Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-14 / 189. szám

1963. AUGUSZTUS 14, SZERDA A termonukleáris háború és a néptömegek A. Ipraviiu cikke A Pravda keddi száma” J. Arbatov cikkét közli A ter­monukleáris háború és a nép- tömegek címmel. A lenini kommunisták min­dig úgy vélekedtek, hogy a háború elfogadhatatlan eszköz az államközi viták rendezésé­re — írja a cikk szerzője. A korszerű tömegpusztító fegyverek megjelenése szük­ségessé tette, hogy a marxisták—leninisták határozottan mozgósítsa­nak minden erőt a termo­nukleáris világháború megakadályozására, újabb politikai tételeket dol­gozzanak ki, új taktikát alkal­mazzanak a marxista—leni­nista pártok egyik hagyomá­nyos céljáért, a népek közöt­ti békéért folytatott harcban. A kommunista mozgalom ez alkalommal is az élet és az idő követelményeinek magas­latára emelkedett: kidolgozta és politikájának alapjává tet­te ezeket a tételeket. Ilyen tétel, hogy korunkban a fő feladat a termonukleáris háború megakadályozása és hogy az erőviszonyoknak a nemzetközi küzdőtéren történt megváltozása eredményeként korunkban lehetővé vált az új világháború kirob­bantására irányuló impe­rialista kísérletek meghiú­sítása. Ilyen tétel, hogy a békés együttélés a szocialista orszá­gok külpolitikájának fő irány­vonala. Ilyen tétel, hogy harcolunk az általános és teljes leszere­lésért, mint olyan célért, amely rendkívül fontos és megvalósítható. Ilyen tétel, hogy megte­remtsük a békeharcosok szé­les körű egységfrontját, amely átfog minden országot, át­fogja a legkülönbözőbb osz­tályokat és társadalmi ré­tegeket­Mindezek a tétélek és kö­vetkeztetések benne vannak az 1957-ben kiadott Moszk­vai Nyilatkozatban és Béke- kiáltványban és az 1960-ban kiadott Moszkvai Nyilatko­zatban, amelyeket az egész kommunista mozgalom he­lyeselt, benne foglaltatnak a marxista—leninista pártok kowgresSKu sn határozata iban. Következetes megvalósításuk fontos gyakorlati eredmé­nyekkel járt, többször is le­hetővé tette az emberiséget fenyegető termonukleáris konffldktus megakadályozását, előmozdította a szocialista eszmék tekintélyének növe­kedését a kommunisták és a tömegek közötti kaocsolatok erősödését, s ugyanakkor az imperialisták egyre fokozódó elszigetelését. Ezért keltett nyugtalansá­got és megütközést a kom­munista mozgalomban az a külön álláspont, amelyet a Kínai Kommunista Párt ve­zetősége foglalt el a háború és a béke kérdéseit illetően. A Kínai Kommunista Pánt vezetői a testvérpártok el­leni „elméleti” ( támadásukat az utóbbi időben olyan politikai kiroha­násokkal próbálták alátá­masztani, amelyek arra irányulnak, hogy aláás­sák a termonukleáris há­ború veszélyének kikü­szöböléséért folytatott har­cot. Egyik jellemző bizonyíték er­re az a rágalomhadjárat, ame­lyet a kínai vezetők a nukleá- risfegvver-kísérletek eltiltásá­ról szóló szerződéssel kap­csolatban indítottak, . vala­mint az a tény, hogy megta­gadták e szerződés aláírását. A kínai vezetők e kérdés­sel kapcsolatos álláspontját részletesen a kellő megvilá­gításba helyezte a szovjet kormány nyilatkozata, amely ismét megmutatta, milyen té­rés irányvonalat követnek a termonukleáris háború kérdé­sében. A tömegpusztító fegyverek felfedezése sajátos módon elő­mozdította, hogy új, sohasem látott lehetőségek és előfelté­telek jelenjenek meg a béké­ért, a háború megakadályozá­sáért folytatott harc számá­ra. Ez a következtetés, ame­lyet a kommunista pártok annak idején levontak, mara­déktalanul összhangban áll a háborúkról és az imperializ­musról szóló marxista—leni­nista tanítással. Mint Krap- szkaja emlékirataiban tanú­sítja, Lenin megjövendölte, hogy a haditechnika előreha­ladása annyira pusztítóvá te­heti a háborút, hogy az egy­szerűen lehetetlenné válik. A néptömegek dilemma elé kerültek: vagy felhasználják minden erejüket, minden le­hetőségüket, hogy befolyásol­ják. az események menetét és megakadályozzák a termonuk­leáris háborút, vagy lényeges részük, ha ugyan nem több­ségük, elpusztul ebben a há­borúban. Ügy látszik a Kínai Kom­munista Párt vezetői nem akarják megérteni ezt. Más­különben nem jelentették vol­na ki, hogy a tömegeket ,.meg­bénítja”, ha megtudják az igazságot az atomfegyverek mibenlétéről, nem nyugtatgatnák a tö­megeket a „papírtigrisről’“ és a „két lehetőségről” hangzott frázisokkaL Lenin azt tanította, hogy a kapitalizmustól eltérően a szocializmus ereje a tömegek tudatosságában rejlik, abban, hogy a tömegek mindenről tudnak, mindenről ítélhetnek, mindent tudatosan vállalnak. Napjainkban, amikor a szo­cialista világ és ennek világ- szemlélete mind nagyobb mértékben határozza meg a történelem fejlődését, ez a le- i nini tétel nem vesztette el ; erejét, sőt ellenkezőleg, soha­sem látott jelentőségűvé vált. Felvethetik a kérdést: ha a j termonukleáris fegyver meg­jelenése elősegítette a néptö- ! megek tömörítését a béke­harcra, megnehezítette, hogy I az imperialisták háborút rob- i bántsanak ki, akkor nem az következik-e ebből, hogy a I fegyverkészletek fenntartása, j a fegyverkezési hajsza foly­tatása a béke legmegbízha­tóbb garanciája? Mint ismeretes, éppen ezt a nézetet védelmezik ,a féle­lem egyensúlya”, elméletének burzsoá szószólói. Talán az ó nézetük a logikusabb? Nem. A félelmen alapuló béke nemcsak rossz és sokba kerül, hanem rendkívül ingatag is. Bármilyen hiba. félreértés, a mechanizmusokban fellépő zavar, sőt a repülőgépek kor­mányánál, vagy a rakétacsa­patok parancsnokságának irá­nyító berendezéseinél ülő em­berek idegzavara is felborít­hatja az ilyen békét és a ka­tasztrófa örvényébe sodorhat­ja az emberiséget. A kommunisták között nem akadnak olyan naív emberek, akik a leszerelést követelve az imperialisták „jóakaratára" bíznák magukat. Nem, az ál­talános és teljes leszerelésért folytatott harcban a kommu­nista pártok egészen más té­nyezőkre építenek. Hruscsov elvtárs ezzel kapcsolatban mindenekelőtt rámutatott a szocialista tábor erejére, arra, hogy rendelkezik olyan eszkö­zökkel, amelyekkel hatni tud a kapitalista országokra, sőt rá tudja kényszeríteni ezeket az országokat a leszerelésről való megegyezésre. Rámutatott to­vábbá a nemzeti felszabadító mozgalom erejére, valamint arra, hogy „a békéért és a fegyverkezési hajsza megszün­tetéséért folytatott harcunkat az egész világ népei támogat­ják”. így tehát az általános és teljes le­szerelés programja: az imperializmus ellen vala­mennyi arcvonalon vívott szívós és következetes harc programja. A kommunista mozgalom magasztos kötelezettségeket vállalt az egész dolgozó embe­riséggel szemben: fő feladata­ként hirdette meg a harcot a világháború megakadályozá­sáért. Ebben a vonatkozásban kü­lönösen nagy felelősség hárul a szocialista országokra. Ezek az országok abban látják kö­telességüket, hogy még job­ban fokozzák erejüket és egy­ségüket, növeljék védelmi ké­pességüket, mert ma ez a béke fő biztosítékainak egyike, rend­kívül nagy akadály a háborús gyújtogatok útjában. Hatalmas jelentőségű a szo­cialista államok következetes, békeszeretö külpolitikája is. Ezért a szocialista országok forradalmi kötelességüknek tartják, hogy a béke érdekében oldják meg nagy és kis külpoliti­kai feladataikat, hajthatatlanul kitartsanak a békés együttélés irányvonala mellett. Vajon így járnak-e el a Kí­nai Kommunista Párt vezetői’ Nem. ők egészen más vona­lat követnek. Elég, ha vissza­gondolunk arra, milyen állás­pontra helyezkedtek a karib- tengeri válság napjaiban. Ak­kor a kínai vezetők síkraszáll- tak a Szovjetunió azon erőfe­szítései ellen, hogy olyan meg­oldást találjanak, amelynek alapján megmaradnak a ku­bai nép forradalmi vívmányai és elhárul egy világháború ve­szélye. Nem kevésbé kirívó eb­ben az összefüggésben a kínai vezetők álláspont­ja az Indiával való határ- konfliktusban is: aiTa irányul, hogy fenntartsa a feszültséget a szóbanforgó térségben, elutasítsa a terület- vita mielőbbi, tárgyalások út­ján való rendezését. Nagy veszélyt rejt magában az is, .hogy a Kínai Népköz- társaság kormánya nem haj­landó aláírni a nukleáris fegy­verkísérletek megszüntetésé­ről szóló szerződést. Tény, hogy ezzel egy társaságba kerültek a legharciasabb imperialis­ta körök képviselőivel. Hogyan engedhettek meg ma­guknak ilyesmit egy szocia­lista ország vezetői? Az a fül­siketítő kampány, amelyet Peking indított a nukleáris fegyverkísérletek eltiltásáról szóló szerződés ellen, egyene­sen ajándék a kommunista­ellenes propaganda számára- A propaganda mindig résen áll, lesi az alkalmat, hogy a kommunistákat. a szocializ­must a béke ellenségeinek, a háborús veszély forrásának nyilvánítsa. Milyen kedvező talajt szolgáltat a spekulációk számára a Kínai Népköztársa­ság vezetőinek állásfoglalása! Ha a többi szocialista or­szág, minden marxista—leni­nista párt nem támogathatja ezt a politikát és kénytelen határozottan visszautasítani azt, ezért a kínai vezetők csak maguknak tehetnek szemre­hányást. A béke és a szocia­lizmus érdekeivel nem lehet kufárkodni, bármennyire ra­gaszkodjanak is ehhez a Kínai Kommunista Párt vezetői, bármennyire feldühítette őket a szocialista tábor és a kom­munista világmozgalom elha­tározása, hogy továbbra is változatlanul folytatja a békés együttélésre és a termonukleá­ris háború megakadályozására irányuló vonalát. A kommunista mozgalom irányvonala. amely harcot hirdet a békéért és a békés együttélésért, a termonukleá­ris háború veszélye ellen, az egvetlen helyes irányvonal. Nem kétséges, hogy soha senkinek sem sikerül letéríte­ni a kommunista mozgalmat erről a helyes útról. Amerikai föld alatti nukleáris robbantás Az Amerikai Atomerő Bi­zottság közölte, hogy hét­főn a nevadai kísérleti te­repen újabb föld alatti nuk- leáris robbantást hajtottak végre. A kis hatóerejű bom­bával végzett kísérlet a 70. volt az 1961. szeptemberében megkezdődött sorozatban. Az idén ez volt a 11. amerikai föld alatti robbantás. Épül Szkoplje A szkopljed városépítő igaz- [ gat óság — újonnan alakult szerv, amely a macedón fővá­ros újjáépítését irányítja — megkezdte munkáját. Meg­történt .a településeik felépíté­sének elosztása is az egyes köztársaságok között. Jugosz­lávia föderációja hat köztár­saságból tevődik össze. Min­den egyes köztársaság magára vállalta az új Szkoplje egy- egy városrészének felépítését. Az előregyártott elemekből épülő ideiglenes településeken a munkálatok már jól előre­haladtak. Nyikita Hruscsov fogadta az európai irók képviselőit Nyikita Hruscsov, aki Gagra közelében pihen, kedden fo­gadta az európai írók szövet­sége vezetőtanácsának ülés­szakán résztvevők egy cso­portját. A szovjet miniszterelnökkel lefolyt beszélgetésen 28 író TOVÁBB TÜNTETNEK AZ AMERIKAI NÉGEREK Nem érdemes angol képviselőnek lenni Hatvankét képviselő, az al­sóház létszámának közel tíz százaléka jelezte, hogy nem lép fel a legközelebbi válasz­tásokon. Ennyire gyengült a politikai pálya vonzereje. De midőn az összes pártok sür­gették a képviselői fizetések felemelését, a sajtó nagy ré­sze úgy vélte, hogy még a je­lenlegi szerény fizetést is alig érdemlik meg a honatyák, akik jórészt csak szavazógé­peik. A közönséget mind ke­vésbé érdeklik a parlamenti viták. Általános felismerés, hogy az alsóház tekintélyének és befolyásának új mélypont- Salazar portugál miniszter- | jára süllyedt. elnök beszédet mondott a [ vett részt, köztük Giuseppe | Ungaretti, az írószövetség el- ! nöke, Giancarlo Vigorelli, Konsztantyin Fegyin, Mihail I Solohov, Jean-Paul Sartre, | Simone de Beauvoir. Mihai 1 Beniuc. A faji egyenjogúságukért küzdő amerikai négerek hét­főn Chicagóban, az Illinois állambeli East St. Louisban és New Yersey Elisabeth ne­vű városában tüntettek, köve­telve néger munkások és szak­emberek arányos foglalkozta­tását az építkezéseknél. A tüntetéseket ezúttal is le­tartóztatások kísérték: Chica­góban 48. East St. Louisban 45, Elisabethben pedig két tüntető került a rendőrség őrizetébe. Salazar „elmegy a legvégső" határokig Rendőrbilints a mozdonyvezető kezén Az angol vasúti rablás újabb fejleményei A vasútrablás ügyében nyo­mozó angol hatóságok abban reménykednek, hogy a tette­sek nyomravezetéséért kitű­zött jutalom, 260 000 font, áru­lásra csábíthatja a rablóban­da egyik tagját. A jutalom ugyanis sokkal nagyobb, mint a zsákmányból egy-egy rabló­ra eső rész. A pénzjutalmon kívül büntetlenséget is ígér­nek .a nyomravezetőnek és a hatóságok gondoskodnának le­telepítéséről is olyan távoli helyen, ahol társainak bosszú­ja aligha érhetné utol. A be­ígért jutalomnak azonban ed­dig csak az volt a hatása, hogy a Scotland Yardot el­árasztották a legkülönbözőbb tanácsokkal, értesülésekkel. A szakadatlanul beérkező tele­fonhívások számára két külön telefonvonalat kellett a rend­őrség központjába bevezetni. A rablók — mint ismeretes —. a mozdonyvezetőt megbi­lincseltek és a bilincset a rab­lás helyén hagyták. Egy bir­minghami szakértő megállapí­totta, hogy ilyen bilincseket a rendőrség használ. Újabb rejtély azonban, hogy milyen úton kerülhetett a rablókhoz, mivel a rendőrség nem vesz­tett el ilyen bilincset. lisszaboni rádióban és televí­zióban. Éleshangú nyilatkoza­tában kijelentette, hogy a por­tugál kormány szükség ese­tén „a legvégső határokig is elmegy és minden rendelkezé­sére álló eszközzel megvédi Portugália tengerentúli terü­leteit, amelyek az ország in­tegráns részét képezik”. A portugál miniszterelnök ho­mályosan bár, de nyilvánva­lóan katonai akciókra célzott és egyben figyelmeztette a portugálokat, hogy valószí­nűleg fel kell emelni az adó­kat, mert csak így tudja a kormány biztosítani Angola, Mozambique és a többi gyar­mat „védelmét a terroristák­kal szemben”. Salazar hosszasan és kese­rű hangon szólt az ENSZ Portugáliával kapcsolatos te­vékenységéről. A miniszterelnök egyaránt támadta a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat. Meg nem értett fiatalok? Több, mint egy esztendeje 1962. január 28-án megbí- jj-ráHuk a gödöllői Ganz Áram- ^ mérőgyár KlSZ-szervezeté- ^ nek munkáját Bíráltuk a fia- ^ talokat, akik sokszor jogta- ^ lan követeléssel léptek fel, ^ olykor lobbanékonyak, szerte- ^ lenek, meggondolatlanok vol- f tak. A bírálat zömét a gazda- \ sági vezetőknek szántuk, el­sősorban D unajszki András igazgatónak, mert — mint ; írtuk — nem szabad a fiata- ^ los hirtelenség, a meggondo- ^ latlanság, vagy a régen ílkö- ^ vetett hibák miatt megsértőd- ^ ni, s magára hagyni a fia4alo- ^ kát. A napokban a gyári párt- ^ végreihajtóbizottság megtár- ^ gyalta a fiatalok munkáját ^ s mi az ülésen arra kerestük ^ a választ: változott-e valami í az elmúlt másfél évben? \ Néhány tény a sok közül í A gyár ifjú dolgozóinak | 36.4 százaléka KISZ-tag. A fia- ^ talok munkaterv szerint d'ú- | goznak. Taggyűléseiket, veze- ^ tőségi