Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-18 / 166. szám

k/CMod 1963. JŰLIÜS 18, CSÜTÖRTÖK KÓNYYl'J DON'S AGOK Az Európa Könyvkiadó gondozásában megjelent Ivó Andric, 1962-ben Nobel- díjjal kitüntetett jugoszláv író válogatott műveinek négykötetes gyűjteménye. A gyűjtemény az író életművé­nek legjelentősebb részét felöleli. Ugyancsak a napokban je­lent meg az Európa Könyv­kiadónál Prisvin: A varázsló lánca című műve. Az el­hunyt szovjet író írásai megkapó lírai hangon az er­dők, vizek világát, vadá­szok és halászok életét idé­zik. E műve önéletrajzi re­gény, de hátterét ugyan­csak a természet szolgál­tatja. Maurice Druon: Finom famíliák című regényének folytatásaként most a re­gényciklus Szabadesés című második kötetét bocsátotta az Európa Könyvkiadó a magyar olvasóközönség elé. Harry Thürk; A dzsungel előtt meghal a szél című könyve az Európa Könyv­kiadó negyedik újdonsága a Malájföld színes világába nyújt betekintést. (MTI) Mi less veled városi tehénke? vidéki kiadásaink jelentik — Négyszemélyes camping- j felszerelést kapott jutalmul a j múlt évi hulladékgyűjtési versenyben első helyezést elért gyáli általános iskola úttörőcsapata a Pest megyei MÉH Vállalattól. KAPUZÁRÁS UTÁN Halezer látogató a nagymarosi kiállításon Július 6-án kiállítást és vá­sárt rendezett a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat és a Pest megyei Ruhá­zati Kiskereskedelmi Vállalat ’Nagymaroson. Bútor, lakástex­til és a vegyes iparcikkek szé­les skálája került a látogatók elé. A két vállalat közös rendez­vényeit már ismeri megyénk lakossága. Az idén március­ban Vácott a Vak Bottyán Múzeum, júniusban a monori. júliusban a nagymarosi kul- túrház adott hajlékot a legmo­dernebb bútoroknak, szőnye­geknek, függönyöknek, ezerfé­le lakástextiliának. A nagyma­rosi kiállításon a modern bú- :or- és lakástextil mellett a legmodernebb televíziós vevő- cészüléket, rádiókat, hűtő- szekrényeket. mosógépeket, centrifugákat és konyhaí'elsze- celési cikkeket állítottak ki. Közönség elé vitték az új színben megjelent Pannó­nia és Danúvia motorke­rékpárokat, liveg- és porcelánárukat, .iá- ék- és ajándéktárgyakat. A iús választékot mutatja, hogy nég campíngsátoro'kat, sport­cikket és turistafelszereléseket s kiállítottak. Emellett — a Dunakanyar lakosságának igé­nyei szerint — kozmetikai be­mutatót is rendezett a válla- 'at piperecikketc, kölni, púder és krémek sokaságával. A július 13-án zárult nagy- narosi. s az ezt megelőző két elállítást nagy gonddal készt­ették elő. Monorról és Nagy­marosról riportot közölt a te- evízió híradója, s így az egész ország tanúja lehetett a jól iikerült eseménynek. A kereskedelmi és felügye­leti szervek elismerően nyilatkoztak a kezdemé­nyezésről. \ lakosság pedig — a vendég- cönyvi bejegyzések tanúsága izerint — szívesen látja, igény- i a hasonló jellegű esemé- íyeket, A Dunakanyarban megrendezett kiállítás nem­csak a helyi lakosságnak, de iok külföldinek is élményt idott. Pihenő vendégek és át- jtazó turisták tértek be. s di­csérték lengyel, német, cseh ivei ven a látottakat. Mi a célja, s milyen haszna /an ezeknek a kiállításoknak? Három rendezvényt húszezer ?mber tekintett meg Vácott. Horroron és Nagymaroson. A lél kétségtelenül ízlésformálás. * modern berendezések meg- kedveltetése. S mindezekből következik, hogy cél természe­tesen a megyei áruforgalom növelése is. Hogy ez mennyire sikerül, mutatja az egyöntetű jelentés: a kiállítások ideje alatt a i helyi szakboltokban meg­háromszorozódott a for­galom. f Milyen programot valósit meg az elkövetkező időben a Pest megyei Iparcikk Kiske- : reskedelmi Vállalat? Az év második felében még . j öt kiállítás nyílik a megye kö- ‘! zönsége előtt. Szeptember hó- , napban ismét a Dunakanyar vidékén, Szobon, majd ugyan- ' csak szeptemberben Cegléden kerül sor hasonló kiállításra. A látott árubőség remélhe- . tőleg a propaganda, a reklám . erejével is bizonyítja: nincs . szüksége a megye közönségének , arra, hogy felkeresse a fővá- . rost. Vásárolni a legkorsze- . rfibb igényeknek megfelelően is jól lehet a bő választékú . helyi szakboltokban. Tölgyesi Zoltán J VXXKXXVXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXV ség igen károsan hat a tej- gazdálkodásra. Termelés az aszfalton Dr. Robert J. Schroeder. a kerület tejgazdasági vezetője szerint, sokkal gazdaságosabb, ha a nagyváros sok millió la- I kosát tápláló tehenek takar­mányát szállítják nagyobb | távolságokról, mintha a tejet ! kellene szállítani. Véleménye szerint, hamarosan más nagy­városok is követni fogják Los Angeles példáját az aszfalton való tejtermelés területén. Ennek a termelési íré iák egyik fő jellemzője az. rogy a hatalmas és korszerűen be­rendezett istállókba a takar­mányt automatikusan műkö­dő géprendszer szállítja. A ré­gi farmerekből így tejipari j specialista lett. a tehén pedig I bőgő automata. Az aszfalt tejtermelés sikere : sokban függ a tehenészetek j közelében élő lakosság beállí- j tottságától. mert hiszen még ! a legkifogástalanabb módsze­rekkel tisztán tartott tehén is : megőrzi jellegzetes illatát. Ezt a szagot az ember általában i nem sorolja a kellemes élve- ! zetek közé, a legyek azonban I annál nagyobb becsben tart- ' ják. A lakosság nem nagyon > protestálhat ellene még sem, 1 mert. a helyhatósági rendelke- ! i zések a teheneket részesítik előnyben a lakossággal szem- j ben. A modem tehenészetek i környékén a termelők éppen ezért kis községeket létesítek j tek, amelyekben külön helyi rendelkezések korlátozzák a ; lakóházak építését, amivel j tervszerűen csökkentették a i panaszkodásra hajlamos szom- ; szádok számát. Los Angeles tehenei soha­sem látnak zöld legelőt. A zsúfolt karámokba automati- í kusan működő gépek szállít-1 ják a takarmányt, gépek gon- j dos-k ódnak arról, hogy a te- ■ henek értékes tápanyagából egyetlen gramm se menjen kárba. így a takarmány sem szóródhat a földre, azt tehát a tehenek nem taposhatják el. már csak azért sem, mert fö­lös-legesen úgyszólván egyetlen lépést sem tehetnek börtöne­ikben. Mozgási szabadságuk korlátozásának legfőbb oka mégis az, bogy minden ener­giájukat a tejtermelés szolgá­latába állíthassák. Semmi romantika Bármennyire romantikus is Los Angelesben az élet, a te­henek számára itt meghalt a romantika. A metropolis mo­numentális méretű tehénistál­lóit a bikák számára tiltott te­rületté nyilvánították. A tila­lom egyik oka, hogy a bika­tenyésztés és tartás igen drága mulatság, mozgási szabadsá­guk korlátozása komoly vesze­delmekkel járhat, de a legfőbb óka mégis az, hogy a mester­séges megtermékenyítés beve­zetése fölöslegessé tette a bikák személyes közreműködését. A Los Angeles-i tehenek élete tehát elég egyhangúnak és szomorúnak látszik, de a gyakorlat tanúsága szerint könnyen alkalmazkodnak eh­hez a városi életformához. Los Angelesben a tehenek évenként átlag 5600 quart (kö­rülbelül: 6360 liter tejet) ad­nak. Mint ahogyan ma már a nagyvárosok legtöbb lakójá­nak, Los Angelesben a tehén­nek is alig van lehetősége a gyalogjárásra. A Los Ange­les-i szakemberek az állati energia és a takarmány pa­zarlásának tekintik azt a napi 800—1600 méteres utat, ame­lyet a falusi tehén megtesz az istállójától a legelőig és visz- sza. A Los Angeles-i tehén naponta csak kétszer hagyhat­ja el karámját, amikor az au­tomatikus fejőhelyiségbe ve­zetik. Korlátozták az emberrel való személyes kapcsolatát is. A farmert, aki a tanyáján leg­feljebb 30—35 tehénnek visel­te gondját, itt a specialista váltotta föl. akinek kétszáz, esetleg még ennél is több te­hénről kell gondoskodnia. Szegény boci. A nagyváros, a folyton fejlődő technológia bizony erősen leegyszerűsítette életkörülményeit. Már fű sem zöldell kerítése mögött. A ke­rítés túlsó oldalán legfeljebb] autóparkok vannak — fejezi be érdekes cikkét Hitchell j Gordon. EMLÉKBÉLYEG A Magyar Bélyeggyűjtők Or­szágos Szövetsége július 20— 28. között Budapesten rendezi meg a ..Socphilex 1963" nemzetközi bélyegkiállítást, A! megnyitás napján, szombaton a posta különleges emlékbé­lyeget hoz forgalomba, ame­lyet az első nemzetközi pos- ’ tai konferencia 100. évforduló- j ja alkalmából készítettek. Az ! 1 forintos bélyegen, a párizsi j diadalív előtt álló korabeli | postakocsi látható. Az új, érdekes bélyeg 1964 j december 31-ig használható: fel postai küldemények bér- mentesítésére. (MTI) 1 ^qlórtí/ffrlair^ Kocsmából a böljrccsárJábo Ugyan ki tudna választ ad­ni arra a kérdésre: vajon hol terem annyi bor, amennyit a bögrecsárdákban kimérnek? Törteién legalább is sokkal több itóka kerül bögrébe, po­hárba. üvegbe az alkalmi bor­kóstolókban. mint amennyi a kisparcellákon megterem. Káldi Pálnak például mind­össze 600 négyszögöl szőlője van. Ennek ellenére, egész éven át szorgalmasan méri t borocskát. Arra persze nerr tud feleletet adni. hogy a pa rániri terület termése hogyan tart ki egész éven át. Jelen­téktelen kisparcelláról szüre­tel Veres Istvánná is. Szom­szédjában van a földműves­szövetkezet italboltja. Aki már kissé kapatos fejjel on­nan kitámolyog, egyenesen a Veres-féle bögrecsárdában kői ki. A posta szomszédságában Holló Sándorhoz térnek be „bögrézni”. Kicsi ugyan a Holló-féle szőlő, csodák cso­dájára. mégis jut a termésből egész esztendőn át a bögrébe Az illetékes hatóságok most erélyes lépéseket tesznek a zugkimérők ellen. JÓ JÖVEDELEM A jászkarajenői Lenin Tsz vezetősége már a múlt évben 100 marhát állított be hízóba. A kísérlet fényesen bevált, majdnem 800 ezer forintot eredményezett a közös gazda­ságnak. A tiszta jövedelem el­érte a 150 000 forintot. Az el­ső év tapasztalatai alapján, az idén újabb száz szarvasmar­hát állítanak be hízásra Jász- karajenőn. Az állományt tel­jes egészében saját tenyész­tésből és selejtezésből állítot­ták össze. A felettes szervek­től most kérte a tsz vezetősé­ge, hogy a gazdaságban beve­zethessék az itatásos borjúne- velésf. amely lényegesen ol­csóbbá teszi a tenyésztést. MOMORPVffl&CB „Pótolhatatlan“ ember Gyomron a Papír- és játék­bolt két hétig zárva volt. Az ok: a boltvezető szabadságra ment. Ha valakinek netán pa­pír- vagy játékárura volt szüksége. Pestről hozatta meg. Vajon a vállalat nem pótol­hatta volna az üzletvezetőt valakivel? Úgy véljük, pótol­hatatlan ember nincs. Rekordtermés paradicsomból A vecsési Zöld Mező Ts. 45 holdas paradicsomtáblájái rekordtermés mutatkozik Előreláthatólag 130—140 má zsát szednek az idén ládákb; szemben a tavalyi és tavaly előtti 70—80 mázsás átlaggá Most már csak az a gondja ; tsz-nek, hogy elegendő mun | kaerőt biztosítson a szedéshe. Az átadott mennyiség nag bevételt hoz. ami jelentőse j növeli a tagság jövedelmét. Tetőn keresztül a boltba | A pilisi 14-es számú ruhá j zati boltba nemrég betörtek, j betörők a padlástéren behs tolva — vagyis a tetőn kérész j tül — közelítették meg az Ü2 ! let raktárát. Mintegy öteze forint értékű ruhaneműt vi ; tek magukkal. Az ismeretle ! tettesek ügyében a nyomozá í folyik. őáíúpedá Több lottószelvény fog\ Nem csoda, hogy több lottó szelvény fogy Nagykőrösön. í szerencse ugyanis szívese: szegődik a nagykőrösi játéko sok mellé. Az idén január 1 tői június 30-ig 859 600 farín értékű lottószelvény fogyot el. Ugyanezen idő alat 205 900 forintot vettek fel ; szerencsés lottónyertesek, A totózóknak is szerencséiül van a városban. Az év első fe lében 25 400 forint értékbei vásároltak totószelvényt, < nyeremények összege viszon meghaladja a 40 ezer forintot Vendégszereplés A mátészalkai cigányegyüt- tes július 25-én Nagykőrösöi vendégszerepei a szabadtér: színpadon. Az országoshírí együttes ének-, zene- és tánc­műsorral lép fel. Két motoros karambolja A napokban szerencsés ki­menetelű motoros karambol történt Nagykőrösön. Danke Ferenc és Kovács László mo­torkerékpárral összeszaladt. A két motoros teljes sebességgel közlekedett, ennek következté­ben mindkét motor súlyosai megrongálódott, Kovács Lász­lót könnyebb sérüléssel kór­házba szállították, Danka Fe­renc néhány zúzódással meg­úszta a balesetet. folytatta az úr —, hogy sem­mi el ne tűnjön, mert külön­ben baj lesz, ha visszajövök! Elhajtattak. Az ágyúk pedig egyre közelebb dörögtek. A tizenkétéves JaJlcsibói harmincéves János lett. Ko­vács János mérnök, mivelhogy már gyerekkorában szétsze- j dett otthon órát, varrógépet, | zárat, szóval minden szerkeze- ! tét, ami a keze ügyébe került. I Az élet, hivatása messze sodor- j ta szülőföldjétől. Az egyik fő- j városi gyárban álmodja for- i mába a vasat. Reggelente vil- ! lamoson igyekszik rajztáblái ; és könyvei közé. este pedig haza a kis Jancsihoz, és fiatal ] feleségéhez. Az egyik aszfaitolvasztó j délután sehogysem akarózott j villamosra szállni. Csak úgy gyalogosan indult , el a forró I ieheletű házak között, önfe- i ledten fütyörészeit valami ma- i ga költötte melódiát. Amikor a parkhoz ért. meg­torpant. A buszról lefelé igyelt- 1 vő emberek között . ismerős arcot pillantott meg. A fiatal- j ember szembe jött vele. Lát­hatólag ügyet sem vetett a já­rókelőkre. Amikor mellé ért, János megszólalt: — Felleghy Csaba, ha nem tévedek?'. A másik alig láthatóan ösz- szerezzent és a kérdező felé fordult. Önkéntelenül is a ke­zét nyújtotta. János is auto­matikusan cselekedett. Bemu­tatkozott: — Kovács János . . . Küllő- puszta! .... Csaba arca felderült. Pár perc múlva már a sar­ki eszpresszóban szürcsölták a feketét. Farkas István — Te! — szólt a gyerek­nek. — Add ide egy kicsit a csigádat, hadd játsszak én is. Jancsi szeme elborult. Fel­emelte az ostort és ha leg­jobb komája, Ferkó el nem kapja a kezét, menthetetle­nül megveri a kényes fiatal­urat. A nevelőnő ebből mit sem vett észre, de látva a szoborrá merevedett sok cse­lédfiókát, gyorsan az ifjú­úrhoz szaladt és vitte tovább szokásos napi sétájára. Már egészen köze, dörög_ i tek az ágyúk, amikor Jancsi arra lett figyelmes, hogy az ispánék háza előtt két kocsi I áll és pakolnak. Beszaladt I az anyjához: — Édesanyám! Mennek el I az ispán ék! — Te gyerek! — teremtett rá az anyja. — Már megint ott ólálkodsz, ahol nem kéne! Ha itthon lenne sze­gény apád, majd ellátná a bajodat, tudom. De a gyerek egyre hajto­gatta a magáét, amíg csak az asszony is ki nem ment megnézni, mi történik. Ad­digra már a többi asszom is ott leskődött a ház sar­kánál, s jól hallották, ami­kor az ispán magyarázott a vén, kampóbotos majorgaz­dának: — Jól figyeljen József! En most elviszem innen a csa­ládot, de visszajövök. Addig maga felel a gazdaságért/ Megértette ? ! ! — Igenis, nagyságos úr! — sapta össze valamikor fényes sarkantyú: pengető bokáit a vén gazda. — Aztán úgy vigyázzon — kadva állt a földre dobott ostor mellett. Poros arcán sok kis patak igyekezett ezüstös bajusza felé. A meg­vert ember arra riadt, hogy a hajszás első megnyalta a kezét. Lassan odacammogott ! zokogó kisfiához. Magához húzta és vigasztalta: — Ne sírj, kisfiam. Nyu­godj meg Jancsikám. Meg­lásd, visszaadom én ezt en­nek a bitangnak! — kiáltot­ta és szikrázó szemekkel fenyegetett a már messze por­zó hintó után. A gyerek már mosolyogva nézett az apjára. Még soha­sem látta olyan nagynak és erősnek, mint most. A hosszú cselédház előtti : simára taposott • udvaron ví- ] gan búgtak a fűzfából fará- j gott csigák, amint az ap- | rónép hajtotta őket a sudár- j ostorral. Nagyokat kacagtak. I amikor valamelyik elvétette í az ütést és fogadásokat kö- 1 töttek, kié megy tovább. Egyszer csak valamelyikük elkiáltotta: — Gyerekek, gyün a Csaba! Jancsi kezében magállt a kis ostor, a csigája pedig kalimpálva elfeküdt a ke­mény földön. Csaba, az ispán fia egy­korú volt Jancsival. Pecke­sen, piperkőcen lépkedett a selyemruhás nevelőnő mel­lett. Amikor melléjük ér­tek, kitépte kezét a nevelő- nőéből és egyenesen Jancsi­hoz vágtatott: közben úgy cifrázta a bére­sek zsoltárját, hogy még az elsőbéres is megirigyelhette volna, pedig az aztán értet­te a módját. A fiú rémülten pillantott az útkereszteződéstől sebesen közeledő porfelhőre, aztán fojtva odakiáltott az apjá­nak : — Édesapám! Gyün az is­pán úr! A gyerek nyüszítésére az ember leeresztette a fűre az állatok nyálától csatakos os- tomyelet. Tarkójára bökte átizzadt sapkáját és rémül­ten bámulta a feléjük zörgő •hintót. A parádéskocsis megfeszí­tette a gyeplőt és halkan pisszegett a két feketének. A hintó megállt. Az öreg béres lekapta sapkáját és mélyen meghajolva mondott adjonistent a hintóról leug- ró úr előtt. Az meg se szó. se beszéd, szökkent egyet. A gyerek már csak fehér nad­rágja villanását látta, meg az ég felé vágódó ostornye­let. Mintha ő állna az apja helyén, ösztönösen szeme elé kapta a kezét, aztán már csak az ispán rikácsolását hallotta: — Nesze, te dög! Üsd a sa­ját kölködet, ne a herceg jószágát! Szepeg» e. remegve bá­mult az elrobogó hintó után. aztán szétmaszatojt könnyein át az apjára emelte szemét, aki görnyedten, magábaros­; ^ forrn homokban pil­• ledten kapargáló verebek ; ijedten rebbentek fel a zi- > hálva erőlködő négy ökör, ! elől. A faggyútól fekete já- ! rom és a kiszáradt kere- í kék panaszosan nyekereg- ! tek, amikor az ökrök az ! éhes bögöly után csaptak ! a szarvukkal, vagy a lábuk- : kai. Az öreg béres hunyo- : rogva nézett a rekkenő : melegtől vibráló messzeség- | be. gyűrött sapkája sildje ; alól. A fia elnyúlt mögöt- j te a szárazon zörgő ké- ; véken és arra a. kis fehér ; felhőfoszlányra bámult, amely ; egyedül árválkodott az ég i kifakult sisakján. ! Hirtelen megrándult a sze- I kér, s mire a gyerek ijed- : ten felkapaszkodott fekté- í bői, apja már olt szaladt : az út szélén, hogy elébe j kerüljön a megbokrosodott : jószágoknak. Hosszúnyelű os- ; torát futtában ütésre igazí- | tóttá és amikor a jobb első ! elé ért, élesen pattantott a ! sárga rafiasudárral. A két ; első igás hirtelen visszahő- < költ, de amikor a hátsók í nekik ütköztek, félreugrot- j tak és elrántották a szeke- ; rét. A magas rakomány ; meglódult és tompa huppa- ; nással az út porába zu- ! hant. A fiú egészen az út- ! menti árok partjáig gurult, í Mire feltápészkodott, apja ! már a bütykös meggyfanyéi- i lel próbálta jobb belátásra bírni a két fiatal tinót, s APÁK ÉS FIÚK „Los Angeiesnek (Kantor nia fővárosa) és környékénél több a lakosa, mint New Yorl kivételével, Amerika bármel; másik metropolisának. D Los Angelesben és külvárosai ban a tehén is több, mint bár hol másutt az USA területén beleértve még New Yorkoi sőt, Wisconsin államot, a: amerikai tejgazdálkodás köz pontját is. A magyarázat igei egyszerű: Kaliforniában a te árát a hatósáigok szabályoz zák. A rendelkezések azoka a termelőket, akik a többmil­liós lakosú és igen nagy tej- fogyasztó város számára tér melnek tejet, jelentős kedvez­ményekkel serkentik a' tej- gazdálkodásra. Azok a szállt tó vállalatok, amelyek léghű­téses teherautóikon száliítjál a tejet Los Angeles lakossá­gának, ugyancsak előnyösnél tartják a termelő helyek kö­zelségét. főleg azért, mert ígj a tej minőségének állandó el­lenőrzése lényegesen egysze­rűbben megoldható feladat Fontos körülmény az is, hogy a tenger közelében fekvő Loí Angeles éghajlata egész év­ben egyenletesen enyhe, am: szintén előnyös a tejtermelés szempontjából. ellentétbe! Kalifornia más területeivel ahol az abnormális nyári hő­How Note, Town Cow. Kissé szabad fordításban körülbe­lül ez az értelme annak a címnek, amely Amerika egyik leg­népszerűbb gazdasági napilapjában, a Wall Street Journalban Mitchell Gordon érdekes cikke fölött olvasható: How Now, Town Cow? Mi lesz veled városi tehénke? A cikk egyébként szabatos fordításban így szól:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents