Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-05 / 155. szám

4 ^/Círíaa 1963. JŰLIUS 5, PÉNTEK iSLtiévzáró hangversenyek VÁC Nem első alkalommal szá­molunk be a váci állami ze­neiskola újabb sikereiről. Ezúttal az évzáró hangver­seny méltatása kapcsán je­gyezzük meg azt az egész­séges fejlődést, amit fennál­lása első. évében tett meg a szervezetileg függetlenné vált váci állami zeneiskola. A műsor első felében az in­tézet növendékeit hallottuk. Megnyitóként az énekkar adott elő négy műsomszá- mot, mai magyar kórusmű­veikből, Bogányi Tibor tanár imvenciózus vezényletével. Örömmel hallgattuk a né­hány hónapja működő ének­kar tiszta internálását és kul­turált szöveglkiejtését. A nö­vendékek közül haezhegyi Márta muzikális játéka emel­kedett ki. Meglepetést keltett, és jog­gal aratott jelentős közön­ségsikert Hollóst Edit és Bécsi Márta — korukhoz ké­pest igen magas technikai szintű, virtuóz játéka, amely ugyanakkor az előadott mű­vek zenei mondanivalóját is tökéletesen tolmácsolta. A ze­neiskola kamaratriója (An­tal István, Kozma István — hegedű, haezhegyi Mária — zongora) arról tanúskodott, hogy nagy gondot fordítanak az együtt muzsikálásra, az egyéni képzésen túl arra, hogy a növendékek megáll­ják helyüket a közös zené­lésben is. A műsor második felét a nagyhírű Vox Humana kó­rus nyitotta meg. A nagy erőpróbák előtt álló együt­tes, hallhatóan igen diszpo- náltan énekelt, igen szép ün­neplésben részesítette őket a hangverseny közönsége. A zeneiskola tanárai közül elsőként dr. Cziffra György hegedűművészt hallottuk, aki Massenet: Meditation című poetikus hangvételű művét adta elő. Ugyancsak nagy tapsot kapott a tanári kar legfiatalabb tagja, Szaibóky Judit, aki Glazunov: Spanyol szerenádját és Ajvazján népi hangvételű Grúz táncát ad­ta elő. Felkészültsége meg­győzött arról, hogy jó ke­zekben van az ifjú váci csellisták nevelése mind ze­nei, mind technikai szem­pontból. A jövőt illetően még sokat várunk tőle oktatói és művészi vonatkozásban egyaránt. Kotányi Nelly, a nagyhírű Kotányi-nővérek egyike — a várakozásnak megfelelően — a zongorázás nemzetiközi színvonalát kép­viselte. Hegy Gézáné az ope­rairodalom legigényesebb áriá­ját, az ékszeráriát énekelte Gounod: Faust című operá­jából, jeles felkészültséggel. Üde színfoltja volt az est­nek a hazánkban tanuló ifjú paraguayi művész fellépte, aki dél-amerikai népdalokat adott elő gitáxkísérettel. RÁCKEVE A ráckevei járás zene­iskolái a napokban tartották évzáró hangversenyüket Rác­kevén. Ez alkalomból a járás zeneiskoláinak a legjobbjai adtak számot az elmúlt ok­tatási év eredményedről. Nehéz feladata volt a bí­ráló bizottságnak a sorrend megállapításénál. A szép számmal jelen levő hallga­tóság teljes megelégedéssel fogadta a bíráló bizottság döntését, amely szerint az egyéni hangverseny győzte­se László Márta zongorista, a dunaharaszti zeneiskola ta­nulója és Hegyi Ilona zon­gorista a szigetszentmiklósd zeneiskola tanulója lett. A bíráló bizottság nehéz fel­adatát mutatja, hogy az el­ső helyre két tanulót jelölt, akik kiválóan, zeneileg pre­cízen adták elő hangverseny­darabjukat. Különösen László Mártát illeti dicséret, aki jelenleg még csak 10 éves és a dunaharaszti általános iskola IV. osztályos, kitűnő tanulója.-— Külön kell szólni a döm- södi zeneiskola zenekaráról. Igen lelkiismeretes és ki­váló szakértelemmel betaní­tott hanigveirsenydarabjukat lelkiismeretes és nagyfokú agilitással rendelkező zene­tanáruk vezényletével adták elő. A hangverseny közönsége „vastapssal” jutalmazta elő­adásukat. A bíráló bizottság a győz­teseket jutalomban részesí­tette, míg a kiváló és jó eredményt elért taihiulókat j elismerő oklevéllel tüntette ki. 700 millió Írástudatlan Az UNESCO megállapítása szerint a világ lakosságának kétötöde, hétszázmillió ember nem tud sem írni, sem olvas­ni. (MTI) Foghíjas tanfolyam Július 1-én tanfolyam kezdődött Pomázon, az állami leány­nevelő intézet épületében. A tiszteletdíjas községi könyvtáro­sok alapfokú képzését szolgálná a tanfolyam, ha... Ha megjelentek volna mindazok, akiket hívtak, akikre szá­mítottak, s akik — végső soron — májusban jelentkeztek. A járási könyvtárvezetőkön keresztül bonyolított jelentkezés alapján negyvenhárom tiszteletdíjas községi könyvtárost hív­tak meg. Olyanokat, akik más elfoglaltságuk mellett ellát­ják községükben a könyvtárosi teendőket is. A könyvtárosság­hoz azonban bizonyos nélkülözhetetlen alapismeretekre van szükség. Ezeket az alapismereteket kapták volna most meg, a különben jól szervezett, bő ismeretanyagot nyújtó tanfolya­mon. Sajnos csak tizennégy könyvtáros jelent meg. Ez az el­maradás aztán egyéb problémákat is okoz, jelentős felesleges kiadásokkal jár. Olyanokkal, mint például a július 1-1 ebéd, amelyet ötven főre rendeltek meg és fizettek ki!... A tanfolyam vezetői végig telefonálták a járási könyvtá­rakat, mit tudnak a könyvtárvezetők a távolmaradókról. Né- hányan betegek, másoknak pedig az egyetemi, illetve főiskolai felvétele folyik éppen most, de rajtuk kívül többekről semmit sem tudnak. Például a dabasi járás hat könyvtárosáról, akik még életjelt sem adnak magukról, nem is beszélve a legele­mibb udvariassági normák betartásáról, hogy legalább ki­mentenék magukat. Még akkor is, ha a tanfolyam nem kötele­ző, s arra önként jelentkeztek, mint ahogy a maguk jószántá­ból vállalták a tiszteletdíjas könyvtárosságot is. Tenkely Miklós JUBILÁLÓ SZÍNJÁTSZÓK Nehéz elfogultság nélkül szólni annyi odaadó munka és lelkesedés láttán, amennyi a vecsési földművesszövetkezeti színjátszó együttes előadásai­ban összegeződik és kifejezés­re jut. Önmagában az a tény, , hogy tizenöt esztendeje szer­vezetten működik a műkedve­lő társulat — elismerésre mél­tó teljesítmény, s azt bizonyít­ja, hogy nemcsak a szórako­zásnak és szórakoztatásnak, hanem az önművelésnek is közkedvelten hasznos eszkö­ze Vecsésen a színjátszás. Az együttes tagjai ugyanis rend­szeres társulati életet élnek, hetenként két-, illetve három alkalommal meghatározott na­pokon együtt vannak sajátke- zűleg kialakított klubhelyisé­gükben s ilyenkor nemcsak próbálnak, hanem szakmai képzésben is részesülnek. Ezek az ismeretek azután nemcsak a színpadon, hanem azonkívül is alakítóan hatnak az együt­tes tagjainak a magatartásá­ra, műveltségére. Vecsésen hagyománya van a műkedvelő színjátszásnak. Régebben persze csak alka­lomszerűen szerepeltek, az­óta öltött szervezeti jelleget, amióta 15 évvel ezelőtt a föld­művesszövetkezet kebelében s támogatásával fejlesztik ezt a nemes hagyományt. Olyan tagjai is vannak az együttes­nek, mint Hergely Béla, aki 40, Hrahovina Lajos, egyúttal művészeti vezető, aki 35, Ta­mási Pál, aki 25, Kiss István, aki 23, Sári Erzsébet, aki 20, Kertész Gábor aki 15 éve szín­játszó, olyanok között, akik még gyerekek. Gulyás Teri például most 12 éves, s másfél éve tagja az együttesnek, de máris képes jelentős szerepet el játszatni, mint a „Tom Saw­yer közbelép”-ben Beckyt. Tizenöt év során akadtak olyanok is, akik ebben az együttesben ébredtek hivatás- tudatra. Itt ismerkedett a szín­paddal Csiszár Nándor, aki je­lenleg a veszprémi színház tag­ja, dr. Nagy Lajosné, sz: So­mogyi Ilonka, zeneművészeti főiskolát végzett énekmű­vész, Győrji László és Szersén Gyula színművészeti főiskolá­sok, valamint Hrahovina Otti­lia és Ádám Anna zeneművé­szeti főiskolai növendék. Tizenöt év alatt nemcsak községükben és környékén szó­rakoztatták a közönséget, de bejárták szinte a fél országot. Az első egész estét betöltő színdarabjuk a „Moszkvai jel­lem” volt. Teljes forgalmuk 15 év során elérte a 600 ezer fo­rintot. A MÉSZÖV és a SZÖ- VOSZ támogatása jó talajba hullik hát, amikor az együttes működéséhez anyagiakkal rendszeresen hozzájárul. A tavalyi esztendő rekord éve volt a színjátszóknak: 80 al­kalommal léptek fel különböző színpadokon, a legváltozato­sabb műfajokkal. Most, a jubileumi év alkal­mával felújították az „Ármány és szerelem” című Schiller- drámát, bemutatták a „Tóm Sawyer közbelép” című víg­játékot s készülnek Schubert: „Három a kislány” című ope­rettjének bemutatására. Névtábla helyett A napokban levelet hozott a posta címünkre. írója arról számol be, hogy a gödöllői művelődési ház elhanyagolt álla­potban van, még egy névtábla sem jelzi, hogy melyik épület­ben is működik. A levélíró észrevétele jogos. A művelődési házban — he- j lyiséghiány miatt — száz fős napközi működött az elmúlt tan- ! évben, szeptembertől júniusig. Elképzelhető, hogy ilyen meg­növekedett használat után az épület megviselt. Már a gödöl­lői ünnepi hétre rendbe kellett volna hozni, de erre se pénz nem volt, se az időből nem futotta. Kétségtelen azonban, hogy az épület ilyen állapotban nem maradhat. Azt is jogosan kifogásolja levélírónk, hogy a művelődési házat az idegen alig-alig falálja meg a Kossuth Lajos utcá­ban, mert nincs kitéve tábla, ami tájékoztatna. Ezt a hiányt ha már az elmúlt napokban nem került volna rá sor, rövidesen | pótolják. Értesüléseink szerint ugyanis készítettek egy nagyon szép világító üvegtáblát, amely egyúttal a bejárat kivilágítását is szolgálja. Felszerelése azért húzódik, mert ezerötszáz forint szükséges hozzá. Azoknak, akik nem járatosak Gödöllőn, de a művelődési házba akarnak ellátogatni, itt nyújtunk segítséget: jobb híján közöljük a művelődési ház címét — Gödöllő. Kossuth Lajos utca 42. szám. t. m. Objektív cikk az objektív akadályról Ma már módosítani kell a közmondásokat. Régen úgy mondták, ember tervez, isten végez. Ma így sóhajtanak sok tanácsházán: tanács tervez, vállalat végez. Valahogy így járt a Csömöri Községi Ta­nács végrehajtó bizottsága is, amely a tanácsülés elé ter­jesztette a járdaépítés prog­ramját. Mindenki megszavaz­ta — egyhangú lelkesedéssel. Már hogyne szavazták volna meg, amikor senki sem sze­ret az őszi-tavaszi esőzés, meg hóolvadás idején bokáig süly- lyedni a cuppogóban. Egy kis vita már csak azon volt, me­lyik utcára mikor kerüljön a sor. tehát ez is ment hamar, a tervezett három kilométer­ből ide is — oda is jutott. Minden rendben van, nyu­godtak meg a vezetők. Felad­juk a rendelést 110 tonna járdaaszfaltra, ideihaza pedig megindítjuk a társadalmi mun­ka-szervezést. Ássa ki maga előtt mindenki a járdát, ké­szítse el a tükröt, amelybe az aszfaltot terítik, építse meg a beton járdaszegélyt. így történt. Elküldték a megrendelőlevelet a Betonút­építő Vállalatnak a hidegasz­faltra, odahaza pedig megkö­tötték a lakossággal a társa­dalmi munka-szerződéseket, Csakhogy most jött a borúra a derű. A Betonútépítő Vállalat hiva­talosan közölte a községi ta­náccsal,- hogy rendelésűiket nem teljesíthetik, eruptív kő­zet (hiányában. Ugyanis a hi­deg aszfaltba nemcsak aszfal­tot, de sók minden mást, így apróra zúzott követ is kever­nek, tartósságát növelni. A vállalat laboratóriumában most folynak a kísérletek a vulkánikus kőzetnek nagy- harsányi mészkővel való he­lyettesítésére. Ha ez beválik, ismét megindítják a gyártást. Ez bizony nagy baj, csóvál­ta a fejét Kozma Géza ta­nácselnök és Juhász István titkár. Még rosszabb lett a kedvük, amikor egymás után jöttek az érdekelt utcák ta­nácstagjai. reklamálni, mikor kezdik az építést, hiszen nya­kukon a határidó? Ugyan, ez csak nem lehet akadály — buzdult fel az új­ságíró a panasz hallatán. Van kövünk elég, még eruptiv is, egész hegyek vonulnak belőle a Balaton mentén. Nosza, fog­juk a telefont... Sorra, rendre, mindenkit megkérdeztünk, aki illetékes volt a Betonútépítő Vállalat­nál, hol a kő? Kiderült, a he­lyén, a bányában. Csakhogy nem lefejtett, zúzott állapot­ban, hanem úgy. ahogy annak idején a tűzhányó sok mil­lió év előtt kiokádta mélyé­ből. Ügy megkeményedett az­óta, hogy a régi-régi pofás tö­rőgépeknek kicsorbul't a foga, egyszerűen nem győzik tovább rágni, törni a darabokat. A szobi kőbányában valamivel jobb a helyzet, csakhogy az ottani kő anyaga nem kielé­gítő,. mert lemezes szerkezetű, nem éri el a kellő szilárdsági fokot. így esett a választás a nagy- harsányi kőbányára, ahol a legmodernebb felszereléssel kezdték meg ismét a kőfej­tést, törést. Csakhogy itt nem vulkánikus, hanem mészkövet fejtenek. Azt kellett a labora­tóriumi vallatásnak alávetni megbirkózik-e a követelmé­nyekkel. Megbirkózott, úgy, hogy máris hosszú vagonsorok szál­lítják a kellő kőmennyiséget a Betonútépítő Vállalat csepe­li feldolgozótelepére. Ott gyúr­ják. keverik a bitument, kö­vet, aszfaltot, hogy mielőbb pótolhassák a kiesett mennyi­séget. — Ha a községi tanács gon­doskodik az elszállításról, akár már holnap kiadhatjuk a szükséges 110 tonna járdaasz­faltot — közölték érdeklődé­sünkre. így történt, hogy a szomo­rúnak indult történet fit/tiat befejezés nyerhetett, s mire az első őszí eső áztatja majd Csömör ut­cáit, mégis aszfaltozott jár­dán közlekedhetnek szorgal­mas lakosai. k. na. A Textil-, Ruházat- és Bőripari Dolgozók Nemzetközi Szakmai Szövetsége adminisztratív bizottságának budapesti ülése A Szakszervezeti Világszö­vetséghez tartozó Textil-, Ru­házat- és Bőripari Dolgozók Nemzetközi Szakmai Szövetsé­gének végrehajtó szerve, ad­minisztrációs bizottsága idei ülését Budapesten tartja. A tanácskozás csütörtökön kez­dődött meg. 16 ország szak- szervezeteinek képviselői előtt Jaroslav Mewald, a szövetség főtitkára tartott beszámolót. Ismertette a főtitkár a szövet­séghez tartozó nyolc és fél millió dolgozó élet- és munka- körülményeinek alakulását, amelynek javításáért küzdenek a szakszervezetek. Részletesen beszámolt a különböző tőkés országokban fellendült sztrájk- mozgalmakról. A továbbiak­ban hangsúlyozta a szocialista országok dolgozói és szakszer­vezetei körében kibontakozott Árutermelő háztáji gazdaságok Mint ismeretes, megyénk­ben is jelentősen megszaporo­dott azoknak a községeknek a száma, ahol a zöldség- és gyü­mölcsszükségletet a helyi ter­mésből, földművesszövetkezeti felvásárlás útján kell fedezni. Ez irányú feladatát bíztatóan oldja meg a Kiskunlacháza és Vidéke Körzeti Földművesszö­vetkezet. Tizenhárom termelő- szövetkezettel — Kiskunlachá­za. Ráckeve, Szigetbecse, Ló­rév, Makád, Áporka, Majos- háza — kötöttek szerződést a lakosság igényeinek megfelelő zöldségfélékre. A földművesszövetkezet állandó kapcsolatot tart a tsz-ek vezetőségével, segít a termelési feladatok meg­oldásában, valamint az áruszállításhoz szükséges göngyölegek beszerzésé­ben. A földművesszövetkezet fel­vásárlói felkeresték a háztáji gazdaságokat is s május végé­ig Kiskunlacházán és Áporkán mintegy 20 háztáji gazdaság­ban 800 mázsa zellerre, 60 má­zsa zöldpaprikára, 30 mázsa céklára és 12,5 mázsa kései ká­posztára kötöttek szerződést a termelőkkel. Többek között Vörös Antal háztáji gazdasága terméséből 80 mázsa zeller, Maksa Dávid 30 mázsa zellert és 30 mázsa céklát, Göblyös János 30 mázsa zellert és 12,5 mázsa kései káposztát, vala­mint Józa Gyula 60 mázsa zöldpaprikát ad át a földmű- vesszövetkezeti kereskedelem számára. A szentendrei járás közsé­geiben főként gyümölcsöt vá­sárolnak fel szerződéses alapon a földművesszövetkezetek. Tervük szerint 500 mázsa al­mát, 100 mázsa őszibarackot, 3000 mázsa szamócát, 4000 mázsa málnát, 1000 mázsa szil­vát, 1100 múzsa kajszibarackot vesznek át év végéig a szak- szövetkezetektől és egyéni ter- melőktőL A legtöbb szamócát a Ta­hi és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet, a leg­több málnát pedig a Duna- bogdány és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet vá­sárolta fel a járás terüle­tén. — A jövő évtől megoldódik a szigeti községek zöldségellá­tásának problémája is, mert a tahitótfalui és a pócsmegyeri szakszövetkezet megkezdi az öntözéses kertművelést — mondotta Várkonyi Béla FJK- instruktor. — Ezt követően 1965-ben Kisoroszi és Sziget- monostor is bekapcsolódik az öntözéses zöldségtermesztésbe s akkor már az egész járás lakosságát el tudják majd lát­ni zöldségfélével, nem szorul­nak a központi árukészlet igénybevételére. szolidaritási akció jelentőségét, A szocialista országok népgaz­daságukban elért eredmények világszerte nagy hatással van­nak a szövetséghez tartozó szakmák dolgozóira. A főtitkár beszámolója to­vábbi részében ismertette a szövetség tevékenységét, amelynek fontos állomása volt az év elején az NDK-ban megtartott bőripari és cipőipa­ri nemzetközi munkásvédelmi tanácskozás. összehívására azért volt szükség, mert a tő­kések a maximális profitszer­zésért folyó hajszájukban a dolgozók egészségével mit sem törődve, alkalmaznak új tech­nológiákat, s ez tömeges meg­betegedésekhez vezet. Olasz­országban egy év alatt hu­szonhat munkás halálát okozta a magas koncentrációjú ben­zol tartalmú ragasztóanyag használata. A Vigevano cipő­ipari központban megvizsgált háromezer munkás között öt­száz olyat találtak, akit már megtámadott ez a fehér pes­tisnek nevezett szörnyű beteg­ség, A munkások védelmének elhanyagolása a franciaorszá­gi Thillot cserzőgyárban 1962. augusztus 25-én hét dolgozó halálos balesetét idézte elő. Nemzetközi bélyegkiállítds A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége július 20 —28 között Budapesten, a Ma­dách? Színházban rendezik meg a „Socphilex 1963” nem­zetközi bélyegkiállítást. A szo­cialista országok bélyeggyűj­tőinek ez lesz az első közös nagy rendezvénye. A kiállítá­son 12 ország legkiválóbb bé­lyeggyűjtői vesznek részt. Számszerűit ötszázötvenen. (MTI) Hiányzik az ugródeszka A festői környezetben fekvő érdi strandot sokan keresik fel mostanában. A strandnak azonban szépséghibája is van: az úgynevezett trambulin állványról az ugródeszka hiányzik. így is akad persze olyan fürdőző, aki felmászik rá és ebből baleset következhet be. A strand gazdája a ta­nács. Javasoljuk, hogy mielőbb hozzák rendbe a trambulint (Koppány György felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents