Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-24 / 171. szám
1363. JÜLIUS 24, SZERDA JUECtCI AZ ABONYI HATÁRBAN Orszrígos búzatermesztési tanácskozás I Incze Jenő Ausztriában j A Pittermann alkancellár j meghívására Ausztriába érke-; zett Incze Jenő magyar kül-; .kereskedelmi miniszter és j André Spinoy belga iparügyi; •miniszter tiszteletére Pitter- % mann vacsorát adott. A magyar és a belga rninisz- í tér Pittermann társaságában; kedden országjáró körútra in-; dúlt, amelynek keretében oszt- ; rák nagyüzemeket látogatnakj meg és — meghívott díszven- í dégként — részt vesznek a! J salzburgi ünnepi játékok pén- í ; teki megnyitásán.- * ' t t Tisentitéves t u a litt» r« ft isii t Másfél évtizede, 1948. július í í 31-én indult el ünnepélyes ke- ! ; retek között az akkor még rö- • vid pályaszakaszon az első; gőzmozdony. Ezzel kezdte meg : működését a ma már sok or- : országban ismert, sok nemzet; gyermekei által irigyelt úttörővasút. Tizenöt évvel ezelőtt csak egyetlen gőzmozdony volt a keskenyvágányú vasút von- I tatóparkja. A csodálatos utazás is mindössze a Széchenyi- | hegytől Előre állomásig tar- ! tott. Három esztendő múltán í végre elérte mai végleges hosz- ! szát. Nyolc Diesel-mozdony és tizenhat kocsi közlekedik ma Hűvösvölgy és a Széchenyi- hegy között . Egy-egy alkalommal 750 gyermek végzi 15 napon át az úttörővasutasi teendőket. Egyre több lesz a tenni- és tanulnivaló, hiszen a kis- vasúton a legrégebbi berendezésektől az elektromos megoldásokig mindennel találkoznak. Az idén négy nagyteljesítményű Diesel-mozdony is szolgálatba áll. A próbák után a 15 éves évforduló tiszteletére helyezik végleges üzembe. A tervek szerint 1964-ben már teljes miértékben hazai termésből kell kielégíteni az ország kenyérgabonaszükség- letót. A főbb feltételek adva vannak a terv megvalósítására: a nagyüzemi módszereket alkalmazó állami gazdaságok és termelőszövetkezetek búza termésátlagai az utóbbi két évben túlhaladták a „bűvös” 10 mázsát, s remény van arra, hogy az idei sem marad el ettől. Vannak már jól honosodott intenzív búzafajtáink, a belterjes búzatermesztéshez értő szakembereink, a termelőüzemeknek megfelelő mennyiségű műtrágya, növényvédőszer, nagy kapacitású gép áll rendelkezésre. Most a fő gond az őszi vetések előkészítése: a gyors tarlóhántás, a talajnedvesség megóvása, a nyári mélj'szántás. illetve vetőszántás. valamint a talajerő- visszapótlás és a vetőmagelőkészítés. A jövő évi jó termés érdekében rendkívül fontos, hogy a búzavetéseket általában október 20—25. között, de Legkésőbb október végére mindenütt befejezzék. Ezeket a problémákat, közelebbről: a búzatermesztési előirányzatok valóraválfásával kapcsolatos gyakorlati tennivalókat, az augusztus 2-án Szegeden megrendezésre kerülő országos búzatermesztési tanácskozáson tárgyalják meg, Félbemaradt kísérletek Csak munkáért* keli a íaliftaíiísltoa mozaiklapot gyártanak éven-1 te. A távlati terv rendkívül so- j katígérő, azonban addig is. j amÍR megvalósul. termelni kell, mégpedig évről évre többet. A termeléssel kapcsolatos gondokat csak növeli, hogy az 1965-re előírt rekonstrukciós program több. mint valószínű, elhúzódik. A gyárban ennek ellenére, vállalják ,a többletet. Anyaguk. helyük van hozzá, hogy többet termelhessenek. Valamit azonban nem lehet számításon kívül hagyni: jelenleg csak ÚEv lehet növelni a termelést, ha a létszám is nő. Az íibonyi szövetkezeti gazdák a gödöllői versenyfelhíváshoz csatlakozva vállalták, hogy az aratást követő öt napon belül befejezik a tarlók szántását. Barta István az Abonyi Gépállomás traktorosa is segítséget nyújt ehhez embereink oldják meg, mégis 1 harcot jelentenek. Harc folyik j az állami rendeletek, pártba- tározafcok végrehajtásáért. ] harc folyik az önzés és az ön- j zetlenség, a tesipedés és a munkaláz, az objektívnak tűnő akadály és az emberi erőfe- ! szítések között. Mindennapjaink előrehaladását tehát ebben az összefüg- j gésben, a szüntelen harc és a ' törvényszerűen előbb-utóbb kivívott győzelem dialektikájában kell megteremteni. Nem kell félni attól, hogy itt is, ott j is meg kell állni egy pillanat- 1 ra, hogy találunk jócskán j mindenütt tennivalókat. Egy jégverte határsávban új. rö- i vid érésű terményt követel a 1 föld. egy-egy átszervezett üzemben rendet és mielőbbi új gyártmányokat kíván a munkás — és mert ez is a szocializmus- gondja, több Lehel-hűtőszekrényt sürget a há- I ziasszonyok serege. Ha nekilá- 1 tünk a munkának, a haszon: mindannyiunké! Riiszkék lehetünk arra a csaknem hétmillió választópolgárra. aki az ország- 1 gyűlési és tanácsválasztásokon ' ügyünk és programunk mellett kiállt. De állítsuk magunk i mellé érveinkkel, tetteinkkel, I eredményeinkkel azt az 50—75 ezer választót is, aki még nem látott tisztán. Büszkék lehetünk arra. hogy mintegy 1,5 millió általános iskolás gyerek tanul. De ne feledjük el. hogy csak Nógrádban a felnőtt lakosság 4.5 százaléka még analfabéta. Elégedetten számolhat- l‘ jük a tv-készülékek százezreit, meg a rádióvevők mil- I lióit. de a falu villamosítását csak ezekben a hónapokban í fejezzük be. Van hát jócskán még tennivalónk a milliók felemelése érdekében. A maga módján harcos volt az a tsz-elnök, aki nem nyugodott bele a renyheségbe, harcos a főmérnök, aki sürgette az új győzelmek feltételeit. Csatát nyer az az agronó- mus. aki azonnal hadba hív a természet pusztításai ellen. Csatázik az a pedagógus, aki a tv-antennák között is megtalálja az írni-olvasni még nem tudókat. Az indokolatlan derű- és borúlátók ellen ezt az alkotó jó munkát, a legfőbb herei fegyvert kell megforgatni, hogy megértsék mindenütt: győzni lehet, győzni tudunk, a ] mindennapok nehézségei fe- j lett! 1 Jurmics László Fontos feladatot teljesít országos lakásépítési programunk végrehajtásában a Szentendrei Cementipari Vállalat. Jelentős mennyiséget gyártanak a gerendakitöltő födémelemekből, de fő feladatuk a mozaiklapgyártás. 380 ezer négyzetméter mozaiklapot gyártanak egész esztendőben. Kormányzatunk éppen a megnövekedett igények kielégítése érdekében, közel százmillió forintos költséggel az üzem teljes rekostrukcióját rendelte el. Ennek befejezése után már egymillió négyzetméter tanári katedrát. Előbb a Nye-f nyec Nemzeti Körzet Komszo-f mól Bizottságában dolgozott, $ most pedig a pártbizottság % harmadtitkára. % — Őszintén szólva, szeretek$ a népemről beszélni, hiszenf olyan ke veset tud rólunk a % nagyvilág. Egy amerikai új-f ságíró egyszer azt kérdezte tö-% lem Archangelszkben: igaz-e, £ hogy mi nyers húst eszünk és £ van-e ábécénk? Nem akarta f elhinni, hogy tizenhatezer la-'} kosú fővárosunkban pedagó-'j giai, építőipari és állatorvosig technikum, hétosztályos zene-'} iskola működik, hogy önálló % nemzeti színházunk van sí, hogy körzetünk csakem négy venezer főnyi nyenyec lakos-£ sága között lámpással sem la-£ lálni analfabétát. Igaz, hogy£ televíziót még nem nézhe-f tünk, de Narjan Mart napon-', kéti repülőjárat köti össze} Archangelszkkel és a rádiói hozzátartozik a nomád jurták} berendezéséhez. A szórakozás-} ról a mozik, klubok és a kul-'j túrházak gondoskodnak. % Tyihon feltűnően szépen, £ tagoltan beszél oroszul, lenül-% grádiasan lágy kiejtéssel. % — Leningrádi volt a taná-% trunk, akitől a negyedik osz-% tályban oroszul tanultuk. Ad-'} dig csak nyenyeciil beszéltem, i — Mondjom valamit nye-% nyeciil! — kérem búcsúzóul. '} — Narjan Mar például azt$ jelenti: krásznij gorod. vörös % város. És Budapest, mit je-í lent? } í Zavarban vagyok, nem''-. Hidak mit mondani. Tyihon} kisegít: '} — Én tudom. Azt jelenti: abbéké és a vendégsze etet váro-í sa. Nekünk legalább is ezt je-'', lenti,,. Nyíri Éva '' Tudják ezt a felettes hatóságok is és biztosítják a létszám növelési lehetőséget. A lehetőséggel azonban nem sokra mennek. Hirdettek már az országos és a megyei lapokban, mert nagyon kell a munkáskéz, jelentkező azonban alig akad. Annak ellenére nincs jelentkező, hogy viszonylag jó fizetést biztosítanak. Szükségük van szak- és segédmunkásokra, műszakiakra is. A tervet nagy erőfeszítésekkel teljesítik ugyan, de a létszámhiány következtében országos jelentőségű kísérleteket nem tudnak befejezni. Hírt adtunk már például a hártyabeton-kísérletekről. Az első kísérletek nagyon biztatóak. A hártyabetont jól hasznosíthatná az ország a lakásépítésnél. de fő felhasználási területe az öntözőcsatornák létesítésénél lehetne. Azt is mondhatnánk, hogy ennek a rugalmas, alakítható, viszonylag könnyű beton fajtának szinte korlátlan a felhasználási területe. A Szovjetunióban például már hajót is készítettek belőle. Eav lépést sem tudnak előrehaladni az első kísérletek óta. mert nincs ember, akit itt foglalkoztathatnának. Egyetlen reményük maradt még. Most épül a szentendrei töltőtollüzem szomszédságában az Építéstudományi Intézet kísérleti üzeme. Ha kiköltöznek. maid tőlük kérnek segítséget a fontos munkához. Más kísérletről is említést tettek, ami viszont a vízvezetékhálózat országos bővítésénél lenne hasznosítható. Részleteket azonban nem mondtak, mert a kísérletek szinte embrionális állapotban vannak. Ehhez is a tudományos intézet spaf+cését váriák. A gyár próbálkozik, kér. és múltán nem kao új munkaerőt. vár. Mit tehetne egyebet? Mi viszont azt kérjük az i1'előkésektől, e’snsorban az Építésügyi Minisztériumtól, próbáljanak mesr segíteni a szentendrei vállalaton. ha másképpen nem megy- erőát- csonortosítással. Ezt annál inkább meg keli tenni, mivel nem a tervtelje=ftéshez. hanem az országos építési program elősegítéséhez kérnek támogatást. Az. ilveo kezdeményezések felkarolás-) oedig valamennyiünk kötelessége. f. r. A TUNDRÁK FIA ! telünk van. csak hidegebb ne , legyen?! Nem tudtam, de azonnal; megfogadom, ha egyszer módomban lesz eleget tenni a szíves meghívásnak, csakis nyá- ; ron látogatok a Pecsora partjára! — Az éghajlat miatt vidékünk mezőgazdasági termé- 1 kekben roppant szegény. A burgonya rossz termést ad. a répa valamivel jobbat. Az ele- ségnövényeket hazánk déli tájairól kapjuk. Húsban viszont nem szűkölködünk: t rénszarvas-tenyésztésünk országos hírű. Alapja a félnomád pásztorkodás. Az állat- gondozók a. rájuk bízott szarpascsordákkal legelőről legelőre vándorolnak, s időnként hazatérnek állandó lakólie- I lyükre. a családjukhoz. A rénszarvas egyébként a legérté- ■ kesébb háziállatunk. Húsa fő ) táplálékunk, bőréből téli ruházati cikkeket készítünk, s a : közlekedés az év nagy részében szarvasszánokon történik. Élelmezésünk másik fő forrása a ! halászat. Az ipart elsősorban a szénbányászat — a Pecsora mentén nagy szénlelőhelyek j vannak. — és a fafeldolgozás \ képviseli. Az Archangelszk- böl kifutó hajók — az USA-t kivéve — a világ minden országába szállítják az építöfa- \ anyagot és a deszkát. Tyihon hirtelen zavart mo sollyal elhal’gat. Bocsánatot \ kér az iskolás ízű e’őudásért de időnként még ’Pukkan belőle a pedagógus. Pedig már 1 jó pár esztendeje otthagyta a Hát, ami azt illeti, ennyi mon- ] goloid beütés bármelyik kun- j sági menyecskénkén megtalál-j ható! Mintha gondolataimban olvasna. megszólal: — Ha eljönne hozzánk, senki sem mondaná, hogy nem született nyenyec. A bőre, a szeme vágása, a fekete haja... Lehet, hogy távoli rokonok j vagyunk?! — A mi népünk is Altáj- lúdéki. A tatárok elől menekült északra, a XIII, század-1 ban. — Meséljen valamit magukról: hogy élnek, mit dolgoz- j nak. hogyan szórakoznak? Az agronómus paradicsommal kínálja, megkóstolja. ^inom. Nálunk ilyen nem terem. Zord az éghajlatunk. A tél nyolc hónapig tart, ■ a nyár csak kettőig. De nyáron j is gyakori a havazás. November—december táján, két hó- \ I napig éjszaka van: nem kél! fel a nap. Május—júniusban j viszont két hónapig nem ! nyugszik le. — En már láttam fehér éj- \ szakákat — dicsekszem — Lé- í ningrádban, Tyihon mosolyog: — Az nem az igazi! Mi majdnem ezer kilométerrel északabbra vagyunk. Amikor Leningrádban éjfél után szürkülni kezd. Narjan Marban akkor is süt a nap. így akar kárpótolni bennünket a terme szét az év nagy részében elszenvedett viszontagságokért Tudja, hogy mínusz negyven foknál azt mondjuk: pompás ; — Mi az a sok piros, ! ott a bokrokon? — mutat j Tyihon Ivanovics Szagyejszlcij ía haragoszöld táblából kivil- ; lanó érett gyümölcsökre. } — Pomidor, paradicsom, i — Egy bokorban ilyen sok f terem? — csodálkozik. Na. ha én ezt elmesélem a tundrán, f talán el sem hiszik! Most rajtam fa csodálkozás % sora: a tundrán?! De hiszen én í úgy tudom, hogy az a szovjet $ turistacsoport, amely most a % péceíi Zöld Mező Tsz tagságá- ^ nak vendégszeretetét élvezi, £ Archangelszkből indult hosszú útjára Archangelsk pedig az j OSZSZSZK északi kikötöváro- sa a Fehér-tenger partján. % Háromszázezer lakásával, fej- ^ lett iparával és forgalmas ki- kötőjével méltán nevezik ^ ..Észak Kamijának". Hogy jön £ ide a tundra?! £ Tyihon megmagyarázza: 'j — Eu ugyanis Narjan Mar- bál jöttem. A Nyenyec Nemzeti ti Körzet fővárosából. Archan- £ gelszk hozzánk a legközelebbi j nagyváros. Mindössze hétszáz ^ kilométer .. . „Mindössze!” / — Hogy került a nyenyec £ fővárosba? — faggatom, mert £ már elhatároztam, hogy ri- portom főszereplője ez a tar- } kainges fiatalember lesz. $ — Ott születtem, Nyenyec vagyok. y Az első nyenyec, akit éle*era. ^ ben Iátok! Erőt veszek kíván- ^ csiságomon. s igyekszem ke- vésbé feltűnően szemügyre venni: sápadt-kreol bőrét, erős t, szálú fekete haját, alig észrevehetően mongolos vonásait. Kémény leli tavaszi hónapok után földjeinken érik az új élet, városainkban erősebbé válik az építőmunka lendülete. Néha a napos derűre erős ború következik, de kisebb-nagyobb mértékű károk mellett még a felhőkből is életadó permet hull alá. A felületesen szemlélő derülátók előtt most egész életünk szépnek és gazdagnak látszik. Áruházaink és földművesszo- vetkezeti boltjaink árúval és vevővel teltek, az emberek jól- öitözöttek. A takarékbetétek összege és a külföldi turistautak száma egyaránt emelkedik. lassan de biztatóan fejlődik az egész gazdasági élet. A felületes szemlélő kicsit úgy véli, ez már talán maga a megvalósult szocializmus. Már csak sütkérezni kell a napon, tenni érte viszont keveset, vagy tán semmit... A mindenkori borúlátók a másik oldalon állnak. Csak azt veszik észre a világból, ami az ő szemléletüket igazolja. Tömött pultjainkon az időnkénti hiánycikket keresik, (amelyekre néhány évvel előbb anyagiak híján még igény sem volt) időjárásban csak a viharokat, magasodó építkezéseinken csak a néha mozgó ajtókat látják. A borúlátók vesztik el először hitüket, ha időnként egy-egy ía dől a szocializmus útjára, ha a természet, vagy a világpolitikai helyzet nagyobb erőfeszítést követel az egész néptől. Egyben azonban megegyeznek a derűlátókkal: ok sem tennének egyetlen lépést sem a kidőlt fa odébbtolására. A munka nehezét másoknak hagyják. A maguk módján a derűlátók is. a borúlátók is féligazságokat hirdetnek. Az egyik a fényt, a másik az ál- nyékot hangsúlyozza a maga kispolgári kényelmének szolgálatában. A nép érdeke viszont mást követel. Azt, hogy szüntelenül törekedjünk eredményeink gyarapítására, együtt és külöri-külön’ keressük meg müidenütt azokat a gátakat, amelyeket el kell tá- volítanunk, hogy előbbre haladjunk. Magyarán: ne bízzuk másokra, vagy a vak véletlenre a haladást, tegyünk is érte valamit a magunk területén. A föld művelője a mezőgazdaságban, az ipari munkás a gyárakban, a mérnök az íróasztalnál. Az emberiség története osztályharcok története — ezt írja, tanítja a Kommunista Kiáltvány. Évezredeken át harcban állt egymással a mindenkori elnyomott és mindenkori elnyomó. A rabszolga, a jobbágy és a proletár áldozatos harcban gyűrte le osztályellenségeit, hogy megdönt- se az avult társadalmi rendet, s egy magasabbrendű világot alkosson. A társadalmi fejlődés objektív törvénye ez a folyamat. Most pedig a társadalmi rend is a mi győzelmeinket szolgálja. Leraktuk a szocializmus alapjait, s mégis azt mondjuk: nem pihenhetünk. saját társadalmi rendünket kell fejlettebbé és gazdaságosabbá tenni. A győzelmek a szocialista építésen belül sem érhetők el harcok nélkül. Mikor május 1 előtt Moszkvában megjelentek a párt jelszavai, volt közöttük egy amely az íróktól, a művészektől azt kérte: ..Ábrázolják gazdagabban. sokoldalúbban a kommunizmust építő nép győzelmeit.” Azótí hazai borúlátóink a külországbeli renegátokkal karöltve azért siránkoznak, hogy ismét elkövetkezett a ..lakkozás időszaka". A Szabac Európa Rádió már arról beszélt, hogy az irodalom „csali A Monori Járási Szolgáltató Ktsz rádió, televízió, háztartási kisgépek javítását (vasaló, mosógép, padlókefélő, porszívó) július 28-val vállalja. Hibabejelentés a ktsz központjában Monor. Petőfi u. 14. Teltfon: Monor: 26. a párthatározatokat illusztrálja majd, fáradtság nélkül ábrázol traktoroslegényeket, erőtől duzzadó vaskohászokat, rengő búzatáblákat, muskátlis parasztházakat — az élet árnyoldalai helyett.” Pedig ország-világ a megmondhatója, hogy minden győzelmünket harcok, kisebb-nagyobb küzdelmek előzték meg és a győzelmek kivívása, ábrázolása — csak a harcok után lehetséges. Olyan harcok után, amelyek benne feszülnek falun és városban egyaránt a mindennapokban. Kossut h-díjas tsz-elnökünk- re, no meg a szövetkezetére a közelmúltban rábízták a szomszéd falu szövetkezetét is, hozzák fel az erősebb színvonalára. Az összevonás után átmenetileg csökkeni a jobbik tsz dolgozóinak jövedelme. emezeké meg emelkedett valamit, mégsem akartak serényebb munkához látni. A fejlettebb öntudatú község tsz-parasztjai megjelentek a Pató Pálok földjein és munkához láttak. Lett erre nagy riadalom: ..Elveszik a jöv edel műnket!”, „Övék lesz a munkaegység!”, serényen csatlakoztak, s azóta ki-ki a maga földjét gondozza, közös haszonra szorgoskodik az egyesült tsz- ek parasztsága. Ilyen <js hasonló problémákkal, hétköznapi harcokkal és győzelmekkel az élet minden területén találkozunk. Néha úgy tűnik, hogy a viták és problémák közben megállt a fejlődés, pedig csak érlelődnek az előbbre- jutás teltételei. Nem is olyan régen, a hazai alumíniumgyártás fellegvárában, a főmérnök — miközben lelkesen mutatta üzemét — panaszkodott: „Kevés a mérnök, kevés a technikus... A jó szakemberek olyan szétaprózott munkát végeznek, amely a fejlődést gátolja ..." — És. nem. kért. segítséget a minisztériumtól? — kérdezték tőle. „Már azt is meguntam” — válaszolta. Mosi nemrégiben vált köztudottá hogy az előttünk álló tíz évben mintegy 150 kohómérnököt kap az alumínium- ipar. Számos más tényt is sorolhatnánk. Valahol tehát mégis csak megoldották ezt a kétségkívül fogas népgazdasági ..csomót". Ezeket a problémákat a mi embereink tárják fel, a mi NINCS GYŐZELEM HARCOK NÉLKÜL
