Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-03 / 153. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM 1963. JÜLIUS 3, SZERDA Kötözik a szőlőt az állami gazdaságban A mezőgazdasági technikum ^ ' * első évet végzett 40 hallgatója egyhónapi« kötelező gyakor­lati munkáját végzi az állami gazdaság feketei szőlészeté­ben, kint a Bács megyei határ­ban. Rupp Andor tanár és Gábor István szőlészeti agronómus felügyelete mellett jó kedvűén kötözik a szőlőt a fiatalok. Már két hete dolgoznak a gaz­daságban és amint egyikük, másikuk megjegyezte — nincs ennél szebb munka a világon. A kötözés előtt szőlősara- bolást is végeztek. A gazda­ság központjában borsót nyüt- tek, cseresznyeszedés is volt, még babot is kapáltak. Melegen tűz a nap reájuk^ Dél felé jár az idő. A fejlődő szervezetük türelmetlenül ké­ri az ebédet, nézegetik az munkahely órát. Az ebédek nagyon bősége­sek és ízletesek. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ÉV VÉGI EREDMÉNYEI A városi tanács művelődési osztálya az általános iskolák év végi jelentése alapján elkészítette az év végi eredmények statisztikáját. Osztályozott Tanúim. Bukott tanulók Létszám tanulók száma átlag: száma: Arany ált. isk. 649 643 3,92 19 Kossuth isk. 664 658 3,76 23 Külterületi isk. 455 451 3,71 14 Petőfi isk. 997 992 3,88 15 Rákóczi isk. 669 668 3,8 17 A szőlőkötözés közelében levő épületbe, ahol megterített asz­talokhoz ülnek a tanulók. Az épület árnyas fákkal körülvé­Hárman a negyven közül. Dudás Ágnes, Varga Éva, Karikó Marika Mindennap szerepel a hús és ve kellemes pihenőhely. Az gyümölcs is az étrenden. udvaron cementgyűrűs kút ad­Az ebédet az állami gazda- ja az üdiw íriss ivóvizet sag központi telepen főzik, s onnan kocsin hozzák ki a — fehér — Ismerkedés a várossal Városunk általános iskoláiban összesen 3410 tanuló kapott az év végén bizonyítványt. Az egy tanulóra eső mulasztási átlag városi szinten 4 nap. A viták elkerülése érdekében Egyes gyümölcsfélék felvásárlása tekintetében zárt körzet a nagykőrösi piac A belkereskedelmi minisz­ter az érdekelt miniszterekkel és szövetkezetekkel egyetértés­ben a magánkereskedés gya­korlásáról szóló 1957. évi 17: számú törvényerejű rendelet kiegészítéséről szóló 1957. évi 49. számú törvényerejű ren­delet alapján az 1963—64. gaz­dasági évre a következőket rendelte el. Bizonyos körzetekben a zöldség, és gyümölcsfélék felvásárlására csak a IIUNGAROFRUCT zöld­ség-gyümölcs szövetkeze­ti export vállalat, az élel­mezési miniszter irányítá­sa alá rendelt konzervgyá­rak, az állami pincegazda­ságok és a helyi földmű­vesszövetkezetek jogosul­tak. A zárt körzetben telephely- lyel rendelkező magánkeres­kedők exportra alkalmatlan árúkat továbbra is vásárol­hatnak abból a célból, hogy azt telephelyükön a fogyasztók részére értékesítsék. Nagykörös városában fel- vásárlási korlátozás van a szamócában 1963. július 15­ig. 1963. július 31-ig a meggy­ben. A kajsziban augusztus 15-ig. A szőlő felvásárlásban október 31-ig, almában 1964. március 31-ig és szilvában 1963. október 15-ig. A rendelet a kihirdetés nap­ján lépett életbe és a Magyar Közlöny 1963. június 1-i szá­ma közölte. — A Petőfi Termelőszövet­kezet 644 holdon termelt eb­ben az évben szemestakar­mányt — 2600 mázsa újbungonyát exportált a MÉK helyi kiren­deltsége június 28-ig, 400 má­zsát pedig belföldi értékesí­tésre szállított — A jelenlegi meleg napok sok embert csábítanak fagy­laltozásra. A Vénusz cukrász­da naponta 130—150 kilo­gramm fagylaltot mér ki a vá­sárlóknak. — Termelői igazolvány nél­kül baromfit árusított a pia­con Zom bori Józsefné. Fekete dűlő 110. szám alatti lakos. A szabálysértési hatóság 200 fo­rint pénzbírságot rótt rá. A földekről jelentjük Aratnak a Petőfi Termelőszövetkezetben A hét elején megkezdődött az aratás, gépi és kézi erővel: Aratják az őszi árpát 121 holdon. Gépi aratásra 440 holdra kötöttek szerződést a gépállomással. Ebből 200 hold a rozs, 150 hold a búza, és a többi őszi árpa. A legutóbbi termésbecslés szerint 10 mázsás holdankénti átlagra számítanak búzából, 5 mázsás átlagra rozsból, és 12 mázsás átlagra őszi árpából. A kertészetben szedik az uborkát. Az uborkát részben a konzervgyárnak szállítják, részben a MÉK-nek adják át, a többit szabadpiacon és a termelőszövetkezet boltjaiban értéke­sítik. Megkezdődött a paprikaszedés is. A permetezést a hőség akadályozza, és így, hogy a növé­nyeket megvédjék a kiégéstől, hajnalban és késő este perme­teznek. A termelőszövetkezetben folyik a kapálás, a széna begyűj­tése, és a szőlőkötözés. A Széchenyi tér sarkán köszörűs. Szorgalmasan hajtja a kereket. A kékre mázolt alkotmány jól mutat, ha nem is éppen idegenfor­galmi látványos­ság. A köszörűs két kézzel szorítja a sebesen forgó kő­re a jókora szú­rókést. Közben a körülötte állók­N o t e s z I a meg hányja a szikrát. Egy pil­lanatra feltekin­tek az égre. A repülő már fci tudja, merre jár. Nem mulasztha­tok el egy meg­jegyzést. — Lábbal haj­tott köszörű és a hangnál sebeseb­ben vágtató repü­lőgép. Hol van a technika fejlő­désének felső ha­tára? Külterületi filozófia TÁV ASZÓDOTT. Az orgo­nabokrok már vagy két hete virágba borultak. A méhek zümmögő társadalma szorgal­masan dolgozott. A békák ál­mosan másztak elő a falrepe­désből. Az emberek szorgal­masan dolgoznak kinn a ha­tárban. A betegje, öregje pe­dig ilyenkor apró lépésekkel kicsoszog az utcára. Kiülnek. Padra, faderékra vagy gya­logszékre. Sabra bácsi már régen nyugdíjban van. De még mindig jó kedvvel tapossa a nyolcvanadik esztendőt. A nap őt is kicsalta a kispadra. Időmből futja. Odaereszkedek az öreg mellé. Türei Marika halad el mellettünk, két kanna a karján. Az öreg el nem en­gedné a felesleges kérdést. — Kútra, virágom? Tán megszomjaztatok? Mikor a kislány visszafelé tart, azt sem állja meg szó nélkül. — Megtelt, csillagom? Miskolci sógor — haj, de sok sógor van Kőrösön — szerszámot lenget a vállán és készen a kérdés. — Kifelé, Janikám? Hosszú szünet után hozzám fordul az öreg. — Tudod-e, koma, hogy én mindig azon sóhajtozok, hogy az a teremtő mentsen meg a drága ételektől, a nagy ivástól meg a nagy szerencsétől. NEM SZÓLOK semmit. Sejtem, hogy valami huncut­ság van benne. — Nem is kérdezed, hogy mire vág a szó? — Micsoda drága ételektől mentse meg a teremtő? , — Kát, fiam, a legdrágább étel, amit a patikában árul­nak. Hát attól mentsen meg. — No, aztán micsoda nagy vizivásról beszél? — Tudod, hogy ki iszik a legnagyobbat? Hát aki a víz­be fúl. Én abból sem kérek. — Es micsoda nagy szeren­cse az, amitől már előre kiráz­za a hideg? — Idehallgass! Bába Samu- ék hordót engedtek le a pin­cébe. Lehetett vagy nyolc hektó. Samu a nászát hívta cl segítségre. A fejtésben már előre becsiccsantottak. Nász­uram fogta a kötelet, Samu meg a hordót igazgatta. Az lett a vége, hogy az edény ugyancsak megnyomta Samut. De úgy ám, hogy a két lába eltörött. A hordó csínja be­nyomta három oldalbordáját. A fogai kimozgósodtak. A feje is beszakadt itt a vakszeme táján. Aztán hallod-e, még \ akad szép számmal olyan tö- \ kéletlen, aki azt mondja, • hogy haj, de nagy szerencsé- \ je van ennek a Samunak, i hogy az a büdös hordó rögtön ! agyon nem nyomta. Bizony én ! nem kérek ebből a szerencsé- ! bői, de másnak sem kívánom. \ AZ ÖREG egy pillanatig ra- \ vaszul néz rám, csak úgy a ; szeme sarkából. Aztán észre- 1 veszi, hogy Kemencés Palkó a túlsó oldalon egy talyigára l való vályoggal küszködik. ! Nagyot suhint a bottal, aztán ! átkiált. \ — Maradt-e még, Palkó, \ vagy már az utolja? A Pest megyei csecsemőott­hon lakói rendszeres sétát tesznek a városban (Székely felvétele) — 198 mázsa újburgonyát értékesített a Dózsa Termelő- szövetkezet június végéig, 61 000 forint értékben. A to­vábbiakban is jó termésre számítanak. — 400 forint baleseti kár­térítést kapott az Állami Biz­tosító ihelyi fiókjától Váradi Ernő balesete miatt. Mit látunk a moziban? DIPLOMÁCIA, ÓH. Magya­rul beszélő filmszatíra. 10 éven alul nem ajánlott! Előadások 6 és 8 órakor kezdődnek. Jegyek válthatók 5 órától. SPORT ATLÉTIKA: Az Egyesületi Bajnokság III. fordulója, illetve a serdü­lő EB II. fordulója során a Ki­nizsi-atléták a következő jobb eredményeket érték el: Női magasugrás 2, Pászti E. 135 cm, súly 2. Szentgyörgyi Lenke 993 cm, diszkosz 2, Szentgyörgyi Lenke 28.02 m, 3. Pászti E. 24.81 m. Női serdülők: 400 m. 3., Haj­dú Ágnes 67.9, 4. Vozár 70.3, távolugrás: 2, Udvardi Éva 472 cm, 4. Hajdú Á. 419 cm. Férfi 100 méter: 1. Suba Ti­bor 11,5 mp. 1500 m: 2. Cseh László 4:28.8 p., távol: 2. Suba T. 618 cm, súly (7V<) 3. Pólyák I., 10.75 m, gerely: 2. Balanyi Géza 41.50 m. Férfi serdülök: -100 m gát 2. Balanyi Szilveszter 17.2 mp, diszkosz IV* kg: 2. Tugyi End­re 34.55 m. Megyei spartakiáddöntővel összekapcsolt 3.5 órás ver­seny volt. A körülményekhez mérten nagyon jók az 1500 (Cseh) és női (Hajdú) eredmé­nyek. Dicséret illeti: Subát, Tugyit, Szentgyörgyit is. ★ ? Július 4-én délután 5 órakor •* a Kinizsi pályán Szovjet hely­őrség—Nagykőrös férfi atléti­kai verseny lesz. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk köszönetét mindazok­nak. akik draga jó térjem, illet­ve édesapánk, nagyapánk, Tör­köly Péter temetésén részt vettek s őszinte részvétükkel fájdalmun­kat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család 4 heti és országos vásá- zí roknak sokkal na­gyobb jelentősége volt ré­gen. mint most, mert az árucsere csaknem kizárólag ezeken zajlott le. Hajdan sem volt minden község­nek heti és országos vásá­ra, csak azok tarthattak ilyeneket, melyeknek azt a király adománylevélben en­gedélyezte. Városunknak sem volt ilyen adománylevele min­dig. A vegyesházi királya­ink közül, melyiktől sze­rezték meg. nem tudjuk. A török hódoltság előtti idő­ben már tartottak vásáro­kat, következtethetünk rá abból, hogy a vásárokat a Lipát császár által ki­adott kiváltságlevélben megnevezett napokon tar­tották a török hódoltság alatt is. Lipót, a török hódoltság után a város régi. a közép­korban szerzett jogait meg­erősítette, a vásártartási jo­gát is. mint olyat, melyet a régi királyi elődeitől szer­zett. ősi vásárai Friedrich napi fmárc. 5.). László na­pi (június 27.), Dömötör na­pi (okt. 26.) vásárok. A ne­gyedik vásárt Mária Teré­zia királynő adta 1749-ben. Ez a szent György napi vá­sár (ápr. 24.). A vásárokat megtartot­ták még a nehéz időkben is, mert jövedelmükre nagy szüksége volt a városnak. A török hódoltság alatt veszélyes vállalkozás volt árut vinni a vásárokra, mert a rosszul fizetett vég­vári vitézek gyakran rajta­ütöttek. A törökök igye­keztek a vásárok zavarta­lanságát és kereskedők bán- tatlanságát biztosítani, de nem mindig sikerült. A végvári vitézek egy-egy si­keres vállalkozással elvit­ték a kereskedők börzacs- kóba gyűjtött pénzét, sely­meket, bársonyokat, posz­tókat és a nekik tetsző mesterember készítette ipa­ri termékeket. Nem egy vásár alkalmával szabály- szerű harc fejlődött ki a török és magyar katonák között. Nem kell hozzá nagy képzelőerő, hogy mi­lyen szorongó érzések kö­zött figyelték a vásárosok a harc kimenetelét. A vásárok nemcsak a tö­rök hódoltság idején voltak prédára alkalmas csemegék az útonállóknak. haramiák­nak és betyárbandáknak, hanem később is. A vár­megye irtogatta őket, de teljesen soha nem fogytak ki, mert szökött katonák­ból, kalandra vágyókból és üldözöttekből újak léptek a régiek helyébe. 1852-ben is, a Gógányi csárdánál három betyár, a Ceglédre menő vásárosok­tól elszedte a pénzt. A ká­rosultaknak a csárdában italt is adattak. A jó mun­ka után nyugat felé vették útjukat. Leginkább a vá­sárból jövőket támadták meg, mert a könnyen elvi­hető pénzre vadásztak. Az\ iparosoknál és a parasztok-i nál csak vásár után voltí leginkább pénz. mert ottí pénzzé tették a vásárra vitt í terméket, vagy jószágot. \ 4 régi hetivásárok is 7ié-í pesek voltak. Nemcsak': helyi ember kereste fel,': hanem messze vidékekrőlj jöttek, kocsikon hozott ter-\ ményekkel és termékekkel] Gabonát (búzát, árpát) hoz-] tak Szentesről. Hódmező-] vásárhelyről, Zomborból, i Verbászról, de a Bácská-l bál, Bánátból és Tiszántúl-: ról is. Halat Csongrádról,] Kécskéről, Alpárról és Ve-] zsenyről. A vásznas és ] gyolcsos, a deszkás, meszes ■ és szeneskocsik is megjöttek ‘ a felvidékről. A mészégető] a meszet, a szénégető asze-: net, a deszkakészítő a desz-l kát kínálta a vevőknek. j 1 A kereskedőnép nagy \ utat tett meg a jó vásári reményében. Az iparosok! hozták a készítményeiket, i Az országos vásárokban i igyekeztek a sátraikat a ne- í kik kijelölt helyen idejé-: ben felverni. Szakmánként; sorokban verhették fel a; sátrakat. A helyi iparosokéi volt az első hely. azután a} szomszédos helységek mes-} terei aszerint következtek,} hogy milyen távolságra} laktak a vásártartó helytől.} Aki közelebb lakott, annak} elsőbbsége volt a távolabb j lakóval szemben. (Folytatjuk) Körösi piacok, vásárok, áruk, árak a XVII. és XVIII. században I. RÉSZ nak automatiku­sam, magyaráz. — Ollót, bics- kát, bárdot, bal­tát, szúrókést, húsdarálót kö­szörülök. Hangja beleve­szik a fölöttünk dübörgő szuper- szónikus repülő­gép csattogásá­ba. Csak azt látom, hogy a szája mo­zog, a lába se­besen tapos, a kő

Next

/
Thumbnails
Contents