Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-14 / 189. szám

VII. ÉVFOLYAM, 189. SZÄM

1963. AUGUSZTUS 14, SZERDA

Nyár végi számvetés a strandon

Még javában élvezzük a nyári nap melegét és lubickolunk a vízben, de közben arra gondolunk, hogy hamarosan véget ér a kánikula és szeptember végén bezárja kapuit a ceglédi strand.

Kissé még korai a nyár végi számvetés, mégis megkérdeztük Tauber Györgytől, a fürdő vezetőjétől, hogy vannak megelégedve az idei forgalommal?

— Ennyi vendégünk régen volt mint ezen a nyáron. Augusztus első napjától eddig több mint 60 ezer ember kereste fel fürdőnket.

A tavalyihoz képest a strandolok száma eddig 10 ezerrel, a gyógyfürdőzőké pedig 3 ezerrel emelkedett.

«-> Kiemelkedő baleset, vagy

rendellenesség történt-e az idén?

— Évek óta nem volt olyan súlyos balesetünk, mint az elmúlt vasárnap. Egy vendégünk olyan szerencsétlenül esett el, hogy nyílt combtörést szenvedett. Ez azonban nem az ő hibájából, hanem véletlenül történt.

— Nagyon sok gondot okozott a fürdő személyzetének a strandoló fiatalság fegyelmezetlen magatartása. Nem akarják megérteni, hogy

a vízben labdázni és a medencébe oldalról beugrálni szigorúan tilos.

A jövőben szigorúbban vesz- szük az ilyen rendetlenségeket és a szabálytalankodókat 200 forintig terjedő pénzbírsággal büntetjük.

Bögrések alkonya Ábonyban

KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGGEL

A mezőgazdasági munka különösen nehéz az asszonyoknak, akik gyerekeket nevelnek és háztartást vezetnek. A házi munka és a család gondja azért nem töri meg a kocséri Üj Élet Tsz asszonyainak munkakedvét. Pintér Lászlóné — aki a tsz nyolctagú brigádjának vezetője — elmondotta, hogy nem egy asszonynak közülük, vállalt területe is van. Kele Béláné 800 négyszögöl paprikát gondozott és eredményes munkáját példázza az is, hogy 6 ezer forintot árult a termésből.

— Hogy tudják összeegyeztetni a munkát a háztartás vezetésével?

— Ez bizony elég nehéz — mondják az asszonyok —, mert reggel 5 órakor indulunk munkába. A főzést a 11 órától 2

óráig tartó ebédszünetben végezzük el, a mosást, vasalást és az egyéb házi munkákat pedig este, munka után. A legnagyobb gondunk, hogy keveset tudunk foglalkozni gyerekeinkkel, pedig ez az iskola- szünet idején különösen fontos lenne. A nőtanács és a népfront azonban az iskolás napközi létesítésével segít nekünk a nevelésben.

Ebben a nyolctagú brigádban egymáson is sokat segítenek az asszonyok. Ha valaki beteg vagy családi okok miatt nem tud dolgozni, szívesen segítenek neki behozni a lemaradást.

Egymást segítve, összetartással eredményesen dolgozik és küzdi le a nehézségeket Pintér Lászlóné brigádja.

15. M.

Segítettek a fiatalok

Patkós Ferenc bácsit, a ceglédi Dózsa Népe Termelő- szövetkezet idős tagját nagy meglepetés érte szombat délután. A szövetkezet KISZ-fia- taljai elhatározták, hogy Feri bácsi másfél hold háztáji szőlőjét bekötözik. Igen ám, de hogyan, hogy arról ne tudjon az „öreg”? Kinyomozták, hogy Feri bácsi délután nem tartózkodik otthon, és mint egy hadsereg, meglepetésszerűen, „elfoglalták” a másfél hold szőlőt. Vidáman telt ebben a munkában az idő, hisz* kétszeres örömet szerezhetnek vele. Már alkonyodott, amikor

megjelent Feri bácsi és alig hitt a szemének, a szőlője be volt kötözve. Varázslatnak hitte volna, ha nem találja magát szembe Nagy Dénes KISZ-titkárral, aki nagy nevetve mondta: — Ráértünk, hát gondoltuk, megnézzük már Feri bácsi szőlőjét. Mivel nem volt bekötözve, megcsináltuk. Feri bácsinak nagy volt az öröme.

Nem nagy dolog, de becsülendő, hogy a fiatalok a szombati szórakozás helyett vállalták, hogy egy idős embernek könnyítetlek a munkáján.

Cs. L

Nehéz lenne számba venni, hogy az elmúlt évek során mennyi újságcikk jelent meg, mennyi panaszlevél érkezett különböző fórumokhoz a bögrekocsmák ügyében. Előrelépés a felszámolás tekintetében, ehhez viszonyítva, nagyon kevés történt. Az aiz egy-kót szabálysértési eljárás nem tudta megrendíteni sem erkölcsileg, sem pedig gazdaságilag ezeket az embereket.

Minden gátlás nélkül, talán még nagyobb aktivitással folytatták tevékenységüket.

Megérti őket az ember, hiszen a büntetést — ha nem is volt oly nagy — ki kellett gazdálkodni.

Mindent meg lehet azonban unni. Valahogyan így voltak ezzel az illetékesek is. Újságcikket, panaszleveleket még csak el lehet szívlelni, de hogy úton-útfélen, különböző üléseken is nap mint nap ezt vetik fel, ez mór azért sok. Megkezdődött a felszámolás, amely végső fokon a bögrések alkonyát fogja jelenteni. Legalábbis ezt reméljük, hiszen lassan minden házban ezzel foglalkoznak. Újabb és újabb „csillagok” tűnnek fel ezen a téren. Miért ne tennék, ha nem zavarja őket senki. Egyes helyeken már nemcsak esténként, de nappal is — mindenki szeme láttára — kicsiben- nagyban mérik az italt. Akadnak olyan helyek is, ahol ezt még „egyéb” módon is igyekeznek hangulatossá tenni. Reméljük, nem sokáig!

Az első lépések megtörténtek. K.-né és P. B. ellen büntető eljárást indítottak, üzérkedés címen. Gondolom, a bíróság a notórius bögré- sekikel szemben nem lesz élnéző.

A fejlődést igazolja, hogy akad már olyan bögrés is, aki kicsiben kezdte, s már bomagykereskedő lett, helyesebben elosztó. Azt gondolja, hogy ezzel, ilyen módszerrel félrevezette a hatóságot. Megnyugtatom, azért nem mindenkit.

Addig jár a korsó a kútra, amíg eltörik. Ügyeikre pontot fognak tenni a hatóságok, Sz. L.

A munka is pihenés

Ébert Józseffel a ceglédber- celi Egyetértés Tsz egyik brigádjában találkoztunk. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem harmadéves hallgatója, most éppen nyári vakációját tölti itthon.

— Gondoltam, összekötöm a kellemest a hasznossal — mondja, amikor arról kérdezzük, miért a munkát választotta pihenésül. — Számomra valóban pihenést jelent egy kis fizikai munka, kikapcsolódást a tanulásból. Ezzel együtt gyakorlatot, tapasztalatot gyűjtök, amit ebben a szövetkezetben fogok majd érvényesíteni.

— Tehát ismerkedik, barátkozik a munkával, az emberekkel?!

— A tagságot már elég jól ismerem, hiszen édesapám is ebben a tsz-ben dolgozik. Most inkább a problémákat, a megoldásra váró feladatokat, a tsz gondjait tanulmányozom, hogy annak idején majd én is segítségükre lehessek.

— Szívesen jön vissza falujába?

— Természetesen, mert úgy

látom, megtalálom a számításom itthon.

Bercelen szeretik a fiatalokat, s ők sem vágynak el innen. A tsz vezetősége, illetve a falu lakossága gondoskodik arról, hogy a fiatalság ne szenvedjen hiányt szórakozásban, művelődésben. Az új kultúrház nemcsak nekik, hanem az idősebb korosztálynak is kedvenc szórakozóhelye lesz.

Ilyen módon meg lehet szerettetni a falut fiainkkal, lányainkkal és a sokat emlegetett probléma — hogy a fiatalok itthagyják a falut — megoldásra talál.

— őná —

— Három hatalmas autóbusszal 190-en voltak Siófokon vasárnap a Cifrakerti Állami Gazdaságból.

— Török József törteli lakos motorkerékpárral gépjárművezetői igazolvány nélkül közlekedett és vezetés előtt szeszes italt fogyasztott. A szabálysértési hatóság 1000 forint pénzbírság fizetésére kötelezte.

ÉPÜL A GÁZVEZETÉK

Szorgalmas munka folyik hetek óta városunk határában. Hatalmas teherautók vastag csöveket hordanak s a csőrészeket Bedő Lajos 34 tagú brigádja hegeszti össze végtelen vezetékké. őket lát&gattuk meg vasárnap délután, arra voltunk kíváncsiak, hogyan készül a Ceglédet érintő gázvezeték.

— Napi tizenkét órát dolgozunk —, mondja a csoportvezető — munkánk eredménye természetesen az időjárástól függően napi 1500 méter kész vezeték. Az utánunk jövő brigád temeti be a csöveket, illetve helyezi a föld alá, 1,20 méterre. Munkánkat három Sz 80-as lánctalpas traktor, egy belorusz markoló- és tológép és egy olasz emelődarú segíti. Reméljük, határidőre, október közepére elérünk Budapestig s azután megindulhat a gáz.

BULGÁRIÁI ÚTINAPLÓ

Elmesélte: Járdány Erzsiké, feljegyezte :Horinka László

/.

Amint azt már közöltük, járásunkból az abonyi Járdány Erzsikét és a ceglédi Klementisz Lajost jó munkájukért a Magyar Üttörők Szövetsége Országos Elnöksége egyhónapos külföldi táborozással jutalmazta.

Utiélményükről Járdány Erzsiké számol be.

Mint a peiyhet, úgy viszi a hatalmas több tonnás csövet az összeállítás hegére az olasz daru. A gép vezetője Kaj- csa Mihály, a csövet a drótkötélre Beck Mihály erősíti

Az egymás mögé lerakott csöveket Mészáros István az SZ 80-as traktorral emeli egymás mellé. Nagy Imre és Nagy Dezső segítik a munkában

^\\\\V^\\\\\\\\VN\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\>\\\\\\\\^^^^

Bedő Lajos csoportvezető irányítja összeillesztésnél az emelőt. Utánuk jönnek a hegesztők. Blazsán György, Bedő Lajos, Talabos Lajos és Sánta János munka közben

(Foto, szöveg: Opauszky)

Járdány Erzsébet vagyok, most múltam 16 éves. Az abonyi Kinizsi Pál Gimnázium II. osztályát 4.5-es átlageredménnyel végeztem el. Az úttörőszervezetben 8, a KISZ- ben pedig 2 éve dolgozom. Az abonyi úttörőszervezet VI. rajának vagyok a vezetője.

Eddig a szűkszavú bemutatkozás és most következzék a beszámoló!

Nem is tudom, hol kezdjem a bulgáriai táborozással kapcsolatos élmények elmesélését, hisz’ az azt megelőző események is olyan izgalmasak voltak nekem, aki most voltam először külföldön.

Június 15-én kaptam értesítést a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnökségétől, amelyben közölték, hogy június 25-től 30-ig Csillebércen lesz előkészítő táborozás és július 1-én indulunk Bulgáriába.

Ügy vélem, mondanom sem kell, milyen izgatottan vártam a huszonötödikét, az indulás napját.

Egyszer azonban minden határidő letelik és elérkezett a várva várt nap, búcsúztam a szülői háztól, mivel a táborból már egyenesen a vonatra szálltam.

A csillebérci előkészítőn kemény munkát kellett végeznünk. A mi csoportunknak a vezetőn és rajtam kívül még

9—12—14 éves leány és fiú úttörő volt a tagja. Kulturális műsorokat, népi játékokat, népdalokat tanultunk, illetve próbáltunk, hogy majd a nemzetközi táborban méltón tudjuk képviselni a magyar úttörőket. Ez alatt az egyhetes táborozás alatt jól összeszoktunk, megismertük egymást és elosztottuk a tisztségeket. Én őrsvezető lettem.

A kemény munkában gyorsan telt az idő és észre sem vettem, már itt volt a kül— 14 szerződéses hízott marhát adott át a napokban a ceglédi Dózsa Népe Termelőszövetkezet az Állatforgalmi Vállalatnak. A 100 szerződéses hízott marhából eddig mór 64-et leadott a szövetkezet.

— A ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet augusztus 24- én tartja közgyűlését. A közgyűlés után kultúrműsor szórakoztatja a tagságot.

— A ceglédi nőtanács asz- szonyklubja csütörtökön a fegyveres erők klubjában a tiszti asszonyokkal megbeszélést tart.

— A ceglédi Dózsa Népe Termelőszövetkezet 20 mázsa görögdinnyét, 4 mázsa burgonyát, 3 mázsa paprikát és 4 mázsa paradicsomot szállított a keddi piacra.

— Bántfai József abonyi lakos garázda magatartást tanúsított. Minden előzetes szóváltás és indok nélkül egy ismeretlen személyt tettlegesen bántalmazott, 1000 forint pénzbírsággal sújtotta a szabálysértési hatóság.

— 1527 holdon fejezték be a napokban a kukorica címere- zését a ceglédi Cifrakerti Állami Gazdaság területén.

Befejezték a cséplésf

Szombaton délután a ceglédi Petőfi Termelőszövetkezetben befejezték a gabona cséplését. Kudelich Géza, a közös gazdaság elnöke erről a következőket mondotta:

— 560 hold gabonánk várt összesen betakarításra. A termés egy részét kombájnnal arattuk-csépeltük, és a cséplőgép részére 203 hold termésének a cséplése maradt. Két cséplőcsapatot alakítottunk a termelőszövetkezet tagjaiból. Vig.'i István és Gaál Gyula vezetésével a két csapat két műszakban végezte ezt a fontos munkát. Munkájuk minden dicséretet megérdemel. Igen jó munkát végeztek és a termelőszövetkezet vezetősége ezúton is elismerését fejezi ki nekik.

— K—441-es német rendfelszedő, bálázó géppel és nagy teljesítményű műtrágyaszóróval gazdagodott a ceglédi Cifrakerti Állami Gazdaság gépparkja. A műtrágyaszóró naponta. 30 holdon képes elvégezni ezt a fontos munkát.

dők. Aztán elhagytuk a hegy- ^ vidéket és újra síkságon ro-^ bogott velünk a vonat első ál-í lomásunk, Bukarest felé. f

Délben 1 órakor érkeztünk^ meg Bukarestbe, a Román J Népköztársaság fővárosába. $ Továbbutazásunkig 5 óra J állt rendelkezésünkre, ame- \ lyet városnézéssel töltöttünk. £ Kis csoportunk végigment Calea Victorián, megnéztük^ a királyi palotát, az új lakó- £ negyedet és elcsodálkoztunk, í hogy mennyi tv-antenna van ^ a háztetőkön. Bukaresti emlé-J keink közé tartozik az is,í hogy meglepődtünk, milyen J kevés ember jár az utcákon, \ milyen kicsi a forgalom. (Csak $ később jöttünk rá, hogy en-J nek valószínűig a 40 fokos \ hőség volt az oka, amely ott- / tartózkodásunkkor valósággal í elborította a román fővárost.) J Szívesen emlékszem vissza ar-j ra a nagy pohár szódavízre is.J amivel a rekkenő hőségben \ csillapítottam szomjamat. Egyí kicsit valamennyien meghök-J kentünk Bukarestben, ha arra \ gondoltunk, mi lesz Bulgá-J riában, ha már itt ilyen me-J leg van. A városnézéssel gyor- í san telt az idő és délután 6; órakor ismét vonatra ültünk, í amelyen átszállás nélkül £ utaztunk Szófiába.

A bolgár fővárosba másnap; reggel 6 óra tájban érkeztünk í meg, egy nappal előbb, mint! ahogy azt vendéglátóink tud-5 ták. í

(Folytatjuk.) '

földre indulás napja. Az előző éjszaka kicsit hosszú volt, mert a várakozás izgalma fűtött valamennyiünket és így érthetően le sem hunytuk a szemünket. Azt, hogy tényleg indulunk, az utolsó pillanatig egyikünk sem hitte. Olyan valószínűtlen volt, még az utolsó percben is, hogy éppen bennünket ért a szerencse. Siettettük volna a Nyugati pályaudvar órájának mutatóit, de ezzel sem juthattunk előbbre, ráadásul még a vonatunk is késett. Türelmetlenül vártuk a Balt-Orient expresszi, amely 20 órakor, egyórás késéssel, végre kigördült velünk a pályaudvar csarnokából. A búcsúzás megható perceire nem akarok visszaemlékezni, hiszen már újra itthon vagyunk, s valamennyi anyuka' és apuka előtt beigazolódott, fölös volt aggodalmuk.

Az első izgalmak lecsilla- podta után megvacsoráztunk és nehezen bár, de valameny- nyien nyugovóra tértünk. Ebben talán az volt a legérdekesebb, hogy Magyarországon feküdtünk le és Romániában ébredtünk fel. Ugyanis a vám- vizsgálatnál csak a vezetőnket ébresztették fel a tapintatos vámőrök.

Mindannyiunk számára felejthetetlen látványt nyújtottak a Déli Kárpátok havas hegycsúcsai, a tovasikló hegyi patakok és a gyönyörű er-