Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-06 / 156. szám

2 re» * MECltl ftirlap 1963. JÜLIUS 6, SZOMBAT Meglehetősen sovány eredmény Bonnban Yvtfvt vrtvk u /’»•«/• viu—n ifiiifiiIti••nt#>t ianúcsltnaií sok‘ Pénteken délelőtt De Gaulle J elnök látogatást tét Lübke 1 köztársasági elnöknél, majd az Adenauer és De Gaulle ál- j tál vezetett kormányküldött­ségek tovább folytatták tár- j gyalásaikat a bonni kancellá- j rí palotában. .4 tárgyalások délben értek j ■véget, azután De Gaulle ebé- ] den látta vendégül Adenauert \ és a nyugatnémet vezetőket. ; majd délután 17.00 órakor j visszarepült Párizsba. kérdéseiben viszont lazult az együttműködés Bonn és Pá­rizs között. Ennek oka egy­részt az. hogy az Adenauer-korszak al­konyával Bonnban egyre nagyobb befolyáshoz .fut­nak az ..angolszász vona­lat" képviselő politikusok. másrészt az, hogy gazdasági téren a Közös Piacon belül egyre inkább kiütköznek az eddig politikai okokból eltus­solt érdekellentétek. A hadsereg főereje mindig az ember 3iiwlinnrsakij marsall rikkr Néger tüntetés Baltimore-ban Az Egyesült Államokbeli Baltimore központjából pénte­ken több mint négyszáz, főleg néger tüntető vonult ki a vá­rost övező parkba, amelyet hi­vatalos rendelkezés érteimé­ben négerek nem látogathat­nak. A tüntetés a faji elkülö­nítés elleni nagyszabású tilta­kozás volt. A négerekből és fe­hérekből alakult tüntető cso­port két nagy oszlopban hatolt be a „tiltott területre”. A me­netek élén lelkészek haladtak. Az állami rendőrség a csak­nem négyszáz tüntető közül kétszázlhuszonötöt elhurcolt. Pénteken délután nyilvá­nosságra hozták a tanácskozá­sokról kiadott záróközleményt. Diplomáciai körökben a tanácskozásoknak a záró­közleményben feltüntetett eredményét meglehetősein soványnak minősítik; a hivatalos közlemény az együttműködési készségről hangoztatott frázisokon kívül mindössze két téren jelent be konkrét megállapodást: 1. A két ország külügymi­niszterei egyezményt írtak alá egy francia—nyugatnémet kö­zös ifjúsági szerv létrehozásé- i ról, amelynek az lesz a felada­ta. hogy kölcsönös látogatáso­kat és egyéb hasonló akciókat j bonyolítson le. 2. A hadügyminiszterek meg­állapodtak több közös fegy­vergyártási tervben, valamint i a két hadsereg közötti csere- . akciókban. Ennék keretében a Bundeswehr egyes alakulatai a francia hadsereg köteléké- • ben teljesítenek majd szolgé- latot és megfordítva: A közleményből kitűnik, hogy a nyugat-európai politika számos vitás kérdésében a tárgyalásokon nem sike­rült megállapodásra jutni. így elhalasztották a döntést a Közös Piac és Anglia jövőbeni kapcsolatainak kérdésében. Ezzel a problémával július 11-én a ..hatok” miniszterta­nácsa foglalkozik maid JBr.üsz- sjtelben. fÁU ez Xü&áfoUá. a lííözös Piacon belüli Agrárproblémák rendezésére. Ebben a kérdés­ben a francia és a nyugatné­met álláspont homlokegyenest ellenkezik egymással. A köz­lemény szerint, most szakér­tőket bíznak meg a kérdés to­vábbi tanulmányozásával. A kétnapos francia—nyugat­német tanácskozások lényegét a következőkben lehetne ösz- szefoglalni: 1. Bonn és Párizs a Kelet és Nyugat közötti kérdésekben továbbra is kerékkötő szerepét játssza; 2. katonai téren még tovább fokozzák az együttműködést a két ország között; 3. a nyugat-európai politika i i Malinovszkij marsall, szov- | jet honvédelmi miniszter a Krasznaja Zvezdában kifejti. | milyen feladatokat rónak a | szovjet fegyveres erőkre az [ SZKP Központi Bizottságának júniusi plénumán az ideológiai kérdésekről hozott határoza­tok. A szovjet fegyveres erőknél folytatott ideológiai munka fő célja tovább fokozni a hadsereg és a hadiflotta harci ké­szenlétét és harcképessé­gét, az egész személyi ál­lomány politikai ébersé­gét és öntudatos fegyel­mét. U.j embert kell nevelni •— mutat rá a marsall —, aki ak­tívan építi a kommunizmust, eszmei meggyőződés alapján hősiesen védelmezi a szocia­lista hazát, Határozottan har­colni kell a katonák tudatában és magatartásában még. meg­levő múltbeli csö'kevények el­len, a burzsoá ideológia ellen, le kell leplezni az imperializ­mus agresszív, embertelen jel­legét. . Malinovszkij marsall meg­állapítja, hogy a Szovjetunió törhetetlen ereje, állandóan | növekvő katonai fölénye, a szocialista tábor egyre gyara- I podó hatalma leküzdhetetlen gát az imperialisták agresszív ! törekvéseivel szemben. Ezért ' az imperializmus ideológusai j ..belülről, az imperialista ideo- j lógia segítségével szeneinek 1 aláásni társadalmunkat". Meg­győző érveléssel, az új szovjet valóság megcáfolhatatlan té- i nyeivel, mély tudományos kö- , vetkeztetésekkel kell küzdeni e törekvés ellen. Malinovszkij marsall rend­kívül fontos feladatnak tartja a katonák szovjet hazafiságra nevelését. E nevelésnek elvá- : laszthatatlanul össze kell fo­nódnia a nemzetköziség szel­lemében való neveléssel. — így tudjuk még jobban erősí­teni a sok nemzetiségű szov­jet fegyveres erők belső egy­ségét, fokozni a katonákban a felelősségérzetet nemzetközi kötelességük teljesítéséért — hangsúlyozza Malinovszkij, majd így folytatja: — Rettentő haditechnikával és fegyverzettel rendelkezünk. , Még isi, a hadsereg és a flotta fő ereje mindig az ember volt és az is marad. i Az ember öntudatosságátöl, | harci felkészültségétől és munkájától függ a csapatok 1 harcképessége. Hat nap alatt kétszáz nyugat német ment át az MDK-ba Június 21—27 között több mint kétszáz nyugatnémet ál* I lampolgár ment át a Né- I met Demokratikus Köztársa- I ságiba. Egry hír: Angol katonákat küldtek Brit-Guayanába Az angol hadügyminisztéri­um szerdán este bejelentette, egy század angol katonát in­dítanak Brit-Guayanába, ahol a reakció által szervezett sztrájk következtében feszült­té vált a helyzet, Szerdán több utcai tüntetésre került sor Georgetownban: hatvan em­ber megsebesült. ...és a hír magyarázata Brit-Guayana angol gyarmat. Dél-Amerika keleti részén, az Atlanti-óceán partján. Terüle­te 215 ezer négyzetkilométer. Lakossága 533 ezer. Fő termé­nyei a cukornád, kávé. rizs, kakaó; természeti kincsei a bauxit, a gyémánt és az arany. A bauxitbányák angol és ka­nadai monopolvállalatok hasz­nát növelik. Guayanát a XVII. század­ban a hollandok gyarmatosí­tották, Nagy-Britannia 1814- ben jutott e terület birtokába. Az angolok száznegyven évi uralom után. 1953 tavaszán kényszerültek arra, hogy va­lamiféle alkotmányt adjatiuk az országnak és választásokat engedélyezzenek, A választá­sokat a Hépi. Haladó Párt nyerte meg. amely a követke­ző célokat tűzte zászlajára: az ország függetlenségének meg­teremtése, a brit fökormány- zó különleges jogainak meg­szüntetése és a cukoripar álla­mosítása. A program végre­hajtására azonban nem kerül­hetett sor. mert Guayana az angol gyarmatosítók terveiben jelentős szerepet játszott, s ezért London nem engedte ki kezéből ezt a fontos területet. Az angol gyarmatosítók el- j mozdították Guayana kormá­nyát. felfüggesztették az al­kotmányt és börtönbe vetették 1 ! a Népi Haladó Párt sok tag­' jót. Brit-Guayana népe azonban j nem adta fel a függetlensé- i gért vívott harcot. Több bá- : tor megmozdulás arra kész- ! tette az angolokat, hogy ismét : visszaállítsák az 1953-as al­kotmányt. 1957-ben újabb vá­lasztásokat tartottak, s ekkor ismét a haladó erők győztek, az angolok a bebörtönzött po­litikusokat szabadon bocsátot­ták. látszólag engedtek, ahhoz azonban nem járultak hozzá, hogy Guayana függetlenséget szerezzen. London ügynökei segítségé­vel zavargásokat szított, hogy áttekinthetetlenné tegye a helyzetet. Az angol gyarmat­ügyi minisztérium képviselői úgy nyilatkoztak, hogy a Brit- Guayanában uralkodó belső válság következtében célsze­rűtlen lenne a. függetlenségről tárgyalni. A gyarmaton egyre feszül­tebb a helyzet, ezt jelezte a Jagan miniszterelnök ellen el­követett merénylet is. Az an­gol gyarmatosító körök szol­gálatában álló elemek bombát dobtak a miniszterelnök ko­csijára a parlament épületénél. Ismeretlen elemek számos köz­épületet rongállak és gyújtot­tak fel. Guayana fővárosában, Georgetownban angol kdtonai egységek cirkálnak és a' leg­újabb jelentés szerint újabb angol csapatokat szállítanak Brit-Guayanába. Brit-Guayana népe nyilván elöbb-utóbb kivívja független­ségét mép akkor is, ha az an­gol gyarmatosítók politikai cselszövésekkel, vagy újabb csapatszállításokkal akarják Guayanát továbbra is gyar­mati sorban tartam. M. Ti. TASZSZ-jelentés a KKP küldöttségének megérkezéséről | . A szovjet fővárosban hiva­j talosan bejelentették, hogy jú­lius 5-én Pekingből repülőgép­pel megérkezett Moszkvába a 1 Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának küldöttsé­ge az SZKP küldöttségével való kétoldalú találkozóra. A kínai küldöttséget Teng Hsziao-ping. a KKP Közpqnti i Bizottságának főtitkára, a po­litikai bizottság tagja vezeti. A küldöttség tagjai: Teng Hsziao-ping elvtárs, a Kínai Kommunista. Párt Központi Bizottságának főtitkára. a po­litikai bizottság tagja (a kül­döttség vezetője). Peng Csen elvtárs, a KKP Központi Bi- ! zottsága titkárságának tagja, a j politikai bizottság tagja (a kül­döttség vezetőjének helyette- j se). Kang Seng elvtárs. a KKP í Központi Bizottsága titkársá- I gának tagja, a politikai bizott- j ság póttagja. Jang Sang-kun elvtárs, a KKP Központi Bi­zottsága titkárságának póttag­ja. Liu Ning-ni elvtárs, a KKP Központi Bizottságának tagja, Vu Hsziu-csüan elvtárs, a KKP Központi Bizottságának tagja és a küldöttséget kísérő elvtársak. Az KKP küldöttségét a re* pülőtéren fogadta Mihail Szuszlov elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának tit­kára. az elnökség tagja. Vik­tor Gr isin elvtárs, az SZKP Központi . Bizottsága elnök­ségének póttagja, Jurij And­ropov elvtárs, az SZI^P Központi Bizottságának tit­kára, Leonyid Iljicsov elv társ, az SZKP Központi Bi­zottságának titkára, Borisz Ponomgrjov .elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának tagja, Sztyepon Cservonyenko. a z SZKP Központi Bizottságának tagja és az SZKP Központi Bi­zottságának más felelős munkatársai. A KKP küldöttségét fogad­ta ezenkívül Pan Ce-li elv­társ, a Kínai Népköztársa­ság moszkvai nagykövete, a KKP Központi Bizottságának póttagja, aki egyben a KKP küldöttségének tagja is. és a Kínai Népköztársaság moszkvai nagyikövetségének munkatársai. Pénteken az SZKP kül­döttsége a fogadások házában vacsorát adott a KKP küldött­ségének tiszteletére. A va­csora folyamán Mihail Szusz­lov. az SZKP küldöttségének j vezetője és Teng Hsziao- ping. a KKP küldöttségének vezetője, pohárköszöntöt mon­dott. (MTI) Függetlenségi ünnep Algériában Csütörtökön éjfélkor Alg4- ria fővárosában 101 ágyúlövés­sel megkezdődtek az ország függetlenségének első évfordu- | lójával kapcsolatos hivatalos ! ünnepségek. Sok külföldi ország képvi­seltette magát a pénteki hi­vatalos ünnepségeken. Ben Bella miniszterelnök a függetlenség évfordulója al­kalmából a Révolution Afri- caine című hetilapnak adott nyilatkozatában az algériai hadsereg jelentőségével fog­lalkozott. A miniszterelnök megállapította, hogy a hadse­regnek politikai tényezőnek kell lennie. Ben Bella rámu­tatott arra, hogy az új algériai hadsereg fontos társadalmi feladatot is betölt. Az algériai katonák tevékenyen részt vesznek az ország építésében, ugyanakkor azonban. készen állnak, hogy „megvédjék ha­tárainkat a külső és belső el­lenségektől egyaránt”. K/iihiiilékba zuhant <‘gy autóbusz (!) «‘inbrr meghalt A törökországi Szírit város közelében csütörtökön szaka­dékba zuhant egy autóbusz. Tizenkilencen meghaltak, ti­zenhármán megsebesültek. A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése (Folytatás az 1. oldalról) az üzemi kollektívába és leg­többje szorgalmasan képezi magát. Az építőiparban vi­szont nincs fejlődés. Ennek legfőbb oka, hogy a vezetők keveset törődnek a cigány származású dolgozókkal. A cigánylakosság egészség- ügyi viszonyai megjavításának elengedhetetlen előfeltétele a letelepítés, mert a vándorci­gányok következetesen kivon­ják magukat minden szabály alól. Sok helyen gondot okoz a cigányok beiskolázása is. De ott. ahol megfelelő módon in­tézik a kérdést, igen szép eredményeket értek már el. Megnehezíti a megoldást az a megkülönböztető idegenkedés is. amely még mindig sok he­lyen megnyilatkozik a cigány­lakossággal szemben. A jelentéshez elsőnek Vácz Józsefné. a Művelődésügyi Mi­nisztérium nemzetiségi osztá­lyának előadója kért szót. El­mondotta, hogy a vállalatok legtöbbje ma még mindig elzárkózik a cigánydolgozók alkalma­zása elöl, pedig általános tapasztalat, hogy nagy ré­szük szívesen dolgozik, ha egyenlő elbánásban ré­szesül. A meg nem értő embertelen i bánásmód riasztja őket vissza j a rendszeres munkától. Az izo­láltság megszüntetése, a közös élet és a közös munka bizo­nyult mindig a leghatékonyabb j nevelőnek. Vathay Elemér, az OTP 1 Pest megyei fiókjának veze- 1 tője bejelentette, hogy a taka­rékpénztár a lehetőségek ke- | rétéi között igyekszik elősegí- j teni a cigányak építkezését. | A megye területén leg­utóbb 83 cigány kapott építési hitelt és c-aknem kivétel nélkül valameny- 1 nyi igen pontosan törleszti adósságát. A további felszólalásokban is hangsúlyt kapott az a komoly- i ság. amellyel a kormány és a , párt a cigánykérdés embersé- í ges és ésszerű megoldását tűz­te ki célul. A felszólalók az eredmény egyik legfőbb fel­tételeként a társadalmi neve­lést jelölték meg. valamint azf, hogy mindenekelőtt rend­szeres munkához kell juttatni a munkaképes cigányokat. Varga Péter vb-elnök össze­foglalója után a végrehajtó bizottság a jelentést egyhangú­lag elfogadta. Tudomásul vet­te a Sziklai Sándor Kulturális Szemle tapasztalatairól szóló jelentést is, majd több kisebb jelentőségű ügyben hozott ha­tározatot. Az Egyesült Izzólámpa és I Villamossági Rt. Gépgyára (Bp. IV., Szilágyi u. 26. sz.) FELVÉTELRE KERES elekrómúszerész, marós, esztergályos, műszerész, lakatos szakmunkasokat, valamint gyakorlattal ren­delkező aép-zerkesztc és művelettervező mérnököket, technikusokat. A gépgyár megközelíthető a I2-es. 12/a villamossal. 43-as és C busszal. i

Next

/
Thumbnails
Contents