Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-18 / 166. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜUETEKi PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁG^ FS j X ME GYEI VII. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM ÁRA 50 l-'II.I.ÉR 1963. JÚLIUS 18, CSÜTÖRTÖK Növekedett a felvásárlás, a kiskereskedelmi forgalom A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a nép­gazdaság 1963. első félévi fejlődéséről Baskíriai riportsorozatunk Csatlakozások a gödöllői felhíváshoz A jövő heti rádió- és tv-müsor 1963. első hat hónapjában a népgazdaság fejlődését, a la­kosság jövedelmi és kulturá­lis helyzetének alakulását a következő adatok jellemzik: Ipar 1963. első félévében az álla­mi ipar — előzetes adatok sze­rint — mintegy 6 százalékkal termelt többet, mint a múlt év azonos időszakában. A nö­vekedés mértéke valamivel ki­termék Szén (millió tonna) Kőolaj (millió tonna) Villamos energia (milliárd kwó) Acél (millió tonna) Alumínium (ezer tonna) Nitrogénműtrágya (ezer tonna) Szuperfoszfáfc (ezer tonna) Cement (ezer tonna) Traktor (darab) Autóbusz (darab) Televíziókészülék (darab) Mosógéb (darab) Hűtőszekrény (darab) Pamutszövet (millió m2) Gyapjúszövet (millió m2) Cipő (millió pár) Az első hónapjaiban egyik fő feladat a fűtőanyagellátás megjavítása volt: az első ne­gyedévben 400 000, a második negyedévben 98 000 tonnával több szenet bányásztak, mint amennyit a terv eredetileg előirányzott. A gépipar termelése a félév első felében jelentősen elma­radt a tervezettől, ami abból is adódott, hogy’ a termékek korszerűsége és választéka te­kintetében a gépipari vállala­tok egy része nem alkalmaz­kodott kellőképpen az igé­nyekhez. egyes termékekkel szemben pedig minőségi ki­fogások merültek fel. A félév egészét tekintve a gépipar kö­rülbelül 6 százalékkal termelt többet, mint tavaly az első fél­évben: különösen a műszerek és egyes háztartási villamosgé­pek termelése növekedett. A vegyipar körülbelül 7 százalékkal termelt többet a félév folyamán, mint tavaly ilyenkor. A növekedés mér­téke azonban ebben az ipar­csoportban is kisebb, mint amennyit a terv előírt. A félév folyamán a könnyű­ipar körülbelül 4 százalékkal termelt többet, mint tavaly ilyenkor. Különösen a búto­rok és a textilruházati cikkek termelését növelték. A terme­lés növekedésével egyidejűleg a félév folyamán javult a bú­torok és ruházati cikkek vá­lasztéka és minősége is. Legnagyobb mértékben az élelmiszeripar termelése nőtt (körülbelül 10 százalékkal). Ebben szerepet játszott az, hogy a tavalyi nagy cukorré­patermés következtében a cu­korrépafeldolgozásának idő­szaka áthúzódott az év első hónapjára, továbbá az, hogy az idei kedvező zöldség- és gyümölcstermés folytán a kon­zervipar első félévi termelése 28 százalékkal volt több, mint 1982. első felében. Az év első hónapjaiban a szokatlanul hideg idő legna­gyobb mértékben az építőipar és az építöanyagipar termelé­sét vetette vissza. Az első ne­gyedévben az építőipari ter­melés 24 százalékkal kevesebb volt. mint tavaly ugyanazon időszakban. A második ne­gyedév folyamán meggyorsult az építőipar termelése is és a félév egészét tekintve az álla­mi építőipar körülbelül sebb, mint amennyit a terv előirányzott. Az elmaradás el­sősorban abból adódott, hogy az év első hónapjaiban a rend­kívüli hideg időjárás több iparágban jelentős termelés- kieséseket okozott. A félév második részében a termelés növekedésének üteme meg­gyorsult. Egyes fontosabb iparcikkek termelése és tervteljesítése 1963. első felében a követke­zőképpen alakult: lennyl- az 1962. évi az 1963. évi léében I. félévi I. félévi termelés terv 15.0 105.6 103,4 0,8 104.9 92,4 4,6 104,0 98,4 1,2 105.1 109,0 27,4 105,3 100,5 182.4 95.9 105,9 228,8 121.3 89,7 716.5 89.4 84,8 1512 132,5 91.1 1088 91,3 96,1 114 298 104.1 111,2 82 940 130.6 106,3 14 390 144,6 95.9 136,2 103,1 99,6 17.0 100.6 100,3 12.0 103,0 102,1 munkát végzett, mint egy év- vei korábban. Az első negyed- j évi elmaradásnak csak egy részét pótolta június 30-ig az J építőipar. (A terv az év egé­szére 14 százalékos termelés- növeléssel számolt.) Az építőanyagipar első fél­évi termelése valamivel keve­sebb volt, mint egy évvel ez­előtt, a cementtermelés 11 szá­zalékkal maradt el a tavalyi első félévitől. Az állami építő­ipar a félév folyamán 2300-zal kevesebb lakást adott át, mint tavaly az első félévben. A fo­lyamatban levő lakásépítkezé­sek száma azonban jóval na­gyobb, mint tavaly a félév vé­gén volt. Más építkezéseknél is vannak jelentős elmaradá­sok. Az év első felében az egy munkás és alkalmazottra jutó napi átlagos teljes termelés az állami iparban körülbelül há­rom százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. E növekedés körülbelül egy százalékkal kevesebb, mint amennyit az év egészére a terv előírt. A félév folyamán az állami iparban foglalkoztatot­tak száma 39 800 fővel, 3,4 szá­zalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A műszaki fejlődés meg­gyorsítása, a hatékonyabb iparirányítás érdekében a fél­év folyamán gyorsabb ütem­ben folytatódott az ipar át­szervezése: a most eltelt idő­szakban megtörtént az ,új, nagy ipari termelőegységek szervezetének kialakítása. Mezőgazdaság A növénytermelés ez évre várható eredményeit — első­sorban az őszi vetéseknél — befolyásolta a hideg tél, a bel­víz és a késői kitavaszodás. A kenyérgabona termésmennyi­sége — annak ellenére, hogy a termésátlag az előzetes becs­lések szerint valószínűleg kö­rülbelül a tavalyi hozamoknak megfelelően alakul — előre­láthatólag kevesebb lesz a ta­valyinál. A vetésterület ugyan­is — részben az őszi vetéseket ért fagykár folytán — körül­belül 11—12 százalékkal ki­sebb. mint tavaly volt. A ta­karmányféléknél kedvezőbbek a kilátások: a kipusztult őszi árpa vetésterületét tavaszi ár­pával, zabbal és takarmány- búzával jórészt nótolták. A ku­ugyanannyi építési-szerelési I korica vetésterülete valamivel több a tervezettnél és az elő- j ző évinél. A tavalyi igen ala­csony szálastakarmány-ter- mésnél az idén lényegesen több várható. 1963. tavaszán körülbelül ; 19 000 katasztrális hold szőlőt i telepítettek, ami kétszer annyi, j mint az 1962. évi tavaszi tele- j pítés volt. A félév folyamán gyümölcsfákkal mintegy 25 j százalékkal nagyobb területet ; ültettek be. mint a múlt év azonos időszakában. 1963. első félévben a mező- gazdaság — előzetes adatok ! szerint — 670 000 tonna műtrá­gyát kapott, 130 000 tonnával többet, mint az előző év azo­nos időszakában. Tovább ja­vult a mezőgazdaság traktor- és munkagépellátottsága. Je­lenleg a mezőgazdaság vonó­erőkapacitásának mintegy 80 százaléka gépi erő. Az 1963 áprilisi állatszámlá­lás időpontjában 1 906 000, szarvasmarha, 5 428 000 sertés, | 3 043 000 juh volt az ország­ban. A szarvasmarhaállomány 1 4,1 százalékkal, a sertésállo- 1 mány 15,3 százalékkal csök­kent egy év alatt. A juhállo­mány 6,8 százalékkal volt több, mint egy évvel koráb- \ ban. A vágóállatok és állati ere- 1 detű termékek jelvásárlása együttesen a tervnek megfele­lően alakult, 8 százalékkal j volt több az előző évinél. Vá­gósertésből 13 százalékkal, vá- ! gómarhából 4 százalékkal, tej- bői 10 százalékkal vásároltak ! fel többet, mint, 1962. első felé- : ben. Baromfiból körülbelül . ugyanannyi, tojásból kevesebb volt a felvásárlás, mint tavaly az első félévben. 1963. első félévében jóval több volt a burgonya, a zöld­ség- és gyümölcsfelvásárlás, mint tavaly ugyanilyenkor. A zöldség- és gyümölcsárak ala­csonyabbak voltak, mint ta­valy az első félévben. Közlekedés 1963 első félévében a közle­kedési vállalatok összesen mintegy 100 millió tonna árut szállítottak, lényegében ugyan­annyit, mint a múlt év megfe­lelő időszakában. Az átlagos szállítási távolság valamivel nőtt és ezért az árutonnakilo- méter-teljesítmény 3 százalék­kal volt több. mint 1962 első félévében. A vasút teherszál­lítási teljesítménye 2 száza­lékkal, a tehergépkocsi közle­kedési vállalatoké mintegy 20 százalékkal haladta meg az elmúlt év azonos időszakában elért szintet, 1963 január—június hóna­pokban mind a távolsági, mind a. helyi személyszállítás utas- forgalma 1 százalékkal volt í több, mint 1962 megfelelő idő­szakában. Ezen belül az autó­buszok utasforgalma — az elő­ző évekhez hasonlóan, az át- | lagosnál nagyobb mértékben növekedett. Külkereskedelem 1963 első felében — amint azzal a terv is számolt —, mind a behozatal, mind a ki­vitel növekedett. A külkeres­kedelmi forgalom a félév egé­szében 6.5 százalékkal múlta felül a tavaly első félévit. Az előirányzotthoz képest a kül­kereskedelmi forgalom egyen­lege kedvezőbben alakult: a tervezettnél valamivel kisebb (Folytatás a 2. oldalon) A MAGYAR KÜLDÖTTSÉG ÚTJA A SZOVJETUNIÓBAN Ssovdtt: solvhwri uiuminiitmkahúszaii üzvm és n ita/kál-tó 4 'siitiirink : bratsaki »'loi'erowiii és 3lt»saktta A Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség szerdán reggel Irkutszkból gépkocsin a selehovi alumínium­kohászati üzembe indult. A gyár bejáratánál Vlagyimir Pan- zsin fogadta a küldöttséget. Kádár János Vlagyimir Panzsin- ban régi ismerőst üdvözölt, az igazgató ugyanis évekig az egy­kori Magyar—Szovjet Bauxit- és Alumínium Vállalat vezető­jeként Almásfüzitőn működött közre a magyar alumíniumipar megteremtésében. Séta a tó partján A párt- és a kormánykül­döttség tagjai ezután sétára in­dultak a Bajkál-tó festői part­vidékén. Az ott üdülő dolgo­zok mindenütt tapssal és vi­rággal köszöntötték a magyar nép küldötteit. A Bajkál-tó partján az irkutszki terület párt- és állami szerveinek ve­zetői, valamint Leonyid Jejre­mov, az SZKP Központi Bi­zottsága elnökségének póttag-, ja, a Köz.ponti Bizottság OSZSZSZK irodájának tagja ebéden látta vendégül Kádár Jánost és a küldöttség tagjait. A tajgában egy tisztáson a szabadban fogyasztották el az ebédet, amelynek fogásai kö­zött nyárson sütött, frissen fo­gott Bajkál-tavj hal is szere­pelt. A kitűnő hangulatban lezaj­lott ebéden Kádár János rö­vid pohárköszöntőt mondott. Egyebek között kiemelte: a magyar párt­ós kormányküldöttség nagy érdeklődéssel, azzal a várakozással érkezett Szibériába, hogy igaz ba­rátokra talál. — Ebben a várakozásunkban nem is csalódtunk — mondot­ta — és szilárd meggyőződé­sünk, hogy rövid itt-tartózko- dásunk is hozzájárul a magyar és a szibériai dolgozók közötti őszinte barátság erősítéséhez. A magyar párt- és kormány- küldöttség vezetője ezután azt mondotta, hogy a magyarok­nak sok régi kedves szibériai ismerősük van, hiszen a fel- szabadulás óta eltelt években az ipar különböző területein számos kitűnő szibériai szak­ember segítette magyar kol­légáinak munkáját. Kádár János: „Közös ügyünk összes nagy kérdésében azonos az álláspontunk' — E látogatás alkalmával — jelentette ki — .nyíltszívű embereknek ismertük meg a szibériai népet és nagyon jól eső érzés, hogy a testvéri ba­rátság szálai egekben a napok­ban is még szorosabbra sző­lőd tek. A továbbiakban kiemelte: örvendetes, nagyon jó dolog, hogy közös ügyünk nagy kér­déseiben azonos álláspontot képviselnek a magyar és a szi­bériai dolgozók. — Ha eddig egy frontban voltunk — mondotta — és együtt harcoltunk, ezután ez még inkább így lesz. A küldöttség tagjai ezután horgászással, sétahajózással töltötték az időt. Mihail Ko- zsov ősz halászmester Kádár Jánoshoz lépett, melegen üd­vözölte és a következőket mon­dotta: — Szeretném, ha barátsá­gunk olyan mély lenne, mint a Bajkál-tó és olyan meleg, mint a Balaton. Előrehaladás a moszkvai háromhatalmi tárgyalásokon szerdán — helyi idő szerint délután 3 órakor — Moszkvá­ban újabb tanácskozásra ültek össze a Szovjetunió, az Egye­sült Államok és Nagy-Britannia képviselői, hogy folytassák az eszmecserét a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésének kérdéséről. A szerdai ülés három óra és tíz pereet tartott. A szerdai tanácskozás után a következő közös közleményt adták ki Moszkvában: — Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, Harriman po­litikai ügyekkel foglalkozó amerikai külügyminiszter-helyettes és Lord Hailsbam. a tudományos és technológiai ügyek angol minisztere július 17-én ismét találkozott és előrehaladást ért cl egy olyan szerződés bizonyos rendelkezéseinek megszövege­zésében, amely eltiltaná a nukleáris fegyverkísérleteket a le­vegőben, a világűrben és a víz alatt. Eszmecsere folyt más. a feleket kölcsönösen érintő kérdésekről is. 1 A következő ülést július 18-án tartják. Az üzem megtekintése során | az alumíniumkohók mel­lett Gennagyin S/.aharov munkás üdvözölte Kádár Jánost, majd közölte, hogy az üzem munkásai tiszte­letbeli kohásszá avatják, és átadta Kádár Jánosnak az erről szóló díszokleve­let. s a széles karimájú kohászkalapot a védőszem­üveggel együtt. Az igazgató elmondotta, hogy a selehovi alumínium­üzem 7965-re annyi alumíniu­mot fog előállítani, mint amennyit Olaszország, Fran­ciaország, Nagy-Britannia és az NSZK együttesen olvaszt. Az egyik alumíniumkohó párkányán Kádár János rög­tönzött gyűlés keretében né­hány szót szólt az üzem dol­gozóihoz. Meleg szavakkal mondott köszönetét a baráti fogadtatá­sért és hangoztatta, hogy a magyar küldöttség látogatásá­nak célja: tovább erősíteni a magyar és a szovjet testvéri kap­csolatokat, ezután köszönetét mondott a tiszteletbeli kohászi cím „el­nyeréséért”. Kirándulás szárnyashajón Az alumíniumüzemből a küldöttség gépkocsioszlopa az Angara folyami kikötőjéhez indult és ott egy Rakéta szár­nyashajóra szállt. A píros- fehér-zöld zászló alatt sikló Rakéta 70 kilométeres sebes­séggel haladt az Angara két partján magasló festői hegyek- között, majd kifutott a Bajkál- tó vizére. A világ legnagyobb édesvízű taván körülbelül fél órát ha­józott a küldöttség a Rakéta fedélzetén, hisztvjanka telepü­lés kikötőjénél ért partot a szárnyashajó. A kikötőnél több száz dolgozó fogadta a ma­gyar párt- és kormányküldött­séget és a megjelentek orgona­csokorral kedveskedtek a ma­gyar vendégeknek. A Bajkál Kutató Intézet be­járatánál Grigorij Galazij igazgató rövid tájékoztatójá­ban elmondotta, hogy a Baj­kál-tó felülete megegyezik Belgium területével. Medencé­jének maximális mélysége 1620 méter és a Föld minden folyója csak 230 nap alatt tud­ná megtölteni a tó medencéjét. A Bajkál-tóba 336 folyó áram­lik, vizét csupán egyetlen fo­lyam, az Angara vezeti el. Az Angara vízienergiatar­talékai 12 millió kilowatt­ra rúgnak. Ebből a hatal­mas mennyiségből eddig 5 millió kilowattot haszno­sítottak és a tovább épülő vízi erőműnél teljesen fel fogják használni a hatal­mas vízi energiatartalékot. A küldöttség ezután vissza­indult Irkutszkba. A körülbe­lül 70 kilométeres úton egyik fordulónál két 11 éves kisfiú megállította a hosszú kocsi­oszlopot, hogy átadhassa Ká­dár Jánosnak mezei virágok­ból kötött csokrát. Este az irkutszki területi és városi párt- és állami szervek vezetői díszvacsorát adtak a kormányküldöttség tiszteleté­re. A vacsorán megjelent Leo- nyid Jefremov is. A rendkívül szívélyes, ba­ráti légkörben lezajlott vacso­rán Leonyid Jefremov. Pavel Kacuba, az SZKP irkutszki te­rületi ipari pártbizottságának első titkára és Kádár János mondott pohárköszöntőt, A párt- és Icormányküldött- ség csütörtök reggel repülő­gépen Bratszkba indul és ott a világ legnagyobb vízi erőművé­nek építőivel nagygyűlésen ta­lálkozik, majd este IL—18 tí­pusú különrepülőgépen visz- szaindul Moszkvába.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents