Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-09 / 158. szám

1963. JTJLIÜS 9. KEDD / Újabb ösztönzés A kö/P-lmiiitban került nyil­vánosságra a Miniszterta­nács határozata a sertés- és 6zarvasmarhanevelési és hiz- lalási akció feltételeiről. A határozat alapján mind a termelőszövetkezetek, mind pedig a szövetkezeti gazdák — úgy is mint állattartók — — és az egyéniek a jövőben kedvezőbb feltételek mellett — tehát nagyobb haszonnal — nevelhetnek és hizilaülhat- nak állatot. A Minisztertanács határo­zatában foglalt feltételeket ismertetik az arra illetékes állami szervek és vállala­tok. Ezúttal inkább a ren­deletnek olyan vonatkozásai­ról szólunk néhány szót, amelyek eddig is érdeklő­désre tartottak számot, s ’amelyekről ugyancsak meg­oszlottak a vélemények. Ez pedig a háztáji gazdaságok helyzete. A határozat sorait olvasva, nyomban szembetűnik, hogy a határozat egyértelműen ál­lást foglal ebben a fontos kérdésben: a kedvezmények kiterjesztésével a szövetke­zeti gazdákat is arra ösz­tönzi, hogy használják ki a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségeket, neveljenek te­nyészállatot és hizlaljanak sertést. Kedvezményeket nyújt Sírra vonatkozóan is, hogy akiinek nincs háztáji szarvasmarhája, az most vá­sároljon üszőt. A háztáji gazdaságok szerződés esetén az eddigiekmél több takar­mányt kapnak az állatok eltartására. Az utóbbi időben nemegy­szer megállapították az ille­tékes szervek, hogy a háztáji állatállomány csökkenésének legfőbb oka a takarmány­hiány. Intézkedések is történ­tek a háztáji állatállomány ta­karmányozásának megjavítá­sára. A megyében ennek nyo­mán van is előrehaladás. Több termelőszövetkezetben zöldtakarmányt juttatnak a háztáji kocáknak, ]$ise%f>-na- gyóbb területen kaszálót ad­nak a szarvasmarhával ren­delkező szövetkezeti gazdák­nak. Több szövetkezetben ré­szes alapon takarították be a rétek termését. A párt ál­tal képviselt, következetes gazdaságpolitikának már mu­tatkoznak az eredményed. Az eddigieknél több takarmány­hoz jutnak a szövetkezeti gaz­dák, s ez minden bizony- nyál az állatállomány szám­szerű fejlődésében, a felvá­sárlásra és piacra kerülő termékek mennyiségében mu­tatkozik majd meg. Amikor eredménynek köny­veljük el az előrehaladást, egyúttal azt is meg kell álla­pítani, hogy koránt sincs még minden rendben a háztáji ál­lomány takarmányozását ille­tően. A rendeletekben biztosí­tott— a. szerződés esetén járó — takarmányt megkapják a termelőszövetkezeti tagok, de a termelőszövetkezeti és községi vezetők részéről még mindig elég sok helyen mutatkozik el­lenállás az ésszerű határozatok végrehajtása ellen. Akadnák szövetkezeti vezetők, akik a háztáji állattartás ellen van­nak, s azt hangoztatják, hogy a háztáji állatállomány fej­lesztése a közös gazdálkodás rovására megy. Kiragadnak egy-egy esetet, amikor az alapszabályt be nem tartó tag a háztáji gazdaságot a közös gazdaság érdekei elé helyezi. Amikor ezekről beszélnek, megfeledkeznek arról a nagy többségről, amely az alapsza­bály kereteit betartva szeretne állatot nevelni, hizlalni, de a „drákói” intézkedések — ame­lyeket az előbbi tagok megfé­kezésére tesznek —, elriaszt­ják az utóbbiakat, kedvüket vesztik és megszabadulnak a párt és a kormány által oly­annyira kívánatosnak tartott állatoktól is. Ily módon az a szövetkezeti gazda, aki ma még önellátó volt, vagy ki- sebb-nagyobb mennyiségben terméket is vitt a piacra, hol­nap mint ellátatlan, mint fo­gyasztó jelentkezik. A legna­gyobb hiba pedig az, hogy ez a folyamat az elmúlt időszak­ban gyorsabb volt, mint az a fejlődés, amit a közös gazdasá­gok a termelékenység növelé­sében elértek. A párt és az állam felelős vezetői nemegyszer kinyilvá­nították, hogy szükség van a háztáji gazdaságok termelte tejre, tojásra, gyümölcsre, hús­ra. A háztáji gazdaságok lét- jogosultságát nemcsak elisme­ri a párt és a kormány, ha­nem anyagilag is áldoz azok fejlesztésére. Nincs tehát joga senkinek — akár rosszul értel­mezett „féltékenységből“’, akár értetlenségből — útját állni az ésszerű határozatok mielőbbi megvalósulásának. Lehet, hogy e sorok olvasásakor akad, áld azt mondja: nevezzük nevén a gyereket. Mondjuk meg, kik .azok a vezetők, akik ellenzik, vagy nem segítik a háztáji gazdaságokban az állattartást. Az egyes nevek felsorolásánál azonban többet mond: meg kell csak nézni a termelőszö­vetkezetek tarveit, s rögtön magukra ismernek azok a tsz- vezetök, akik „sértve” érzik magukat. Alig-alig akad olyan szövetkezet, ahol a termelési tervek készítésekor gondolták a háztáji gazdaságok állatál­lományának takarmányozásá­ra. Pedig erre határozat kö­telezi a termelőszövetkezeti vezetőket. A Minisztertanács határozata újabb jelentős lépés annak megértetéséhez, hogy szükség van a háztáji állatállományra, szükség van a háztáji gazdasá­gok termékeire. A határozat azonban ennél lényegesen to­vább megy: anyagi ösztönzést is ad a szövetkezeti gazdáknak az állattartásra és a sertéshiz­lalásra. A termelőszövetkezeti vezetők feladata elősegíteni a határozat megvalósítását. Egé­szítsék ki a rendeletben bizto­sított takarmányadagokat any- nyival, amennyi szükséges ah­hoz, hogy a szövetkezeti gaz­dák biztonságosan nézhessenek a tél elébe. A mostani időszakban is számtalan lehetőség nyílik a takarmánytermelés fokozására. Könnyítsék meg a szövetke­zeti vezetők — amint ezt a da- basi járás több termelőszövet­kezetében teszik —, hogy a ta­gok másodnövényt vessenek. A rétek sarjútermése is takar­mányt ígér. Ne gördítsenek akadályt a tsz-vezetők ezek idejében való betakarítása elé, ellenkezőleg, segítsék azt. Min­den szövetkezeti gazdaságban a helyi körülményeknek meg­felelően gondoskodjanak a háztáji állatállomány takar­mányozásáról. A párt és az állam őszintén törekszik a háztáji gazdaságok termelésének fejlesztésére. Nem ellentétes ez a törekvés azzal, hogy soha nem látott színvonalra kell emelni a me­zőgazdaságot — amit elsősor­ban a közös gazdaságok fej­lesztésével kívánunk elérni. Ellenkezőleg: a háztáji gazda­ságok kisegítő szerepét nagyon hosszú ideig népgazdaságunk fejlesztésénél számításba vesz- szük. Meddő tehát ma azon vitatkozni, hogy érdemes vagy nem érdemes berendezkedni a szövetkezeti tagoknak a háztá­ji gazdálkodásra. A párt és az állam szavatolja az alapsza­bályban meghatározott keretek között folyó háztáji gazdálko­dást. Mihók Sándor TÖBB SZAKEMBERT VÁR A MEZŐGAZDASÁG * A FELSŐFOKÚ TECHNIKUMOK VÁRJÁK A FIÁTALOKAT INGYENES TANULÁS, BIZTOS MEGÉLHETÉS Jó liír az áporkai gyerekeknek: Az ősszel használatba vehetik a politechnikai műhelyt Az áporkai általános iskola három tanterméhez tavaly po­litechnikai tanműhelyt építet­tek. Mindössze hetvenezer fo­rintba került, mert a szülői munkaközösség nagyon sok társadalmi munkát nyújtott, az építkezést meg a tanács há­zi kezelésiben végeztette. Ha­táridőre elkészültek, még a villanyburákat Is felrakták. Megérkeztek az asztalos- ipari gépek, szerszámok, amelyeket a megyei ta­nácstól kaptak, de a gyerekek mégsem állhat­ták a munkapad mellé. Egy­szerűen azért, mert nem volt Egy hét alatt öt áldozatot követelt a strandolás A szokatlanul hosszú káni­kulában, úgy látszik, sokan fe­ledik az intelmet: a folyókban csak a kijelölt helyen szabad fürödni! Ezért kell most beszá­molnunk arról a megdöbbentő jelentésről, amely szerint me­gyénkben egy hét alatt öten fulladtak strandolás közben a vízbe. Püspök István 24 éves bugyi fiatalember még a hónap ele­jén fürdött a Duna—Tisza csa­tornában, meg nem engedett helyen A vízben lelte halálát. Csütörtökön délben Tóth Ist­ván 22 éves pesti fiatalember fulladt vízbe a dunaharaszti strandon. Holttestét a Rákóczi- fürdőnéi fogták ki. Szombat délután Deák Ká­roly 26 éves kiskunlacházi mo­torszerelő barátjával. Vörös Pállal átladikázott a ráckevei Duna-ág túlsó partjára, azon a helyen, ahol már tavaly is történt halálos baleset. Deák nem tudott úszni, ennek elle­nére beült a rozoga ladikba. Visszafelé a csónak elmerült, s Deák a vízbe veszett. Tetemét később a víz partra vetette. Vasárnap két áldozatot is követelt a felelőtlenség. Var­ga Sándor budakeszi iskolás fiú. barátaival együtt, elment az épülő torbágyi strandra. Beugrott a két méter mély vízbe, amelyet semmiféle fi­gyelmeztető táblával nem lát­tak el. Görcsöt kapott és a vízbe fulladt Ugyancsak vasárnap, a dél­utáni órákban, a tahi Duna- hídnál, a hídfő közelében, a hullámokban lelte halálát, Pé- ró Gyula 20 éves budapesti fiatalember. A szomorú listához talán még ennyit fűznénk hozzá: a vizsgálat megállapítása sze­rint — a szerencsétlenül járt fiatalemberek többsége mindig fennhangon büszkélkedett az­zal, hogy kiválóan tud úsznia | mire állni, Illetve volt ott sa- | lak, de nem volt padló, mert | a járási tanácstól nem kaptak rá kiutalást. Hiába van a he- ! lyi TÜZÉP-telepen hajópadló- J ra, parkettára való faanyag I elég, a tanács csak közületi ki­utalásra vásárolhat. A feloszt­ható keretet a járásnak is szű- ] ken mérték, a kevésből meg Áporkának éppen semmi nem jutott. A megyétől végül még pénzt is kaptak, dehát utal­vány hiányában azon sem vá- ! sárolhattak padlóburkolatot. Most azonban, úgy látszik, j egyenesbe jön végül a tan­terem ügye. A községi tanács értesítést kapott, hogy a harmadik negyedévben kiutalják részükre a szük­séges famennyiséget. Így szeptemberben megkezd­hetik a tanítást a politechni­kai asztalosüzemben is. A Moszkvics és a Skoda személygépkocsi új ára Illetékes helyen közlik, hogy mérsékelték a Moszk­vics és a Skoda gépkocsi árát. Ezentúl a Moszkvics 407 típusú, egy színű kivite­lű személygépkocsit 63 000 forintért, a két színű kivi­telűt pedig 64 000 forintért árusítják. A Skoda-Octavia új ára 60 000, a Skoda-Oc- tavia-Super személygépkocsi ára pedig 61000 forint. Ezekre a típusokra a Cse­pel Kerékpár és Motorke­rékpár Nagykereskedelmi Vál­lalat rövid szállítási határ­időre fogad cl megrendelést. Mint ismeretes, ^ elmúlt év tavaszán a Minisztertanács rendelettel szabályozta a fel­sőfokú technikumok működé­sét, illetve újabb felsőfokú technikumok nyitását engedé­lyezte több minisztériumnak is. A felsőfokú technikumok célja, hogy meggyorsítsa a népgazdaság egyre növekvő szakemberszükségletének ki­elégítését. A népgazdaság va­lamennyi ága közül a mező- gazdaság igényli leghamarabb és legnagyobb létszámban a jól képzett, elméletileg és gya­korlatilag egyaránt felkészült középkádereket, szaktechniku­sokat. Ezért már 1961-ben kor­mányrendelet intézkedett 15 felsőfokú mezőgazdasági tech­nikum azonnali megnyitásá­ról. Jellemző a megnyilvánult érdeklődésre, hogy az első év­ben máris 900 hallgató jelent­kezett, s második évben, a Minisztertanács által engedé­lyezett újabb négy felsőfokú mezőgazdasági technikummal együtt, az elsőéves hallgatók száma jóval meghaladta az ezer főt. Az idén ősszel immá­ron harmadszor nyitják majd meg kapuikat az elsőévesek előtt ezek az új tanintézetek. Megyénkből az elmúlt két ! évben szép számmal jelent­keztek frissen érettségizett fiatalok, de olyanok is, akik érettségi után már egy-két évet termelő munkában töltöt­tek. A tapasztalatok szerint ezek a fiatalok örömmel éltek az előttük megnyíló újabb to­vábbtanulási lehetőséggel. Az idei évre most folynak a jelentkezések, s rövidesen sor kerül a felvételi vizsgákra. Több olvasónk kérésére közöl­jük a felvételi feltételeket és a legfontosabb tudnivalókat: a felsőfokú mezőgazdasági technikumok hallgatója az lehet, aki középiskola érettsé­gi bizonyítvánnyal, illetőleg képesítő oklevéllel, vagy szak­munkásbizonyítvánnyal ren- I delíkezik és a felvételi vizs­gát letette. A középiskolát végzettek közül előnyben ré­szesülnek a felvételnél azok, akik legalább egy évet — el­sősorban a felsőfokú mező- gazdasági technikum szakirá­nyának megfelelő — gyakor­lati munkában töltöttek. Felvételre a felsőfokú mező- gazdasági technikum igazga­tójánál lehet jelentkezni. Az j idén érettségizettek az érett­ségit adó iskola igazgatójának is benyújthatják jelentkezé­süket. Felvételi korhatár a nappali tagozaton 35 év. A je­lentkezők a szükséges nyom­tatványokat bármely középis­kolánál és bármely felsőfokú technikumnál beszerezhetik. A 19 felsőfokú mezőgazda- sági technikum az ország kü­lönböző részein működik. A felsőfokú mezőgazdasági tech­nikumok címét az érdeklődők bármely középiskolánál, gaz­daságnál, Illetve termelőszö­vetkezetnél megtudhatják. Pest megyében Zsámbékon van az üzemgazdasági szak. Megyénk fiataljai azonban bárhová jelentkezhetnek, minden megkötöttség nélkül. Aki igényli, kollégiumi elhe­lyezést nyerhet minimális té­rítés ellenében. Az oktatás in­gyenes. A nappali tagozaton a tanul­mányi idő két év, a mezőgaz­dasági gépészeti szakon három év. A tanulmányi rendben meghatározott tanulmányok után és űz államvizsga sike­res letétele után a hallgatók szaktechnikusi oklevelet kap­nak, amely oklevél a földmű­velésügyi miniszter által meg­szabott számos munkakör be­töltésére jogosít. Megyénkben — a mezőgaz­daság fejlesztésére vonatkozó tervek szerint — 830 egyete­met, illetve főiskolát, s 2400 közép. és felsőfokú techniku­mot végzett szakemberre ban szükség. Ezért szükségesnek látszik minél több társadalmi ösztöndíjat alapítani gazdasá­gainkban, s olyan fiatalokat küldeni felsőfokú technikum­ba, akik megszerezve az okle­velet, visszatérnek községük­be, termelőszövetkezetükbe, gazdaságukba. Mint ismeretes, társadalmi ösztöndíjat alapít­hatnak a tanácsok, állami vál­lalatok, gépállomások, terme­lőszövetkezetek, szövetkezeti szervek és a társadalmi szer­vezetek is. A 3004/4-es kor­mányrendelet lehetővé teszi a gazdaságilag gyengébb terme­lőszövetkezeteknek is a társa­dalmi ösztöndíj alapítását, mert ehhez állami támogatás­ként kapnak anyagi segítséget. A tapasztalatok szerint me­gyénk gazdaságai és termelő- szövetkezetei nem élnek elég­gé a társadalmi ösztöndíj ala­pítás lehetőségével. ___________ (tm) V endégszereplés Vecsésen A KISZ Központi Mű­vészegyüttesének egyik 35 tagú csoportja — szólisták, népi táncosok és a rajkóze­nekar — vasárnap este a I vecsési szabadtéri színpadon vendégszerepeit. Műsorszá­maikkal a szép számú kö­zönség előtt osztatlan si­kert arattak. 94 amatőr ezer fényképe i A Magyar Fotóművészek Szövetsége által meghirde- i tett országos tehetségkutató ! fotopályázat zsűrije befejez­te a beküldött munkák ér- ' tékelését. A pályázaton £4 j amatőr fotós vett részt, mint­egy ezer fényképpel. A 18 legjobb fiatal pályázót a foto- szövetség meghívja kéthe­tes esztétikai és fototechni­kai tanfolyamára, amelyet ősszel rendeznek Budapesten. — Gyóni Géza emlékün­nepségre készülnek Gyón | község lakói. Az emlékün- | népségén megkoszorúzzák a i költő szülőházán elhelyezett ' márványtábláft. Július 15-én Cegléden mutatják be az Egy szélhámos vallomásai című nyugatnémet filmet, amely Thomas Mann regénye alapján készült. Milyen lesz a gittegylet elnöke? A színházak már bezárták kapuikat. Az Állami Déryné Színház együttesei is megérde­melt nyári szabadságukat töl­tik. Néhány színész számára azonban ezekben a meleg he­tekben is bőven akad elfog­laltság. Ezek közé tartozik Rónaszéky András is. A tehetséges, fiatal színészt legutóbb Dunai Ferenc: Nad­rág című vígjátékának igazga­tói szerepében láthattuk. Száz­ötvenszer komédiázta, játszot­ta végig a három felvonást — kitűnően. Tíz esztendős pálya­futásának ez volt a legsikere­sebb alakítása. S az ered­mény? Felfigyeltek rá a fil­mesek, a televíziósok, a rádió­színház vezetői is. A közelmúltban játszotta el élete első rádiószerepét a Mi­csoda trükk című ifjúsági rá­diójátékban. A bemutatkozás sikerült. Olyannyira, hogy utána újabb szerepet kapott. Móricz Zsigmond: Forró me­zők című rádiódrámájában Baltazár Istvánt alakítja. A rádiószerepek mellett fel­fedezték a televízió, illetve a film számára is. Először Csiz- marek Mátyás: Éjszaka is kézbesíthető című tv-vígjáté- kában kapott szerepet. A da­rabot Bán Róbert és Rényi Tamás közösen rendezi. Ezekben a napokban kezd­ték el forgatni a Hunnia Film­stúdióban Markos Miklós: Szélhámosnő című szatirikus filmvígjátékát Kalmár László rendezésében. A filmben a RÖKÖTÖX főnökét Kibédy Ervin, beosztottját pedig Ró­naszéky András alakítja. — Nagyon örülök első film- szerepemnek — mondja lel­Igy képzelem el Weisz figuráját... késén. — Hogy minek köszön­hetem? Tíz év után? Magam sem tudom pontosan. Egy azonban biztos: sok minden megérett bennem ez idő alatt. Hasznos volt számomra ez a tíz esztendő. Sokat tanultam a vidéki színháznál csakúgy, mint itt, az Állami Déryné Színháznál. Elsősorban Ker­tész László főrendezőtől és Kalmár László rendezőtől. Na­gyon sokat köszönhetek nekik. Nemcsak a jó szerepeket, de azt a nevelő szándékú segít­séget is, amit ennél a szín­háznál az első perctől kezdve megkaptam. S megkap ma is. Bizonyság erre az a tény, hogy az Állami Déryné Színház soron követ­kező ifjúsági bemutatójában. Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk című színművében nem ki­sebb szerepet kapott, mint Weisz figuráját. — Már most készülök a szeptemberi bemutatóra. — A darabot Csongrádi Mária ren­dezi. A darab érdekessége, hogy Nemecseket vendégmű­vész, Örkény Éva, a József Attila Színház tagja játssza. Weisznek, a gittegylet elnöké­nek figurája egyébként na­gyon közel áll hozzám s úgy érzem, sikerül jól megformál­nom érdekes alakját. Ezt követően Mikszáth Kál­mán: Beszélő köntös című da­rabjában kap szerepet a szín­háznál. Az érdekes bemutatót Kertész László rendezésében viszik színre. Reméljük, a tehetséges, fia­tal színész még sok jó alakí­tással örvendezteti meg a színház- és filmkedvelő közön­séget. — P —

Next

/
Thumbnails
Contents