Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-06 / 156. szám

m

ARATNAK

VTI. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM

1963. JULIUS 6, SZOMBAT

A földekről jelentjük

Megkezdődött a kézi aratás a Szabadság Termelőszövetkezetben

343 holdon, két kombájnnal aratják az őszi árpát a Szabadság Termelőszövetkezetben. 150 holdról betakarították már a termést.

A napokban fogtak hozzá a rozs aratásához. A munkavállalás alapján kézi erővel végzik. A termelőszövetkezetben százhatvanhét tag vállalt aratást, de még csak negyvenen láttak munkához. A 600 holdas rozsterületből 50 holdon fejezték be eddig a kézi aratást.

Hatvan holdon megkezdték a magnak való borsó felszedését. Ezért a munkáért a termelőszövetkezet készpénzzel fizet, holdanként 250 forintot. A munkára kívülállókat is alkalmaznak.

A harminc holdas zöldbabtáblán megkezdődött a betakarítás. Eddig 120 mázsa zöldbabot szállítottak a konzervgyárnak.

Megkezdték a lucerna második kaszálását. 150 holdról takarítják be a lucernát, a többi 130 hold magfogásos fajta.

Másodszor kapálják a kukoricát és a répát.

Megkezdték az uborkaszedést & folyamatosan szállítják a termést a konzervgyárnak.

Évente 250—300 vagon szervestrágya a közös gazdaságoknak

A HÁZIASSZONYOK ÖRÖMÉRE

Nagy népszerűségnek örvend a kölcsönző bolt

Amikor a földművesszövetkezet igazgatósága elhatározta, hogy a háziasszonyok segítségére siet, és kölcsönző boltot létesít, sokan voltak a városban, akik kishitűen csak legyintettek erre az okos kezdeményezésre.

Szerencsére a földművesszövetkezet igazgatósága a józan észre hallgatott, és jól számított akkor, amikor létre hozta ezt a hasznos üzletet.

Rövid fennállása óta közel kétezren vették igénybe a különféle háztartási gépeket, fényűzési cikkeket, edényeket.

Nemrégiben köszöntötték az ezredik kölcsönzőt. Győri Ferencnél (Ceglédi u. 30.), aki ebből az alkalomból díjtalanul használta a kikölcsönzött háztartási gépet.

Különösen a centrifugák, a mosógépek, porszívók és padló- kefélők a slágerek, hiszen egész minimális kölcsönzési díj mellett lényegesen megkönnyíti az asszonyok munkáját.

De a rádiók, magnetofonok, lemezjátszók és fényképezőgépek is állandóan cserélődnek, és vannak hetek, amikor már jó előre be kell jelenteni, például a táskarádió-igényt, hogy ki tudják elégíteni.

A boltvezető kérésére el kell mondanunk, hogy sokszor azon a csekély mulasztáson múlik, hogy egy-egy gépet nem tud kiadni, hogy a kölcsönkérő nem viszi magával

személyi igazolványát, és ennek felmutatása nélkül a kölcsönkért eszközöket nem lehet kiadni.

Ezért tolmácsoljuk most a kérést az olvasóknak és az érdeklődőknek, hogy kölcsönkéréskor feltétlen vigyék magukkal e fontos kelléket.

Az üzem fontos egészség- ügyi feladatot teljesít, amikor a város területén, működő szennyvízderítőkből, pö- cegödrökből a felgyülemlett anyagokat elszállítja. Beláthatatlan következménye lehetne annak, ha ezek a fertőző anyagok megfelelő időben, tőzeggel gondosan keverve, elszállításra nem kerülnének. Különösen a forró nyári napokon, amikor a fertőzési veszély igen nagy és könnyen felüthetné a fejét a járvány. Az üzem minden szennytelepet, pöcegödröt havonta egyszer tőzeggel gondosan felterít

— A központi vállalatunk* nek a megye különböző területén jelentős tőzegtelepei vannak — mondotta Gazdag Ferencné, az üzem vezetője. —

Ezeken a telepeken rendszeres kitermelés folyik.

A tőzeget vasúton vagy gépkocsikon szállítjuk.

Egyrészt ‘bizonyos időnként — áltajában havonta — pöce- gödrök terítésére használjuk. Ennek igen fontos közegészségügyi oka és magya* rázata van, A tőzeg nagyobb részét úgy használjuk fel, hogy a szennyes anyagokat az elszállításkor tőzeggel keverjük és fogataink úgy viszik ki a telepre.

— Szóval

az egyik feladatunk közegészségügyi:

mi szállítjuk ki a szerves anyagokat a városból, és ezzel a minimumra csökkentjük a fertőzés és a járvány veszélyét.

— A második feladatunk szorosan kapcsolódik a mezőgazdasáphoz. Köztudomású, hogy a mezőgazdaság szer- vestrágya-igénye óriási. A különböző melléktermékekkel kevert tőzeg igen hasznos és szerves anyagokban igen gazdag trágya. Mi egész termelésünket a város határá- ban levő termelőszövetkezeteknek továbbítjuk.

Általában évenként 250 —300 vagont tesz ki az a mennyiség, amit szállítunk. s ez a mennyiség hozzávetőleges számítás szerint 40—60 ka- tasztrális hold alapos trágyázására elegendő.

Persze, a hat termelőszövetkezet trágyaágénye óriási, mi ezt teljesen kielégíteni nem tudjuk. Ezért nagy mennyiségiben hozunk szervestrágyát a társvállalatoktól.

Néhány szakszerű kifejezést kérek Gazdag Ferenc- nétől a tőzeg trágyaként való felhasználásáról.

— A tőzeg igen értékes, szerves anyagok évszázados lerakódásából keletkezik. Egyformán vannak állati és növényi anyagok. A tőzeg általaiban rostos, nedvességfelszívó képessége óriási, a talajba kerülve a vizet felveszi, és igen hosszú ideig képes tárolni. A friss szerves anyagokkal vegyítve, igen értékes1 anyag a talajerő visszapótlásában.

MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN?

Csodálatos vagy Júlia! Magyarul beszélő osztrák—francia film.

Csak 18 éven felülieknek.

Előadások kezdete 6 és 8 órakor.

Jegyek válthatók 5 órától.

Tóbi Antal traktoros kévekötő-aratógéppel Szurdok dűlőben

árpát arat a

Az aratással együtt megkezdődött a cséplés is

(Foto: Fehér)

— Megérkezett a Hunyadi Termelőszövetkezetbe a harmadik turnus naposcsibe, 5000 darab. Ebből részben a hátralevő szerződési kötelezettséget teljesítik, részben pedig szabadpiacon értékesítik a csibéket.

VIZSGA GYAKORLATBÓL^

A mezőgazdasági technikum £ felnőtt hallgatói az állami gaz- ^ dóságban vizsgáztak a gyakor- í lati oktatásból. ?

Hajagos József második ősz- ^ ♦ályos tanuló a traktor kezeié-^ séről tartott beszámolót a 4 vizsgabizottságnak. ^

(Székely felv.) ^

rírdemes a kereskedelem i-j áraiból is említeni — 1744-ból.

Két okka fügét vettem (okka keleti mértékegység, a törökök használták, 12S0 font = 56 dkg) dénár 65.

21 font borsért florénia (forint) 19 dénár 95, egy font rizskásáért dénár 21. V?, Vettem egy itze mogyorót dénár 70, A mezőgazda- sági árakból is maradt ránk, nézzünk néhányat 1656-ból.

— „Tejfelt hozattunk a Törökök étkéhez dénár 9, almát vettünk dénár 9, diót vettünk az egrieknek dénár 5, 1661-ben” Tyúk- monyákat (tyúktojás) vöt- tünk dénár 6, Fokhagymát vöttünk dénár 6, VÖttem a piaczon vereshagymát tizenegy fogást (csomó) három pénzével facit dénár 33.

1695-ben már eltérés mutatkozik az árakban, drágábban árulták a jószágot, a terményt és a termékeket is, mert a török kiűzése után a háborús idők a jószágállomány számát nagyon lecsökkentette.

Nyulat. madarat vettünk Poltura 8

Két pint vajat vettünk 1 tallér Poltura 20

Env libát vettünk Poltura 38

III. RÉSZ

Tíz monyákat Poltura 8

Pulykát vettünk Poltura 38

Vettem két tehenet 44 tallér Poltura 1.

Szentkirályi Jánosiul vettünk egy negyedfü (négyéves) csikót a Bécsi urak számára 45 Tallér.

A nyúl- és madárvásárlás a város vendégei részére, de az egyéb vásárlás is a konyha részére történt. A pulyka és a liba ára egyforma volt. Sok vásárlás történt ajándékozás céljá.- ból.

Gyorsan nem változtak az árak. Egy évszázad alatt sem tűnik fel lényeges emelkedés. A pénznemben történt változás. A tallér helyett gyakran a forintot emlegetik a számadások. (1790—91-ben egy pár csizma flór. 1. dénár 30.)

mennyiség kifejezésével gyakran találkozunk a város számadási feljegyzéseiben. Egy véka. alma, egy véka meggy, egy véka dió, egy fogás hagyma. egy font hús, fej káposzta, stb. Későbben gara- bó alma is előfordul. Egy csomó hagyma, egy fej saláta, egy kis bögre lekvár. epy rókabőr megjelöléssel olvashatók.

A mértékeket a kereske— A Vénusz Cukrászda az

elmúlt, meleg napokban naponta 6*0—70 üveg palackozott sört adott el, a vasárnapi forgalom pedig 150 üveg volt.

— A MÉK helyi kirendeltsége mintegy 40 mázsa ci- gánymeggyet adott át a konzervgyárnak feldolgozásra.

— 400 forint gyorssegélyt kapott balesete miatt Kolompár István konzervgyári dolgozó, időszakos balesetbiztosítására.

— 50 ezer pipa exportra. A

Faáru és Dohányzócikkgyár- tó Vállalat 1963. évben 50 ezer pipa készítésére szerződött Jugoszláviával, amelyből már 25 ezer darabot leszállított.

— A Dózsa Termelőszövetkezet 75 000 liter tehéntejet értékesített ebben az évben, 212 OVO forint értékben.

— A Pest megyei óvónők

részére továbbképzést tartanak a művelődési ház tanácstermében július 1-től 6- ig.

— Nyolc garnitúra NDK

kárpitos bútor érkezett többek között a földművesszövetkezet bútorüzletébe a napokban.

— Három vagon bútor érkezett a földművesszövetkezeti bútorüzletbe a napokban. A többi különleges áruk között érkezett tíz garnitúra cseh konyhabútor, ízléses színekben.

— Frigyes István tanuló 103 forint baleseti kártéri lést kapott az Állami Biztosító helyi fiókjától.

Már a kőkorszakban is...

— Haszontalan bölyke, mindig

kínozod azt a szegény

(Gaál karikatúrája)

A Hunyadi Termelőszövetkezetben is megkezdődött az aratás.

ygymwiMi ■--- ^ vwf w <•' ' '"/V ' ' '' S

delem használja előbb. Egy? okká rizs például későbben} általánossá válik a haszná-% latuk, Az űr-, a hossz- és } súlymértékeket ellenőriz- % ték. A városgazda felada-% tg volt, — ki a vásárbírói í szerepet is betöltötte —,4 ezekre felügyelni. A hamis}

mérést büntették. }

y

Ha a munkabéreket néz-% zük az árakhoz, akkor az} árak elég magasak voltak. ? 1656-ban ezt olvassuk a} számadáskönyvből „Jancsi} bojtár bére Készpénz 11. V; } Et. Egész ruha”. Az élei-} mezést nem említették, de } a bérbe beleszámított.

A vásárok lacikonyhái-í nak pecsenyeillata, a kocs-í masátorok hangos muzsika-} ja, vad pásztorok részeg} kurjongatása, a vásári ve-} rekedések, melyeket légin-% kább a gulyások és juhá- } szók rendezték, a vásárig komédiások kiabálása tova- } tűnt a vásárok egyéb ro-} mantikájával együtt. Nincs í rajtuk mit sajnálni. Szer- £ vezett világ váltotta félj őket. Az ipar, a kereskede-} lem más alapokon áll. Van-% nak még hetipiacok és or-} szágos vásárok, de azok} színe és jellege különbözik} a régitől. \

Dr. Balanyi Béla *

Körösi piacok, vásárok, áruk, árak a XVII. és XVIII. században

meg a „közvéleménytől". Nemhiába volt népköltő, minden szóra azonnal talál „rímet".

Az elmúlt hetekben abban a kitüntetésben volt részem, hogy a teheneivel a mi portánkra is ellátogatott. Amikor társaságommal a sarkunkra értem, éppen az orgonabokraim utcára kihajló ágait és leveleit óvták a marhái a veszendőbe menéstől.

Az öreg lapáttal és seprűvel állt őrséget, hogy a nyomokat idejében az úttest közepére tüntethesse.

Udvariasan megkértem, hogy szüntesse meg a legeltetést.

Csodálkozva meredt rám, majd méltatlankodva így szólt.

— Miért? Tudja maga, hogy jobb emberek le is nyíratják ezeket az ágakat?

Szégyenkezve meredek a hullámosra rágott, megtépett ágakra.

Mit tehetek? Társaságom csendesen kuncogó tagjait befelé tessékelem. Közben az utolsó rideg pásztor szavain merengek.

Eddig nem is gondoltam rá, hogy ilyen apróságon múlott, hogy kiestem a „jobb embe- \ rek" közösségéből.

— bíró —

Közismert személy városunkban „az utolsó rideg pásztor”.

Amikor tehenei társaságában megjelenik a „soron levő" kerület utcáiban, vagy az ár- tézi kút mellett, mindig akad valaki, aki nem ért egyet az állattenyésztés eme formájával.

A nyolcvankét éves, idős ember azonban nemigen ijed

Sajnálatos, de a közelmúltban ismét olvasnunk kellett a népboltok szarkáinak társadalmunkba nem illő tetteiről.

Minden leközölt hír olvasása megdöbbent. Hogyan lehet idáig jutni?

Kávé, cigaretta, vagy csokoládé. Főleg ezek képezik a lopás tárgyait.

Érdemes? Fillérekért eldobni az ember becsületét? Mert hát ezeket a tolvajokat, nem az éhség, vagy a nélkülözés kényszeríti a lopásra.

Melyik hírben közölték még velünk, hogy X. Y. a népboltból kenyeret, vagy zsömlét akart lopni?!

— bi —

Kiestem a jobb emberek közösségéből