Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-19 / 167. szám

PEST MEGYEI VILÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA VII. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM .4 vezető szerep A politikai életnek is van­nak téves képzetekben szen­vedő betegei. Ilyenek a re­vizionista é9 a dogmatikus észjárású emberek, akik mindent másképpen ítélnek meg, mint ahogyan az va­lójában van. Téveszméik egyik leggyakoribb tárgya újabban: az állam, a párt azt mondja, hogy államunk a proletárdiktatúra funk­cióit betöltő, de az össz­népi állam irányába fejlő­dő és annak bizonyos vo­násait már most magán vi­selő állam. Erre jönnek a politikailag téves képzetek­ben szenvedő betegek: a jobboldaliak azt mondják — persze szalonképes formá­ban — „mi az ördögnek kell még mindig a proletárdikta- túra”, a szektások, a dog­matikusok viszont falfehér­ré válnak az ijedtségtől, mert az össznépi államban a mun­kásosztály érdekeinek, a szo­cializmus ügyének veszélyez­tetését látják. Pedig milyen egyértelmű és világos a párt álláspontja- ebben a kérdésben is. Az ál­lamot a helyes marxista fel­fogásnak megfelelően eszköz­nek tekinti, amelynek fel­használási módja mindig a konkrét körülményektől függ, ezeket a körülményeket pe­dig ugyancsak marxista ala­possággal elemzi. Senki vi­lágosabban ki nem mondta, mint a párt VIII. kongresz- szusa, hogy „népünk legna­gyobb történelmi vívmánya a munkáshatalom’’. így is van. Ez a hatalom volt az alapja és feltétele hazánk társadalmi, gazdasági viszo­nyai kialakitásának. Ez a hatalom tette uralkodóvá népünket a gazdasági és szellemi életben is. Ezek birtokában alakítottuk át ha­zánkat elmaradt agráripari országból fejlett nehézipar­ral rendelkező ipari-agrár országgá; ennek segítségével megszüntettük hazánkban egyszer s mindenkorra az embernek ember által való kizsákmányolását, megszün­tettük a munkásosztállyal ki­békíthetetlenül szembenálló kizsákmányoló osztályokat, át­vezettük a kisárutermelő pa­rasztságot a szocialista nagy­üzem útjára, ennek az ál­lamnak a segítségéve] értünk el történelmi jelentőségű eredményeket a kulturális forradalomban, ennek az ál­lamnak a segítségével rak­tuk le hazánkban a szocia­lizmus alapjait. De miközben a munkás­hatalom segítségével ezt tet­tük, „megváltoztattuk a mun­káshatalom jellegét végső fokon meghatározó körül­ményeket”. A proletárdikta­túra többek között egy osz­tály elnyomó szerve egy másik osztállyal, a kizsák­mányoló osztállyal szemben. — Különs lenne azonban ezt a funkciót változatlan­nak tekinteni, miközben meg­szűnt az az osztály, amely­nek elnyomására hivatott volt és amelyet, amikor ar­ra szükség volt, el is nyo­mott. Éppen a proletárdik­tatúra segítségével szüntet­tük meg, mert „a proletár­diktatúra elnyomó funkciója az osztályellenséggel szem­ben úgy is érvényesült, hogy állami intézkedéssel, a törvény erejével fosztottuk meg a tőkésosztályt a ter­melési eszközöktől és tettük azokat a nép tulajdonává”. S miközben ez történt, az egész társadalom osztály­szerkezete is alaposan meg­változott. A fordulat évében társadal­munknak csak valamivel több mint 45 százaléka tartozott a munkások és az alkalmazottak kategóriájába, a falu lakossá­ga még retegekre oszlott, az összkeresőknek mindössze 30 százaléka dolgozott szocialista szektorokban. Ma? A munká­sok és alkalmazottak már tár­sadalmunk 69 százalékát te­szik ki, kialakulóban van az egységes paraszti osztály, a szocialistává váló értelmiség a munkásosztály és a paraszt­ság érdekeit szolgálja tevé­kenységével, s eközben szol­gálja saját jól felfogott érde­keit is, és a keresők 93,4 szá­zaléka már a szocialista szek­torban dolgozik. Ugyan mifé­le osztályt kellene még el­nyomnia a munkáshatalom­nak? Következésképpen a párt nagyon helyesen állapí­totta meg, hogy a proletariá­tus diktatúrájának mindenek­előtt a belső elnyomó funkció­ja módosult. Lényegbevágóan és ma a proletárdiktatúrának az alapvető és fő funkciója a gazdasági építőmunka, a kul­turális munka szervezése. És ezt joga van kijelentenie annak a pártnak, amely na­gyon világosan látta mindig a proletariátus diktatúrájának a jelentőségét és nemcsak látta, hanem a proletárdiktatúra mechanizmusában betöltött szerepénél fogva helyesen is forgatta ezt a fegyvert az egész munkásosztály, egész dolgozó népünk érdekében. S ki tagadhatná, hogy a pro­letárhatalom funkciói így is módosultak, hogy közben új funkciói keletkeztek, mint a proletár nemzetköziség ápolá­sa most már állami úton, első­sorban a szocialista világrend- szer államai között mind poli­tikai, mind katonai, mind gaz­dasági, tudományos, műszaki és kulturális vonatkozásban. Államunk legszentebb inter­nacionalista kötelességét- telje­síti, amikor minden igyekeze­tével a szocialista világrend- szer országai közötti baráti, testvéri együttműködésre tö­rekszik, óvja és ápolja a szo­cialista népek barátságának magasztos ügyét, a Szovjet­unióhoz fűződő kapcsolatait népünk egyik legnagyobb és legféltettebb vívmányának te­kinti. Az össznépi állam jegye el­sősorban abban az alapvető tényben ismerhető lel, hogy a társadalom osztályszerkezeté­nek megváltoztatásával az ál­lam mindinkább az összes osz­tályok érdekeit fejezi ki. Az össznépiség irányába való fej­lődésre utal az is, hogy az ál­lam hatásköréből fokozatosan mind több funkció kerül át a társadalmi szervek intézkedési körébe, s nem tízezrek, hanem százezrek, milliók vesznek részt különböző állami, társa­dalmi és tömegszervezeteken keresztül, közvetlenül vagy közvetve az állam, a társada­lom ügyeinek intézésében. Egyelőre azonban még a proletárdiktatúra funkcióit is betölti államunk, mert még korántsem végeztük e] azt a feladatot, amelynek elvégzé­sében a munkáshatalom a leg­főbb eszöz. Nem építettük még fel teljesen a szocializmust, éppen csak az alapjait raktuk le, a teljes felépítése még előt­tünk álló feladat. Az osztály- viszonyok a kizsákmányoló osztályok felszámolásával le­egyszerűsödtek, de az egységes paraszti osztálynak a kialakí­tása még előttünk álló feladat. Sorolhatnánk hasonlóképpen tovább mind a gazdasági, mind a kulturális életből azokat a feladatokat, amelyeket a mun­káshatalom birtokában kell még elvégeznünk. Senki ne féltse a munkásosz­tályt az össznépi államtól, mert amikor a párt nagyon Névnap — halálos verekedéssel Ifjú útépítők A,,""::-rup" Repülőtáma, szúnyogok ellen Bratszkban nagygyűlésen találkozott a magyar küldöttség a világ legnagyobb vízi erőművének építőivel dás után. Ebben testvéri segít­séget nyújtott nekünk a Szov­jetunió'. A szovjet nép, az egész szocialista tábor. Most azt mondhatjuk szov­jet barátainknak. hogy segítségük nem volt hiába­való. Kádár János beszédét a nagygyűlés részvevői meleg ünnepléssel fogadták. A magyar párt- és kormány- | küldöttség csütörtökön dél- j után elutazott Bratszkból. 1 A megyei pártbizottság aktívaértekezlete A Magyar Szocialista Mun­káspárt Pest megyei Bizottsá­ga 1963. július 18-án, csütör­tökön délelőtt aktívaülést tar­tott. Az ülés napirendjén idősze­rű belpolitikai és külpolitikai kérdések szerepeltek. A napi­rend előadója Cservenka Fe- rencné. a megyei pártbizottság első titkára, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága tagja volt. De Gaulle elnök köszönő távirata Dobi Istvánhoz Charles De Gaulle, a Fran­cia Köztársaság elnöke, táv­iratban mondott köszönetét Dobi Istvánnak, az Elnöki Ta-. nács elnökének a Franciaor­szág nemzeti ünnepére kül­dött jókívánságokért. A vendégeknek A. M. Gin- , gyin, építésvezető főmérnök, mutatta meg az erőműóriás j különböző részeit. Elmondotta, j hogy az erőmű duzzasztó gát- : jába eddig 4 200 000 köbméter j betont építettek be. Az épít- i kezes még folyik, de máris működik 12 gépegység, össze- j sen 2 700 000 kilowatt kapáéi- | tással. Az év végére további j négy gépegységet helyeznek üzembe. Az erőmű vendégkönyvébe Kádár János elvtárs a követ­kező bejegyzést tette: „A magyar párt- és kor­mányküldöttség őszinte lelkesedéssel és nagyrabe­csüléssel köszönti a bratsz- ki vízi erőmű kommunis­táit és az egész szovjet népet az emberiség e nagyszerű alkotásának megtekintésekor”. Az erőmű közelében épült sportpályán a magyar párt­ós kormányküldöttség tagjai találkoztak a bratszki dolgo­zókkal. A többezres nagygyű­lésen P. B. Kacuba, az SZKP irkutszki területi ipari bizott­ságának első titkára és az erő­mű több dolgozója üdvözölte a magyar vendégeket, méltatta a szovjet—magyar barátságot. A testvéri magyar népnek to­vábbi sikereket kívánt a szo­cializmus építésében. Kádár János beszéde a nagygyűlésen A nagygyűlés részvevői forró ünneplésben részesítet­ték a szónoki emelvényre lé­pő Kádár János elvtársat. — Boldogok vagyunk — mondotta Kádár János —, hogy megtekinthetjük a legen­dás Szibéria különböző vidé­keit. Láthattuk a terület viha­ros ütemű fejlődését. A szovjet emberek erőfe- rzítéseinek eredményeként ez az óriási terület néhány év alatt a kommunista al­kotó munka és tudomány új fellegvárává vált. Azon a földön, ahol azelőtt alig élt ember, most új váro­sok, üzemek, vízi erőművek és tudományos intézmények emelkednek. Azok a nagysze­rű alkotások, amelyeket lát­tunk, ékesszólóan bizonyítják a szibériai emberek edzettsé­gét, akaraterejét, szívósságát, amellyel győzedelmeskednek az éghajlati nehézségeken, a természet szeszélyein. Kádár János hangsúlyozta a szovjet és a magyar kommu­nisták hagyományos barátsá­gának jelentőségét és kifejezte azt a meggyőződését, hogy egymás munkájának közvet­len megismerése még közelebb hozza egymáshoz a két népet. — Otthon, Magyarországon — mondotta Kádár János — 1 1956 végén és 1957-ben szívó­san kellett harcolni és kemé­nyen kellett dolgozni,, hogy az ország minél előbb magához térjen az ellenforradalmi láza­Kádár Jánosná látogatása a Szovjetszkaja Zsenosina szerkesztőségében Kádár Jánosné csütörtökön Szipka József nénak, hazánk moszkvai nagykövete felesé­gének és Jelena Gyenyiszová- j nak, a Szovjetunió budapesti | nagykövete feleségének tár- j saságában látogatást tett a j Szovjetszkaja Zsencsina (Szov- ! jet asszony) című lap szer- ! kesztőségében. A folyóirat szerkesztőivel kialakult beszélgetésen Kádár Jánosné elmondotta, hogy a fo­lyóirat Magyarországon is népszerű és nemcsak a nők, ha­nem a férfiak is szívesen ol­vassák. Maria Oszjannyikova, a lap főszerkesztője, megje­gyezte. hogy magyar nyelven „Asszonyok” címmel a folyó­irat 100 000 példányban jele­nik meg. Kádár Jánosnét üdvözölték) a Moszkvában vendégszereplő novoszibirszki operaház tár­sulatának művészei. Az együt­tes tagjai között van Alekszej Pronyin operaénekes, aki 1945-ben vett részt hazánk felszabadításában. Teljesítik vállalásukat Holnap lesz egy hete annak, hogy az aboriyi termelőszö­vetkezeti aktivisták a gödöllői felhívást megtárgyalták. Az aktívaértekezlet óta eltelt hat nap alatt a termelőszövetkeze­tek tagjai fokozott erővel és munkakedvvel dolgoztak és teljesítették az aratásban vállalt feladatok jelentős részét. Csütörtökön estig a tsz-ek ga­bonáinak 65 százalékát levág­ták és így’ minden remény megvan arra, hogy július 25- ig befejeződik az aratás Abonyban. A község négy termelőszö­vetkezete közül . 1 í r-h irt teles .1 bent ff Imii — I.'/ph a Kossuth Tsa — .tó « munktthodv különösen a Kossuth Tsz- ben halad gy orsan a mun­ka. 1524 hold aratnivalóból csu­pán 200 hold maradt hátra csütörtökön este. A Kossuth Tsz-ben öt kombájn árat tel­jes erővel, amelyek napi átla­gos teljesítménye meghaladja a száz holdat, tehát mód nyí­lik arra, hogy a tsz a községi határidő előtt öt nappal, július 20-án befejezze az aratást. Mi­vel a község tsz-ei között ők helyesen felismerte, hogy álla­munk milyen irányban fejlő­dik. azt is feltárta és egyér­telműen megállapította, hogy „a munkásosztály vezetőszere­pe fennmarad a szocialista társadalomban és a kommu­nizmus építése idején is.” Ez egyáltalán nem mond ellent annak, hogy a proletariátus diktatúrája áz össznépi állam irányában fejlődik, sőt záloga, feltétele annak, hogy az állam mindig a megváltozott körül­ményeknek megfelelően tölt- hesse be funkcióját. Ezért a munkásosztály vezető szerepé­nek óvása, további erősítése nem feladataink egyike, ha­nem egyike a legfontosabbak­nak. Katona István haladnak élen az aratásban, őket kereste fel a Magyar Te­levízió híradója, amely filmet készített a földeken végzett szorgos munkáról. Habár az aratási munka üte­me más tsz-ekben is lendüle­tesnek mondható, a község ve­zetői mégis felhívták figyel­münket egy-két apró hibára, így például rámutattak arra, hogy az Új Világ Termelőszö­vetkezet vezetői nem tudták olyan sikeresen megszervezni az aratást, mint a többi tsz-ek. Ebben a tsz-ben gyors intéz­kedésekre van szükség ahhoz, hogy teljesíteni tudják válla­lásukat, mivel mintegy 15 szá­zalékkal elmaradnak az ara­tásban a községi átlag mö­gött. Hasonlóan lassan halad a szalmalehúzás és a tarlóba- fordítás is az Oj Világ Tsz- ben. A szalmalehúzás a Lenin Tsz-ben is lassabban ha­lad, mint a községben ál­talában. A tsz-ek és a gépállomás ve­zetői megegyeztek abban, hogy az eredeti tervtől eltérően na­gyobb területen aratnak kom­bájnnal. Korábban ugyanis azt tervezték, hogy a mintegy 6200 hold községi kalászosból kö­zel 4500 holdat aratnak kom­bájnnal, mintegy 1500 holdat aratógéppel és 219 holdat pe­dig kézzel. Menetközben vi­szont űsy módosult a terv. hogy a kéziaratás területét 130, holdra csökkentették. Ezáltal nemcsak sok emberi munkát kímélnek meg az idén, hanem az aratás önköltsége is csök­ken. A gödöllői felhíváshoz csat­lakozó nyilatkozatukban azt is vállalták az abonyiak, hogy az aratást nyomon követi a szalmalehúzás, kazalozás és a tarlólefordítás is. E téren ál­talában jó a helyzet, az em­lített hibákat kivéve. A tsz-ek vezetői és tagjai arra töreked­nek, hogy a larlóiefordítás nagyrésze mélyszántás és vetőszán­tás legyen. Augusztus 1-ig tehát minden­képpen lefordítják a tarlót, csak az kérdéses egyelőre .még, hogy milyen arányú lesz a mélyszántás, vetőszántás, illet­ve a tarlóhántás. A dolgozók munkakedvéről szólva Somodi István, a köz­ségi tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke elmondta, hogy csak jót szólhat erről. A csa­ládfő tsz-tagok mellett a fele­ségek, gyerekek és más hoz­zátartozók is részt vesznek az aratásban. Sok idős ember is segít ezekben a napokban. Őket természetesen a köny- nyebb munkánál alkalmazzák, de segítségük nélkülözhetetlen és igen jelentős. így együttmű­ködve és összefogva, a felaján­lások teljesítésén fárad^-'k az egész falu. (n. i.) A magyar párt- és kormányküldöttség tagjai, élükön Ká­dár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságának első titká­rával, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökével csü­törtökön megtekintették az épülő bratszki vízi erőművet. A magyar vendégeket elkísérte L. N. Jefremov, az SZKP Köz­ponti Bizottsága elnökségének póttagja, A. L. Orlov szovjet külügyminiszter-helyettes. G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete, Sz. T. Asztavin, a szovjet külügy­minisztérium 5. európai osztályának vezetője, az irkutszki te­rület és Bratszk város párt- és tanácsi szervezeteinek számos vezetője. Bejegyzés az erőmű vendégkönyvébe

Next

/
Thumbnails
Contents