Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-26 / 173. szám

MF.CVZf

1963. JÚLIUS 26, PÉNTEK

Útrakelnek szeptemberben...I

Ki fedezte fel Amerikát?

Nicholas Linn megelőzte Kol limbust

lebbről. A hajós ugyanis kiváló matematikus és csillagász volt, aki sok évre előre csillagászati naptárat is szerkesztett. S mindehhez még hozzátehetjük, hogy a Labra- dor-félszigeten talált vas szintén hozzájárulhatott ahhoz, hogy Linn iránytűje „megbolonduljon".

Linn két szigetet ír le részletesebben. amelyek közül az egyik minden bizonnyal Grönland. Feljegyzéseiben gyakran szerepel a hegy szó. ami magától értetődik, hiszen az északi szigetek mind hegyesek. Ami pedig az erdős vidékekre vonatkozó utalásait illeti., ezek valószínűleg Űj-Fund- landra vagy Labradorra vonatkoztak. Grönlandon és Iz- landon ugyanis nem voltak erdők.

.Mindezen túlmenően a Linn feljegyzéseiben található térképészeti vázlatok között szerepel egy tenger térképe is, amely rendkívül emlékeztet a Hudson-öbölre. Az a tény, hogy a hajós többször is szól a forgók és ..csatornák” jelenlétéről. ugyancsak a szűk Hudsoo-öblöt idézi, ahol két, egymással ellentétes irányban mozgó áramlat találkozik.

Varsavszkij nem állítja, hogy éppen Linn-nek- kell tulajdonítani Kolumbus érdemét. Annyit azonban határozottan leszögez, hogy a hajósok már nagyon-nagyon régen jártak Európa és Amerika között ezen az északi útvonalon. így a normannok is, akik fáért hajóztak az amerikai partokra. G. D.

Játszik a bányászzenekar

(Koppány felv.)

Ez a divat

ságból nem támogathatja a kizsákmányolást. ■ Ez elvi kérdés. Már csak azért is, mert a sztriptíz nagyon drága mulatság. s a. napidij nincs arányban a kapitalizmussal szemben e téren lehetséges harc költségeivel. Marad tehát a szálloda.

A szocialista országból való dolgozó öntudatosan leül hát a hallban és két ventillátor hűvöséből figyeli a paramibói televízió műsorát. S mit tesz isten, pillanatok alatt otthon érzi magát. A tévé „Ki mit tud” műsort sugároz. „Ez igen! Nézzük csak, mit tudnak ezek a déí- amerikaiak?’’ Hát bizony, a kezdetben semmivel se lehet többet látni, mint odahaza. Még talán

az egyik amatőr bűvész produkálja eredményesen magát. Egyik pillanatról a másikra eltüntet egy harminckét karú csillárt, majd a zsűri elnökének füléből elővarázsolja, Ez igen! Ez tetszik a szocialista országból való dolgozónak. De a többi szereplő? Most azonban a képernyőn egy csinos fiatal nő jelenik meg. Magyaros pártában. Tizenhat fodros szoknyában! Piros színű rámás csizmában. Elér- zékenyülten dől a tulipánokkal díszített gémeskút kávájára és eredeti magyarsággal énekli:

— ö dösanyom isz- vott nekem, Keszer vebon nevet enygom ... így mondja. Ilyen tisztán. Majd amikor

a dobok felgyorsítják az ütemet, elérzéke- nyülten twiszteti:

— Eccoko font, napáim osott,

Jahahaj, de keserű eben tortott.„

— Bravó! Bravó! — lelkesül a szocialista országból való dolgozó. De tolmácsa, Don Pedro Padlosi- kálo, leinti:

— Kár az ujjongá- sért. hiszen szegény gyerek azt sem tudja, mit beszél.

— De hát akkor miért csinálja?

— Hogy feltűnő legyen!

£s a szocialista országból való dolgozó Paramaribóban érti meg, hogy a magyar táncdalénekesek miért énekelnek oly nagy előszeretettel angolul, olaszul, spanyolul ... Wesselényi utcai akcentussal! Paramaribói eredménnyel.

Szikora István

és nyugati partjaira is. A tudósok ma már elismerik, hogy a normannok megjárták Amerika északkeleti partvidékét is.

Linn ugyanezeken a tengereken hajózott. Az a feltevés, hogy az angol partoktól keletnek indult volna, elesik. Egyesek szerint a Linn útjáról készült feljegyzésben említett vidék a norvég partvi- j dékhez hasonlít a leírásban.; Linn azonban többször is meg- | említi, hogy hajója habkő- szigelek mellett haladt el. j Ilyen vulkáni eredeti szigetek viszont csak Izland és Grönland között eshettek útjába.

Linn saját állításaival szem- j ben nem a földrajzi Északi- sark felé, hanem a mágneses i sarok térsége felé hajózott — j mondja Varsavszkij. És ez' a szovjet kutató tézisének egyik alapvető mozzanata. Szerinte: tehát Linn északnak tartva | Grönland felé haladt, ame- | lyet. korábban az északi irány fő meghatározójának tartottak, i

A tengerészek tudják, hogy az északi szélességi fo- j kokon nem használhatják az 1 iránytűt. Amundsen például azt írta a kanadai szigetcsoportról. hogy az „itteni vizekben sok a vas- és az iránytű ettől megbolondul’1. Nem csoda tehát, hogy Linn matrózainak képzeletét is foglalkoztatta a titokzatos ■ mágnesesség. amely mögött egy mágneses hegyet sejtettek. Linn útjának egyik célja nyilvánvalóan az volt. hogy magát a mágnesességet, annak természetét vegye szemügyre közeIskolahan úgy tanítják, hogy Amerikát 1492-ben Kolumbus, a génuai hajós fedezte fel, aki az Atlantióceánon keresztül akart eljutni Indiába. Csakhogy mái töibb mint száz esztendővel őelőtte, 1360-ban az angol partoktól útnak indult egy hajó, amelynek kapitánya, Nicholas Linn oxfordi teológiai tanár volt. Anglia felett épp, hogy- csak elvonult a ..fekete halál”, a himlő. III Eduard király szigorú törvényt hozott, amely a nincsteleneket ráikényszerítette, hogy' akár ínséges fizetségért is -munkába álljanak. A Franciaországgal vívott százéves háborúban a béke rövid lélegzetvételnyi szünetet hozott. Ez volt hát a kor, amelyben Linn expedíciójával útnak indult — mint hitte — az Északi-sark felé.

Linn utazását még a XIV. században latinul papírra vetették egy' hosszú nevű munkában, amelynek ez volt a címe: „Egy szerencsés felfedezés, amelyet önkéntesen végeztek el az 54. foktól egészen a sarkvidékig”. Ez a mű nem maradt fenn, de későbbi korok szerzőinek könyvében több részletet megtalálhatunk belőle. Vajon hogyan született a feltételezés, hogy Linn Amerika felie- dezője? A szovjet földrajzi társaság tagja, az ősz Számúi 1 Varsavszkij válaszolt erre a kérdésre. Varsavszkij, aki a Nagy Honvédő Háborút követően az Északi-sark intézetben az északi hajóút kihasználásának lehetőségeit vizsgálta, tanulmányozta a Linn útjával kapcsolatos feljegyzéseket és adatokat, majd tapasztalatairól három ízben is beszámolt a földrajzi társaságnak.

Az oxfordi bajos umgeri útvonalát ma már lehetetlenség ’ pontosan rekonstruálni. Maga Linn azt állította, hogy a világ „legészakibb szigeteit” is meglátogatta, írásaiban azonban megtalálhatók az akkori idők szerzőire jellemző, szinte hagyományszámba menő túlzások. Ezért egyes történészek magát az „Egy' szerencsés felfedezést” is puszta kitalálásnak tartották. Varsavszkij ezzel szemben bebizonyította, hogy az oxfordi hajós 132 évvel Kolumbus előtt megjárta az észak-amerikai vizeket.

Vessünk egy pillantást a térképre — ajánlja Varsavsz- kij. — Kolumbus a legszélesebb pontján szelte át az óceánt. Több mint egy hónapig hajózott San Salvador szigetéig Ám tanár ősidőktől fogva ismertek egy másik, rö~ videbb, északi útvonalat. Gondoljunk csak a középkori Észak-Európa lakóira, a normannokra, akik már a VIII.—IX. századiban behajózták az összes, akkoriban ismert tengereket. A normannok Izlandon telepedtek meg, és eljutottak Grönland déli

\\w\wvwvv\\\\v\\v\\\v\w\\

Paramaribo. Város valahol az Atlantióceán nyugati partján. Óriási a hőség. Este is harminc fok — jégszekrény mellett! Ilyenkor egy európainak ugyan mihez lehet kedve ? Még talán a sztriptízhez. Sztriptízhez"! De vajon egy szocialista országból hivatalosan ott járó dolgozó azért menjen sztriptízbárba, hogy az izgalomtól felhez vülten, száraz ajakkal, ' reszkető inakkal, halálosan zaklatottan és tehetetlenül nézze, hogy a vérpezsdítő zene ütemére a tőke miként vetkőztet pőrére szebbnél-szebb nőket? Nem, ilyet tenni nem lehet. Ha már egyetlen embertársnőjét sem tudja kimenteni a kapitalizmus karmaiból, mert a helyzete olyan, akkor csupán kíváncsiGödöllő nevét az akkor itt élő képzőművészek alkotásai tették Európa-szerte ismertté. A ma már világhírű Moiret Ödön és Sidló Ferenc is itt élt és dolgozott, de amikor a háború kitört, a kolónia tagjai szétszóródtak, ők pedig külföldre költöztek.

A háború után csak hárman tértek vissza Gödöllőre: Körösfői Kriesch Ala- dár;'-Nagy ’Sándor és RemSéy Jenő. A három művész még sokáig együtt alkotott, de végeredményben a művésztelep 1920-ban már teljesen megszűnt.

Azóta több Ízben próbáltak új kolóniát létrehozni, de kellő támogatás hiánya miatt ez soha nem sikerült.

Pedig érdemes volna komolyan foglalkozni a gondolattal, mert viszonylag csekély áldozatok árán újra virágzóvá lehetne tenni Gödöllő művészi életét.

Gödöllőn ma is szép számmal élnek neves alkotómű-; vészek, de a fiatalabb, mostj induló művészgenerációnak \ nincs elég lehetősége a ki- \ bon takozáshoz.

Egy időben szó volt pél- ; dául arról is, hogy a festő- i művészek megkapják az i öreghegyi présházat, ahol i könnyűszerrel több műtermet i lehetne létesíteni. Felvető-; dött az a gondolat is, hogy' | a Műemlékek Országos Bi- í zottsága védnöksége alatt i álló „királyi várótermet” \ múzeummá alakítják át. A \ múzeum megalapításához \ Remsey Jenő mintegy száz- j húszezer forint értékű mű- \ alkotásait ajánlotta fel a já- j rási tanácsnak. Ha ez a mű- ! zeum létoejönne. ott ál- j landó kiállítási helyiséget le- j hetne biztosítani, ami igen ] nagy' látogatottságnak ör-: vendene. Az olyan művé- \ szék is, mint Pirk János, \ Munkócsy-díja« festő, Rém- \ sey Iván, vagy Pirk József, \ a kiváló grafikus és még : több fiatal művész szíve- \ sen telepednének le úira í Gödöllőn, ha helyet biztosíta- í nának számukra az alkotás-! hoz. ;

4

Gödöllőnek minden adott-« sága megvan ahhoz, hogy ; újra szép és virágzó művé-í szi élet jöjjön létre ezen \ a természeti és kulturális ér- í fékekben oly gazdag, idegen- j forgalmi szempontból is;

nagy jelentőségű járási szék- ! helyen. De azért talán nem \ ártana, ha az illetékesek is \ pártfogásukba vennék az í alkotni vágyó művészek \ ügyét. Közös erővel köny-; nyebben válna a szép terv í valósággá. Virág Judit

y

5 Megkérdeztük Gödöllő mű- £ vészkolóniájának utolsó itt £ élő tagját, a Párizsból két he- í te hazatért Remsey Jenőt, J a kolónia múltjáról és jövő £ lehetőségeiről.

; Beszélgetésünk során el- \ mondta, hogy 1903-ban. a ; nemrég elhunyt Kőrösföi { Kriesch Aladár alapította a ; nemzetközi jellegű művész- ; telepet. Célkitűzéseik közé ; tartozott a népművészeti ha- j gyofriányök ''' gyüiffésé” ápöíá- \ sa. .Művészetükben is igye- ! kéziek megörökíteni ezeket a \ hagyományokat. Mint ahogy \ Kodály és Bartók egy cso- í portba fogta a népzenei ha- ! gyományokat, ugyanúgy a ! művésztelep lakói is sok ér- í dekes és értékes népművé- j szeti hagyományt mentettek ! meg az elkallódástól. A ; folklórgyűjtések eredményeit ; Malonyai Dezső dolgozta fel j hét kötetben ,.A magyar nép- ! művészek” címmel.

Lesz-e művésztelep Gödöllőn ?

A Dunakanyar kulturális hírei

Tervek szerint rövidesen sor kerül a visegrádi várban az Abonyi Földművesszövetkezet népi együttesének vendégszereplésére. Ugyancsak itt ad majd műsort a honvédség egyik zenekara is. A szentendrei gimnázium énekkara pedig nyárestti hangversenyt tervez Leányfalun, a szabadtéri színpadon.

■k

A szobi művelődési otthon július 26-án autóbuszkirándulást szervez Lillafüredre, a község lakói részére.

Zebegény szabadtéri színpadán énekkari találkozóra kerül sor a nagymarosi és a nógrádverőcei ezüstoklevéllel kitüntetett csoportok részvételével. Ugyanitt lép fel a bu- dapesi I. István Gimnázium zenekara is.

•k

Augusztus 20-án, Tahitót- faluban mezőgazdasági kiállítást rendeznek a széntendre- szigeten levő községek részvételével.

„Hogy Jutka, és a többi mind, ki tetszeleg a fényben, sugártól ittasulva majd. az úton visszatérjen ..

B aranyi Ferenc verssorai jutnak eszembe, amikor a művelődésügyi osztály illetékesének íróasztalán a névsorokat nézem. Szeptembertől új nevek, új arcok, új nevelők kerülnek a megye iskoláiba. Odakint rebkenő a nyár, de az alkonyok nagyon messziről már szeptembert idézik. Az iskolapadok még üresek, a folyosók, az osztálytermek is néptelenek. A táborok, a Balaton, a hegyek elcsalogatták a mindig vidám, hangos diáksereget.

De ahogy a névsort nézem, tudom, hogy a ma még elég izgalommal, várakozással, bel- S; ső szorongással készülnek ^ azok, akik a nevelői hivatás- ^ sál, az iskolával jegyezték el í magukat. Fiatal pedogógusok, ? útkezdők; — az első szép tern- ^ beresek neveit olvasom.

Hajdú Mária és Engelberg $ Imre a ráckevei járás Újhegy ^ tanyasi iskoláját választotta. ^ Borbély Magda, Szikszói Éva £ Kóspallagon kezdi a szeptem- ? bért; valamennyien a tanító- % képzők gyakorlóiskoláinak emlékével jönnek. ^

1- náresra Nyéki Éva és £ Lombár Éva jelentkezett,? amikor a budapesti egyetemen £ megkérdezték őket. Az egri $ pedagógiai főiskolán Hubai £ Zsuzsa és Sarus Gyula úgy ha- ^ tározott, hogy Dabast választ- ^ ják, ahol lakást is kapnak és ^ megtartják az esküvőt. Fiata- ^ lók, szeretik egymást, most ? kezdik az életet. í

y

A legkisebbek, az óvodásak ^ megszeppent csoportjához Bu- ^ gyi községben Vályi Lilla, í Jászkarajenőn pedig Mészáros ? Ibolya lép majd. hogy megfog- ^ va a bátortalan kis kezeket, ^ az első közös sétára vezesse í őket. £

Őket és még sokukat vár- í ják szeptemberben az iskolák^ tantermei, az óvodák játszószo- J bái, várják a most még néptelen ^ padsorok, a kíváncsi gyermek- ^ tekintetek. A , júniusban vég- £ zeit tanítók.' tanárok, óvónők ^ kis csoportja elindul majd ^ Pest megye falusi, tanyai is- ^ kólái felé. Még nem ismerik ^ a jászkarajenői, az újhegyi, a^ kóspallagi, az inárcsi, a daba- £ si iskolák diákjainak arcát többségük minden bizonnyal 'j még ezekben a községekben ^ sem volt soha. Vajon tudják-e, ^ hogy hol fognak lakni? És kik^ lesznek azok. akik elkísérik ^ őket lakásszerző körútjukra, 2

akik segítik első lépéseiket a2 életben? Megáll-e egy percre az igazgató, amikor az osztály- könyvet kezükbe adja?

F

iatalok, kedvesek, húsz- huszonkét éves lányok, Eiúk. Tele tervekkel, álmokkal, elképzelésekkel. Készülnek a nyárban az új, számukra első igazi szeptemberre.

Milyen vágyaik, terveik vannak? Erre ma még nehézlen- íe válaszolni. De már formá- ódik gondolatukban, hogy az ;lső felelőt mivel jutalmazzák — és hogy az első fizetésből nit vesznek.

Ügy álmodják — minden xzonnyal —, hogy a gyerekecet, s a gyerekeken keresztül

az egész falut nagyon szere- ? tik majd. S a családlátogatá- '/f sok délutánból estébe nyúló 5 óráiban lépésről lépésre ismer- kednek majd minden utcával, í minden lakóval. í

V

árják őket a művelődési ^ otthonok, az iskolán ki- s vüli fiatalok is, akik tanulni, ? tudni akarnak mindent a vi- ^ lágról, az életről. Ma még nem $ ismerjük őket. í

, y

Hajdú Mária. Engelberg lm- í re, Borbély Magda, Szikszai í Éva és a többiek, mind ké- ? szülnek az első csöngetésre, az ^ első kérdésre, az első felelet fogadására, az új szeptember- J re, amely már közeledik.

Ladányi István í