Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-31 / 177. szám

MEGtei '^Kírlnv 1963. JÚLIUS 31, SZERDA r Újabb csatlakozások az atomcsend-egyezményhez (Folytatás az 1. oldalról) kozni kíván a moszkvai nuk­leáris megállapodáshoz, s fel­kérte az értekezlet részvevőit, követeljék, hogy hazájuk kor­mánya is írja alá e meg­állapodást. De Goulie sajtóértekezletéről A moszkvai megállapodás értékét semmiképpen sem csökkenti az a tény, hogy De Gaulle tábornok nem haj­landó csatlakozni a nukleáris- fegyver-kísérlet ék korlátozott betiltásáról szóló szerződés­hez — mondotta Lord Home brit külügyminiszter, a BBC televízióprogramjának adott interjújában. A továbbiak során kijelentette, hogy a francia magatartás nem keltett csalódást benne, mert nem is számított másra. De Gaulle soha sem titkolta, hogy Franciaország saját atombombával akar rendel­kezni. Az atomcsend-megál- lapodásra vonatkozólag az angoloknak és az ameri­kaiaknak is megbeszéléseket kell még folytatni a franciák­kal. Kennedy elnök és Mac­millan miniszterelnök le­velet intézett De Gaulle- hoz erről a témáról, de a levelekre eddig nem ér­kezett válasz. A NATO és a Varsói Szer­ződés tagállamai közötti meg­nemtámadási szerződést ille­tő kérdésre Lord. Home azt válaszolta, hogy ez nagy­mértékben függ a szövetsége­sek álláspontjától. Moszkvai nyugati diploma­ták véleménye szerint De Gaulle-nak a sajtóértekezle­Forradalom és álforradalmiság Poszpelov akadémikus cikke a Pravdában ten kifejtett nézetei kevésbé negatívak, mint várták. A francia elnök „korlátozott­nak” minősítette ugyan a moszkvai megállapodást, de kijelentette — az angol, az amerikai és a szovjet tár­gyalófelekhez hasonlóan —, hogy az ,.kiindulópont lehet valami többhöz”. Hivatalos amerikai körök­ben egyelőre nem kommen­tálják De Gaulle kijelen­téseit, de a hírügynökségi jelentések vizsgálatából kö­vetkeztetni lehet a többi kö­zött arra is, hogy Franciaország álláspontja az atomfegyver-kísérlete­ket illetően nem keltett meglepetést. A New York Herald Tri­bune szerint De Gaulle saj­tóértekezlete rávilágított politikájának logikátlanságára. A Messaggero megálla­pítja, De Gaulle sajtóérte­kezletének hangneme nyu­godt, gyakran ironikus és látszólag békülékeny volt. de alapjában véve semmi sem változott. resszusának 60. évfordulója al kaiméból Pjotr Poszpelov aka­démikus Az Oroszországi Szo­ciáldemokrata Munkáspárt II. kongresszusának történelmi jelentősége című cikkében em­lékeztet arra. hogy a II. kong- reszuson alakult meg az új­„Furcsa társaságba keveredtek' Az Izvesztyija az atomcsenddel kapcsolatos kínai sajtóvisszhangról Poljanov, az Izvesztyija szemleírója hétfőn a moszkvai atamcsend-megállapodás vissz­hangjával foglalkozott. A jó szándékú emberek a földkerekségen mindenütt örömmel üdvözölték a nukleá­ris kísérletről elért háromha­nem is a nyugati militarista hetvenkedők magatartása, ha­nem a Kínai Népköztársaság hivatalos sajtószerveinek ál­láspontja lepte meg kellemet­lenül. Ennek a legalábbis kü­lönös álláspontnak; adott han­got a Renmin Ribao július szelesen — jegyzi meg a szemleíró — az imperialista atomgyárosok és „veszettek” kicsiny, de annál lármásabb társaságában elégedetlenséget keltett ez a szerződés. Az amerikai és a nyugat­európai „veszettek”, elke­seredett támadását a moszkvai szerződés ellen mégsem tekinthetjük vá­ratlannak és csodálatos­nak. Hiszen érthető ez a támadás azoknál, akik a fegyverkezési hajsza további folytatásához kötötték sorsukat. A nukleáris robbantások betiltása azt je­lenti, hogy értékes ütőkártyát vesztettek el. A világ becsületes embereit összeállítást közölt a követke­ző feltűnő cím alatt: „lássuk csak, mit jelent az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjet­unió közötti szerződés a nuk­leáris fegyverek részleges be­tiltásáról?’1 Az Új Kína hírügynökség az emlitett kiválogatott rész- j leteket szerkesztőségi beveze-! tővel látta el. amely hemzseg j a moszkvai szerződés elleni ■ kirohanásoktól, és indokolatla- j nul azt állítja, hogy a szerző- i dés „semmire sem kötelezi az j Egyesült Államokat, de köte­lezhet másokat” és „előmoz­dítja az Egyesült Államok nuk­leáris monopolhelyzetét, erő­síti az Egyesült Államok nuk­leáris fölényét”, stb. A lap. elé­gedetlenségét fejezi ki afelett, hogy a Szovjetunió, Csehszlo­vákia, Bulgária, az NDK, va­lamint a francia, olasz és más testvéri kommunista és mun­káspártok vezetői és lapjai po­zitiven értékelték a moszkvai szerződést. Jellemző — hangoztatja a szemleíró —, hogy az Űj Kí­na és a Renmin Ribao éppen azokhoz a „veszettekhez” csatlakozik, akik leginkább félnek attól, hogy a világ megmenekül egy termonuk­leáris konfliktus veszedelmé- I tői és az emberiség hozzájut a I régen várt tartós békéhez. A szemleíró szavai szerint a kínai lapok szerkesztői lényegeben furcsa társa­ságba keveredtek. ! Ihletüket a szélsőséges reak­ció régen megcáfolt érveiből i az Egyesült Államok nukleá­ris monopóliumának meséjéből merítik, jóllehet ez a mese már évek óta szétfoszlott, mint a füst. Nyilvánvalóan — folytatja a szem;eíró — megkövesedett dogmatizmus akadályozza őket abban, hogy észrevegyék a világon végbement gyöke­res változásokat, észrevegyék azt, hogy a szocialista világ- rendszer a társadalmi fejlő­dés döntő tényezője lett, hogy a szocializmus, a béke és a demokrácia erőinek túlsúlya j napról napra növekszik az im- i perializmus, a reakció és az ! agresszió erői felett. A kínai kollégáink, amikor j a moszkvai szerződést, a kü- | lönböző társadalmi berendez- i kedésű államok között létre- j jött gyakorlati megállapodást, j a békés együttélés elvein ala­puló megegyezést támadják — írja befejezésül Nyikolaj Pol- janov — odasodródnak a ré­gi világnak idejüket múlt képviselőihez, akiknek a békés együttélés eszméje a torkukra forrasztotta a szót. A népek nem értik meg a kínai elvtár­sakat és visszautasítják kiro- hanásailcat. amelyek a nukleá­ris kísérletek eltiltását. az atomfeeyverkezési hajsza be­szüntetését. valamint a halált osztogató fegyverfajták meg­semmisítését célzó gyakorlati erőfeszítések éllen irányul- ! na-k. típusú forradalmi marxista párt, a forradalmárok dicső leninista szervezete, amely­nek nemcsak „az oroszországi fordulat” végrehajtása tulaj­donítható, hanem a világimpe­rializmus frontjának 1917. ok­tóberében bekövetkezett vi­lágtörténelmi jelentőségű át­törése is. Poszpelov akadémikus hang­súlyozva Lenin nagy érde­meit, rámutat, hogy „A harcos forradalmi párt megalakítása, amely a burzsoá-demokratikus forradalom győzelme után ké­pes biztosítani a forradalom­nak szocialista forradalomba való átnövését és vezetni a proletariátust a hatalmú kiví­vásában, objektív történelmi szükségszerűség és törvény­szerűség volt.” A cikkíró hang­súlyozza, hogy a párt vezető­szerepet tölt be a szovjet nép minden győzelmében. A kommunizmus ellensé­gei éppen ezért igyekez­nek támadni a pártot, an­nak történetét, jelenlegi tevékenységét. Elkeseredett rágalomhadjára­tot folytatnak a nyüt anti- kommunisták csakúgy, mint azok az emberek, akik gyakor­latilag az antikommunistákat segítik, de szavakban, álforra­dalmi ultra-balodali frázisok és jelszavak mögé rejtőzköd­nek. Poszpelov hangsúlyozta: a jelenlegi történelmi viszonyok közepette „nincs fontosabb feladat, mint a termonukleáris világháború kirobbantásának megakadályozása. A termo­Az Oroszországi Szociálde- r nincs semmi, ami megállíthat-' mokrata Munkáspárt II. kong- j ja az emberiségnek az Októ­beri Forradalommal megkez- j dett feltartóztathatatlan hala­dását a kommunizmus felé. Ezzel kapcsolatban Poszpe­lov emlékeztet a kínai veze­tők 1960-ban megjelentetett brosúrájára, amelyben azt ál­lították, hogy a győztes népek a termonukleáris világháború után az elpusztult imperializ­mus romjain ezerszer maga­sabb fokú civilizációt teremte­nek. „Nehéz megmondani, hogy a kínai vezetők ilyenfajta meg­ítéléseiben mi a több: a meg­döbbentő tudatlanság és a meg nem értése annak, hogy mit jelentene minden nép számára egy modern termo­nukleáris világháború, vagy az emberiség sorsának bűnös, könnyelmű kalandor módra való kezelése?” Arról a kínai vádról szólva, hogy az SZKP állítólag a fe­ledésnek adja át a forradal­mat, Poszpelov így ír: „Nincs semmi eredeti eb­ben a rágalomban! így beszéltek és így írtak a trockisták is”. A cikkíró felhívja a figyelmet, hogy ilyen rágalmakat ismé­telgetnek a Nyugat-Németor- szágban kiadott szovjeiellenes !könyvecskéikben is. „így az ultrabalodali frázis és az SZKP ellen intézett rágalma­zó kirohanások — akár akar­ják ezt, akár nem — olyan lo­gikára juttatják a kínai ve­zetőket, amely rendkívüli mó­don emlékeztet a szélsőreak­ciós ideológusok gondolatme­netére”. Poszpelov hangsúlyozza, hogy a párt. amelyet Lenin va­laha „kis magvacskának” nevezeti, hallatlan mér­tékben megnőtt, a prole­tariátus élcsapatából az egész szovjet nép élcsapa­tává vált. Szerepe és befolyása jelentő­sen fokozódott az utóbbi évek­ben az SZKP XX. és az új pártprogramot elfogadó XXII. kongresszusa után. nukleáris háborún kívül ma JKSZ vezetők az SZKP Központi Bizottságánál Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a köz­ponti bizottság titkára és Jurij Andropov, a központi bizottság titkára kedden fo­gadta a központi bizottság­ban V. Vlahovicsot és Gy. Pucart, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Köz­ponti Bizottsága végrehajtó bizottságának tagjait, vala­mint V. Zakovicsot és Sz. Stefanovicsot, a JKSZ Köz­ponti Bizottságának tagjait, akik jelenleg a Szovjetunió­ban üdülnek. A beszélgetés baráti lég­körben folyt le. Eddig több mint ezer halott került elő Különleges romeltakarító osztagok dolgoznak Szkoplje utcáin A legkülönbözőbb államok nyújtanak segítséget MAI KOMMENTÁRUNK Spanyolországban mozog a föld Franco diktatúrája alatt. Éppen úgy, mint tavaly tavasszal és nyáron, idén is sztrájkba léptek az asturiai bányászok. Az elmúlt eszten­dőben az itt kezdődött sztrájk százezreket állított szembe a Franco-uralommal. Amióta a diktátor hatalmon van, még soha nem alakult ki rendszere ellen olyan nagy­méretű ellenállás, mint az elmúlt esztendőben. Asturia már akikor is jelképpé vált. A dolgozók sztrájkja végül is győzelemmel végződött, nemcsak azért, mert több helyen felemelték a béreket, hanem azért is. mert visszaadta a spanyol nép hitét, hogy sikerrel szem­beszállhat Franco ingatag rendszerével. A diktátor terror­ral válaszolt a sztrájkra és több kommunista vezetőt le­tartóztatott. A megtorlás azonban nem érte el kívánt cél­ját, mert Asturia ismét megmozdult, még Franco sem von­hatott spanyolfalat a sztrájk elé. mert tájékoztatásügyi minisztere kénytelen-kelletleii bevallotta egyik legutóbbi sajtóértekezletén, hogy hatezer bányász szakította félbe a munkát. Később ez a szám állandóan emelkedett. Astu­ria tehát ismét bátran szembeszegült a diktatúrával. Erről a tartományról mondotta Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt elnöke: „Asturia Spanyolország öntu­datára hivatkozott harcában. Ebben a tartományban tes­tesül meg a munka, a kultúra és a tudatosság Spanyolor­szága, mindaz, ami nemes, tiszteletreméltó országunkban. Mert Asturia ma szimbóluma Spanyolországnak, amely megtagadja, hogy tovább is térdre kényszerüljön. Spa­nyolország szimbóluma, amely méltányos és szabad rend­szerben élve vissza akarja szerezni nemzete biztonságát és népe dicsőségét". Franco számára nemcsak belpolitikai, hanem külpoli­tikai szempontból is kényelmetlen az asturiai sztrájk. A NATO vezető hatalmai, különösen az Egyesült Államok, az utóbbi időben mindent elkövet, hogy Spanyolországot valamilyen módon becsempéssze a NATO-ba. Washington szeretné szalonképessé tenni a Franco-rendszert, a megis­métlődő sztrájkok és az azt követő terrorhullámok azon­ban ismét bebizonyítják: mennyire nem áll szilárd tala­jon a Franco-r end szer. Libériából, Indiából, Albá­niából, Libanonból, Ausztrá­liából, V j-Zélandból, Fran­ciaországból, Lengyelország­ból és Izraelből szintén ér­keztek segélyszállítmányok Szikopljéba. gélyszervezet pénzadomány­nyal és takaróikkal támogatja a földrengés sújtotta lakossá­got. A két Németország Vö­röskereszt-szervezetei pénz­adományokat és segélyszállít­mányokat küldtek. Dániából, Hruscsov fogadta az amerikai földművelésügyi minisztert Hruscsov miniszterelnök ked­den a Kremlben fogadta Or­ville Freeman amerikai föld­művelésügyi minisztert és a vezetése alatt levő ameri­kai mezőgazdasági küldöttsé­get. ___________ F öldrengés Iránban Hétfőn este földrengés pusz­tított a dél-iráni Gagom és La- guzal helység térségében, mintegy 60 kilométerre a Per­zsa öbölben levő Bandar Ab­bas ztól. Az AFP értesülése sze­rint a földrengésnek öt halálos és nyolc sebesült áldozata van. Mintegy 350 ház többé-kevés-- bé megrongálódott. A hatósá­gok segélyosztagot küldtek a földrengéssújtotta vidékre. Az AP földrengést jelentett a Teherántól mintegy hatszáz kilométerre levő Birjandból is. '___________ F ELOSZLATTÁK AZ AFRIKAI ÉS MALGAS UNIÓT Az Afrikai és Malgas Unió­hoz tartozó országok állam­fői elhatározták az Afrikai és Malgas Unió néven az ENSZ mellett alakult cso­port azonnali feloszlatását és egy új afrikai csoport ala­kítását az afrikai egység­szervezet keretében. Ezt sajtó- értekezleten jelentette be Yameoogo, az Afrikai és Mal­gas Unió ügyvezető elnöke. Vecséstől — Budapesti« (Szabálytalan monológ) Amikor összejött a dollár, az idénymunka véget ért. Megettük a hentesüzletet, k Niagara félsziget, 1939. A háború egyre több lőszert kö­vetelt. Mint földből a fű, úgy nőttek a hadigyárak. Apám szép pénzt kopott a nikkelfi­nomítóban. A megtakarított garasokat emeletesre rakta. Jól éltünk abból, hogy má­sok meghaltak. k Egy este. Átmentünk a szomszédokhoz. Apám kölcsö­nöket kért. Nevetve mondta, elérkezett az idő. fehér kö­tényt köt. bárdot fog. szelete­li a húst. szedi a pénzt. Éjjel gondolatban elrendez­te az üzletberendezést és anyámmal próbálgatta. ho­gyan köszön c vevőknek, k Néhány nap múlva. Apám a hentespult mögött állt. Vevő nem jött. A szomszédos üzle­tek fagyasztott húst árultak. A munkásság azt vette; kevesebb pénzért, többet kapott. Az öröm gyorsan elmúlt. A hitelbe vett berendezést lefog­kát keressünk és gazdagon ha­zatérjünk. Sok szépet meséltek a kép­zeletembe. Egész úton arra gondoltam, hogy milyen gyö­nyörű házunk lesz, nekem kü­lön játékszobám és a játékok aranyból. * Kanada. Amikor megérkez­tünk. düledezö tanyaházra mu­tatott apám. Itt fogunk lakni, mondta, béreltük. Négy hét múlva a farmer az útra mutatott apámnak. Ott lakjon, ha nincs munkája, mondta, és nem tud fizetni. ■k Az országúton. Autó jött. Felpakoltak minket, meg a bútorokat. Elvittek máshová— Aztán megint jött egy másik autó és megint elvittek más­hová. Vándoroltunk, mint a cigányok. Anyám sokszor mondta: „Nem élünk, csak lé­tezünk.’’ ★ Az új farmon. Öröm ért bennünket. Apám idénymun­kát kapott. Dohányt kapált és révét Jó1 <~:'iüjtötte a pénzt a hentesüzletre. „Vecsésröl indultam; vittek. : Tizennyolc évig voltam távol : a hazámtól. Kanadában éltem. • Tizenöt éve jöttem vissza szü- ; lőföldemre; ma ünnepelem az \ évfordulót. Azóta elvégeztem az egyete- : met és megnősültem. Elégé- ; dett vagyok. I Nevem: Ujfalusi Károly. ; Foglalkozásom: elektromór­• nők. ★ : 1929. Magyarország. Apám ; hentes lett Vecsésen; segéd. ; Mindig arra vágyott, hogy iizle- \ tét nyisson. Nem nagyot, ki- j csit, de az övé legyen. \ Álom volt; egy évig tartott. i Aztán tönkrement; bezártak a ; régi boltok is. A nép nem hú- i son, babon élt és főzeléken. * \ 1930. Apám bejelentette. ; hogy kivándorlunk. Nem tudL \ tam, mit jelent a szó. Három- j éves voltam. Csak láttam, hogy ! mindenki csomagol. i , ; A hajón. Kérdeztem, hová í megyünk? Azt mondták: Ka- ■ nadába. Kérdeztem, miért me­• gyünk? Azt mondták, hogy so­Dinamitta-1 felszerelt kü­lönleges robbamtóosztagok kedd reggel hozzákezdtek a föld­rengés által sújtott Szkoplje- ban a pénteki katasztrofális földlökés és az azt követő számtalan apróbb földlökés által még megkímélt épület­részek felrobbantásához. A? hatóságok ugyanis attól tar- ff tanak, hogy ff az esetleges újabb föld- lökések következtében a ^ megrepedezett falak rá- f omolhatnak a mentőkre, ff y A romeltakarítás munkáját is^ sietteti, ha a műszaki alakú- ^ latoknak nem kell bontási ^ műveleteket végezni. A f öld £ színével egyenlővé tett város £ romjait különleges, nagy tel- ff jesítményű gépekkel takarít- ff ják el. ff A mentőosztagok eddig ff majdnem ezer halottat ff ástak ki. A becslések f szerint azonban még több f százan vannak a romok 'f alatt. Éleíbenmaradásuk- 'f hoz már nincs remény. í y Az. életben maradt lakos- ^ ság megsegítésére további £ erőfeszítések történnek Jugo-f szlávia-szerte és külföldön ff egyaránt. Gén fben. az ENSZ ff gazdasági és szociális tanácsa^ egyhangú határozatot hozott, ^ felszólítva U Thant főtitkárt, ff hogy tegyen lépéseket Szkoplje £ életben maradt lakosainak f megsegítésére. Az olasz fő- ^ városban hétfőn igen sok ^ önkéntes véradó jelentkezett ff a szkopljej sebesültek megse- 'f gltésére. Firenze városából J három, orvosi felszereléssel és ff gyógyszerekkel megrakott te- ff herautó indult útnak Jugo-| szlávi a felé. A pápai se- í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents