Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-27 / 174. szám

C E G L E D*l JÁRÁS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE VII. ÉVFOLYAM. 174. SZÁM 1963. JÜLIUS 27, SZOMBAT LASSAN HALAD A járás ez év őszi és 1964 ta­vaszi szőlő- és gyümölcstelepí­tési terve 540 hold forgatását tesz szükségessé. Ebből eddigi mindössze 140 hold van ké­szen. Nem indult be határidő­re ez a munka az albertirsai Szabadság, a Csemői Petőfi és a Törteli Aranykalász terme­lőszövetkezetekben. Gépállomást vezetők! A táridők sürgetnek! A GODOLLOI FELHÍVÁS NYOMÁN Befejezték az aratást és a cséplést a Cifrakerti Állami Gazdaságban A KGV lövészei között Kevesen tudják Cegléden, hogy a Közlekedésépítési Gépja­vító Vállalatnak van egy lövészklubja, amely igen eredménye­sen szerepelt. Felvételeink a szépen rendbentartott edzőpályán készültek, ahol Zsigmond József irányításával hét fiatal spor­toló igyekezett eltalálni a fekete kör közepét. ha­Motorkerékpár a rozstábíában Van már két hónapja, hogy a Gubody utca sarkáról nyom­talanul eltűnt Pataki Sán­dor vadonatúj Pannóniája. A tolvaj ravasz módszerrel helyettesítette a slusszkulcsot és szinte az utolsó pillanat­ban, majdnem a tulajdonos szeme láttára vágtatott el a járművel. Mintha a föld nyelte volna el a gépet, sehogyan sem tudtak nyomára akadni, és már úgy volt, hogy a bizto­sító kifizeti a kárösszeget. A csemöi Petőfi Termelő- szövetkezet rozstáblájában folyt az aratás és váratla­nul ott találták meg a két hónappal ezelőtt eltűnt gé­pet. Semmi sem hiányzott róla. Egyedül a kapcsolásban keletkezett négyszáz forintot kitevő rongálás, amit az okozott, hogy a tolvaj helyte­lenül kapcsolt. De ezt az ősz- szeget is megfizette az Ál­lami Biztosító. Az aratás és a cséplés befe­jezése emberemlékezet óta mindig ünnep volt a mezőgaz­daságban. Július huszonnegye­dikén pontosan délben ko­pogtattam be a gazdaság párt­irodájába, éppen abban az ün­nepélyes pillanatban, amikor a gazdaság vezetői jelentették a nagy munka befejezését. Szabó Elemér igazgató, Varga József párttitkár, Halász De­zső tdmémök és Szöllősi Ist­ván szb-titkár voltak jelen és az elismerő szavak után rög­tön áttértünk a legaktuálisabb kérdésre, a gödöllői felhívás­ra. — Amikor a sajtóban meg­jelent a felhívás, nálunk már javában állt az aratás — mon­dotta Szabó Elemér igazgató. — Idejében, június 29-én hét kombájn és két rendrevágó aratógép kezdte el a munkát és a felhívás napján be is fejeztük négyszáz holdon az őszi árpa betakarítását. Még aznap nekifogtunk a bú­zának. — Az aratás és cséplés be­fejezésének határidejét a má­jus 27-én megállapított ütem­terv szerint augusztus 10-ben állapítottuk meg — mondotta Halász Dezső főmérnök. — Amikor elolvastuk és gondo­san tanulmányoztuk á gödöl­lői felhívást, felülvizsgáltuk az ütemtervet és újraszerveztük a munkát. A gépeknél elrendeltük a nyújtott műszakot és be­vezettük a szombati és vasárnapi egésznapos munkát. — Az 1800 hold kalászos be­takarításával párhuzamosan július 17-ig befejezték kétszáz hold borsó kombájnnal való aratását és cséplését. A két betakarítást végző kombájn már tizennyolcadika óta a társgazdaságokban dolgozik. Az aratással egyidőben 1750 holdon 650 embert foglalkoz­tatunk a hibridkukorica-címe- rezésnél és ez a munka egy­két napon belül befejeződik. Ez alatt az idő alatt raktunk kazalba mintegy száz vagon lucernát. — Az idejében való aratás, cséplés egy másik nagy célt szolgál — kapcsolódik be a beszélgetésbe Varga elvtárs —. az egyes területek felszaba­dítását az őszi vetések számá­ra. Július 20-ig 1125 holdon végeztük el a tarlómunkát. Ebből kétszázharminc hold mélyszántás, 420 hold vető­szántás és negyven hold le­trágyázott terület beszántása. A többi részeken disztillerrel végeztünk tarlóhántást A to­vábbi mintegy 800 holdon már javában folyik a trágyázás és augusztus 20-ig a trágyázás és a szántás feltétlenül befejező­dik. — Az eredeti ütemterv sze­rint 1823 holdon október vé­gére befejezzük a vetést. — veszi át a szót Szabó elvtárs. — Ezzel párhuzamosan beta­karítunk kétszáz hold má­kot, háromszázötven hold maglucernát és lesilózunk 280 hold silókukoricát. — Az időben való betakarí­tás minden szakvezető ko­moly gondja. A gödöllőiek fel­hívásának minden pontjával egyetértünk. Annál is inkább, mert a májusban megállapí­tott ütemtervünk szinte szó­ról szóra egyezik a felhívás pontjaival. Mi is ugyanazt akarjuk, amit a gödöllői fel­hívás mond. A cséplés befeje­zése után teljes erővel foly­tatjuk a talajmunkákat. A vetés végső határidejét október végében állapítot­tuk meg. Ezt az időpontot a felhívás szellemének megfelelően mi is előrehozzuk és a felhívás szerinti időben, október 25-rc befejezzük a vetést. Gépi ka­pacitásunkban ugyan vannak hiányok, ezeket azonban ez .erőgépek kettős műszakban ' való foglalkoztatásával le­győzzük. Csatlakozunk a fel­híváshoz és annak szellemében becsülettel dolgozunk. Józsi bácsi ellenőrzi a fiatalok testhelyzetét, ami ebben a sportágban nagyon fontos „Maradjunk még Öcsi bácsi!" »E&y'eiry lövés még bizonytalan, de szorgalmas munkává] el lehet érni a 100 kört Is*’ — bíztatja az edző Sztuhár Ferencet (Ottohál felvételei) Mit mutat a terv ? A járás termelőszövetkeze­tei terveinek félévi felméré­se alapján zl közösből egy főre jutó jövedelem a tér­Az abonyi Szelei úti is­kola vörös selyemzászlóval kitüntetett 4459. számú II. Rákóczi .Ferenc úttörőcsapa­ta Salgóbányán önálló tá­borozáson vett részt. 180 út­törő és kisdobos egész évi szorgalmas munka, tanulás után, indult a nagy útra. Szolnok, LJjszász, Hátvan, Salgótarján, Salgóbánya vol­tak a főbb állomások. Hat­van után az alföldi tájak­hoz szokott szemek vidáman felcsillantak egy-egy maga­sabb hegy láttán. Többen most jártak először ezen a tájon, s bizony olyan is akadt, aki még igazi hegyet nem is látott. A táborhelyen ifj. Drávay József csapatvezető. Vadászi László, a salgóbányai iskola igazgatója, az úttörőszövet­ség országos elnökségének tagja várta a pajtásokat. Rövid ismerkedés követke­zett a salgói pajtásokkal, akikkel az év folyamán ba­ráti levelezés során jó kap­csolat alakult ki. Rövid ismerkedés után ba- rátkozás és irány a tábor. Az ifivezetők. Tarkó Sanyi. Cseh Laci, Vad Rózsa, Mu­csányi Éva komoly taná­csokat adtak a holmik szak­szerű elhelyezésében. Beren­dezkedés után mosakodás, majd ünnepélyes tábornyi­tás zászlófelvonással, utána ismerkedés a községgel, va­csora és takarodó — ez volt a program. A vadregényes helyen levő Salgó várához rendezett túra után sor került a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság területén levő Somoskő vá­rának megmászására és meg­tekintésére. Felejthetetlen lát­ványosság volt a világhírű uazaltoszlop. Élmény a Sal­gótarjáni Üveggyár meglá­togatása és egy működő bányával való megismerke­dés. A romantika sem hiánj SALGOBANYAI MOZAIK zott a tábor életéből. Az őrségállás állandó beszédté­ma volt, hát még az őrség- állás során szerzett színes tapasztalatok. A rókával való találkozás már a táborban is ragyogó kalandnak számí­tott. Erről lesz mesélniva- lója több pajtásnak. A számháborúra a kis Sai­gonéi került sor. Az abo­nyi úttörők a helybeli út­törőcsapattal álltak szemben, akiknek nagy segítségére volt a helyisméret. Az abo­nyi úttörőknek ragyogó él­ménye marad a vár megost- romlása. A csata befejezése után meghatottan állták körül a pajtások az 1919-es tanács­köztársasági emlékművet és figyelemmel hallgatták Va­dászi Laci bácsi elbeszélé­sét a Tanácsköztársaság hős harcosairól. A tábori olimpiész alkal­mából futás, ugrás, labda­rúgás és kézilabda vetélkedő volt és a versenyek során sokszor hangzott fel a lelkes biztatás: Hajrá, Oroszlánok! Hajrá, Rakéták, Hajrá Ró­zsák, Sárgarigók, Partizá­nok! A bőséges és kiváló ellá­tás Kontor néni ragyogó sza­kácsművészetét dicséri és a gazdaságvezető Marcsi néni, illetve Borbély Mária ér­deme. Nem maradhat ki azonban a dicséretből Gáspár Ica és Járdány Gyuszi fá­radtságot nem ismerő mun­kája sem. Az utolsó estén az őrsök tábortűz mellett búcsúztak, amelyen szinte a falu ap- raja-nagyja részt vett. Vi­dám jelenetek, kedves da­lok, harcos csatakiáltások tarkították a műsort, amely után táncra perdültek a paj­tások a község fiataljaival. Másnap felkészülés az in­dulásra. Sok . pajtás szemé­ben megcsillant a könny. Nagyon fájt a búcsú zás a vezetthez képest emelkedést mutat. Az egy munkaegység­érték a tervezettet eléri já­rási átlagban. Nem minden, termelőszövetkezetben ilyen kedvező a kép. Az albert­irsai Szabadság, a jászkara- jenői Uj Barázda és a nyársapáti Kossuth tsz-efcben terven kívüli többletbevétel­re kell törekedni, kiadási megtakarítást kell elérni. A hátralevő időszakban minden munkát optimális időben kell elvégezni, csaik így érhető el a tervezett szint. — Igen jól halad a szalma kazlazása a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezetben. Eddig 600 holdról fejezték be a kaz- lazást és a munkával augusz­tus 15-re végeznek. — Szűcs Sándor Abony Batthyány utca 34. sz. alatti lakos motorkerékpár-vezetés előtt szeszes italt fogyasztott, ezért a szabálysértési hatóság 1500 forint pénzbírsággal súj­totta. — Csütörtök délután 60 Simson segédmotoros kerék­pár érkezett a ceglédi önkivá­lasztó járműboltba. Még aznap délután valamennyi eladásra került. — Tóth Béla abonyi lakos gépjárművezetés előtt szeszes­italt fogyasztott, a szabálysér­tési hatóság ezért 1500 forintra büntette és ellenőrzőlapját egy évi időtartamra bevonta. — A KGV üdülőjében eb­ben az évben 20 család töltöt­te szabadságát, SZOT-üdülte- tésben 70 fő részesült. — A ceglédi MÉH az elmúlt negyedévben 4000 mázsa vas gyűjtését tervezte. A jó szer­vezés eredményeként 4500 má­zsa vas került a telepre. A vas- és egyéb hulladék gyűj­tésében nagy szerepük volt az iskolás gyerekeknek. — Sándor Antal, Törtei, Nyíl utca 1. sz. és Mihály Já­nos Törtei, Wesselényi út 34. szám alatti lakosok ittas ál­lapotban összeverekedtek, ezért a szabálvsértési hatóság 500—500 forint pénzbírsággal sújtotta őketj Ú TTÖRŐHlRAD Ó Dóka Gábort kérték fel. Dóka Gábor sokszoros me­gyei válogatott nagy lelke­sedéssel fogott, a szakosztály szervezéséhez. Máris sok je­lentkező van, egyedüli pana­szuk: nincs atlétikai pályá­juk! Edzésüket a labdarúgó­pályán végzik. Hat város kézilabdatoraájá- ra utazott el Makóra a Ceg­lédi Kossuth Építők jó ké­pességű női és férfi kézi­labdacsapata. A játékosokat elkísérte útjukra Gáli Lajos, a JTST elnöke is. Mindkét csapattól jó szereplést és eredményt várunk. ; Rangadó mérkőzés volt a ; Villamosipari Gyár—Vasutas ! Öregfiúk mérkőzés. Legalább ! 300 néző drukkolt az izgal- < más. változatos és küzdei- ! mes mérkőzésen, amelyet vé- (gül is a Viliamosipari Gyár (nyert meg 3:2-es eredmény- ínyei. Jók voltak: Oláh Ká- í roly, Balázs János, Tűri és (Széli kapusok, illetve Gyura, (Pintér, Darányi és Marton. (A mérkőzést Balogh Sándor ! jól vezette. ! Uj atlétikai szakosztály ala- ; kult a Ceglédberceli Vasutas ISE-ben. Edzőnek a nálunk is ■jól ismert CVSE atlétát, Vasárnap, július 28-án. a Magyar Tekézők Szövetsége a Ceglédi Kossuth Építők négypályás tekecsarnokában rendezi az 1963. évi férfi egyéni tekebajnokságot. A ta­lálkozón tizenkilenc megyei és budapesti bajnok vesz részt. A reggel nyolc órakor kez­dődő és tizenhat óra har­minc percig tartó versenyen Pest megyét a ceglédi Pákozdi Rudolf, az Építők múlt évi >rszágos bajnoka képviselj. Bu­dapest , képviseletében Szabó József világbajnok szerepel. Féltéin 'István többszörös megyei bajnok Veszprém me­gye képviseletében vesz részt a találkozón. Szabó József dobására dél­előtt 10 órakor kerül sor. Tíz óra negyven perckor szerepel Pákozdi Rudolf és 13 óra 20 perckor dob Féltéin Ist­ván. Az országos szövetség és a Ceglédi Kossuth Építők tekeszakosztálya szeretettel várja a tekesport barátait. CSAK RÖVIDEN... Országos férfi tekebajnokság Cegléden H ol művelődjünk ^ OL SZÓRAKOZZUNK • ten című csehszlovák filmet vetítik. Ceglédbercel 27 és 28-án az Egy év kilenc napja című szovjet filmet játsszák. Albertirsa Szombaton és vasárnap a Senki nem tud semmit című csehszlovák filmet vetítik. Törtei 27-én és 28-án a Visszavár­lak című szovjet filmet veíír tik. A Kossuth Művelődési Ház­ban szombat este 8 órai kezdettel az emeleti tánc­teremben vizsgabál. A Szabadság Filmszínház­ban 27-én és 28-án a Szél­vihar című olasz—jugoszláv filmet, a Dózsa Kertmoziban 27-én és 28-án az Amíg az utolsó vendég elmegy című angol filmet, a Kossuth Filmszínházban 28-án a Halál a cukorszige­kedves tájtól és az új is­merősöktől. Lépten-nyomon hallatszott a szívből jövő óhajtás: — Maradjuk még, Öcsi bácsi! Az abonyi Szelei úti is­kola 4459. számú II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapata jó mun­kájáért a nemzetközi gyer­meknap alkalmával megkap­ta a KISZ Központi Bizott­ságának vörös selyemzászla­ját. Ennek eredményekép­pen Berta András, Bugyi­nak Pál, S. Tóth József, Te­lek István, Pintér Ferenc, Csizmás Ildikó. Beviz Ágnes és Mucsányi Mária pajtások kimagasló munkájuk jutal­mául részt vettek a tíz­napos csillebérci nemzetkö­zi nagy táborban. Mucsányi Mária így emlékezik az ün­nepélyes tábornyitóra: — Csillebérci nemzetközi nagytábor, vigyázz! — hang­zott, a vezényszó s a fel­sorakozott egyenruhás úttö­rők feszes vigyázzba vág­ták magukat a zászló körül j elterülő nagy téren. Tizen­négy ország gyermekküldöt-: tei várták nemzetük zászla- j jának a levegőbe lendülé- í sét. Az engedély megadása j után a magasba emelkedtek i a zászlók és ezzel egyi dobén I hatszáz léggömb felszállt s í eltakarták az eget a tér fe-: lett köröző repülőgépek elől. i Igen nagy élmény volt szá- \ momra. ; — Csapatunk fiútagjai a ; Május 1 altáborban helyez- ; kedtek el, a lányok pedig j az Április 4 altáborban. Itt; is példamutató, jó munkát; végeztek. Két nagytábori és; két altábori dicséretet kap- ■ tak. ( A csapat kiváló ifiveze- ; tője, Járdány Erzsébet az! év során végzett jó munka- ( jának elismeréseképpen egy- ( hónapos bulgáriai jutalom-! táborozáson vesz részt, ahol; mint rajvezető tevékenyke-; dik. ‘ ; Pólyák János '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents