Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-18 / 193. szám
Kellemest a hasznossal... (Komádi István rajza) A kávaiak kálváriája Egy kis számolásra hívom meg olvasóimat — a kávai tsz-malom dolgában. Lassan három éve, hogy munkája könnyítésére a Haladás Tsz egy villanymotort és két modem rendszerű kalapácsos darálót vásárolt. A helybeli villanyszerelő annak idején úgy tájékoztatta a tsz vezetőit — sőt, ő még most is kitart álláspontja mellett —, hogy az ipari áram egészen a tsz-központig fut. Ezzel szemben az Északma- gyarországi Áramszolgáltató Vállalat, amelynek a hatósugarába Káva tartozik, azt álÁll a daráló — Hol az áram? — Egy kis számtan — Ki intézkedik? lítja, hogy az ipari áramot a községben annak idején csak a transzformátorházig vezették. Ez egyáltalán nem akadémikus jellegű vita, mert ettől függ, használhatják-e a darálót vagy sem? Azonban úgy látszik, az eddig eltelt három év kevés volt a megállapításához. Nincs olyan közgyűlés, ahol a tagság közül valaki szóba ne hozná, meddig kell még időt és pénzt kidobva, Panelon őrletniük, amikor maguknak is lehetne egy annál sóikkal jobb darálójuk. A termelőszövetkezet már sokszor megcsinálta a számvetést, mibe kerül a pándi vagy a pilisi daráltatás. A 195 tagnak összesen 130 hold háztáji földje van, amelybe főleg kukoricát vetnél?. Ha nagyon: szerényen, májusi morzsolt ban csak 15 mázsás átlagtermést számítunk holdanként, akkor is egy évben 1950 mázsa a háztáji kukorica. De a termelőszövetkezetnek is van daráltatni valója! Évente 2500 mázsa terményt etetnek fel az állataikkal. Egy szekérre, de már akkor jól megrakott, tíz mázsa áru fér. A tagok szintén a termelőszövetkezeti kocsikkal viszik saját terményüket Pánd- ra darál tatai. Ez összesen 4450 mázsa. Egy szekér eny- nyi teherrel egy év alatt 445 esetben kellene, hogy forduljon. Csak hát egy héten kétszer mennek át a másik faluba, hol több, hol kevesebb lovaskocsival. Ahány út, annyi kiesett munkaóra a fogatnak és hajtójának. I A terményt nem is őrlik ingyen, pénzt és vámot kell fizetni érte. Ez pedig mázsánként 5 forint őrletési díj és három kiló a terményből. Érdemes újra számolni. 4450 mázsa esetében kifizetnek egy év alatt 22 250 forint őrletési díjat és otthagynak a malomban 133,5 mázsa vámot. Ha elfogadjuk, hogy egy szekér- forduló értéke, mindent ösz- szevetve, száz forint, akkor évente 44 500 forintot költenek fuvarozásra. Ez, és az őrletési költség összesen, valamint a vámba adott kukorica értéke együttesen 106 800 forint. Tessék ezt a jelentős számot megszorozni hárommal, mivel ennyi éve tart ez az állapot, és akkor előttünk áll teljes egészében a kérdés: vajon megérné-e a termelőszövetkezetnek és a tsz-beruházási irodának, hogy tisztázza az ipari áram hollétének ügyét? Ha pedlig szükséges, akkor adjon keretet a beruházásra, mert a daráló üzembeállítása már egy év múlva visszatérítené a befektetett költségeket! k. m. Ötezer rovarfaj a fénycsapdákban A Természettudományi Múzeum segítsége a növényvédelemnek Az idén 30000 új külföldi munkaeszköz Egyenletesebb az alkatrész-utánpótlás Az idén a Technoimpex külkereskedelmi vállalat 30 000 külföldi gépet, munkaeszközt ad át a mezőgazdaságnak. A traktorállomány 9 ezerrel, a mezőgazdasági pótkocsik száma négyezerrel gyarapodik. Az év első felében a tervezett 650 helyett 691 szovjet kombájn érkezett, de ezenkívül az aratás munkájában még nyolcszáz új szovjet gyártmányú rendrearató is segített. Az előző évnél nagyobb számban vásároltunk nemcsak arató- és cséplőgépeket, hanem magtisztító és műtrágyaszóró berendezéseket is. A már ismert géptípusokon kívül mintegy 200 féle új géptípust hoz be a vállalat kipróbálásra. A Földművelésügyi Minisztérium a közelmúltban megbízta a vállalatot, hogy a tervezett mennyiségen kívül újabb gépeket vásároljon. A vállalat képviselői a baráti országok külkereskedelmi vállalataival megkezdték a tárgyalásokat a terven felüli gépek beszerzéséről. Elsősorban az öntözéses gazdálkodás kiterjesztéséhez csatornaépítő gépekre, továbbá szovjet gyártmányú SZ—100-as traktorokra van szükség a meddő, agyagos talajok megműveléséhez. újabb területek termővé tételéhez. Az idén egyenletesebb, zavartalanabb volt a külföldi mezőgazdasági gépek alkatrészutánpótlása, bár ez általában igen nehéz feladat. Tizenhatezer féle alkatrészt kell behozni külföldről. Az első félévben 247 millió deviza forint értékű gép és 73 millió forint értékű alkatrész érkezett — ezek az összegek is igazolják az alkatrészbehozatal nagy arányát, jelentőségét. Az aratás idején egy alkalommal merült fel rendkívül sürgős igény, az újtípusú SZ—4- es kombájnhoz kellett motoralkatrész és gyorsáruként azonnal elküldte a moszkvai partuervállalat, hogy ez se okozzon fennakadást a munkában. (MTI) Kutatócsoport alakult a mezőgazdaság gyakorlati segítésére a Természettudományi Múzeumban. A csoport az egész országra kiterjedő fénycsapdahálózat munkáját irányítja, és értékeli. Hazánkban kereken 25 000 ( rovarfaj él, amelynek körülbelül egyötödét vonizza a fény. | Több rajz- és bábfilm felvételein dolgoznak a Pannóniában A Pannónia Filmstúdió műtermeiben több rajz- és bábfilm készül. Befejezéshez közeledik Kovásznai György rendező Nő a tükör előtt című filmje. Az érdekes alkotást fényképekből állították össze. A filmszalagon láthatjuk majd az utóbbi hatvan év női divatjának alakulását és a már elfelejtett vagy még ma is népszerű táncokat. Nepp József: A bogár címmel készít háborúellenes grafikai filmet. Dargai Attila rendező nemrég kezdett hozzá Móra Ferenc Dióbél királyfi című ismert meséjéből készülő rajzfilmjéhez. Modem Ezópus- mese elevenedik meg majd Szabó Szabolcs: Róka és a holló című rajzfilmjén. A Pannónia Filmstúdióban Macskássy Gyula és Várnai György a múlt évben kedves hőssel. Petivel ajándékozta meg a legifjabb mozilátogatókat. A stúdió műtermeiben most újabb hat filmet készítenek a népszerű kisfiú újabb kalandjairól. Imre István rendező A harmadik című filmjének a főszereplői bábok. A történet egy optimista és egy pesszimista ember vallomása. (MTI) Megjelent a Jelenkor új száma Gazdag és változatos tartalommal jelent meg a Jelenkor című, Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat augusztusi száma. A szépirodalmi részben olvashatjuk — többek között — Arató Károly, Bárdosi Németh János, Csanády János, Gyurkovics Tibor, Kassák Lajos verseit; Keresztury Dezső: A harag és a szeretet bilincseiben című, Batsányi János életéről szóló rádiójátékának befejező részét; Szentiványi Kálmán: A döbbenet, Vasvári László: Most és mindörökké; Varga Imre: Pikásszó című elbeszélését. Itt jelent meg Franz Werfel néhány versének fordítása Boldog Balázs tolmácsolásában. A lap közli Torna Ádám: Akik átugrották az árnyékukat című szociográfiai írását egy dunántúli állami gazdaságról. A Jegyzet rovatban kapott helyet Bely- lyei László: A korszerű Gárdonyi-kép néhány kérdése, valamint Baránszky Jób László: Az új lengyel film című tanulmánya. A Vita rovatban Koczogh Ákos a korszerű művészet kérdéseihez szól hozzá, Vitányi Iván pedig a zenei közgondolkodás kérdéséről értekezik. A Művészet rovatban gazdag és változatos beszámolókat olvashatunk Keleti Arthur, Takáts Gyula és Bertha Bulcsú tollából. A folyóirat kritikát közöl Déry Tibor, Rónay György, Gyur- kó László, Kolossá István és Szinnyei Júlia közelmúltban megjelent könyvéről. y A Jelenkor legújabb számát Gulácsy Lajos, Bálint Endre és Vajda László rajzai díszítik* Ezek tehát mind foglyul ejthetek a közönséges vagy ultraibolya megvilágítású fénycsapdában. Az óriási tömegű — évente sok százezer darab — rovar közül a múzeum kutatócsoportja válogatja ki a mintegy száz kártevő fajt. Ezek adatainak részletes elemzésével megállapítják, hogy az egyes rovarok milyen mennyiségben jelentkeznek, s hogy számuk és tömeges fellépésük ideje hogyan függ össze az időjárással és a különböző vidékek egyéb természeti adottságaival. A sokoldalú feldolgozásnak két célja is van. A közvetlen cél, hogy adatokat nyújtsanak a növényvédelmi prognózisokhoz, a távolabbi: a rovarkártevők elterjedésének országos fel- térképezése. A tervek szerint a kutató csoportot később identifikációs központtá fejlesztik. A mezőgazda- sági szakemberek ugyanis gyakran találnak a növények között számukra ismeretlen rovarokat, ezeket majd a központban azonosítják rendszer- tanilag, hogy megfelelően védekezhessenek ellenük. A kártevő rovarok fénycsapdázása nemcsak a hazai növényvédelemnek hoz jó eredményeket, hanem felkeltette több külföldi intézmény érdeklődését is. Eddig Csehszlovákiában, Lengyelor szágban, az NDK-ban és Romániában kezdték hasznosítani az ez irányú magyar tapasztalatokat. (MTI) Százhuszonnégy autó a gépkocsinyeremény-betétkönyv sorsoláson Az Országos Takarékpénztár augusztus 18-án délelőtt fél 10 órakor a balatonfüredi szabadtéri színpadon rendezi a gép kocsi nyeremény-betétkönyvek 9. sorsolását. A húzáson az április 30-ig váltott és július 31-én még érvényben volt betétkönyvek vesznek részt. A tízezer forintos betétkönyvek között 73, az ötezer forintos betétkönyvekre pedig p 51 kocsit sorsolnak ki, $■ 1963. AUGUSZTUS 18, VASÁRNAP Állatkerti séta Sétára indulnak Csimpi és Pimpi gondozóikkal, Ottlik Ágnessel és Szepesvári Lászlóval. Az egyéves majmok nagy népszerűségnek örvendenek a felnőttek és gyermekek körében egyaránt „Ne bánts", mintha ezt mondaná a májusban született kis oroszlán. Persze egy-két év múlva már róla gondolják ezt az emberek A „együnk meg mindent” mozgalomban ez az állatot odás, barna bundás mackó is szívesen részt vesz, dehát ellenállhat a sok jó csemegének? (Koppány György felv.) CSORBA POHARAK j ? Az elmúlt években, de különösen az utóbbi két esz- $ tendőben jelentősen megváltozott megyénk vendéglátóipa- £ rónak összetétele, az italboltokat, a legtöbb helyen rossz ^ hírrel övezett talponállókat vonzó, kedves kis vendéglők 6 váltották fel, s ugyanakkor a nagyobb éttermek, eszpresz- f szák is korszerűbbek lettek, kulturált körülményeket biz- $ tositottak a szórakozni vágyóknak, illetve az étkező ven- % dégeknek. Az állami kereskedelem mellett a földműves- $ szövetkezetek is jelentős összeget fordítottak ilyen célra, % s a felhasznált forintok eredményeként nemcsak a ven- £ dégék, hanem — az Állami Kereskedelmi Felügyelőség is % észrevehető változásokat állapíthatott meg. Mindez kétségbe vonhatatlan, ám de — sajnos — az 4 is, hogy sók még a bosszantó „apróság”. Például — a j címben jelzett csorba pohár. Az elgörbült evőeszköz, az $ asztalokról hiányzó sótartó, a takarékosságból a teríték- ^ hez nem mellékelt papírszalvéta, s a hasonló bosszantó $ apróságokat még sorolhatnánk tovább. Ha nagyobb dől- 4/ gokról lenne szó, sokféle magyarázat akadna: kevés a £ pénz, erre nincs keret, nem engedélyezték, s így tovább. 4/ Ámde fentiekre semmiféle magyarázat nincs, hacsak az 4 nem, hogy az üzletvezetők vajmi keveset törődnek az 4 ilyesmivel, az üzemágvezetök, az igazgatóság tagjai pedig szinte semmit. Korszerű vendéglőnk van — sokszor holla- ^ ni a büszkélkedést. Arról is sokszor hírt kapunk, hogy $ hol nyitottak meg új és az eddigieknél is szebb vendéglő- $ tóipari egységet. De hogy ott kopott tányérok, csorba po- % harak, aluminium evőeszközök fogadják a vendéget — er- 4, ről nem szól a fáma. Pedig elsősorban erről kellene be- £ szélni. Mert hiába a korszerűség, ha ilyen bosszantó apró- í Ságok fogadják a vendéget. Ö inkább beéri kevesebb í „korszerűséggel”, csak — kevesebb legyen a bosszantó ap- $ róság is! í
