Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-13 / 188. szám

1963. AUGUSZTUS 13, KEDD ♦'ll-»* HEGYE* KrJtívSíSD A magasabb termésátlagokért Miért van mélyponton EVEK óta folynak az erő­feszítések a kenyérgabona- kérdés megoldására. Ez a kér­dés már nem ugyanaz, mint régen, semmiféle ínségről nincs szó, hiszen minden dolgozó asztalára jut ele­gendő kenyér. Ismeretes azon­ban, hogy a hajdan jelentős kenyérgabona-exportjáról hí­res Magyarország évek óta importra szorul, s ezt a hely­zetet nem tartja megfelelő­nek kormányzatunk. Első látásra úgy tűnhet, mintha ma sokkal kevesebb gabonát termelnénk, mint a második világháború előtt. Gondolhatnánk arra, hogy nagy arányban csökkent a kenyérgabona vetésterülete, vagy termésátlaga hazánk­ban, ezért szorulunk beho­zatalra. Valójában azonban nem így néz ki a helyzet. A látszatból csak annyi igaz, hogy a külterjes módszerrel termelő régi mezőgazdasá­gunk valamelyest nagyobb területen termesztett kenyér- gabonát. Ezzel szemben a kenyérgabona-termésátlagok növekedtek, bár teljesen nem pótolják még a területcsök­kenéssel arányos terméski­esést. Ismeretes az is, hogy a nagyüzemi fejlődés útját já­ró mezőgazdaságunk egyre magasabb és biztosabb ter­mésátlagokkal dicsekedhet a kenyérgabona-termesztésben is. Bízhatunk abban, hogy rövid idő alatt kisebb terü­leten is termesztünk annyi gabonát, amennyire a kül­terjes gazdálkodási móddal csak jelentősen nagyobb te­rületen voltunk képesek. Ter­mészetesen még ez sem a végcél, hiszen nekünk nem annyi, hanem több kenyér­gabonára van szükségünk, mint amennyit a külterjes gazdálkodás adott. NEM GONDOLUNK arra. hogy ismét jelentős gabonaexport­tal rendelkező országgá vál­junk, mert ez a cél nem szolgálná megfelelően az or­szág érdekeit. Arról van szó csupán, hogy a hazai ke­nyérgabona-igényeket hazai termésből elégítsük ki, s ne szoruljunk importra. Meg kell jegyeznünk itt, hoey a régi gabonaexportőr hí­rünkre sem lehetünk büsz­kék, mert a széles népré­tegek éhezésével kellett azt megfizetnünk. Akkor ugyan­is, amikor kenyérgabonát vittünk eladni az európai piacokra, itthon a dolgozók nagy részének nem jutott betevő falat. Az volt akkor a rideg valóság, hogy a je­lenleginél alig több, vagy ugyanennyi kenyérgabona­termésből exportáltunk, nem törődve a hazai kenyér- hiánnyal. A szocialista ország ter­mészetesen nem választhat ilyen utat, sőt ezzel merő­ben ellentétes kötelességet teljesít. Ez a magyarázata annak, hogy olyan nagy erőfeszítéseket teszünk a ke­nyérgond rendszeres megol­dására. Évente több ezer va­gon gabonát importálunk kül­földről — főként a Szovjet­unióból — és évről évre nagy területeken termesz­tünk gabonát. Az utóbbi években értünk már el biz­tató eredményeket, bár meg­lehetősen távol állunk még attól, hogy a legmegnyug­tatóbb módon oldhassuk meg ezt a problémát. Két utat választhatunk alb­Holdanként 100 mázsa vetőburgonya Dányon — Dányi Magvető Termelő- szövetkezet? Balázs Ottó el­nökkel szeretnénk beszélni. — Én vagyak. — Feltűnően sok a dányi dinnye a pesti piacokon, s amint láttuk, igen kapósak. Ezúton érdeklődünk, mennyi van belőle? — Sok! Szövetkezetünk egyik üzemegységében például, az úgynevezett szentkirályi ré­szen tíz holdon termesztünk görögdinnyét, roppant jó eredménnyel: négyzetméteren­ként két-három dinnyeóriás van a földeken. Átlagsúlyuk meghaladja a tíz kilót. — Egyéb jó újság? — Az is van! Pest megyé­ben egyedül a mi termelőszö­vetkezetünk termeszti az úgy­nevezett Super Elite vetőbur­gonyát. A szárfelhúzásos mód­szerrel termesztett vetőgumó­ból holdanként hatvan má­zsás termést terveztünk. Most, a félévi bankfelméréseknél kiderült, hogy a tervezettnek csaknem kétszeresét, holdan­ként száz mázsát takaríthatunk be az értékes vetőburgonyából augusztus végén, ötven hold­ról ez nem jelentéktelen meny- nyiség! — örülünk a jó híreknek, van-e valami kívánságuk? — Eső kellene, mégpedig mielőbb! Ha el tudnák intéz­ni valahogy.., ny. é. Pedagógusoknak épül .Jtj Ebben az iker­házban két 2 szo­ba összkomfortos lakás készül Da- bason. Mind a kettőbe pedagó­guscsalád kerül és így két da- basi pedagógus lakásgondja meg­oldódik. Már kora ősszel elfoglal­hatják otthonu­kat. Még hat köz­ségben, a dabasi kettővel együtt, összesen kilenc lakás épül ez idén ti dabasi járásban tanítók részére. Ez azonban távolról sem elég, a já­rásban lakó ne­velők közül any- nyian laknak al­bérletben, s sok­szor nem meg­felelő körülmé­nyek között. A lakáshiány miatt esztendőről esztendőre és még iskolaév közben is sok pedagógus hagyja el a já­rást. A most épü­lő kilenc lakás, ha nem is ele­gendő, minden­esetre némi se­gítséget jelent. A községek azonban azon vannak, hogy otthont nyújtsa­nak és magukhoz fűzzék a peda­gógusokat. Éppen ezért a jövő évi községfejlesztési terv összeállítá­sánál a legtöbb községben tanító­lakások építésére is igyekeznek pénzügyi keretet biztosítani. A je­lek szerint 1964- ben valószínűleg kilencnél több pedagóauslakás énül a dabasi já­rásban,■ ! A VÁCI ÖNTEVÉKENY SZÍNJÁTSZÁS? Olyan szép feladatra is vál­lalkoznak ott, mint például a „Tizenegyedik parancsolat“ című Mesterházi színmű be­mutatása volt. Az Új évad előtt Vácott is feltétlenül számot kell vetni ezzel a problémával. A múlt­kor kibocsátott közvélemény­kutató ívekre érkező vála­szok azt bizonyítják, hogy van ilyenirányú igény a kö­zönség körében. A Madách Imre Művelődési Ház ma is rendelkezik avatott rende­zőkkel. Egy-egy új darab be­mutatója összekovácsolná a rési gárdát. Van mód, hogy a jelenlegi mélypontról kiemelkedjék Vá­cott is a helyi színjátszás. Ezt elősegítené rejtett tartalékok, iskolákból, munkásklubok­ból újabb tehetségek jelent­kezése. Tavaly jól bevált a színházi bérletrendszer. A fő­városi vendégjátékok közé beiktatható lenne egy-egy he­lyi előadás. A Csányi úti mű­velődési ház színpada techni­kailag is felújításra kerül a közeljövőbenj's a éök erőt ösz- szefogó művelődési tanács se­gítségével biztosan megta­lálhatja és elfoglalhatja is­mét régi helyét Vác szép ha­gyományokat őrző színjátszó társulata. Papp Rezső Nagy község — mozgalmas kultúráiét Megyénk legtöbb községének kulturális életében ilyenkor nyáron „uborkaszezon” van. Persze akad kivétel is, mint például Tápiószentmárton, ahol a hétezer lakosú község kulturális életéről Várallyai Béla, a művelődési ház igaz­gatója tájékoztat. — Községünk kulturális életében nyáron sincs pangás. A négyszáz személyes művelő­dési otthonban, ahol önálló helyiséget kaptak a tömeg- és társadalmi szervek, élénk kul­túr- és klubélet folyik. A mű­velődési otthonban több szak­kör működik, így a háztartási, barkácsoló, foto, házi ipari, bé­lyeggyűjtő, kézimunka és az irodalmi szakkörök tagjai nyá­ron is rendszeresen foglalko­zást tartanak. „Három külön­böző korosztályú népi tánccso­portunk van, melyek az augusztus 20-i ünnepségekre Illing Margit vezetésével új népi táncok tanulásával ké­szülnek. Színjátszó csoportunk párhuzamosan két darabot próbál. Szeptember elején In- nen-onnan címmel vidám eszt- rádműsort mutatunk be, s né­hány héttel később a Kaviár című háromfelvonásos darabot hozzuk színre, ötven tagú női énekkarunk is részt vesz az augusztus 20-i ünnepségen. A művelődési házban ott- jértünkkor is zenekari próbát tartottak. Működik kamara-, furulya-, harmonikazenekar, s ezenkívül a község kultúréleté. ben jelentős szerepet játszik a tsz népi zenekara, valamint a művelődési ház tánczenekara. Augusztus 20-rá egész napos kulturális és sportprogrammal készülnek. Ekkor nyílik meg a községi mezőgazdasági kiállí­tás a művelődési házban. A kultúrotthonban három klub­terem van, ahol a KISZ, a nő­tanács és a tsz-dolgozók nyári szórakozását biztosítják. A község kultúréletét kiegészíti a könyvtár, s az ifjúság kedven­ce: a tánc. (d. s.) Hetven film az amatőrfilm-fesztiválon A Népművelési Intézet au­gusztus 16 és 20 között a postásszakszervezet Cházár András utcai művelődési há­zában rendezi meg az idei amatőr kisfilmfesztivált. Az öt nap alatt az amatőr filme­sek és klubok 73 alkotását mutatják. be„ Az idei. amatőr ldsfilmfesztivál zsűrijében he­lyet foglal Nemeskürthy Ist­ván és Nemes Károly film­esztéta, valamint Szabó Ist­ván és Jancsó Miklós ren­dező is. A legsikerültebb al­kotást a KISZ Központi Bizottsáigának 2000 forin­tos díjával jutalmazzák. (MTI) KULTURÁLIS HÍRADÓ Múzeumavatás Érden ^ Augusztus 20-án délelőtt IX bórakor nyílik, meg ünnepélyes í keretek között az érdi hely' ^történeti múzeum. (Érd-Öfalu J; Római u. 24.) A múzeum egyil ^érdekessége a Homo Érdienei: ^pattintott kőeszközeinek kiáll! ^tása az egykori ősállati csont ^maradványokkal együtt. £ Olaszországi vendégszereplés előtt ^ A váci Vox Humana hatvan- í tagú énekkara augusztus 20-án f indul az olaszországi Arezzo- ^ba, ahol mint ismeretes, har- ^ mincnyolc kórus részvételével ^nagyszabású kórusfesztiváll ^rendeznek, amelyen a világ «legjelentősebb énekkarai vész­inek részt. g •ban a törekvésünkben, hogy a hazai kenyérellátást hazai ter­mésből biztosíthassuk. Az egyik, a könnyebbik lehetne a kenyérgabona vetésterület nö­velése, a másik, a nehezebbik, a termésátlagok növelése. Az első út nálunk járhatatlan, mivel a már amúgy is ma­gas kenyérgialbona-teirüJet arány tovább már nem nö­velhető. Van ugyan bőven tennivaló ezen <ü téren is, mert igazság szerint sohasem aratunk le akkora kenyér­gabona-területet, amekkorát tervbe veszünk. Ennek meg az az oka, hogy egyrészt nem számolunk bizonyos fokú ki­fagyással, víznyomással az őszi vetéseknél, másrészt még minden évben kevesebbet ve­tettünk el a tervezettnél. E HIBÁT mindenképpen el kell kerülnünk az idén. Minden termelőszövetkezetben alaptörvényként gondoljanak arra, hogy a kötelező ke­nyérgabona-terület nem ve­tési, hanem aratási tervet jelent. Még ennél is fonto­sabb azonban a termésátla­gok növelése. Annak elle­nére, hogy tavaly és tavaly­előtt már tíz mázsán felül volt az országos átlag a búza­termesztésben, még mindig igen kevés. A fejlettebb ga­bonakultúrájú országok 80— 100 százalékkal több gabonát takarítanak be egységnyi te­rületről, mint mi. Ebbőd a tényből már levonhatjuk a megfelelő következtetést. Ha a búza termésátlagát há­rom mázsával a tavalyi fölé emelnénk, már megoldódna a legfőbb gond. Mintegy két­millió holddal számolva, ez hatmillió mázsát jelent, vagy­is pontosan annyit, amennyi az ország idei kenyérgondja lesz. Hát lehetetlen nálunk elérni a holdamként! tizenhá­rom mázsás búzatrmés-át- lagot? Felelősséggel kije­lenthetjük, hogy nem. Ha az idén ősszel idejében vetünk, s erőnkhöz mérten biztosítjuk a giabonatáperöt, már bizto­síthatjuk is a kívánt alapot. Ehhez már csak a szokásos tavaszi vetésápolás meg leg­alább mérsékelten kedvező időjárás kell, hogy elérhes­sük a kívánt célt A TERMELŐSZÖVETKEZETEK veze­tőinek és tagjainak mind­ezeket átgondolva és átérez­ve kell tehát munkához lát­niuk. A kezükben van a. kenyérgond megoldásának kulcsa, csak jól kell forgat­niuk azt. Az. ország bízik bennük, és várja, hogy telje­sítsék e fontos feladatukat. Nagymiklós István „BÖLÉNYCSORDA" — GYARMAT PUSZTÁN A Vértes lábánál, hatal­mas erdők között, kőfallal kerített hatalmas rezervá­tum húzódik: Gyarmatpusz­ta. A szarvas, a dámvad és az őz igazi „paradicsoma” ez a 450 hektáros terület. S a közepén, külön erős kor­láttal elkerített húszhektá­ros, cserjés, ligetes erdő- i ben vadon tenyészik az eu- \ rópai bölény. Ebből, a mai már kiveszőiéiben levő ősi i állatfajból csupán Lengyel- \ országban maradt meg né- j hány törzs. Az egyik Kató- i wice környéki rezervátum-1 bői 1957 őszén fiatal bö- \ lénypárt küldtek cserébe \ dámvadért. A második — \ már felnőtt párt 1961 nyarán í hozták ugyanonnan. A bö- j lények hamarosan megszok- i ták új környezetüket. Most augusztus első nap- i jaiban a későbbi küldemény- í bői származó bölénytehén í végre üszőborjút ellett. í Egyelőre csak messziről, jó- ; részt távcsővel figyelik a: legifjabb bölény fejlődését, S mivel az anyaállat ilyenkor; roppant veszedelmes. A szak- emberek szerint minden re- j mény megvan arra, hogy né- ; hány év múlva az értékes; törzsállomány újabb párral j gyarapodjék, s — ha a fejlő- ^ lés ilyen ütemű lesz a to- í zábbiakban is — nemsokára \ tgész bölénycsorda alakul- \ ion ki Gyarmatpusztán. í Nagy sikerrel játsszák A lány és az államügyész című nyugatnémet filmet. (Elke Sommer és George Götz) rül sor a Vácott-élő festőmű­vész, Végh Dezső kiállításának megnyitására. A hatvanhat esztendős, sokoldalú művész, aki Rómában és Párizsban élt és tanult hosszú évekig, a kép­ző- és iparművészet sok ágá­ban — festészet, könyvilluszt­ráció, piakát- és textiltervek, díszlet és jelmeztervek — al­kotott maradandót, amelyek jelentős része most kiállításra kerül. Elkészült a munkaterv A napokban megválasztotta vezetőségét a Dunakeszi köz­ségi Petőfi Sándor Művelődési Otthon. Az új vezetőség már megtartotta első ülését is, ame­lyen összeállították a művelő­dési otthon 1963/64. évi mun­katervét. Befejezés előtt A zsámbéki művelődési ott­hon átépítési munkálatai még az ősz folyamán befejeződnek. Az épület új színpaddal, öltö­zőkkel és más helyiségekkel bővül. Az építkezést a Műve­lődésügyi Minisztérium és a megyei tanács támogatta. Háry János - Abonyban Abonyban a zeneiskola ren­dezésében Kodály: Háry Já­nos című háromfelvonásos dal­játékának bemutatójára ké­szülnek. MEGHÍVÁSOS KIÁLLÍTÁS Az Észak-Pest megyei képző­művészek meghívásos kiállítá­sának megrendezésére október elején kerül sor a váci Vak Bottyán Múzeumba. A kiállí­tás előkészületei megkezdőd­tek. Díszhangverseny Nagymaroson Zengjen dalunk címmel énekkarok díszhangversenyét rendezik meg augusztus 20-án délelőtt fél 10 órai kezdettel a nagymarosi művelődési ház­ban. A műsorban közreműkö­dik a nagymarosi művelődési ház férfikara, a Kispesti Textilgvár vegyeskara. a pest- erzsébeti Vasas művelődési ház férfikara, a nógrádverőcei mű­velődési ház vegyes-és férfika­ra, a nagymarosi művelődési ház vegyeskara és a kispesti Vörös Csillag Művelődési Ház Erkel Ferenc férfikara. Végh Dezső kiállítása Szeptember elején a váci Vak Bottyán Múzeumban ke­Orszagosan folyik a vita nap­jainkban is arról: van-e lét­jogosultsága és egyáltalában jövője az öntevékeny szín­játszásnak? A borúlátók a nagy színházak válságára, a televízió térhódítására, a tá­joló színházak (Déryné, Pető­fi Színpad) hatásának növe­kedésére hivatkoznak. A de­rűlátók azzal érvelnek, hogy a nem hivatásos, helyi szín­játszógárdák sajátos varázsát nem pótolja más; ma is szá­mos vidéki — városi és köz­ségi — csoport dolgozik, mun­kájukat népes közönség tá­mogatja, tehát jövőjük is van. Vácott évtizedekre vissza­nyúlik a helyi színjátszás tör­ténete. A harmincas évek mű­kedvelő gárdái évről évre je­lentkeztek egy-egy nagyobb lélegzetű bemutatóval. Felsza­badulás után, amikor a városi kultúrotthon állami irányí­tás alá került, kialakult egy népes és tehetséges törzsgár­da, amely úgy helyi, mint vidéki viszonylatban sikere­sen működött. Shaw „Fygma- lion“-ja például elérte a ma már szinte hihetetlennek tű­nő huszas előadásszámot. Szabó Lajos, az akkori igaz- o(j.tó szivét-lelkét adta e mun­kába és említésre méltó. boTv Vácról elkerülve, ma a Székesfehérvári Vörösmarty S-ínház vezetője. Kevesen tudják, hogy Fónay Márta is váci sztonadon sze­repelt először s Barna Erzsi szintén a helyi színiátszógár- da tagja volt, mielőtt a Fő­városi Operettszínházhoz szer­ződött. Az utóbbi öt esztendőben Vácott nem tudott ilyen ered­ményeket elérni az öntevé­keny színjátszás. Múlt évben Darrio Niceodemi „Tacskó”-ja hozott ugyan némi közönség- sikert; a tavasszal színrevitt „Rekviem egy apácáért” cí­mű Faulkner—Camus színmű sikertelenségét azonban nem lehet kizárólag a darabkivá­lasztás számlájára írni. Ugyan­akkor a váciak — nem kis elismeréssel — figyelik Du­nakeszin a József Attila Mű­velődési Otthon színjátszó együttesének egyenletes fej­lődését. Rendszeresen meg­hirdetik új bemutatóikat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents