Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-14 / 189. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Vn. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM 1963. AUGUSZTUS 14, SZERDA MINDEN PERC DRÁGA! Ellentét a termelőszövetkezetek és a gépállomás között Heti értékelés az augusztusi mezőgazdasági munkák teljesítése érdekében Értékelésre gyűltek össze a termelőszövetkezetek elnökei, főagronómusai, a gépállomás vezetői és főagronómusa, a városi tanács mezőgazdasági osztályvezetője. A tárgyalás a mezőgazdaság időszerű problémáival foglal­kozott, az elmúlt hét tapaszta­lata alapján. A táagyalás résztvevőinek hozzászólásai már az első percekben fényt derítettek arra, hogy az elmúlt hét munkatempója alapján ítélve, az augusztusi terv teljesítésére kevés a re­mény. A termelőszövetkezetek ve­zetői hivatkoztak a gépállo­más munkaszervezésének hi­báira, s a gépek minősége el­len is alapos kifogás merült fel. Igazolásul elhangzott, hogy a Dózsa Termelőszövetkezet­ben a heti szántási tervet a gépállomás 20 százalékra tel­jesítette. Amint a városi sta­tisztika mutatja, a gépállomá­si gépek augusztus első heté­ben a munka dandárja idején csak kétharmad részben vol­tak kihasználva, a gyenge mi­nőség és a gyakori géphibák miatt. A munkafegyelem lazasá­ga és a gépek gyenge mi­nősége miatt a gépállomás vezetői a felelősek. Azonban hiányosság mutat­kozik a termelőszövetkezetek vezetőinek munkája terén is, mert nem fordítottak elég gondot a területükön dolgozó gépállomási dolgozók munká­jának ellenőrzésére. A gépállomás vezetői sze­mélyes vitákra és nézeteltéré­sekre hivatkoztak. Felmerül a kérdés, hogy amikor a város, az ország kenyeréről van szó, szabad-e személyi problémák­ra hivatkozni? A gépállomás és a terme­lőszövetkezetek részéről is lelkiismeretesebb hozzá­állásra van szükség. Természetesen a pozitívu­mok jelentősége is igen nagy, de szándékosan csak a nega­tívumokat jegyeztük fel. Az a tény, hogy augusztus 20-ig tervezik a termelőszö­vetkezetek a 4087 mázsa gabo­nát elcsépelni, s ebből a hét végéig csak 2188 mázsát sike­rült, nem megnyugtató. Sok­kal nagyobb összefogásra van szükség, főleg ilyenkor, a be­takarítás idején, amikor min­den perc drága. —gönezöl— A művelődésügyi miniszter helyettese városunkban Lugosi Jenő, a művelő­désügyi miniszter helyettese, látogatást tesz ma a Bagi Ilona leánytáborban, ahol kül- és belpolitikai tájé­koztatót tart a fiataloknak, majd megtekinti a tábort. Kiállítás a spanyol nép szabadságharcának történetéből Augusztus 20-án, kedd dél­után 4 órakor a városi múzeumban ünnepélyesen megnyitják a spanyol nép szabadságharcának történeté­ről szóló kiállítást. Ünnepi megnyitót mond Bűz László, az MSZMP vá­rosi bizottságának munka­társa. 1300000 forint az iskolák felújításóra SPORT Kosárlabda Női NB II Budapesti HSC—Nagykőrösi Kinizsi 52:41 (24:10). Nagykőrös, 100 néző. Ve­zette: Pajor, Nagy. Kinizsi: Komáromi (22), Varga (8) — Istári — Molnár- né (7), Paul. Csere: Máté (3), Vilcsák (1), Molnár, Bende. A Kinizsi szerezte meg a vezetést. A vendégcsapat har­madszori egyenlítése (6:6) után átvette a vezetést. Végig több pontos előnyét a gyenge Ki­nizsi nem tudta veszélyeztet­ni. A második félidő első szaka­szában volt néhány jó meg­mozdulása a Kinizsinek. Ek­kor nyolc pontig meg is kö­zelítette ellenfelét, de gyenge védőjátéka a HSC-nek nem okozott különösebb gondot előnye tartására. A lényegesen egységesebb HSC megérdemelten győzte le a még mindig gyengélke­dő, tervszerűtlenül játszó Ki­nizsit. Csak Komáromi, Var­ga és Molnárné játszott elfo­gadhatóan. A fiatalokban ke­vés a vállalkozó kedv. Egyéb­ként az egész csapat erőnléte gyenge. Motocross Vasárnap délután az MHS rendezésében Nagykőrösön bonyolították le a területi te­repgyorsasági (motocross) mo­torbajnokság második fordu­lóját. A mintegy 5000 néző kissé csalódottan távozott a kevés futamból álló verseny­ről. A kevés nevezés annak tulajdonítható, hogy Salgó­tarján, Székesfehérvár és Kis- kunlacháza nem küldte el versenyzőit. A 125 köbcentis kategóriá­ban 1. Bársony József (Pest megye) 35 km össztávon 4i 55 idővel. A 250 köbcentis ka­tegóriában 1. Török István (Pest megye) 44 km össztávon 50.01 idővel. 2. Gyuricza (Pest megye). 3. Pozsonyi (Szolnok megye). A 350 és 500 köbcentis ver­senyre nem volt elég neve­zés, így mezőny nem indult. KISZ labdarúgó-torna Postás—Ládagyár 2:0 (0:0) Dózsa Tsz—Állami gazdaság 4:4. Konzervgyár—Ságvári Ül 3:1 (2:0). A DÄV—Konzervgyár mér kőzésre a Konzervgyár, i DÁV—KISZ mérkőzésre a DÁV csapata nem jelent meg a kitűzött időre. A bajnokság­ban részt vevő alapszerveket ez úton is kéri a rendező bi­zottság, hogy a torna sikere érdekében a kitűzött időpont­ban a mérkőzéseket játsszák le. MIT LATUNK A MOZIBAN? Fel a fejjel. A zenés, magyar film felújítása. Főszereplő: Latabár Kálmán. 10 éven alul nem aján­lott. Kísérő műsor: őszintén a rákról. Előadások 6 és 8 órakor kezdődnek. Jegyek válthatók 5 órától. — A város hat termelőszö­vetkezetének augusztus havi termés alászántási terve 2850 hold. Ebből a múlt hét folya­mán 266 holdon végezték él a szántást. Lassan vége a nyári szünidő­nek, és ismét gyermekzsivaj­tól lesznek hangosak a tanter­mek. Addig azonban még sok a tennivaló. Jelenleg még több oktatási intézménynél folyik a karbantartás és a felújítás. A művelődésügyi osztályon tá­jékoztattak erről a munkáról. — Az ezzel kapcsolatos szer­ződéseket március 15-ig a kivi­telező Épület- és Lakáskarban­tartó Ktsz-szel és az új tanácsi vállalattal megkötötték — mondotta Pál Gyula gazdasá­gi felügyelő. — A karbantar­tási és felújítási munkálatok legnagyobb része már befeje­ződött és a végzett munkákat műszakilag is átvettük. A be­fejezési határidő mindenhol augusztus 20, s a jelenlegi helyzet szerint, ahogyan a még folyó munkálatokat ellenőriz­tük, be is fejeződik. Anyag­hiányt a kivitelezők eddig nem jelentettek. Csupán par­ketta nincs. — Mekkora összeg volt biz­tosítva a költségvetésben erre a célra? — Csaknem 1 millió 300 ezer forint. Jövő évre azonban ezt az összeget szeretnénk emeltetni. — Az óvodák és iskolák ivó- vízellátása kívánalmat hagy maga után. Hogyan segít ezen az osztály? — Jó ívóvizes kutat kapott a felnyitás során a Bálvány és Kazinczy utcai, valamint a központi óvoda. Szeptember 1-ig a Kinizsi utcai, a Kopa iskola és a köznyelven kis Kossuthnak nevezett iskola kap jó ivóvizes kutat. — Mutatkozik-e valahol probléma? — A munkálatokat műszaki­lag minőségileg többször ellen­őriztük, s a felmérési naplóba kifogásainkat be is jegyeztük. Jelenleg úgy látszik, hogy lemaradás csak a Felszegi óvodánál lesz, ahol a mun­kálatok a határidőnél jó­val később kezdődtek el. Bízunk azonban a ktsz válla­lásában. Itt egyébként az is probléma volt, hogy az óvodai nyári szünet idejét nem tudtuk a szerződés megkötése­kor — mondotta Pál Gyula. Amint az elmondottakból kitűnik, a felújítási és kar­bantartási munkálatok jól ha­ladnak. Utána a nagytakarí­tás következik, amelyhez ugyancsak elegendő anyag és takarítószer áll rendelkezésre. (Berényi) Pantó Balázs kovácsmester — Üzemi balesetet szenve­dett Herpai Mihály, akinek 400 forint gyorssegélyt* utalt ki az Állami Biztosító helyi fiók­ja. ja a vasat. Orrunkat megcsa­varja a fullasztó szaruiüst. Aztán ledobja a földre a pat­kót és már faragja is a ló kör­mét. Közben Duzs Dénest fag­gatom. ö a fogatos. — Egyszerre esett le mind­két hátsó lábáról a vas. Olyan kényes a lába, hogy még a homokon se jár „mezítláb’. Emez, a Csibész pedig sose volt megvasalva. Olyan erős a patája, hogy nyugodtan tűri a köves utat, még a téli fagyot, jeget is — mondja a fogatos, közben nyögve tartja a lovacs­ka lábát. A mester már veri a szög­letes fejű patkószögeket. Köny- nyen elcsípi a végét. Egy fo­gás a reszelővei és a fogat már indulhat a nagy teher paradi­csommal az átvevőhelyre. — Kovácsmester voltam, de ben kelni és sokszor késő es­tig kell a kalapácsot kongatni. — Meg is van az értelme? — Meg. A múlt hónapban is nyolcvan munkaegységem volt — büszkén ki is húzza magát. — Több, mint az elnöknek. — Hanem, Pantó bátyám, nekem ebből a kovácsmühely- ből valami hiányzik. Ahogy rámnéz és tekintetemet a mennyezet felé fordítom, meg­érti. — Értem. Amióta bevezették a termelőszövetkezet központ­jába a villanyt, azóta már nem kézzel fújtatunk, hanem gép­pel. Egyetlen mozdulattal be­kapcsolja a motort és a pa­rázs felpiroslik. — Hol a régi fújtató? — Fel fogom ajánlani a mú­zeumnak. Ilyen öreg, szükség­telen holminak ott a helye. Ezt láttuk a piacon A végét járja már, úgy lát­szik. az ókukorica. Annak megfelelően ugyancsak kitart­ja az árát az a két menyecs­ke, aiki még tizenegy óra táj­ban is ott őrizgeti a zsák ku­koricát a piac elején. Juhászkalapos, pitykegom- bos ember áll meg az egyik­nél. Biztos vevőszándéka van, mert zsákot lenget a kezé­ben. Nagyon bizonytalanul kérdezi az árát. — Háromhúsz literje, négy­húsz kilója. A juhász egy szót sem szól, csak megemeli kalapját. Lát­ja, hogy nem értem a mozdu- í tatát, hát kurtán megmagya- ; rázza. ! — Az árát tisztöltem meg! I A menyecske meghallotta a ; csúfolódást. Nem is férhet i meg a begyében. í — Ha drágállja, vegyen í dinnyét! Annak szezonja van. I I Ennél jobb dinnyét még j életében nem evett! Kecske- í méti dinnye! — kínálja az \ ember. | A juhász ezt is megkérde- izi. í — Hogy? ! A férfi magasra emeli a j dinnyét. ! — Négy forint. ! — Kilóra hogy adja? í — Két forint kilója. — És í hirtelen rácsapja a mérlegre. j Pontosan két kiló és öt deka. \ Büszkén kidülleszti a mellét, \ mialatt a juhász fizet. '/ — Tudok én saccolni, szom­f szed! * A viseltpiac teljesen behú- í zódott a fák árnyéka alá. Min- j den fa alatt kirakat, egyedül egy vadászkalapos ember árul £ a szikrázó napon varrógépet. £ Két asszony nézegeti. Két- £ tenyérnyi foltot már keresz- tiil-kasu] varrtak, mire meg- kérdezik a masina árát. — Négyszázötven forint — mondja a tulajdonos szigorú­-! an. Hanghordozásában meg í lehet érezni, hogy fillérrel se alább. Nem lett belőle vásár. A* eladó bizalmasan fordul hoz­zám. — Hát legalább öt vevője van már. Az egyik holnap kap pénzt, a másiknak a lánya délután veszi fel a fizetését, a harmadik tizedikére biztat, a negyedik hazaszaladt pénzért, de van annak már három órája, az ötödik megpróbál kölcsön kérni. A csillagát ne­ki, ennyi „komoly’’ vevő mel­lett még hazavihetem.-k Valóságos kirakat használt könyvekből az egyik helyen. A sztár egy háromki’ónyi füze­tes regény: Katinka, a vérta­nú leánya. Az asszony meg­győződéssel mondja, hogy olyan érdekes, nem lehet le­tenni; Egy kis hűvös szellő végig­táncol a piacon. Valósággal felfrissíti az embert, de egy­úttal belemarkol a regény sa­látává olvasott lapjaiba. Ijed­ten szedjük össze. — Minden darabjáért kár — jegyzi meg az asszony ijedten. És hogy kedvet csináljon a vásárhoz, gyorsan hozzáteszi: Potom ötven forint az ára. Félóra múltán láttam, hogy összepakol és óvatosan viszi hazafelé Katinkát, a vértanú leányát, amelynek potom öt­ven forint az ára. Hogy ötven forintért mit adnának a köny­vesboltban, arról érdemes len­ne részletes tájékoztatást ír­ni. —si— — 700 000 forint bevétel zöldpaprikából. A Rákóczi Ter­melőszövetkezet július 31-ig 100 544 zöldpaprikát értékesí­tett 206 000 forint értékben. A zöldpaprikaszezon beindulása óta pedig 712 mázsát értéke­sítettek 496 000 forint érték­ben. — 550 hold területen termelt kenyérgabonát az Arany Já­nos Termelőszövetkezet ebben az évben. Mária, József és a többiek í mint Eszter, Ilona, Julián- f na, majd Dénes, Sándor, Er- j zsébet a sorrend. A régen még annyira gya-£ kori Ambrus és János már ^ csak hatszor szerepel a lis- ^ tán és egyenrangúvá vált^ velük az Anikó és Edit is. ^ Most kérdezhetnénk, hol ^ van már a Rozália, Zsuzsán-{ na. Borbála, Pál? Igen, 6k^ már szürke nevekké váltak,^ kevésszer fordulnak elő a ^ Bélával’? Gyulával Ildikóval\ együtt. Ott vannak, ahol az ^ Anna, Irén és Erika, ame-j lyek 3-szor kerültek be az! anyaíkönyvbe. A többi név már ritkáb- \ ban ismétlődik. Igen keve- \ sen választották az Imrét, ! Kálmánt, Mihályt, Sárát,! Klárát és sorolhatnánk to-! vább. ! Úgy látszik, hogy a már-! cius, a tavasz kezdete, a ne-! vekben is újat, merészebbet! hozott. Ekkor születtek vá-; rosuek Helga, Szilvia és \ Eleonóra nevű polgárai.; „Nyári nevekké” váltak azj Attila, Péter és Aranka, hi-; szén csak júliusban talál ko-i zunk velük, akkor is csak! mutatóban. ! Érdeklődve várjuk a to-! vábbi, új neveket, és kíván-! csiaik vagyunk, év végén ki; lesz a „bajnok”. j Sz. Z. adományoztak a szülők gyer­mekeiknek. Ebből 38 leány­név, 31-et pedig „teremtés koronád”, a fiúk viselnek. A lányoknál a Mária nyerte él az elsőséget, hiszen 16-an választották kislányuknak ezt a nevet. Azonban úgy látszik, egyre jobban hanyagolják, hi­szen míg januárban 7-en, februárban 4-en, addig jú­liusban már senki sem vá­lasztotta. A fiúknál még mindig egy régi név, a József áll az élen, 18 szülő jóvoltából. A Jóskák száma tartja is a „frontot”, hiszen a januárihoz hasonlóan júliusban is 4-en lettek e név büszke tulajdonosai. Az élmezőnyhöz tartoznak még az István (14), Éva, László és Ferenc, egyaránt 13-szor. Januárban még hat fiú lett Zoltán, majd hosz- szú szünet következett, má­jusban ismét 1, júliusban pedig 5 szülőnek tetszett ez a név. Nem sokkal marad el a Katalin sem, melyre minden hónapban szívesen keresztelik el a kislányokat. Vele együtt 11 pontos a múlt években olyan nagyon felkapott Ág­nes is. Most következnek a sor­ban az olyan ismert nevek, ^ Minden kedden elolvassuk í az anyakönyvi híreket, kí- f váncsdan böngésszük egy- ^ egy ismerősünk újszülöttjé- ^ nek a nevét. Azonban a nevek forgatagában kevés ^ embernek jut eszébe, hogy ^megfigyelje, mely nevek sze- £ repelnek leggyakrabban, me- ^ lyek a divatosak. £ Igen, a névadásban is al- j kalmazkodni kell a divathoz, f Egyre fogy azoknak a szá- ^ ma, akik gyermekeiket a ^ múlthoz való ragaszkodással £ az anya vagy az apa nevére keresztelik, holott ez a név ^ nem is mindig tetszik ne- ^ kik, de hát így illő. Az el- % ső gyermekek általában a % szülők neveit örökölték, de az f utánuk következőknél már $ ezt mondták: „Kereszteljük a : ^ nagymama, nagypapa, kereszt­ig mama nevére, nagyon örül . $ majd neki.” S a szegény ■ ^ gyermek, akinek akkor még ^ nem sok beleszólása volt, ^ egész életében viselte azt a ^ nevet. ^ Bár a régi, „bennszülött” ne- ! f vek is szép számmal képvisel- j j tetik még magukat, mosta- J ^ nában egyre többen nyúlnak i, a különlegesebb nevekhez. Ebben az évben napjaim­at kig városunkban 69 nevet Nyolcvan munkaegységet szerzett egy hónap alatt az Arany János Termelőszövetkezet kovácsa jobban paraszt — mondja Pan­to Balázs, a termelőszövetkezet kovácsa. — Tizenhárom hold földdel léptem be, de én az el­ső pillanattól kezdve itt dolgo­zok a műhelyben. — Van-e dolog bőven? — Hajjaj! Gondolhatja. Het­ven lovat minden hat hétben megvasalni, azonkívül huszon­négy fogat minden munkája. Aztán az a sok eszköz: ekék, boronák, lókapák, gyűrűshen­gerek. Ami azokon javítani­való van, az bizony mind a ko­vácsra vár. — A szántás dandárja ide­jén bizony minden héten nyolcvan-száz ekevasat köszö­rülök. Ahhoz fel is kell idejé­Hét óra múlt. Már szállin­góznak a termelőszövetkezet irodájába a könyvelés és az adminisztráció dolgozói. A ser­téshizlaldában a hízók megelé­gedetten röfögnek. Minden zaj­nál kedvesebb azonban az a fülbemászó csilingelős, amit a kovácsműhely felől hoz ászéi. Olyan ez a kovácsműhely, amilyenre boldogult gyermek­koromból emlékszem. Hárman támaszkodnak a falnak, ajtó­félfának. A kovács kikapja a tűzből a vörösen izzó patkót. Kettőt-hármat igazít rajta a kalapáccsal, s már siet is ki­felé az udvarra. Mindannyian utána. Duzs Dénes felkapja a pejkó lábát, a mester ráigazít­

Next

/
Thumbnails
Contents