokra. Nagyon örülök, hogy éppen rám esett a választás. Mert csak ketten kaptuk ezt a ju­talmat, Antal Károlyné és én. Legalább Szegeden is széjjel­nézek, Amióta tsz-tag vagyok, sokfelé jártam, pedig azelőtt egyszer sem mentem túl a fa­lu határán. — Hány munkaegysége van eddig? — Az idén még csak 230, de tavaly a 300-at is megha­ladta. mert szeretek én dol­gozni, nagyon. — Meg is tesz a „mami” mindent, amit rábízunk — mondja Papp elvtársnő, a tsz párttitkára. — Dolgozott 6 már a kertészetben a nö­vénytermesztésben, de mosta­Megbecsült és szeretett tag­ja a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-nek özv. Kiss Ferencné. A legidősebb és a legfiatalabb is „Mami”-nak szólítja őt. Fáradt, megtört arcán mindig bujkál kis mosoly, pedig a munka mellett még igen sok a gondja. Amikor találkoztunk vele, három-négy unoka vette körül. — Ezekre most én főzök, mosok, vigyázok rájuk, beteg az anyjuk — mondja és köz­ben látszik rajta, hogy mind­ezt szívesen csinálja. — Jó-e a közösben? — Engem innen el sem le­het zavarni, úgy szeretek a tsz-ben, de engem is szeret­nek, mert amikor a jól dolgo­zók jutalmat kaptak, nekem szánták a legszebb ajándékot. Egy villanyvasalót. Vigyázok is rá nagyon, és úgy őrzöm, mint a szemem fényét. 1949. óta vagyok tagja a szövetke­zetnek és azóta nagyon sok elismerést kaptam. A legemlé­kezetesebb és a legnagyobb ki­— Remélem, az új centerje­lölttel, Nagy Imrével megért­jük majd egymást. Szabó György, aki nemrégi­ben múlt 16 éves, de már több mint 10 mérkőzésen játszott az első csapatban, így nyilat­kozott: — Nagy megtiszteltetésnek vettem a csapatba való beállí­tásomat és ennek megfelelően igyekeztem is megfelelni a vá­rakozásnak. Én nem tudom eldönteni, sikerült-e? (Meg­nyugtatjuk a „kis” Szabót, sikerült!) — A jövőm egyelőre bi­zonytalan. ígéretet kaptam ugyan: hozzásegítenek ahhoz, hogy ipari tanulónak szerződ­jek le és elszállásolásomról is gondoskodni fognak, de eddig még nem tájékoztattak, mi van az ügyemmel. Rossz ez így, ilyen bizonytalanságban lenni. Nagyon szeretnék to­vábbra is Abonyban maradni és abban az együttesben fut­ballozni, ahol megszerettették velem a labdarúgást és elin­dítottak ebben a szép sportág­ban. — Bízom abban, hogy rövi­desen megoldódik egyéni problémám is, a bajnokságban a balösszekötő posztján sok si­kerre] rohamozhatjuk az el­lenfél kapuját. — inka. A strandon találkoztunk az Abonyi TSZ SK két fiatal labdarúgójával, Molnár II. Já­nossal és Szabó Györggyel, akik a heti munka fáradal­mait pihenték ki a víz mel­lett. Egy hosszúra nyúlt lubic­kolás után invitáltuk meg őket egy kis beszélgetésre. Az iránt érdeklődtünk, hogyan látták ők, a csapat benjámin- jai, az 1962—63-as bajnoksá­got, és mit várnak a jövőtől? Molnár II., aki az egész baj­nokságot végigjátszotta és mérkőzésről mérkőzésre jobb formát mutatott, kérdésünkre így válaszolt: — Az 5. hellyel elégedett vagyok. A tavaszi fordulóban Elekes József edző keze alatt összeszokott együttesünk és az utolsó mérkőzéseken az addi­gi erőfutball helyett „ésszel” játszottunk. Engem személy szerint örömmel érintett az a döntés, hogy a jobbszélső posztjáról összekötőnek tettek be. — A jövőre vonatkozóan úgy érzem, hogy Cziegler kiválása ellenére, csapatunk továbbra is meg fogja állni helyét az MB-ben. Lehet, hogy nem fo­gunk annyi gólt rúgni, mint az elmúlt . bajnokságban. de igyekszünk, hogy ne is kap­junk annvit, s ígv majd csak biztosítjuk az egyensúlyt. Hogyan látják ők? vezeték, amelynek munká­latai megkezdődtek. Ez a két objektum biztosítani fog­ja az üzemek fűtőenergiá­ját. Még ez évben mintegy 16 millió forintos beruházás­sal az építkezés befejeződik, az objektum mintegy 400—500 dolgozónak tud munkalehe­tőséget biztosítani. Meg kell említeni, hogy az ipar és a kereskedelem fej­lődését bizonyítja az is, hogy ebiben az évben több mint 14 millió forintot köl­tünk gépek, épületek felújí­tására, valamint szociális és kulturális létesítmények lét­rehozására. Az ipar területén az a fel­adat, hogy a biztosított be­ruházási összegeket ésszerűen felhasználják. Az építkezé­seket meg kell gyorsítani, hogy a tél beállta előtt elké­szüljenek. Jó szervezéssel biztosítani kell a tervek ma­radéktalan teljesítését. Ügyel­ni kell az önköltség alaku­lására. Nagyobb fokú taka­rékosságot alkalmazzanak, több gondot fordítsanak a minőségre, továbbá az export­tervek teljesítésére. A MEZŐGAZDASÁGBAN is komoly előrehaladás tapasz­talható. A fejlett állami gazdaságok mellett jól mű­ködő szövetkezeteink vannak. Az elmúlt rossz, kedvezőtlen időjárás ellenére termésétla- gainkikal nem kell szégyen­keznünk. Évről évre gyara­podik a közös alap, ebben az évben is több mint há­rommillió forintot költünk beruházásra. Jelentős ösz- szeget használunk fel ta­lajjavításra: ez évben 845 ezer forintot. A gazdálkodás rentabilitását segíteni fogja az a 4,5 millió forint, ame­lyet a jövő gazdasági év­ben beruházunk. Most az a feladat, hogy a megtermelt terményeket gon­dosan takarítsuk be, éssze­rűen értékesítsük, még ol­csóbb élelmet biztosítsunk dolgozó népünknek. Fordít­sunk nagy gondot a jövő évi termés megalapozására. Igen fontos, hogy meggyor­sítsuk a talajmunkát, meg­felelő magágyat készítsünk. Ennek érdekében fokozni kell a gépek kapacitásának növelését, a két műszak al­MA 14 ESZTENDEJE, hogy az országgyűlés elfogadta a Magyar Népköztársaság al­kotmányát. Az alkotmány a népi demokratikus államha­talom társadalmi és állami rendjét, a dolgozó nép alap­vető állampolgári jogait és kötelességeit — egyszóval népünk kemény harcokban el­ért vívmányait — rögzíti alaptörvény erejével. Az alkotmány összegezi azokat az eredményeket, amelyeket a dolgozó magyar nép a társadalom átalakítá­sa, saját boldogabb jövőjé­nek kovácsolása terén elért. Az alkotmány megteremtésé­vel megváltozott a társada­lom egész arculata, szerke­zeti összetétele. Megszüntet­tük a kizsákmányolás min­den feltételét. Kisajátítottuk a nagybirtokokat, gyárakat, bankokat, s ezzel felszámol­tuk a földesurak és a ka­pitalisták osztályát. Dolgozó parasztságunk hely­zete megváltozott. Megszűnt a kiszolgáltatottsága, nyomo­rúságos cselédsorsa, és a munkásosztály szövetségese, társa lett a hatalomban. Az idei ünnepen jogos büszkeséggel gondolhatunk arra, hogy az eltelt évek gyümölcsözőek voltak. Ha csak a fejlődést nézzük, meg­állapíthatjuk, hogy hazánk dolgozóinak 94,5 százaléka szocialista szektorban dolgo­zik. A fejlődés persze nem­csak országos szintű, hanem Városunk is komoly fejlő­désen ment keresztül. Ma már elmondhatjuk, hogy Ceg­léd város, amely mezőgaz­dasági jellegű volt, egyre in­kább, ipari és kereskedelmi jelleget vesz fel. ' Á lakos­ság mintegy 40—45 száza­léka iparban, kereskedelem­ben, közlekedésben és egyéb intézményeknél dolgozik. Az ipar és a kereskedelem te­rén további lehetőségeink vannak. Igen jelentős beru­házások állnak a jövőben is rendelkezésünkre a meglevő létesítmények bővítésére, kor­szerűsítésére. El kívánjuk érni, hogy a jelenleg eluta­zó munkaerőket a városban tudjuk foglalkoztatni. Az ipar fejlődését nagyban elősegíti a városunk határában keresztül húzódó gáz- és Barátság olaj-

Next

/
Thumbnails
Contents