üléseiket többnyire ^ rendszeresen megtartják. Az | ifiúság a szocializmusért moz- ^ galomban háromszázan vesz- ^ nek részt. Három lányt vá- ^ lasztottak be a vezetőségbe. ^ öt tagjelöltet javasoltak a ^ pártba — közülük három fia- í talasszonv. Dicséretes kultúr- ^ munkát végeztek a környező í falvakban is. y A termelésiben szintén meg- ^ állják a helyűket. Hét ifjú- ^ sági brigád küzd a szocialista ^ brigádcím elnyeréséért, százan ^ versenyeznek másként. Elis- ^ mérésképpen negyvenegyen ^ kaptak kiváló dolgozó okle- j velet, illetve jelvényt. Az if- í júmunkások megyei értekez­Dehler Moszkvába utazik Thomas Dehler, a bonni par­lament szabad demokrata párti alelnöke a hét végén Moszkvá­ba utazik és több hetes kör­utazást tesz majd a Szovjet­unióban. Szabad demokrata párti körökben arra számíta­nak. hogy útja során alkalma lesz majd megbeszélést foly­tatni vezető szovjet politiku­sokkal. Dehler elutazása előtt, csütörtökön felkeresi Schröder külügymirisztért, hogy tanács­kozzék vele. letén külön dicséretben ré­szesültek. Ami még nem jó A párt-végrehajtóbizottság ülésén is megemlítették: a fia­talok közül — többen nem végezték el a nyolc általánost és sokan nem tanultak to­vább. Jelenleg harminchétén tanulnak a fiatalok közül, de akiknek hiányzik a nyolc ál­talános — mindössze ketten vannak közöttük. A párt- és a KlSZ-bizottság kapcsolata leginkább csak a titkárok együttes munkájára szorítkozik. Mint ahogy a vég­rehajtó bizottságban, úgy az alapszervezeteknél sem épült ki együttműködés a különbö­ző reszortfelelősökkel. Az jó, ha elsősorban a párttitkárok éreznek felelősséget az ifjúsá­gi szervezetért, de csupán az ő segítségükre nem korláto­zódhat ez a sokrétű, nehéz feladat. A kapcsolat szervezeti for­máját sem találták meg ed­dig. Most úgy határoztak: a pártalapszervezetek felépítésé­nek megfelelően formálják át a KISZ-alapszervezeteket is. így könnyebben ellenőrizhe­tik, irányíthatják a pártszer­vezetek az ifjúsági munkát. Nem teljesítették társadalmi munkp váll olásukat, pedig a többi között az óvoda szépí­tésénél, a babaház, a fürdőző megépítésénél sokat tehettek volna. Ha keresnénk, — egy for­rná'ódó, mindig alakuló szer­vezet tevéken vegében — bi­zonyára még több javítani­valót is találnánk; van azon­ban a hibáknak néhány kö­zös eredője: a kedvetlenség, a sértődöttség, a még megle­vő megnemértés, amelyek megszüntetése nélkül aligha érhetnek el maradandó si­kert. Sokat hangoztatott érv például a kiöregedés is. Ve- gvük s^-ra ezeket. Kiöregedtek? A KISZ végrehajtó bi­zottság tagjai — mint a té­nyek igazolják — képesek feladatuk jó ellátására. A ki­lenc vb-tag közül azonban hatan már kinőttek a KISZ- korosztál.yból. Mint mond­ják, családjuk van, nem tud­nak részt venni a közös ki­rándulásokon, kevesebb a szabad idejük, már nem töl­tik valamennyi üres óráju­kat a fiatalok között. He­lyes, hogy úgy határoztak: ez év végéig felfrissítik a KISZ végrehajtó bizottságot, fiatálabbakkal pótolják a „ki­öregedetteket”. Ha azonban csak azt lát­nánk, hogy hatan kiöreged­tek — felszínen kutatnánk. Hiszen a munkásmozgalom történetéből számos ifjúsági vezetőt ismerünk, akik nem harminc-, de negyvenéves óko­rukban vállalták a mozga­lom irányítását és mégsem voltak öregek az ifjúság kö­zött. A Ganz Árammérő- gyár KISZ-vezetőinél sem ez a fő baj. Közülük többen kedvüket vesztették, fárad­tak é9 szívesen visszahú­zódnának. Tudják: ilyen sok áldozatot, fáradtságot köve­telő munkát csak lelkese­déssel, örömmel, szabad vál­lalni. Amíg azonban nincs utódjuk, a jelenlegi gárdá­nak kell helytállnia, hogy minél több ifjúmunkás ked-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents