Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-04 / 154. szám

*e*r tttortt 1963. JÜLIÜS 4. CSÜTÖRTÖK 3 Minden eddigi termés rekordot megdönt az idén a málna A családi művelés új formája ■ Eddig zökke nésmentes az átvétel Málnaországban, vagyis a Dunakanyar három járásában idestova már tíz napja szüre­telik az édes és értékes piros bogyót. A málnatermeló fal­vakban jóformán mindenki, az apró gyerek, de még a nehe­zen mozgó aggastyán is mál­nát szed ezekben a napokban. Egyéb munkával alig foglalko­zik valaki is. Pedig a kukorica második kapálását még nem fejezték be mindenütt és itt- ott már hamarosan, de két hét múlva minden község határá­ban el kell kezdeni az aratást, még a hegyek között is. Nem könnyű azonban összeállítani a növényápoló- és aratóbrigá- : dókat most, amikor a legérté- j kesebb és legkönnyebben rom­ló termék betakarításánál tar­tanak. Ennek ellenére min­denütt bizakodnak, hogy ha lesznek is nehézségek, azért a többi munka sem marad el, noha a málnaszüret még au­gusztusra is áthúzódik. Háromszáz vagon A szobi járás mind a tizen­hét községében kivétel nélkül mindenütt termelnek málnát, s már a régi ikisparcellák mel­lett a szakszövetkezet, vagy a tsz új közös táblájának meg­műveléséről, sőt néhol szüre­téről is gondoskodni kell. Ezt a munkát is elvégzik tisztes­séggel. Kivétel a letkési Bás­tya Tsz, ahol a 14 holdas új tavaszi telepítés teljesen elga­zosodott, elmulasztották a ka­pálást. E hét végéig, akárho­gyan, de el kell végezniük. Nagy reményeket fűztek ez idén a málna terméshozamá­hoz. Most mór megállapítható, ezek a remények nem voltak túlzottak. Az időjárás rendkí­vül kedvező a málnára és az eredmény, ha még egyszer- kétszer esőt kapnak az erőben levő szemek, nemcsak eléri, de még túl is szárnyalhatja a hat év előtti rekordtermést. A ta­valyinál mindenesetre 25—30 százalékkal több ez idén a mál­na, s könnyen meglehet, hogy például a szobi járás területén a termés mennyisége eléri a 300 vagont. A 38 vagonos szerződésileg előre lekötött mennyiség jó részét már átad­ták a tsz és egyéni gazdák. Fuvarnehézség A termés átvétele általában zökkenésmentes, a termelők véleménye szerint a tavalyinál mindenesetre jobb, kevesebb bosszúságot okoz. Az átvett málna néhányszor már eddig is előfordult késedelmes el­szállítása miatt viszont Kisma­roson és Bernecebarátin bosz- szankodnak, habár az ebből eredő kár nem is érinti őket. Bántja azonban a termelőket, hogy az általuk gondosan sze­dett, válogatott, exportra ke­rülő gurulós málnát Kismaro­son tíz nap alatt kétízben is csaknem 24 órás késedelem­mel szállítatták el, nem jött időben teherautó a málnáért. Bernecebarátin a termelőktől június 30-án átvett másfél va­gon málna tekintélyes részét csak elsején fuvarozták to­vább. Az ilyen késedelmek ko­moly kárt okozhatnak, a gyü­mölcs veszít súlyából, minő­sége is romlik és így — ex­port-málnáról van szó! — eset­leg kevesebb valuta jön be egy-egy késedelmes szállítmá­nyért. Tavaly sokszor nem volt elegendő rekesz, amibe a mál­nát a termelők szedhették és átadhatták volna. Ez idén e téren eddig jelentős panaszok nem merültek fel. Egyedül az exportrekeszeket keveslik. Kellemetlen meglepetés — Nálunk az átvételt ez idén meggyorsítja, hogy atsz- tagoknak az általuk átadott málna ellenértékét nem az át­vevőhelyen, hanem a tsz-nél fizetjük — mondja a kétszáz­holdas málnaterü'ettel ren­delkező, tehát a járásban leg­nagyobb mái na termelő tsz, a bemecebaráti elnökhelyettese, Toman István. — Ezáltal a felvevőhelyen nem kell sor­ban ácsorogniok az emberek­nek, másnap kora reggeltől késő délutánig bármikor el­jöhetnek a nekik járó pénzért a tsz-irodába, ahol pillanato­kon belül kifizetik nekik. A málnaátvételnél ezt az újítást a tsz vezette be. Má­sik újítást pedig, a MÉK ren­delkezésére hivatkozva, az átvételt lebonyolító földmű- vesszövetkezet. Ez utóbbi újí­tásról azonban nem nyilatko­zik kedvezően Toman elnök­helyettes. — Pedig — mondja — a ter­melési szerződést megkötötte a tsz. aztán a napi felvásár­lási árat megkapta a termelő dolgozó, a nagyüzemi felárat pedig hiánytalanul a tsz. Idén más a helyzet. Alig két hét­tel szüret előtt, a földműves­szövetkezetek közölték a tsz- ekkel. hogy az alapár két szá­zalékát átvételi költségek el­mén térítenünk kell, vagyis annyival kevesebbet kapunk. Természetesen ez ellen tilta­koztunk. Erre azt mondták, jól van, de akkor bonyolítsa le a tsz az átvételt, igényelje a MÉK-kirendeltségtől a re­keszeket és intézzen el min­dent, amit kell. Az idő rövid volt, meg sem szervezhettük volna az átvételt saját keze­lésben, de úgy véljük, ez nem is nekünk, a termelőknek a feladata. Mégsem tudunk azonban belenyugodni ebbe a kétszázalékos levonásba, ami csak nálunk legalább 80 ezer forintot tesz ki és azt jelenti, hogy a tervezett munkaegység értékét két forinttal leszünk kénytelenek csökkenteni. A többi tsz és tagjai számára hasonlóan kellemetlen ez a meglepetés. Érthető tehát, ha megmásítására törekszünk. Tsz-ünk és a kemencei tsz ilyen irányú kérelmet terjesz­tett elő a SZÖVOSZ-nál. Új érdekeltségi rendszer A málna termelése a tsz- ekben a régi kis parcellákon családi művelés alapján fo­lyik. Kialakult a legtöbb tsz- nél, például a bemecebaráti- nál, kemenceinéi, tésainál, pe- rőcsényinél, a 60—40 százalé­kos megosztási forma. Vagyis munkájáért a tag az átvételi ár 60 százalékát kapja és ugyanekkor semmi egyéb te­her sem hárul rá. A szokolyiai és ipolytölgye- si tsz-ek ettől eltérő részese­dési alapot léptettek életbe az idén. E szerint a málnater- melő tagok az általuk meg­művelt málnás négyzetöle után 3—3.50 forintot fizetnek a tsz pénztárába, aszerint, hogy egészen fiatal, azaz idő­sebb és már kevesebbet ter­mő, vagy java életerejében le­vő telepítésről van szó. En­nek a részesedési formának az a nagy előnye, hogy feles­legessé tesz minden ellenőr­zést. Éppen ezért most más tsz- ek is mérlegelik, megfelel­ne-e esetleg a jövőben tagja­ik és a közösség érdekeinek az új érdekeltségi rendszer bevezetése. Sz. E. Vita helyett eredmények 15,5 milliós többleteredmény a Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál Néhány hónapja az üzemek összevonása folytán egy csalá­dot képez a volt Budakalászi Textilművek, a Budapesti Lenfonógyár, a Csillaghegyi Lenárugyár, a Győri Lenszövő és a Komáromi Lenfonógyár. Az összevont nagyvállalat ne­ve: Lenfonó és Szövőipari Vál­lalat, budakalászi központtal. Új típusú televízió-képcsövek 1963-ban negyedmillió kis- és nagyméretű képcső készül az Egyesült Izzó váci telepén. Az ismert képcsöveken kívül megkezdik, a világviszonylatban is legmodernebb rövid nyakú, szögletes típusú képcső gyártását és ezekkel szerelik fel az Orion AT 650-es és a legújabb típusú Alba Regia televízióicé- szülékeket. A modern képcsövekből külföldre is exportálnak. r , Képünkön: Magyar Józsefné az ülepítő berendezést kezel! (MTI Foto, Bereth Ferenc felv.) Már a puszta felsorolásból is látszik, hogy ezzel az összevo­nással igazi ipari nagyvállalatot hozott létre a minisztérium. Kicsit korai lenne még arról beszélni, hogy ez az összevo­nás mindenben megfelel-e a követelményeknek. Majd az idő dönti el véglegesen, hogy így jó-e, vagy lehetett volna jobb megoldást is találni. Az máris bizonyos, hogy ha széle­sebb körben meghallgatták volna az összevonás tervezésé­nél az érdekeltek véleményét, javaslatait, akkor előbbre tart­hatnának, mint így, bár az eredmények — s ezek csak kezdeti eredmények — máris biztatóak. A megtörtént tényeket azonban már csak úgy érde­mes elemezni, amennyiben ta­nulságul szolgálhatnak a to­vábbi munkához. Ebben a vo­natkozásában a szóbanforgó összevonás azzal a tanulsággal szolgál, hogy a végleges dön­tések előtt a jövőben minél több véleményt vegyenek fi­gyelembe az érintett kisválla­latok vezetőitől, szakemberei­től. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat kereteit talán job­ban is ki lehetett volna ala­kítani, de fogadjuk el olyan­nak. amilyen. Egy biztos. A papíron megtörtént összevo­nást a létrehozott nagyvállalat vezetőinek kell tartalommal megtölteni. Ezt a munkát jól kezdte el az itteni vezető testület. Elkészítették a központi intézkedési tervet amely az összevont öt gyár intézkedési tervének felül­vizsgálata és kiegészítése nyomán született meg. Tar­talmazza azokat az intézke­déseket. amelyeket még az idén meg lehet valósítani. Szerepel benne például a profiltisztítás, ami lehetővé teszi az egyesült üzemek jobb összehasonlítását. Ez az összehasonlítás azonban nem öncélú. Az elmúlt évek­ben ezek a gyárak nem egy­formán fejlődtek. Az egyik­ben ez, a másikban az jobb. Az említett összehasonlító munka során igyekeznek el­tüntetni ezeket a különbsé­Szabálysértő lettem Megsértettem a köztisztasá­gi szabályokat: a napokban Kiskunlacházán eldobtam egy papírcsomagot, meg egy kon- zerves dobozt. És az dobja rám a másik konzerves do­bozt, aki helyemben rende­sebb ember lett volna. Mert mi történt? Budapestről gépkocsin Kis- kunlacházára mentem. Ütköz- ben, hogy ezzel se veszítsek időt, a kocsiban ebédeltem, egy szelet kenyeret, meg egy marhahúskonzervet. Éppen célhoz, a község középpontjá­ba ért a kocsi, mire végeztem a falatozással. Dolgom után láttam, de először el kellett dobnom a papírt és a dobozt, mert egy ilyen csomaggal a ke­zemben mégsem mehetek be egyetlen közhivatalba sem. Szétnéztem, nem találtam hul­ladékgyűjtőt. szemétkosarat. Aztán alaposabban utánanéz­tem, mert érdekelni kezdett a dolog. Bejártam a környező sarkokat, bekukkantottam minden utcácskába, de hulla­dékgyűjtőt nem találtam. Egy óvatlan pillanatban aztán az árokba dobtam csomagomat. Azóta megyénk több nagy­községében megfordultam. Olyan községekben, ahol szé­pen parkírozott tereket, utcá­kat találtam. ahol tehát törődnek a renddel, a szép­pel. Üdülőhelyeken is vol­tam. De utcai szemét- gyűjtőt nem találtam. Va­jon miért? Ha már parkírO' zunk, portalanítunk, locsolta tunk, erre a filléres dologrí ne futná a keretből? Ne kény szentsük az embereket sza bálysértésre!... tm Az új gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzat A gimnáziumi érettségi re­form munkálatai befejeződtek. A tervek szerint az új vizs­gaszabályzat az 1963—64-es oktatási év végén érvénybe lép. Ezzel kapcsolatban a Művelődésügyi Minisztérium közoktatási főosztályán el­mondották: — Ha én azt tudnám — só­hajt Anna. — Hogy-hogy, nincs még ál­lása? — Bizony. A többiek, az osz­tálytársak? Hát amelyiknek társadalmi szerződése volt, azt már várta az állás, de akik, vagy tizenketten, a magunk erejéből tanultunk, most kere­sünk elhelyezkedést. Holnap nekiindulok én is, s addig já­rom az állami gazdaságokat, míg az egyikben felvesznek gyakornoknak. — No, biztosan nem sokáig házal, mindenütt elkel a kép­zett szakember. — Már ha nem lány! Mert nőket nem szívesen alkalmaz­nak — mondja lehangoltam Azért nincs kétségbeesve. Ha nem kap gyakornoki ál­lást, beáll munkásnak is akár­melyik gazdaságba. Az egy év kötelező gyakorlatot minden­képpen megszerzi. Szereti a jószágot, akár négylábú, akár apró, a kalászosokat, meg a hüvelyeseket, a takarmánynö­vényt ás a gumósokat, a ker­tészet is kedvére való. mind­egy neki, mivel foglalkoztat­ják. — Pedig úgy szeretnék elin- indulni az életbe és lám, már az első lépés is nehéz. Tessék elhinni, nem könnyű a mező­gazdásznőnek. Tábor falvára jövet az út mentén olyan gabonatáblákat láttunk, hogy szégyenünkben pipacsvörösek lettünk. El­nyomta a magasra nőtt dudva zöldje a sárgává érett kalá­szokat. Nem hisszük, hogy ezen a környéken már ne len­ne szükség szakemberre. Még­ha mindjárt csak szoknyát visel is. Vogyák Anna azonban vál­tig az ellenkezőjét állítja. Ké­szül a munkát kereső vándor­útra. Reméljük, nem kell so­káig vándorolnia. Azért meg ne ijedjenek a vogyák annácskák, akárhol élnek és készülnek mezőgaz­dásznak. A legvastagabb jég is megtörik egyszer. Társaik, akik már dolgoznak, szorgal­mukkal. tudásukkal, becsüle­tükkel hamarosan eloszlatják az öreg agronómusok előítéle­tét az agronómákkal szemben. S hogy egy kissé gyorsabban Leteszi iratait a tanácsháza asztalára a munkakönyvét ké­rő új mezőgazda (Foto: Gábor) oszoljon el az előítélet, s az illetékesek is felfigyeljenek rá. azért beszéltük el találko­zásunk Táborfalván Vogyák Annával. — A gimnáziumi érettségi vizsga egységes, tárgyai kötelezőek, vá­laszthatóan kötelezőek és szabadon választhatók. Kötelező vizsgatárgyak: ma­gyar, történelem és mate­matika. Ezenkívül egy vá­laszthatóan kötelező tárgyat kell felvennie mindenkinek a biológia, kémia, fizika vagy pedig az orosz és a máso­dik idegem nyelv közül. Sza­badon választató még kettő, bármelyik gimnáziumban, akár a rendes, akár a rendkí­vüli tantárgyakból. Változatlanul megmarad az a gyakorlat, hogy a diákok a tételeket húzzák. Az új sza­bályzat megszigorítja bizo­nyos mértékben a vizsga fel­tételeit. így például előírja, hogy egy tanuló csak két pót­tételt kaphat. Az eddiginél nagyobb sze­rephez jut az érettségin az iskola igazgatója; az el­nök feladata lényegében az ellenőrzés. Közölték továbbá, hogy megszüntetik azt a gyakorla­tot, amely szerint a gimná­zium negyedik osztálya nem ad semmilyen végzettséget. Ezentúl, aki a gimnázium ne­gyedik osztályát elvégezte, ha valahol munkába áll. úgy tekintendő, hogy középfokú végzettségnek megfelelő fel­adatok ellátására alkalmas. % így megszűnik az. hogy az ■' érettségi vizsga letételét eg­zisztenciális kényszernek tart­sák. Egyébként az érettségit később is, bármikor leteheti, aki akarja. geket úgy, hogy a legjobb módszereket mindenütt beve­zetik. Például összehasonlítják a gyártási technológiákat és mindenütt a gyakorlatban már jól bevált legjobb tech­nológiai módszereket teszik kötelezővé az egész nagy- vállalaton belül. Számottevő eredményekre van kilátás például a textilkikészitési technológiák egységesítése nyomán. Az intézkedési terv másik jelentős tétele az egyesített üzemek bizonyos fokú átren­dezése. Például Győrből Bu- dakalászra, Budakalászról pe­dig Csillaghegyre visznek ál bizonyos fajta gépeket. Így le­hetővé válik, hogy a legrégibb masinákat kiselejtezzék, s mégis az eddigieknél nagyobb szériákat fognak tudni gyár­tani. Komáromban nagyobb sza­bású átrendezést hajtanak vég­re, amely körülbelül egy évig tart. A gépeket úgy csoporto­sítják, hogy a legfejlettebb technológiákat alkalmazhas­sák a gyártásban. Ezzel a munkával jelentős összegű be­ruházást takarítanak meg, mert építkezés nélkül bővítik a termelést. Csak néhányat emeltünk ki az intézkedési terv leglénye­gesebb pontjai közül, de ez is érzékelteti, hogy milyen hagy munkát vállalt magára a termelés zavartalan biztosí­tása mellett a nagyvállalat kollektívája. Még jobban ér­zékelteti a feladat komolysá­gát, hogy az intézkedési terv végrehajtásával a kötelezően előírt alaprentabilitási terven felül további 15.5 millió fo­rintot takarítanak meg a nép­gazdaságnak. így azt is el­érik, hogy az összevonással járó kezdeti nehézségek elle­nére is olyan nyereségvissza­térítést biztosíthatnak, amely az előírt bázisszámokat is figyelembe véve kielégítő lesz. S hogy mi a titka, hogy már a kezdet ilyen jó eredmények­kel jár? Az, hogy a Lenfonó és Szövőipari Vállalat kollek­tívája nem azt vitatja, hogy jó-e így az összevonás, vagy nem jó, hanem nagyon ko­molyan dolgozik. F. I. Az érettségi után nem mind­járt indult haza. Ottmaradt még keveset Cegléden, ahová négy éve indult a mezőgazda­sági technikumba. Bizonyít­ványosztáskor — jaj, „csak" közepes eredménnyel végzett! — az igazgató szép beszédet mondott, búcsúzott a növen­dékektől, akik most „kilépnek az életbe”. Már az érettségi bankettet azért megvárta, az­tán hazajött Vogyák Anna végzett mezőgazda Táborfal- vára, a négy sovány, homokos holdján gazdálkodó tszcs-tag nagymamához, meg az özvegy, másokra főző szakácsnő ma­mához. Két napig nagyot lus­tálkodott, megérdemelte az érettségi izgalmai után. Most pedig itt áll a községi tanácsházán üdén, szőkén, fia­talon és kiváltja a munka­könyvét. Mert nem elég az érettségi bizonyítvány. még egy útlevél, ez is kell, hogy nekiindulhasson az élet útjá­nak. Anna most akar kilépni az életbe. — Melyik tsz-ben lesz agro- nóma? Vagy állami gazdaság­ban brigadéros? Agronómák és agronómusok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents