Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-25 / 172. szám

»centi 1963. JÚLIUS 25. CSÜTÖRTÖK TIKKADT FALD A HEGYEK KOZOTT VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Pttenő (Koppány felv.) — Érdekes ásatások foly­nak Leányfalun. A Történeti Múzeum egyik kutatócso­portja a napokban kezdte meg a falu közelében egy római őrtorony feltárását. A régészek szerint ez az őrto­rony a kétezer év előtti Du- na-parti római erődrendszer egyik láncszeme volt. Épp ilyen nagy volna a falu gondja, ha a hőmérő nem mu­tatna is 32 Celsius fokot ár­nyékban. A hegyek koszorúz- ta Csobánka méltán ragadja el szépségével az odavetődő turistát, s ha az nem időz hosszasabban falai közt, talán irigyléssel gondol lakosaira. Ám, ha bejárja a kis falut, kivált.’ha szomját enyhítő hűs kutat keres, szomorúan ütkö­zik bele a szigorú tilalmi táb­lákba. NEM IHATÓ! — olvashatja 16 közkút közül tizennégyen. Nem iható itt a víz. mert colli-bacillussal fertőzött, Nem iható továbbá azért sem. mert jónáhányuk elapadt, el­szökött alóluk a forrás, még az ötvenhatos földrengéskor. Ilyen csapást szenvedett el a kis falu sok magánkútja is. Nem véletlen, hogy a ta­nácsházára betérve e téma kel­lős közepébe kerültünk. Ju­hász István vb-titkár és Szabó Mihály, a Szentendrei Járási Tanács főelőadója buzgó figye­lemmel tanulmányozza az ÁFTH által készített előzetes tervet, amely a valamikor lé­tesítendő törpe vízmű próbafú­rásainak műszaki és gazdasági adatait tartalmazza. — Ma jöttem vissza iskolá­ról — közli a titkár —, de mindennél jobban érdekel, ho­gyan. miképpen oldhatjuk meg sok éves problémánkat. — A jó terv, első lépés a fel­adat megvalósításához — fo­galmazom meg a közhelysze­rű igazságot. Juhász István helybenha- gyólag bólint, s mosolyog. In­kább udvariasságból, mint meggyőződéssel. Az előzetes terv szerint: a próbafúrások ötszáz méter mélységig kutatják majd a vi­zet. amely, egészen bizonyos­ra vehető, bőségesen elegendő ; volna Csobánkának. A terv-1 mást tehetünk, amikor meg­találtuk a tetszetős és alkal­mas gombot, már csak a ru­hát kel] hozzápasszítahi, rá­varrni ! — Honnan várnak konkrét segítséget? — térek vissza az alaptémára. _ 997 — Mégis .. . — Súlyos költségekről van szó. Felső szerveink nem dús­vb-titkár és a járási főelőadó a törpe vízmű előzetes tervét tanulmányozza \w0 Napirenden: a szolgáltatások A ceglédi járás tanácsülése j nemrég megvitatta a szolgál- ! tatások helyzetét. A referátu- j mot Halasi János áb-elnök tar­totta meg. A többi között el­mondta, hogy sok a minőségi j kifogás a járási építőipari ktsz-szel szemben. Felhívták a ktsz elnökségének figyelmét: mielőbb gondoskodjanak meg­felelő képesítéssel rendelkező műszaki, vezetők alkalmazásá­ról. Megállapította a tanács­ülés, hogy egyes ktsz-ek ör­vendetesen bővítik a szolgál, tatások körét. így például Abonyban az idén harisnya- szemfelszedő és átkötő részle­get létesítettek. Mikebudán férfi és női fodrászüzletet nyi­tottak, valamint cipőjavító fel­vevő szolgálatot hívtak létre. A földművesszövetkezetek is sokat fáradoznak azon, hogy a lakosság szolgáltatásokkal I kapcsolatos igényeit zavarta- i tanul kielégíthessék. Jelentős könnyítések a tudományegyetemek levelező (esti) tagozatán tanuló hallgatóknak Lényeges könnyítés, hogy a pedagógiai-pszichológia szak­csoporton az általános iskolai tanári képesítést, továbbá óvó­nőképző intézetben felsőfokú végzettséget szerzett pedagó­gusok pedig négy féléves ta­nulmányi idórövidítésbem ré­szesülnek. A kiegészítő szak elvégzését ugyancsak megkönnyítik. A rendelkezés értelmében egye­temet végzett szakemberek a bölcsészettudományi és a ter­mészettudományi karokon — ha ezt munkakörük indokolja — képesítésüket hároméves es­ti vagy levelező képzés útján újabb szakkal egészíthetik ki. Az a viszonylagos korlátozott­ság, ami ezzel kapcsolatoan eddig fennállott — megszűnik. Az 1963—64-es tanévtől egy élő idegen nyelv kötelező ok­tatásáról gondoskodni kell az esti és a levelező tagozatokon is. Azok helyzetének könnyí­tésére, akik nem az egyetem székhelyéin Iáknak, konzultá­ciós központokat szerveznek. Az olyan hallgatók, akik az egyetem székhelyén laknak, eddig csak esti tagozaton ta­nulhattak. A most megjelent rendelkezés módot nyújt arra, hogy a tudományegyetemek esti tagozatán, az első évfolya­mot kitűnő, vagy jeles átlag- eredménnyel végzettek a dé­kán engedélye alapján tanul­mányaikat levelező tagozaton folytathassák. (MTI) A művelődésügyi miniszter .host kiadott rendeletével rész­ben módosította, illetve kiegé­szítette azt a korábbi rendel­kezést, amely a tudomány- egyetemeken a leveiezö (esti) oktatást szabályozza. A módo­sítás. illetőleg kiegészítés az eddigi gyakorlathoz képest je­lentős könnyítésekre ad lehe­tőséget. Az, aki kitűnő vagy jeles tanulmányi eredményi ért el, két félév kezvezményt kapha­tott. A jövőben ezeknek a hallgatóknak a tanulmányi ide­jét a dékán öt félévvel rövidii- heti. A tanárképző főiskolát végzettek egy szakon is foly­tathatják tanulmányaikat az egyetemen. Könnyebbséget je­lent az is, hogy az általános iskolai tanári képesítéssel bíró pedagógusok, s azok, akik az idegen nyelvek főiskoláján sze­reztek szakképesítést, a vég­zettségüknek megfelelő szak­csoporton. illetőleg szakon — előző tanulmányaik beszámítá­sa és a dékán által előírt Kü­lönbözeti vizsga sikeres letéte­le esetén — felvehetők a II., a III. vagy a IV. évfolyamra. Eddig azoktól, akik tanárkép­ző főiskolát végeztek és egye­temre mentek, a különbözeti vizsgán a teljes anyagot szá­mon kérték. Ezentúl a vizsga anyagát az egyetemi és a fő­iskolai tan tervek és progra­mok figyelembevételével a dé­kán állapítja meg. nek azonban van egy súlyos hátránya is. Nem egy ilyen kis lélekszámú község pénz­tárcájához szabták a kivitele­zési költségeket. — Maga a terv' nyolcezeröt­száz forintért készült — mond­ja a vb-titkár —. a próbafúrá­sok viszont másfélmillióba ke­rülnek. A törpe vízmű pedig kereken hatmillióba. Nem kell matematikusnak lenni ahhoz, hogy ez az ösz- szeg jónéhány emberöltő alatt sem teremthető elő saját költ­kálnak a milliókban . . . Igaz, j képviselőnk. Pá!a Károlyné ! Ígérte, hogy eljár ügyünk- j ben . .. Lehet, hogy később a j megye is tud segíteni. Egészen bizonyos, hogy így ' lesz. Kell itt a víz. a mostani- j nál bőségesebb jó víz. de a ■ „hogyan”-ra az előttünk levő 1 gondos terv sem adhat választ. | Pedig ez nem is a majdani alvóváros igényére szabott, csupán a kis Csobánkáéhoz mért. S talán nem bántom meg a merész — egyszer bizonyára megvalósu­téxesek a Fő tér helyett má­sutt keresnének megfelelőbb, szellősebb helyet a benzinkúí- nak. Becsületből: kitűnő Mozsár Istvánná (Vecsés, Vasvári u. 91.) becsületből ki­tűnőre vizsgázott a minap. A személyvonaton egy gazdátlan aktatáskát talált. Mozsámé nem habozott, hanem a végál­lomáson nyomban leadta a táskát a MÁV-tisztviselőknek. Az irattáska . tulajdonosa ez­úton is köszöni a vecsési asz-, szony kedvességét. TÁBOROZNI JÓ! Sopronfalvánv alig néhány, kilométerre az osztrák—ma­gyar határtól, festői környe­zetben verték fel a sátrakat a gyömrői Zalka Máté KISZ- szervezet tagjai. Sorrendben ez már a hetedik tábor. Ami az ellátást illeti, kifogástalan. A programról szólva pedig meg kell állapítani: igazán j minden igényt kielégít. Pél­dául tábori olimpiászt is ren- ! deztek. Figyelemmel kísérik. I azt is, melyik a legtisztább sá- J tor. Minden második nap, a lémája Ceglédbercelnek. mint 1 táborszemlén értékelik és az első helyezett sátor két napig egy fehér szalagot visel. Van römibajnokság és labdarúgó­mérkőzés, kirándulás és tábor­tűz. Aligha túlzunk, ha azt ír­juk: a hetedik tábor — akár­csak az előzőek — felejthetet­len élményeket nyújt lakói­nak. Ceglédberceli vasárnap Aligha akad nagyobb prob­Maczek Janos', a Galgama- csa és Vidéke Körzeti Földmű­vesszövetkezet elnöke fényké­peket tesz elénk: fehér köpe­nyes boltos postaládát ürít ki, a láda fölött felirat: Előreren- delés. — A mezőkön dolgozó tsz- asszonyok beszerzési gondján akarunk könnyíteni — mond­ja Maczek János. — A körze­tünkhöz tartozó kilenc köz­ségiben, az élelmiszerboltok fa­lára helyeztük el ezeket a lá­dákat. hogy munkába menet bedobhassák megrendelésüket és este, a mezőről visszatérő­ben várakozás nélkül hazavi- hessék a szükséges élelmiszer- cikkeket. Az első napokban nagy derültséget keltett az egyik megrendelő levél, ame­lyet egy idős bácsi írt alá. cí­mét is közölve: 18 éves kis^ lányt kérek részemre rezer­válni. Komolyra fordítva a szót, megtudtuk, hogy az élelmi­szerboltokba rendszertelen időben érkezik a kenyér, a há­ziasszonyok sok időt elveszte­gettek a boltajtók előtt a vá­rakozással, így most nyugod­a művelődési otthon építkezé­se. A falu lakossága régóta hiányolja a kultúrházat. Annál inkább bosszantja őket, hogy az építkezés elég vontatottan halad. Ha már az építők nem sietnek, legalább a céglédber- celieik igyekeznek — ki-ki ahogy teheti — segíteni. Va­sárnap már kora hajnalban igen sokan ásót. lapátot ra­gadtak. Fél négykor például három vasutas: Szántó Mihály, Ébel György és Domány Ist­ván már a vízvezeték ásásán foglalatoskodott. Mások Holló György épületgépész technikus irányításával a leendő vízve7 zetékcsövek árkát, mélyítet­ték. Vasárnap több mint szá­zan dolgoztak csak ennek az ároknak a kiásásén. A sporto­lók sem hiányoztak az önkén­tes társadalmi munkások kö­zül. glDNPR^VIDfigg „SZAGOSKÚT" Monoron a Fő téri benzin­kutat tréfásan szagoskútnak becézik. A benzinszag ugyanis nemcsak a Fő téren, hanem még a mellékutcákban is el­viselhetetlen. Különösen me­legben, rekkenő kánikulában okoz bosszúságot a monoriak- nak a szagoskút. Arról nem is szólva, hogy a benzinre váró gépjárművek lassan elfoglal­ják az úttestet és komoly mér­tékben akadályozzák a forgal­mat. Helyes lenne, ha az ille­íréin ff llr/sinlii ! Nagykőrösről megkezdték a dinnye exportját. Az első te­tei: 60 mázsa görögdinnye Fe­rihegyről repülőgépen indult útnak Helsinkibe. A helyi ter­melőszövetkezetek közűi a Szabadság Tsz tizennyolc, az Arany János Tsz tíz. a Petőfi Tsz tíz, a Rákóczi Tsz tizen­kettő, a Dózsa Tsz pedig tizen­négy vagon dinnye szállításá­ra kötelezte el magát. Szedik már a paradicsomot is. Egyelő­re napi négy vagon indul út­nak az állomásról. A paprika ugyancsak keresett cikk kül­földön. Ha a vevő úgy kíván­ja, háncsból készült „Buda­pest” kosárban szállítják cí* mére. Asszonytalálkozó Augusztus 4-én Nagykörö­sön nagyszabású asszonytalál­kozót rendeznek. Délelőtt nagygyűlés lesz, délután pe­dig különböző műsoré!: szóra­koztatják a résztvevőket. óráig vázolta előt­tem, hogy ő mi min­dent veszített el. Az­után közölte velem, hogy szórakozottság ellen eredményes vé­dekezés céljából újabban mindent magához láncol. Meg­mutatta csavaros ce­ruzáját, amelyet vé­kony lánc kötött örök időkre órájának ligy- nevezett tisztiláncá­hoz. A tisztilánc vi­szont nadrágzsebé­hez volt erősítve. Esernyőjét csuklójá­hoz béklyózta, tehát nem veszítheti el. Igaz, hogy az ernyő olyan szorosan volt hozzákötve, hogy nem tudja megmar­kolni és ha ki akarja nyitni, valakit meg kell kérnie, hogy se­gítsen, de a védeke­zés mégis csak be­vált. Azt tanácsolta, kövessem ezt a mód­szert. Második számú vi­kXx^^v^v^VXV>>XXXXXXXXX>XXXXVVXXX\XXXX\X\>XXXNXXVvXXXXXV* állva. A megtaka­rítás negyedévenként százhatvan forint. Így nemcsak megtérül az esernyő ára, hanem egy csomó pénzt u keresel azon, hogy elvesztetted. Ez a beszélgetés egy József körúti esz­presszóban zajlott le. Utána végigsétáltunk a Körúton. A Nyuga­tinál vette észre, hogy a kalapját az eszpress-'ban hagy­ta. Vissza akart ro­hanni, de lebeszél­tem. — Ügysem lesz már ott. — De tegnap vet­tem — siránkozott, — Gyönyörű nyúl­szőr kalap volt! — Éppen ezért vit­ték el. De vigaszta­lódj! Ha húsz évig csak levest és főzelé­ket ebédelsz, akkor nemcsak a kalap ára térül meg. hanem ve­hetsz magadnak a megtakarított pénzen akár egy Wartburgot gasztalóm elmondot­ta, hogy hallott egy esetet, amelynek szenvedő hőse a vil­lamosmegállónál be­lebotlott ernyőjébe és a kerekek alá ke­rült. Legyek tehát boldog, hogy nincs már esernyőm. A harmadik vi­gasztaló, papírt és ceruzát vett elő, az­után megkérdezte: — Mennyibe ke­rült az esernyő? — Száztizenhét fo­rintba — válaszol­tam. — Mennyit költesz hetenként totóra, lot­tóra? — 13 forint 20 fil­lér. Két totó, kél lot­tó. — Egyet elhagyni. Ez heti 3,30, negyed­évi 39 forint 60 fillér. Mennyi feketét iszol naponta? — Három szimp­lát. De ülve... — Ezentúl minden nap csak kettőt iszol Palásti László ! Tudom, hogy már \ sokan elvesztették í esernyőjüket, de ta- \ Ián kevesen vannak ; olyanok, mint én, aki I tizenkét órakor vásá- I roltam bambuszután- \ zatú nyéllel ellátott í esernyőmet és ne- tgyedegykor már nem \ is volt birtokomban, í Újonnan beszer- \ zett tulajdonomat a g postán, az egyik ab- g lak előtt felejtettem. Amikor két perccel \ később visszasiettem, } már bottal üthettem I volna az esernyő g nyomát. De nem iit- g hettem, mert meggy- í fabotomat. amelyet '{ akkor vettem, amikor a lábam fájt, alig \ egyhetes használat 'f után vesztettem el. g Az esernyő elvesz- g tését még valahogy í kihevertem volna, de '{ ami azután jött, azt í már nem. Ugyanis \ elkövettem azt a sza- f márságot. hogy elpa- g naszoltam embert ár- f saimnak az ernyő- í esetet. í Az első, akinek el- í mondtam, másfél ségvetésükből. Azt mondja ugyanis, hogy — éves szinten — jelenleg '24 ezer forint jö­vedelmük van községfejlesz­tési hozzájárulásból. Ebből a szerényke összegből már évek óta építik a nagyon szüksé­ges ravatalozót, ez a pénzügyi fedezete a Dera-patak beton-, hídépítési költségének. — Hat igen — summázza ta- g nácstalanul —, házikezelésben g lesz hidunk, ravatalozónk. A g vízhez hozzá sem kezdhe- g tünk... Vidámabb témára térünk g át. A jövőről beszélünk, amelyg nem kétséges, jobb életet te-g remt itt a Nagykevély lábá-g nál. Erőt s kitartást adó va-g rázsszó, köznapi nyelven: „táv-} lati terv”. Leírt szövegből ésg színes térkép jeleiből ismer-g kedem a káprázatos tervvel.j Nem is a községét (ki volna\ ilyen vakmerő vezető Csobán-j kán a jelen gondjai közepet- j te!), hanem a fővárosét, amely\ a falut majdan tízezres alvó-; városnak szemelte ki. HÉV-g vonal a községig, napfényes g lakótelep, szívbeteg-szanató- g rium, erdésziskola, KISZ-ve-j zetőképző-iskola s persze sokg egyéb mellett strandfürdő ... j Strandfürdő... — hagyjukg ringatni magunkat az álom; vizein, de a józan s nyugtalan« lelkiismeret közbeszól, partra-g vet. g — A strandhoz rengeteg víz; kell!... í Szinte egyszerre mondjuk! ki a földhözragadt követkéz-! tetést s nevetünk fanyar kép-i pel a fanyar viccen. Igen, mii ló — álmok formába öntőit, ha ; — inkább' hangosan gondol­kodva — kimondom: Ama közmondásbeli „holna­pi túzokéhoz jobb étvágyat csinálna egy akármilyen ki­csiny, de „mai veréb”. András Endre Kánikulai forgalom a tanácsháza előtti kútnál ( tan kimehetnek a mezőre, j mert estére összeállítják a boltban az élelmiszeres csoma­got. Az üzletek nyitvatartási I idejét is ennek megfelelően módosították, hogy a kora esti órákig vásárolhassanak a munkából hazatérők. Ácsán, a 25. sz. bolt előtt levő ládának volt eddig a leg­nagyobb sikere: naponta 70— \ 80 kg kenyeret rendelnek elő­re a messzi mezőkön dolgozó családok. — A földmű vessző vetkezet napközben is gondoskodik az ellátásukról — folytatja tájé­koztatóját Maczek János el- j nők — Ácsán és Ikladon bü- , fékocsi járja a határt, cukor- I kát, trafikárut' és jegelt üdí- ! tőitalt vásárolhatnak a dolgo­zók. A legutóbbi forgalmi ki­mutatás szerint az acsai büfé­kocsi a következő cikkeket ad­ta el reggeltől estig: 150 liter sör. 30 liter almuska, 6 kg cu­korka. 90 csokoládés szelet. 30 csomag cigaretta. 1 liter mál­naszörp. 10 liter szódavíz. Ál­talában napi 1300—1600 forint között van a mozgóbüfék for­galma. Előrerendelés, mozgóárusítás VIGASZ ESERNYŐÜGYBEN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents