Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-21 / 169. szám

1963. JÜLIUS 31, VASÄRNAP A hallhatatlan hang Előrehaladott hazai ultrahang-kísérletek Új, külföldi fotófelszerelések Az elmúlt napokban három újfajta, külföldi gyártmá­nyú felszereléssel bővült a fotócikkek választéka. Len­gyelországból Alfa-box tí­pusú, modern, új vonalú 4,5 fényerejű kisfilmes fény­képezőgépek érkeztek. A gép ára 350 forint és 100 fo­rint hozzá a tok. Másik új­donság a csehszlovák gyárt­mányú AM 8. típusú auto­mata befűzésű, 8 milliméte­res filmvetítőgép, a harma­dik pedig a szovjet Zenit M. 3. tükörreflexes, beépített ön­kioldóval, villanólámpa-csat­lakozóval, lenyitható hátfal­lal és gyorsfelhúzóval fel­szerelt, industar objektives fényképezőgép. Az utóbbiak magasabb igények kielégíté­sére szolgálnak, mindkettőt OTF-hitellevélre is árusít­ják. (MTI) — Elektronikus nyomdagép. Az amerikai IBM vállalat j berendezése úgy működik, ) hogy a kéziratot először a { gépírónő papírszalagra rög­zíti. A készülék ezután meg­felelően tördeli, sorközökkel látja el a szöveget, majd az automatikus sorszedőgéphez továbbítja. más alatt hidegen és melegen egyaránt jól megmunkálható. A korrózióval szemben ellen- állóbb, mint a vas, de támadá­sát mégsem tudja teljesen le­küzdeni, a levegőn megfakul. Vlagyimir Vargin szovjet pro­fesszor, a zománckutató labo­ratórium vezetője és munka­társa, Ljubov Gutorova nem­régiben korrózióálló anyagot állított élő. Az alumínium zománcozása nem új dolog, másutt, az Egye­sült Államokban is alkalmaz­zák, mondja Vargin profesz- szor. Az ottani zománcanya­gokban azonban káros ólom­vegyületek vannak. A mi üvegszerű zománcunk azonban nem káros. Fémoxidok segít­ségével bármilyen színre szí­nezhető és sem az idő, sem a napsugár nem fog rajta. Há­rom változatban készül: áttet­sző, fényes és matt kivitelben. A szovjet alumíniumzománc megőrzi hő- és elektromos szigetelő tulajdonságait még nagy hőmérsékleten is. Vegyi hatásoknak és fényhatásoknak egyaránt jói ellenáll. Szilár­dan tapad az alumíniumhoz, fúrható, fűrészelhető és bizo­nyos mértékig hajlítható is. Az alumíniumzománc tech­nológiája egyszerűbb, mint a Ha megpendítünk egy húrt a hegedűn, szemmel nem is követhető gyors rezgésnek indul, majd a rezgés roha­mosan csillapodik. A kelet­kező hang éppen ennek a rezgésnek eredménye. Fü­lünk azonban nem képes korlátlanul mindenféle rez­gésnek az érzékelésére. Ha például a húr olyan gyor­sasággal rezegne, hogy 1 mp alatt 15—20 ezernél több­ször lendülne ki nyugalmi állapotából, már úgynevezett ultrahang keletkezne, melyet fülünkkel nem hallhatunk. Ez a nagy rezgésszámú, ide­gen szóval nagyfrekvenciá­jú rezgés igen sokfajta mó­don felhasználható. Tömör anyagokon áthaladó ultra­hang átfutási vagy vissza­verődési idejéből például az anyagban levő üregekre kö­vetkeztethetünk. így az ult­rahang nagyon jól felhasz­nálható rejtett hibák, repe­dések kimutatására, általá­ban anyagok belső rendel­lenességeinek megállapításá­ra. Hazánkban ultrahangok al­kalmazásával egész sor tu­dományos intézetben foglal­vasé és az acélé. Az alumíniu­mot enyhe lúgos oldatban zsír­talanítják, majd vízzel lemos­sák és három-öt percen át ége­tik. Ezután két réteg zomán­cot szórnak rá pisztollyal. Ezt a szárítás és az égetés követi. A meleg hatására a zománc szétfoiyik. az alumínium felü­letén és üvegszerű, mintegy egytized milliméter vastag bevonatot alkot rajta. Nehéz volna olyan alumí­niumkészítményt találni, ame­lyet ne lehetne zománccal, ez­zel a jő, korróziótól védő anyaggal bevonni. Zománcoz­hatok a különböző vezetékek, edények, műszerelemek, építő­elemek, hűtőszekrények, gáz­tűzhelyek, fóliák, valamint a repülőgépek, hajók és gépko­csik belső kiképzésére szol­gáló alumíniumtárgyak. Értékes és bonyolult vegy­ipari berendezések és készülé­kek gyakran használhatatla­nokká válnak, mert belső bo­rításukat a lúg úgy leoldja, mint a forró víz a cukrot Vlagyimir Vergin és munka­társai azonban kidolgoztak egy különleges összetételű, lúgálló zománcot, amelyet már ipari körülmények között is kipró­báltak. Ezt a zománcot mind­össze huszadannyira kezdik ki a savak, mint az általában használatosakat. koznak. Értékes eredménye­ket ért el például a Csepel Vas- és Fémművekben az anyagvizsgálati laboratórium, ötletesen hasznosítja a vas­út is az ultrahangot: a MÁV mérőkocsija állandóan ult­rahangos módszerekkel vizs­gálja a síneket. A Vasúti Tudományos Kutatóintézet­ben az ultrahangok alkal­mazásának további lehető­ségeit derítik fel. Az alkalmazásokban szét kell választanunk a passzív és az aktiv módszereket. Míg az előbbiek például csak hibák kimutatására jók, az utóbbiak már beavatko­zást i9 jelentenek az anyag állapotába. Ultrahanggal ugyanis fúrni, marni is le­het és ezáltal nehezein ala­kítható fémek megmunkálá­sára nyílik lehetőség. A passzív ultrahangkutatá­sok terén a fő törekvés, hogy a hibák előfordulásá­nak gyakoriságáról is ké­pet alkothasson magának a kutató. Ugyancsak a célki­tűzések közé , tartozik, hogy a vizsgálatok nyomán kapott jeleket „gépi agyvelővel” — vagyis logikai áramköröket tartalmazó berendezések, elektronikus számítógépek se­gítségével értékeljék ki. Ez az emberi tevékenységet he­lyettesítő megoldás hallat­lan gyors előrelépéseket tesz lehetővé. A korszerű ipari folyamatok szolgálatában Az aktív alkalmazások te­kintetében vizsgálatokat vég­zett Lipovecz István Kos- suth-díjas abból a célból, hogy folyékony tüzelőanyagú rendszerekben megjavuljon az égési folyamat hatásfoka. Ezen kutatások kapcsán több szabadalom is született, mely­nek tárgya az égésfolyama­tok akusztikai energiával történő befolyásolása. Ipari jelentőséggel bír a hidrodinamikai akusztikai ge­nerátorok fejlesztése terén végzett munkásság, mert így pl. lehetőség nyílt a szilikon- iparban akusztikai energia segítségével szilikontartalmú készítmények előállítására. Je­lenleg egy nagyobb ultra­hangos egységet építenek szulfonálási folyamatok gyor­sítására. A berendezést 1963 folyamán kívánják üzembe helyezni. Új segédeszköz az orvos kezében Figyelemre méltó eredmé­nyeket ért el dr. Greguss az ultrahang egészségügyi alkal­mazása terén együtt dolgozva dr. Kamocsai Dezsővel, a Bu­dapesti I. sz. Női Klinika ult­rahang ambulanciájának veze­tőjével és dr. Tarnóczy Tamás­sal. A készülékek, melyeket kidolgoztak, lényeges előreha- : ladást jelentenek az ultrahan­gos terápiás készülékek terén. Segítségükkel eredményesen gyógyíthatók többek között az ún. eróziók, melyek mint ismeretes, elhanyagolásuk ese­tében nem egy esetben rákos megbetegedéshez vezetnek. Dr. Greguss és dr. Kamocsai ugyancsak kedvező eredmé­nyeket ért el az epegyulladás­ból, ill. az epekőből eredő bántalmak ultrahangos1 keze­lésében. A korábbi irányzatok­tól eltérően nem az ultrahang porlasztó hatásával kívánják az epeköveket szétroncsolnii, hanem a nagy rezgésszámú mechanikai rezgésekkel az epehólyagban végbemenő kol­loidkémiai folyamatok befo­lyására törekednek. Valószínű ugyanis, hogy az epeváladék­ból az epekő idegrendszeri folyamatok hatására képződik, az idegrendszert érő káros hatások következtében ugyan­is megváltozhat az epefolya­dék összetétele, a kolloidális részek kiválnak, tömörülnek és létrejön az epekő. Az ultrahangos kezeléssel azt kívánják elérni, hogy a kö­vek anyaga menjen vissza ere­deti kolloidális állapotába, s ezáltal elkerülhetők legyenek a műtétek. A szemészet területén Is je­lentős előrehaladást értek el a magyar ultrahang kutatók. A szem üvegtestének bevérzéseit már korábban is megkísérel­ték külföldön ultrahangkeze­léssel megszüntetni. Ezek a kísérletek azonban nem hozták meg a kívánt eredményt, mivel az alkalmazott készülékek ‘technikai megoldása nem adott lehetőséget az ultrahang intenzitások pontos beállításá­ra és adagolására. A közel­múltban dr. Greguss és dr. Kamocsai új konstrukciójuk­kal ezt a nehézséget áthidal­ták. Az említett kutatások mel­lett folynak még Magyarorszá­gon biológiai kutatások is, melyek közül legjelentősebb az Orvosfizikai Intézetben dr. Tamás Gyula adjunktus irá­nyításával folyó kutatások. Ezek részben az ultrahangok­nak diffúziós folyamatokra gyakorolt hatásával foglalkoz­nak, részben pedig allergiael­lenes gyógyszerek ultrahangos előállítását tűzték ki célul, Alumínium - védőpáncélban Az alumínium könnyű, nyo­Két hónapra bezárták a színházak kapuit és kitették a táblát: nyári szünet. Fridolin, a hőstenor kaján arccal nézett vissza a sarokról még egyszer, mintha csak azt mondta vol­na az öreg, roskatag épület­nek: irigykedhetsz is, komám, te egész nyáron itt állsz majd a forró napsütésben, de én üdülni fogok, napozni, úszni, kártyázni, végre jókat enni, inni, aludni és két hónapig az ifjú asszonynak sem lesz majd panasza rám! Nem lesz diéta és nem lesz mértékletesség, sem direktor, sem intrika, sem rendező, sem tanulás, és nem lesz közönség és nem lesz etikett sem. Csak nyár lesz és nap. víz és homok, pihenés és csend. Ami egész évadban nem történt meg vele, most meg­állt a sarki virágárus előtt és rövid gondolkodás után kivá­lasztott egy csokor tűzpiros szekfüt, s mint a forró nyár jelképét, diadalmas arccal virie haza. Judit asszony, Fridolin bá­jos és meglehetősen fiatal fele­sége — aki akár lánya is le­hetett volna (egyes rossz nyel­vek szerint meg egyenesen az unokája) — kitörő örömmel fogadta hősünket és a nem várt ajándékot. — Hogy te milyen figyel­mes vagy, Fridolin! — borult férjeura nyakába és két csók között a fülébe súgta: — Jő tett helyébe jót várj! Miután Fridolin kiélvezte a jól megérdemelt hitvesi csóko­kat, zakóját a heverőre vágta, nyakkendőjét a könyvszek­rény tetejére, aztán nagy ké­nyelmesen elterpeszkedett az öblös fotelben, jelezve, ezen­nel megkezdte nyári pihené­sét. Szunyókálni készült, de még mielőtt elbóbiskolt volna, eszébe jutott, hogy illik meg­kérdeznie, mire is célzott az imént ennivalóan édes, ropo­gósán fiatal felesége. — Kidolgoztam a nyári programunk! — lelkendezett Judit asszony ifjúi tűzzel. — Mindent mindenkivel megbe­széltem. — Lefoglaltad a lillafüredi szállodaszobát? — éledt repes­ve Fridolin és képzeletében ismét elvonult előtte a nyár minden csábos ígérete. — Ugyan... — legyintett Judit asszony. — Vacak, unal­mas hely. Holnap a Balaton­ra utazunk! — jelentette ki ellentmondást nem tűrő han­gon. — De hiszen pihenésről volt szó! — tiltakozott Fridolin. — A Balaton mellett lehet pihenni igazán! Három hét Siófokon, az az igazi! — Éppen Siófokon? — hü- ledezett Fridolin. — Ott! Reggel fürdés, dél­előtt napozás, vitorlázás, dél­után alvás, este fellépés ... — Fellépés? — dadogott Fri­dolin, mint aki most tanul be­szélni. — Nem komoly — vont vál­lat Judit asszony. — Fél óra hakni. Semmi az egész. — De miért? — Ingyen üdülés, sőt némi haszon is. — De hiszen pihenni akar­tunk! — tiltakozott mind eröt- lenebbül Fridolin. — Lesz időd arra is. Heten­ként kétszer Lellére átruccan­ni igazán semmiség. — Lellére? — hült meg a vér a hőstenorban. — Hakni. Nem komoly. A földvári buli sem. Kétszer egy héten... ennyi mozgás iga­zán szükséges még az üdülés alatt, — Hatszor Siófok, kétszer helle, kétszer Földvár... — számolta az ujjain a fellépése­ket hősünk. — És minden szombat-va­sárnap Boglár. Kocsit külde­nek. — Boglár... — dünnyögte minden meggyőződés néliküL , y — Fél kocsit kereshetsz, ha-£ rom hét alatt! — Fél autót... — Utána két hét aDuna.\ kanyarban. Szentendre, Le- % ányfalu, Visegrád, Vác, Zebe-$ gény ... % — A Dunakanyarban. .. —^ ismételte Fridolinunk, mint% aki nem értette jól. — Utána egy hét a Mátrá-% ban. Kékes, Füred, Calya, í Eger... f — És... a pihenés? — sut-$ togta inkább csak maga elé f hősünk. $ — Majd a Balatonnál! Al- % mádiban! Ott töltjük az utolsó$ két hetet. — És végre pihenünk —^ lélegzett fel a hőstenor. — Hát persze ... — Semmi fellépés ... — Néhány apró hakni, lga-% zán semmiség. — Hakni? Már megint haik-% ni? % — öt Badacsonyban, hat$ Füreden, négy Tihanyban és$ esténként húsz perc Almádi- % ban. Igazán csekélység. Mire % vége a nyárnak, megveheted a £ kocsit, amit megígértél. Hát £ nem nagyszerű? — Csodálatos! — röppentg egy utolsó sóhaj Fridolin aj- f káról, aztán elvesztette eszmé-% letét. Azóta a hárshegyi intézet- $ ben ü-'ül. Kitűnően. í Prukner Pál '/. Készül a zöldbabkonzerv A Dunakeszi Konzervgyár jelenlegi főcikke a zöldbab. Ennek konzerválásáról készítettünk néhány képet. A gyár­ba érkező hüvelyes bab a babhegylevágó gépbe kerül + + A sterilterem előtt helyezték el az üvegmosó automatákat, amelyek naponta több százezer üveget mosnak A zárógépen gyors kézzel végzik a munkát a lányok. Az adogatás és a zárás jóritmusú munkát kíván Dt nem dolgozhat lassabban az elszedő sem. A zárt üvege­ket azonnal továbbítani kell (Gábor felv.) l^iuári óziinet

Next

/
Thumbnails
Contents