Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-28 / 175. szám

MST Hid K^Cívlay 1963. JÜLIUS 28. VASvlRNAP FÉRFIAK NÉLKÜL... Igaz, hogy van még olyan néptörzs a világon, ahol a férfiak feleségeiknek alá­rendelt, elnyomott lények? Egy fiatal olasz újságírónő, Oriatta Palltíci, Málájföldre utazott, hogy választ kapjon erre a kérdésre. Ott talált egy törzsre, amelyben a mai napig fennmaradt a matriar- chátus. A „női birodalom­ban” tett látogatása minden­esetre nem mindennapi él­ményeket nyújtott számá­ra ... Olasz lapok után a moszkvai Negyelja is kö­zölte az olasz újságírónő egyik riportját erről a külö­nös utazásról. Az aranyfog — takarékpénztár Kaucsukül tét vények vidé­kén él a különös törzs. A kaucsukfákat férfiak csapol­ják, gyűjtik be az értékes gumit. Ebben a törzsben a föld — és a kaucsukültetvé- nyek — egyedüli birtoko­sai a nők. A földet csak a lányok örökölhetik — nem a fiúk. A férjek nem lak­nak együtt feleségeikkel, ha­nem messze tőlük, a szülők­nél, és asszonyaikhoz csak akkor mennek el, ha azok hívják őket. A törzs asszonyai egyéb­ként a dzsungelben laknak, kis pálmaházakban. nem messze a falutól. Rendsze­rint egyszer évente felkere­sik a falut — hogy elmen­jenek a fogorvoshoz. Talán, mert a törzs közös beteg­sége a rossz fog? Egyálta­lán nern! Egyszerűen: ezek a nők úgy vélik, hogy az aranyfog a legbiztosabb ta­karékpénztár. Ezért azután minden pénzt, amit termé- n37eikért, áruikért kapnak — arany fogkoronákba „fekte­tik”. Á férj hozománya De a továbbiakban idézzünk Oriana Fallaci riportjából: hMegálltunk egy nagy kert előtt. Közepén, tágas épület állt. Belülről zene hallat­szott. A kertben két asz- szonyt láttunk. Kísérőm oda­ment hozzájuk és számomra ismeretlen nyelven megszó­lította őket. Az asszonyokon hosszú, csaknem bokáig érő szorong (maláj öltözék) volt. Engem bizalmatlan, mond­hatni ellenséges tekintettel mértek végig. A zene hir­telen elhallgatott, mintha megijedt volna a hívatlan vendégektől. A fák mögül néhány asszony jött elő, va­lamennyien alacsony növé­snek, bőrük csillogó, bronz- színű. Félénken viselkedtek. Kivéve egy 90 éves öregasz- szonyt, akiről kiderült, hogy ő a családfő. Valamennyi hölgy szájában kis, szivar alakú aranyfogak csillogtak. Kísérőmmel folytatott rö­vid beszélgetés után a „ve­zér” meghívott minket a házba. Öreg, hatalmas töl­csérei gramofont pillantot­tam meg — ez szolgáltatta az előbb a zenét. Mellette egy igen modern varrógép. — Ez a férjem hozománya — magyarázta az egyik asz- szony, akit Jamiljának hív­tak. — És most hol van a férje? — Az anyjánál lakik. El­küldtem: nem szeret dolgoz­ni, meg a kaucsukgyüjtésben sem akart segíteni, nem ért a fa csapolásáhöz, nem tud ebédet főzni. Nem akarok in- gyenélöt tartani.” Az asszony tartja el a férfit Kiderült, hogy egyetlen fel­nőtt férfi sem volt a házban. Csak akkor jönnek, ha az asz- szonyoknak szükségük van társaságukra — egyébként dolgoznak. Pedig Jamilja az ottani fogalmak szerint mo­dern nő. Szívesen válaszolt az újságírónő kérdéseire, különö­sen Hava, a nemzetség feje, Jamilja anyja. Nagyon csodál­koztak, hogy Európában az asszonyok és a gyerekek a férfi nevét veszik fel. Azt pe­dig alig hitték, hogy Európá­ban a férfi kéri feleségül a hőt... A különös malájföldi törzs­nél ugyanis az asszony tartja el a férfit. Hava és leánya azt állították, hogy nagyon boldo­gok, csak az nyugtalanítja őket, hogy a fehérek (a gumi­ültetvényesek) mind több és több földet vásárolnak a Megszüntetik az ajtók és ablakok vetemedését Népszerű tv műsorszám Az új épületek lakóinak? gyakori panasza, hogy nem j sokkal a házak átadása után ^ elgörbülnek az ajtók, ablakok J és a széles réseken, hézagokon \ befúj a szél a lakásba. A hiba j leglényegesebb oka az volt. ä hogy nyers, vizes fából készül- J tek ezek a termékek és a la- 5 kásban fejeződött be a fa tel-5 jes kiszáradása, amivel együtt- J járt a vetemedés. Ezért az £ Építésügyi Minisztérium épü- ^ letaszlalos iparának gyáregy- ségei áttérnek a fa nagyüzemi szárítására. Az első félévben J szárítóberendezést állított fel $ a zuglói, valamint a lágymá- J nyosi üzemben és megkezdték ^ a szerelést a ferencvárosi és a ^ kőbányai gyárban is. Az idén a termékeknek már J több mint a felét múszárítók- ^ ban kezelt fából készítik, jö- ^ vőre pedig valamennyi gyár- egység áttér a müszárításra. s \ így megszüntetik a vetemedés^ eredendő okát. A fa azonban J az építkezéseken is vizet szív- ^ hat magába a nedves falak- £ ból, s főleg az ideiglenes táró- £ lás hibái miatt. Ennek a ve- ^ szélynek elkerülését a vállalat ^ új kezdeményezéssel segíti. A í ferencvárosi gyáregységben új J üzemet rendeznek be. amely- J ben az asztalosoktól átvett aj- J tókat és ablakokat mázolják. 5 üvegezik. így a festékréteg £ megvédi az építkezésekre ki- szállított ablakokat és ajtókat a vetemedést előidéző nedves-'<j ségtől. Ez a módszer az épít- ^ kezesek befejező munkáit is ^ jelentősen meggyorsítja, mert ^ az épületekben már nem kell ^ mázolni és üvegezni az abla- í kokat, ajtókat. í dzsungelben és ez azt jelenti, hogy nemsokára máshová kell költő zniök. „A földet a lányaim kapják..." Sajnálkozva beszéltek a fér­fiakról, akikhez „kegyetlen a világ”: meg kell tanulniok va­lamilyen mesterséget, hogy megkeressék hozományukat. — Ma én gurgulázok és té köpsz ... Strandon A Pálma - mint Luca széke tettel kísérik Pálmájuk sor­sát. Csakhogy ez a Pálma nem magas törzsű fa, hanem egy kedves eszpresszó. A helybelieknek és a budapest— hatvan—miskolci úton közle­kedőknek kedvelt helye. Er­ről tanúskodik nagy for­galma. A fával ellentétben, amely állandóan „felújítja” önma­gát, az épületpálmát az em­bereknek kellett alaposan tatarozniok. A Szabadság tér 4. számú házat — ahol a presszó helyet foglal — ta­valy 750 ezer forintos költ­séggel belülról rendbehozták. Ugyanakkor a megyei tanács lehetővé tette azt is, hogy bővítsék. A földszinten egy szolgálati lakást szabadítot­tak fel e célra. Mindez si­mán ment. Ettől kezdve azonban bo­nyolódik a történet. Mert a határidőket csak papíron tar­tották be. A valóságban a ház belső rendbehozatala a Gödöllői Járási Épitő és Ta­tarozó Vállalat jóvoltából jóval a határidő után, csu­pán december közepén ké­szült el. Közben beállt a hideg, gondolni sem lehe­tett a külső homlokzati mun­kára, aminek pedig erre a JirucF*­— Nem csodálom, hogy apu elvett feleségül... (Komádi István karikatúrái) határidőre szintén el kellett volna készülnie. 1962-ről 1963-ra váltott a naptár. Tavasszal más ter­mészetű akadály támadt. A tavalyról megmaradt pénzt idén már nem lehetett fel­használni és a munkát végző vállalatot is újra kellett je­lölni. A megyei tanács végre­hajtotta a hl tel átcsoporto­sítást és ismét kijelölte a Gödöllői Járási Építő és Tatarozó Vállalatot, de a j községi tanácsot és a vál- j lalatot csak májusban szó- j lította fel a kölcsönös szer- j ződéskötésre, amit meg is tettek azon nyomban. Az épí­tőipari vállalat — jó a tág határidő a háznál jelszóval — szeptember elsejére váll al úi vj*'i^WiW'NVV''w'‘xv^N'‘VWv''wxwx^vw'vVAXVWWÄWWWww'ÄW'W'^'w.wvvNv.\vw.v,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ a mű befejezését. A presz- ^ szó teraszának rendbehoza- ^ talára azonban a Váci Ven- ^ déglátóipari Vállalat — mert ^ ez már az ő gondja — a Kis- ^ tárcsái Vegyesipari Ktsz épí- ^ tűipari csoportjával kötött | megállapodást. | A szerződés megvan, miért ^ sietni — gondolta a gödöllői ^ építőipari vállalat. és fj 2 BERNARD SHAW A nagy angol író találó mondása szerepel mai fejtvényünk- ff ben. Bemard Shaw mondanivalója nemcsak csípős, de sok eset- ff ben ma is aktuális. Lásd a vízsz. 16 és függ. 19 sorokat. Felveszünk 18 éven felüli női és férfi dolgozókat, konzervipari szezonmunkára. Vidéki dol­gozóknál tanácsi igazolás szükséges. Üzemi étkezte­tést biztosítunk, munkás­szállás nincs. Jelentkezés szerződés cél iából : Duna Konzervgyár Bp. X.. Gém u. 4. Hétköznap 8—15 órá­ig, szombaton 12 óráig. SZOLNOKI CUKORGYÁR 18 ÉVEN FELÜLI FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT SZERZŐDTET a kampány idejére (kb. 1963 szeptember 1-től 1964. január I.Vie). Munkásszállást, étkeztetést, munka- és védőruhát bizto­sítunk. Jelentkezni lehet személyesen, vagy Írásban: SZOLNOKI CUKORGYÁR, munkaügyi osztály. Harapva sebez. Családfő a ludaknál. 12. Kozák « VÍZSZINTES: 1. Házról házra tár- ? va kereskedik ff /, harci egvség parancsnoka. 14. Ná- £ polyi király volt, 1808-tól 1813-ig. ^ 18. Község Baranyában. 20 Erdei ^ szőnyeg 21. A kelta népcsalád y legészakibb ága. 23. Olasz eredetű ^ szőlőfajta (bacca d’oro). 25. Éne- 4 kelni való. 27. Amoda. 28. Meß­tiltott. 29 Olasz polgármester. 31 Jugoslav város. 32. Kariát. kariába ölti. 33 Laza. 35. A tüzérség kötelékébe tartozó alaku­lat. 37 Masas növésű erdei fa. 38. Befedi az épületet, 3-9. Simon rövidebben 40. Sziget a Földközi- tengerben. 41. Csak — németül. 42. Óceán. 43. A körhöz hasonló. 45. Értékesítésre vár. 46. Majdnem nyög? 47. Szabolcs megyei köz» ség 49. Háborús- 51. Világhírű • olasz labdarúgó volt. 52. Pút be­tűi keverve. 56. Zúz. 37. Tested­zés. 58. Iráni eredetű lovas no­mád nép. 60 Halfaj ta. 61. Becé­zett női név. Kétbetűs szavak: SI — TR. FÜGGŐLEGES: l. Mértani test. 2. Teljesen nedvessé tesz. 3. Az ott levő — régiesen. 4. Hírneves balettáncos. 6. Szibériai folyó. 7. Sporteszköz. 8. Gyom. 9. Utazó személy 10. Ellenértéke. 11. Biz­tatószó 13. Színvonalas. 15. Köny- nyen odatapad. 17. Kopasz. 22. A túlsó parton 24 Csak. 23. Korá­nak kiváló 7Soidosvezére (Andrea, 1468—15601 26. Rátalál 29. Olim­piai bajnokunk. 30. Hűvös. 32. Versíró. 34 Légnemű. anyag. 36. Ezzel koronázták VI. Pál. pápát. 37. Gyermekbetegség.. 38. Község az fiszódi járásban. 40. Sziget az ír tengerben. 41. Elkezd valamit csinálni. 42. Mezőgazdasági szer­szám. 44. Kézhez fogjátok venni. 43. Erősen kívánó 47. R. R. 1.48. Börtönszoba 50. Szobrászművész (Miklós. 1831—75). 31. Férfinév. 53. Kapós mássalhangzók. 54. El­pusztít. 55. L A. E. Kétbetűs szavak: ZA. — NO. Beküldendő az Idézett mondás megfejtése 1963. augusztus 5-ig. A helves megfejtők között könyv­jutalmat sorsolunk ki. Az 1963. július 7-i rejtvényünk megfejté­se: Az ember sohasem tudja, mi­kor. c merről támad rá. Jutalmazott megfejtők: Bordás Gyula. Cegléd Szőlő u. 24. — ifj. Szilágvj István. Nváreevháza. Dió- fasor űt 123. — Utli Sándor. Buda­pest. VTL. Lenin krt 37. — Bár ránv Lászlőné. Vác. Csánvi Irrt. 32. I 33. — Szabó Fe^enoné. Na?v- kö-ös. Kecskeméti iV 13 — Te­reimen Károlv. Kískim’i■**h*~.si. Úttörő u. — M Vörös Edit Ha­lásztelek Ált. iskola — Oudra László. Gvömrö Tompa u. 25. — Ré4helvi Mihály Rúd?neci TTL. Dereelve u. 5. — Drab^k Károly. Vecsés Magdolna u. 27. A in* alomkönyveket postán küldjük el. Jamilja elmondta, hogy fiá- . nak, aki immár „eladó-korba" került. három aranyfogat j ajánlott fel. „A földet a lá­nyaim kapják, a fogakat a fiam-— mondta Jamilja. — Ha szükségem van pénzre, el­megyek a faluba és levesznek a fogamról egy koronát. Egy kicsit fáj, de mit csináljak? Az egyik fogért vettem neki nemrég egy vastagkeretes szemüveget.. Ma már csak alig tíz ilyen nemzetség él Malájfölön — adták a tájékoztatást az új- j ságírónőnek Kuala Lumpur- ■ ban. A többi hasonló törzs ki­halt, vagy más életformát vett fel. A még meglévők is hason­ló sorsra vannak ítélve — s ezt a hatóságok erősen szor­galmazzák. Véleményünk sze­rint botrányos dolog, hogy Ma- iájíöldön még ma is élnek „vad asszonyok” — ahogyan ott nevezik őket. Nem szavaznak ... Ezeknek a nemzetségeknek asszonyai nem akarnak részt venni a választásokon, mert az a véleményük, hogy a vá­lasztások a hatalomra éhes, nagyravágyó férfiak szórako­zása: „Kezükbe akarják kapa­rintani a hatalmat, hogy min­denkire rákényszeritsék lusta életinódjukat". Mindenesetre, aki a ma is gyarmati körülmények között levő Malájföld viszonyait boncolgatja, nem utasítja el teljesen ezeknek az asszonyok­nak a véleményét.. S. T. tíz nap áll a rendelkezésére. Kapkodás, szervezetlenség. A gödöllői Pálma sínylődé- sének a helybeliek, a kirán­dulók, az országúton közle­kedők látják kárát. Nem is szólva a vendéglátóipari vál­lalatról, amely naponta te­temes jövedelemtől esik el. A Szabadság tér 4. számú ház lakói pedig lassan beletö­rődnek a változtathatatlan- ba. Abba, hogy lassan már j két éve malterosládák. tégla- i halmok között botladoznak. í Utóvégre egy hatalmas | komplexumról, teljes két- ; emeletes ház tatarozásáról ; van szó! (k. m.) a munkához hozzá sem fogott. Nem így a kistarcsai ktsz, a: máris betont kever, ágyazz; a vaskerítést stb. Csakhog3 amíg a ktsz dolgozik, nerr kezdődhet a homlokzati ta tarozás. Az építkezés gaz­dája a községi mérnök. Sze­rinte a két munka egymásl nem zavarja. A valóságbar azonban mégis zaváíja, hi­szen friss betonra nem le­het állványt rakni és nerr lehet építőanyagot tárolni ott, ahol éppen cementlapok­kal burkolják a padlót. A ktsz augusztus 20-án átadja az általa végzett munkát. Ha az építőipari vállalat tarta­ni akarja ígéretét, akkor szeptember elsejéig már csak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents